Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-17 / 40. szám

4 ÚJ NÉPLAP — 2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ interjú Szalay Ferenc polgármester szerint fejlesztések sora valósul meg Szolnokon. Sajnos az intézményekre, de magára a város működtetésére is nagyon nehezen tudják előteremteni a forrásokat. A büdzsé idén 1,1 milliárd forintos működési hiánnyal küszködik. A VÁLSÁG MIATT NEM ÁLL MEG AZ ÉLET Az ország legtöbb telepü­lésén az intézmények fenntartásáért folyik a harc. A közismert nehéz anyagi feltételek mellett nincs ez másképp Szol­nokon sem, mégis, most néhány folyamatban lévő, és megvalósításra váró fejlesztésről is beszámol­hatunk. A napokban Sza­lay Ferenc polgármester­rel beszélgettünk. Bán János- Elkészült az új Tisza-híd, átad­ták a gyalogosforgalomnak. Visszatekintve a folyamatra: ne­hezebben ment, mint ahogy ter­vezték? . —Azt hiszem, nagy nap volt ez Szolnok történelmében. Nagyon sokan vártuk erre, s látjuk úgy, hogy a híd emblematikus építmé­nye lesz Szolnoknak. Olyasvala­mi, ami méltó módon jeleníti meg a várost, akárcsak Sopronban a Tűztorony. Azon túl, hogy össze­köti a Tisza egyik partját a másik­kal, egyben összeköti a lelkeket is. Maga a híd szervesen kapcsoló­dik a tájba. Lehet, hogy mindez ki­csit patetikusan hangzik, de szent meggyőződésem, hogy ez a fejlesz­tés más hangulatú, arculatú Szol­nokot eredményez. Nagyon örülök annak is, hogy számos szolnoki cég vehette ki részét az építésből. A betont, a követ, a lámpát szolno­kiak „hozták”.- Úgy tűnik, a hídra a legbüsz­kébb eddigi polgármestersége alatt..- Büszke vagyok rá, de számos olyan dolgot sikerült megvalósí­tanunk, amire sikerként tekint­hetünk. A beruházásokon, új gyá­rakon, útépítéseken túl a humán területek is számos pozitív tartal­mat hordoznak. Nagy öröm példá­ul az egyházi oktatás meghonosí­tása városunkban. Szolnokon, ahol sosem volt egyházi iskola, mára óvodát és két általános isko­lát is működtet a római és a görög katolikus egyház.- Visszatérve a hídra: ennek környezete is meg fog változni?- A hídfő környezetének átala­kítása is fontos: a Galéria étterem öt-tíz évre kapott területet a Tisza irányába egy kerthelyiség gondo­zott kialakítására, és egy másik vendéglátó egység is megkapta az előtte lévő területet. Ha a víz le­megy, elkezdhetjük az új támfal­fejlesztést, -építést. A part a Tisza- Zagyva-torkolattól a vízi rendőr­ségig új burkolatot kap, négy és fél méter betonfal védi majd az árvíz­től a városrészt A sétány három méterrel szélesebb lesz, rajta ke- rékpárúttal. így a húsipartól el le­het biciklin jutni Szandáig, a Szé­chenyiig, a Kossuth térre, a Szapá- ryn és a Barosson a vasútállomá­sig. A széles sétány olyan rendez­vényeknek adhat helyet, ami ed­dig itt még nem volt: halászléfőző fesztivál, hídi vásár stb.- Elég nyilvánvaló, hogy a fej­lesztések jelentős része ebben a négy évben a Tiszához, a Tiszali- gethez kapcsolódik. Mi készül még el ebben a ciklusban ? — A komplex turisztikai, ide­genforgalmi fejlesztési terv is ala­kul már. A művésztelep turiszti­kai jellegű fejlesztése mellett pél­dául a Zagyva-Tisza-torkolatban szívesen látnánk egy, a Tiszára néző éttermet. A hídnál található régi épületet (most bölcsőde) skanzenné alakítanánk át, ahol meg lehetne mutatni a tiszai fog­lalkozásokat, a halászati eszközö­ket A túlsó oldalon, a „Moment” épületével kapcsolatban: megkér­jük a tulajt, hogy építse át, vegyen részt a pályázatban. A körülötte lévő területet a parkolásnak szán­juk. Természetesen mindez még a tervezőasztalon létezik, uniós for­rásokat szeretnénk nyerni a kivi­telezéshez. A másik olda­lon, a fáklyás szobor helyére sze­retnénk egy Szapáry emlékművet, vagy egyéb, meghatározó szolnoki me- mentót elhelyezni.-A sportkomplexumoknál, és közvetlen környezetüknél várható fejlesztés? — A Tiszaligetben a főisko­la és a Liget Hotel fejlesztését szeretnénk úgy segítem, hogy az előttük lévő terület parkosításá­ban részt vennénk. Ha van ereje a főiskolának, odaadnánk a park­nak a sportcsarnok felé eső részét A későbbiekben végig kell gon­dolni az utánpótlás-nevelés ügyét Szerintem a szolnoki labdarúgó csapatnak utánpótlás-nevelő bá­zisként kell működnie. Annak a csapatnak van jövője, akinek van saját nevelése. A stadionon túli vörös salakos pályát füves pályá­vá alakítanánk. Labdarúgópályát építünk még a lovaspályánál, a fő­iskolai campus mögött, itt lesz az utánpótlás központi bázisa. A fürdőben plusz két-három szabadtéri medence létrehozását tervezzük, melegvízzel, különbö­ző látványosságokkal és persze bő­víteni szeretnénk az öltöző-kapaci­tást is. Komoly játszótér-fejlesztés­ben gondolkodunk: kalandpark jellegűvé szeretnénk kialakítani a ligeti játszóteret Egy fiatal vállal­kozói csapat egy wakeboard pá­lyát szeretne kialakítani a tónál. Igaz, ezek nagy álmok, szükséges a megvalósításukhoz magánerőt is bevonni. Végül meg kell említe­nem a régi kempingterület alatt lévő részt, ahol evezősház fejlesz­tésében gondolkodunk, komoly ki­kötővel, ahol a motorcsónakot meg lehet tankolni. Jó lenne a tiszai mo­torcsónak- és jet-sky turizmust erősíteni a városi szakaszon. Han­gár, kondicionálóterem, apartma­nok is lennének a kikötői komple­xumban. Ezekhez az elképzelé­sekhez is szükséges a magántő­ke. Az ifjúsági alapítványt kell más működési formába átállítani, non­profit gazdasági társasággá. Mind­ez együttesen képezi e négy év ki­emelkedő fejlesztését- Mi a helyzet az iskolahálózat­tal, illetve a városrészekkel? — Szolnok város egyik legna­gyobb értéke az oktatási rendsze­re. Sajnos intézményeinkre, de magára a város működtetésére is nagyon nehezen tudjuk előterem­teni a forrásokat, mivel az ország rendkívül nehéz helyzetben van, s ilyenkor kevesebb jut érthetően a településekre is. Ugyanakkor vannak olyan fejlesztéseink, me­lyeket már elindítottunk. A szan- daszőlősi és a Fiumei úti iskolák­ra uniós források felhasználásával 400-400 millió forintot fordítha­tunk, ami hatalmas eredmény! A szandaszőlősi városrész rehabili­tációja természetesen folytatódik. Az iskola és a rendelőintézet előtt egy-egy új tér alakul ki, megfelelő mennyiségű parkolóval. Afej- lesztés egyik iránya a Szé- chenyi-városrész, a Tü­csök, a Hangya és a Zöld­fa, Seregély utca térsége. Itt szociális városrehabili­táció keretében negyven- valahány ház komfortosí­tása indulna be. Kapcso­lódik ehhez a Széche- nyi-fejlesztés: egy új egészségház-szolgálta- tóház kialakítását cé­loztuk meg, tanmeden­cével, fitnesz-wellness szolgáltatással, hivata­li helyiségekkel. Ezt a fejlesztést 50 száza- lék városi és 50 szá­zalék magántőke in­dítaná el sikeres pályá­zati elbírálás esetén. Út­építésre viszont kevesebb jut, mint eddig. Elsősorban a perem- kerületek útjainak felújítására, ja­vítására használnánk fel a meglé­vő eszközöket Régen szokás volt, hogy bizo­nyos építéseket kalákában oldot­tak meg a lakók. Például a járda­építéseknél: a lakók mondjuk, ki­ássák az alapot, bezsaluznak, a város pedig hozza bele a betont. Szeretnénk feleleveníteni ezt a módszert. A városban működik három betonforgalmazó, -gyártó cég, velük lehetne normális ár­ban megállapodni. Lesznek még az intézmények által benyújtott pályázatok, példá­ul egy 200 millió forintos, mellyel a közfoglalkoztatást szeretnénk megoldani, 50-60 milliót kell a vá­rosnak hozzátenni. Minél több embert kívánunk így mozgatni.-No és a legtöbbet várt, legré­gebben megígért fejlesztés? A 4es út négysávúsítására gondolok...- Az a nagy gondunk, hogy nincsenek készen a fejlesztés ter­vei. Ez nem mentegetőzés, sajnos ezt kaptuk örökül az előző kor­mánytól. Ez elsősorban a megva­lósulás idejét nyújtja, mivel maga az építés sokszor rövidebb, mint a tervezés, engedélyeztetés idő­szaka. A tervek az abonyi elkerü- lőtől Fegyvernekig ebben a cik­lusban lehetővé teszik, hogy meg­épüljön 33 kilométernyi szakasz. A Budapest felé vezető részre vo­natkozóan már a környezetvédel­mi tanulmány készül. Azon kell lennünk, hogy az a fejlesztés is el­induljon, belátható időn beiül a fő­város és Szolnok között az út au­tóval egy órára redukálódhasson. Ha meglesz, a versenyképessé­günk abban a pillanatban nagy­„Egyik legnehezebb évünk az idei”- összességében egyik legne­hezebb évünk az idei, mert be kell látni, hogy a mostani gaz­daságpolitika alá kell rendelni mindenféle önkormányzati ér­deket Ha most nem tudjuk el­viselni, hogy a termelő beruhá­zások támogatása, a munka­helyteremtés az első, akkor na­gyon rossz úton járunk. Ezeket a forrásokat ugyanis valaki­nek meg kell termelnie, hogy később el lehessen osztani azo­kat. Az országban az alkalma­zásban állók száma kb. 2 mil­lió 660 ezer, a foglalkoztatot­tak mintegy 3 millióan vannak (közfoglalkoztatottakkal), de alig 1 millió 200 ezer ember dolgozik termelő munkában. Na, ez az igazi katasztrófa! Amíg ezen nem tudunk változ­tatni, addig a jövő kilátásta­lannak tűnik. Ebben a helyzet­ben érthető, hogy az önkor­mányzatnak is elsősorban a munkahelyteremtés a feladata —fogalmazott Szalay Ferenc. VA Szalay Ferenc: Már most jónéhány cég je­lezte Szolnokra tele­pülésének szándékát. ságrendekkel nőne. Hiszen akkor minek elmenni Kecskemétre, Sze­gedre, Debrecenbe, Nyíregyház­ára, Miskolcra, amíg Szolnokot Budapestről egy óra alatt el lehet majd érni. Az 5-ös autópálya mennyit jelentett Kecskemétnek Mercedes-beruházás ügyben? Gyakorlatilag mindent. Ha ez megvan Szolnoknak, ha a négysá­vos út elkészül, nekünk is esé­lyünk lesz hasonlóra. Logisztikai lehetőségeink jobbak, mint bár­melyik környékbeli városnak, az ország közepén vagyunk. — Sokszor elmondta már, hogy a legfontosabbnak a munka­helyteremtést tartja. Ezen a té­ren várható valami biztató hír?- Munkahelyteremtés kap­csán fontosnak tartom az ipari park további fejlesztését. Újabb területet kell vásárolnunk a fej­lődés érdekében, a Cukorgyár te­rületét is be kell kapcsolni az ipari park mellé. A logisztikai bázis bővítésére a Thököly úti laktanya objektumának, terüle­tének megvásárlása, megszerzé­se komoly célunk. Már most jó néhány cég jelezte Szolnokra te­lepülési lehetőségének szándé­kát. Nem vigasztalhat bennün­ket, hogy munkanélküliség te­rén nem állunk rosszabbul* mint az országos átlag, sőt jobban, mint más, mert itt is romlottak a mutatók. Vissza kell mennünk az 1998-as, négyszázalékos szintre. Örömteli, hogy a BS-Ma- gyarország már ismét bővíti lét­számát, nagyobbítja üzemcsar­nokát a Segura is. Hamarosan pont kerül a tárgyalásokra a Stadlerrel, s akkor hozzánk ke­rülhet a vonatok összeszerelése is. Ezek pedig újabb munkahe­lyeket hoznak Szolnokra, ami valóban a legfontosabb!-A kötvénykibocsátás terheivel hogyan birkózik idén a város? — Szolnok büdzséje idén 1,1 milliárd forintos működési hi­ánnyal küszködik. Az alapprob­lémát az jelzi, hogy az ipari park­ba betelepült új cégek termelési volumene nem futott fel teljesen: néhány százmillióval több ipar­űzési adóra számítottunk, mint ami befolyt tavaly. Az illetékbe­vétel jelentősen csökkent, ingat­lant nem vesznek az emberek annyit, mint korábban. Pozitív, hogy az állami támogatások nem szűkítették olyan mérték­ben a mozgásterünket, mint a korábbi nyolc évben, a szocialis­ta kormányzás alatt. A normatív támogatás nem nőtt, s ez jelen­tős probléma, mert az ezekhez járuló feladatokat mindössze 40- 50 százalékban finanszírozza ez az összeg. Alapdilemma, hogy a vidékről beérkező középiskolás gyerekek aránya 53 százalék, de ők a településüktől plusz pénzt nem tudnak hozni: ez Szolnok­nak 5-600 millió forint plusz ki­adást jelent évente. Ha est az összeget mi a saját problémáink megoldására fordíthatnánk, az felettébb jó lenne, csakhogy ez, a térség ilyen ellátása megyei jo­gú városunk feladata. Interjúnk teljes terjedelmében a SZ0U0N.hu hírportálon olvasható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom