Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-16 / 39. szám

12 ZÖLD OLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. FEBRUÁR 16., SZERDA KflragflETl A széncinege lett az idei év madara A 2011-ES év madarának azért egy nem veszélyezte­tett fajt, a széncinegét vá­lasztotta a Magyar Madárta­ni Egyesület, mert ennek a madárnak a megmaradásá­ban, „gyakori” besorolású ál­lománynagyságának megőr­zésében rendkívül nagy sze­repe volt és van a lakosság­nak. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tíz­ezer téli madáretető mind­mind hozzájárul ahhoz, hogy a széncinege ilyen si­keres tud lenni. Giga büntetést kaptak környezetszennyezésért EGY ECUADORI bíróság 8 mil­liárd dollárt meghaladó kör­nyezetszennyezési bírságot rótt ki a Chevron amerikai olajtársaságra az ecuadori Amazóniában okozott sú­lyos természeti károk miatt. A Chevron képviselői „tör­vénytelennek és végrehajt- hatatlannak” minősítették a bíróság ítéletet. Drágább az „ökojáték" — de tartósabb a környezetbarát alap­anyagokból készült vagy környezetvédelmi problémá­kat tudatosító „zöld” gyerek­játékok jelenleg a közel 84 milliárd dolláros (17 ezer- milliárd forint) nemzetközi játékpiacnak csupán töredé­két teszik ki, felmérések szerint,azonban emelkedik,. a részarányuk. A németor­szági játékvásáron többek között hidroelektromos já­tékautókat, szélturbinákkal és esővízgyűjtővel felszerelt babaházakat vonultatott fel. tm Féltik az elefántokat az agyaruk miatt Kenyában féltik az elefánto­kat, mivel a világban egyre nagyobb az igény az elefánt- csont iránt. A kelet-afrikai államban az elmúlt húsz év­ben riasztó mértékben csök­kent az elefántok száma. A kormány több intézkedést hozott az állatok védelmé­ben, s már azt is komoly si­kerként könyvelik el, hogy az elmúlt esztendőben már csak kétszázalékos volt a visszaesés. Koordinációs iroda ás nemzetközi konferencia is lehet Szolnokon A Tisza vízminőségének jelzője is egyben a tiszavirágzás mértéke, melyet minden évben nagyon várnak a természetet szeretők A Duna-régió stratégiába- mely uniós elnöksé­günk szakmai programja- belekerült a Tisza és vízgyűjtő rendszerének együttműködési program­ja is. Ebben a szolnoki Ti­sza Klub környezet- és tér mészetvédő egyesületnek vannak nagy érdemei. Rajzpályázaton is bizonyították természet iránti szeretőtöket A természetért, a környezetért, a Földünk jövőjéért aggódó, il­letve a kerékpározás örömeit bemutató rajzok, festmények voltak láthatók azon a rendez­vényen, amelyeket a Négy év­szak rajzlapon (A természet és a környezet) című pályázatra készített két szolnoki iskola, a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola és a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintéz­mény. Mint megtudtuk, a Kó­rusok Baráti Egyesülete meg­felelő vagyonnal és pénzügyi háttérrel rendelkezett ahhoz, hogy megpályázza a „Környe­zettudatos nevelés és fenntart­hatóság pedagógiája” című pá­lyázatot, és ebbe bevonja a két iskolát. A pályázat során — amire hatmillió forintot nyer­tek el összesen - hangver­senyt tartottak Dalol a termé­szet címmel, kerékpárosver­senyt rendeztek, a megyei rendőr-főkapitányság szakem­berei tartottak elméleti és gya­korlati előadásokat, és meghir­dették Négy évszak kerékpá­ron, illetve Védjük a Földün­ket, környezetünket címmel a fent említett rajzversenyt, melyre 19 pályázat érkezett. Sikerült vásárolni 60 kerék­párt, 25-öt az általános iskolá­nak, 35-öt a közgazdaságinak, és ezekhez kerékpártároló fa­házakat is kialakítanak, az egyik már megépült a Rákóczi iskola udvarán. ■ BoGy. itínuni E taúÉÉHHl Véget ért a téli túzokszámlálás Magyarországon Véget ért a téli túzokszámlá­lás, összesen 1246 madarat re­gisztráltak a hazai élőhelye­ken. A legtöbb túzokot, 492-őt a Tiszántúlon, a Dévaványai- síkon figyelték meg, de a Du- na-völgyi síkságon is 485-öt számoltak. A Hortobágy-Nagy- kunságon 67 túzokot vettek számba, a Jászságban viszont egyet sem láttak. Az idén a bel­víz miatt járhatatlanná vált utak nehezítették a megfigye­lést. A kisalföldi populáció zö­me pedig vélhetően az osztrák oldalon tartózkodott. ■ B. Gy. HIRDETÉS EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ a Zöld Misszió Egyesület 2010. évi tevékenységéről 1.) Általános rész Az egyesületet 2009.01.22-én a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a tár­sadalmi szervezetek nyilvántartásába és közhasznúsági nyilvántartásába be­jegyezte. A bejegyző végzés száma: Kny 60.107/2008/6-1 Az egyesület létrehozásának célja: -elsősorban Szolnok város és lehető­séghez mérten Jász-Nagykun-Szolnok ■ Megye valamint az Észak-Alföldi Régió területén segítse elő a környezeti-, ter­mészeti-, épített és kulturális értékek megismerését, megőrzését, az azt ve­szélyeztető problémák feltárását, ke­zelését, a környezeti nevelés elveit, eszközeit a fenntarthatóság szellemé­ben alkalmazva,- különös hangsúlyt fektessen a lakos­ság, az ifjúság körében történő isme­retterjesztésre, saját környezetük vé­delmében végrehajtható lokális tettek jelentőségére. Az egyesület célja szerinti besorolás: Környezetvédelmi tevékenység Az egyesület céljai elérése érdekében- rendezvényeket, konferenciákat, to­vábbképzéseket és tanfolyamokat szervez környezet-, természet-, város- védelmi témakörökben,- lakossági ismeretterjesztő brossúrá- kat, környezeti nevelési és oktatási anyagokat ad ki és terjeszt,- keresi az önkormányzatokkal, gazdál­kodó szervezetekkel az együttműködé­si lehetőségeket a fenntartható fejlő­dés és a lakosságélhető környezetben történő megtartása érdekében,-figyelemmel kíséri a pályázati lehető­ségeket illetve követi a környezetvéde­lemre vonatkozó törvényi változásokat. 2.) Az egyesület tárgyidőszaki tevékenységének Ismertetése 2/a. Az egyesület 2010. évben gazdál­kodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves be­számolót állított össze. A mérleg főösszege 11.309 E Ft. A részletes kimutatás jelentésünk 1. sz. melléklete, mely áll a mérleg­ből és a közhasznú szervezeti ered­ménykimutatásból. 2/b. Az egyesület 2010. évben költség- vetési támogatásban nem része­sült. 2/c. Az egyesület az EGT/Norvég Finan­szírozási Mechanizmus keretében támogatott „Környezettudatos ne­velés és fenntarthatóság pedagó­giája” címmel kiírt pályázati felhí­vásra benyújtotta „A környezettudatos gondolkodáson alapuló hulladékgyűjtési kultúra komplex fejlesztése a szolnoki és me­zőtúri kistérségekben" című projekt pályázatát. A kedvező elbírálást követően NA-2- 2009-012 iktatószám alatt befogadott pályázatban foglalt program megvaló­sítása érdekében 2009. szeptember 22-én pénzügyi'támogatási szerződés megkötésére került sor. A szerződés értelmében a projekt meg­valósításának kezdő időpontja 2009. decemberül., míg a befejezési határidő 2010. augusztus 31. A támogatott program összes költségé­nek pénzügyi forrása az alábbi: 90 % Norvég Alapból folyósított vissza nem térítendő támogatás 10 % Saját forrás. Eszközök (aktívák) 2010. december 31. adatok E ht-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév a b c d 5 B. F orgóeszközök 16300 1 1.309 9 IV PÉNZESZKÖZÖK 16.300 1 1309 11 Eszközök összesen 16300 11309 A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. Források (passzívák) 2010. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév a b c d 20 F. Kötelezettségek 15875 11066 23 111. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 15875 11066 24 G. Passzív időbeli tihat árolások 425 243 25 Források összesen 16300 1 1.309 A közzélt'U adatok kiinywiz-sgilullal nincsenek alálámaszlvu. EREDMÉNYKIMUTATÁS 2010. december 31______átlátok E Et-han Sor­szám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév n b c d 1 A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 28 55746 2 1. Közhasznú célú működésié kapott támogatás 25 7674 6 d.) egyéb 25 7674 7 2. Pályázati úton elnyert támogatás 48050 IO 5 Égvén bevétel . 3 22 12 C. Összes bevétel (A + B) 2K 55746 13 D. Közhasznú tevékenység ráfordításai 28 55746 14 1. Anyagjellegű ráfordítás 28 33 134 15 II. Személyi jellegű ráfordítás 1719 16 111. Értékcsökkenés» leírás 1 2 150 17 IV. Egyéb ráfordítások 8743 27 F. Összes ráfordítás (D+K) 28 55746 28 c. Adózás előtti eredmény (B-E) 0 0 29 it. Adófizetési kötelezettség O O 3«. í. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H) ír 0 31. .i. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D) 0 0 Tájékoztató adatok 32. A. Személvi jellegű ráfordítások 0 1719 33. 1. Bérköltségek 1383 34. a.) megbízási díjak 1383 3 ft. 2. Személyi jellegű egvéb költségek (> 37. 3. Személyi jellegű költségek közterhei 336 3K. B. Nyújtott támogatások o t) nagyon fontos. Szintén alapve­tő a potenciális szennyezőfor­rások megszüntetése vagy a veszély csökkentése Románia, Ukrajna felől, illetve a vízgyűj­tő állapotát befolyásoló emberi hatások (például erdőkivágá­sok) mérséklése, akárcsak a klímaváltozás és hatásának vizsgálata. Az is fontos, és mindegyik országban végső so­ron alapelvvé vált, hogy ha kör­nyezetvédelmi probléma adó­dik, azt a politika és a civil tár­sadalom is érzékelje, és akarja is, hogy megváltozzon. Például a hulladékgazdálkodás kérdé­se ilyen, ami csak akkor tud megvalósulni, ha ebben a gaz­daság is részt vesz, környezet­barát gazdaságot kialakítva - állította dr. Hamar József. szerint a Tisza hidrográfiai, vízrajzi, ökológiai, víz- és kör­nyezetvédelmi, valamint hasz­nálati szempontból is egységes rendszert alkot. Ezért ennek kezelése is az érintett országok közös érdeke. A Tisza vízrend­szere a mi közös vízkincsünk! - hangsúlyozta dr. Hamar Jó­zsef. Hozzátette: ha ebben meg le­het állapodni, akkor nincs aka­dálya, hogy rögtön rá tudjunk azokra a gyakorlati együttmű­ködésekre térni, amelyek az érintett országok számára is fontosak. Ilyen például a hatá­ron átnyúló vízgyűjtők árvízi védelmének közös kialakítása, hiszen az élet- és vagyonbiz­tonság az egész vízgyűjtőt érin­ti, tehát itt az együttműködés voit (Európában egyedülálló együttműködő munkát folytat­tak a folyóvölgyek hidroökoló- giai állapotát illetően), és a ci­vil együttműködések a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt rendszeressé váltak.- Eléggé komoly a tapaszta­latunk, mint civil szakmai tár­saságnak itt, a vízgyűjtőn, és úgy gondoltam, az érintett or­szágok közötti együttműködés már megérett arra, hogy bizo­nyos esetekben konkrétumok­ról is essen szó, ne csak beszél­getésekről, bizottságok létreho­zásáról. A Tisza egységes rend­szer ugyanis, amit egységesen kellene kezelni, az egységes­ség pedig együttműködést téte­lez fel. Az elméleti alapot te­remti meg az az alapvetés, mi­a Duna-programba beleven­ni. Időközben ezt a Külügy­minisztérium elfogadta mint programot, és ennek első lé­pése lesz az, hogy még az EU-elnökségünk alatt Szolno­kon e témakörben egy nem­zetközi konferencia jön létre, aminek előkészítésében és le­bonyolításában a Tisza Klub is részt fog venni. József. - Ehhez elég indokkal is rendelkezünk (például ná­lunk van egyedül ivóvízkivé­tel a Tiszából), ráadásul a szakmai és önkormányzati (testvérvárosi, testvérmegyei) kapcsolatrendszerünk is megvan. Szalay Ferencnek, Szolnok polgármesterének el­küldtem a szakmai anyagot, aki javasolta, hogy jó lenne- Szolnok többszörösen is érintett a Tisza-kérdésben. Azért, hogy a fent említett fo­lyamatok valamilyen formá­ban az EU felé is konkrétan megjelenjenek, javaslom azt, hogy a gyakorlati kérdések megoldására jöjjön létre egy koordinációs iroda vagy inté­zet, aminek Szolnok adhatna helyet - mondta dr. Hamar

Next

/
Oldalképek
Tartalom