Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-10 / 7. szám

4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 10., HÉTFŐ Nem működik megfelelő­en az alig másfél éve élet­be lépett csődtörvény. Márpedig, ha nem sikerül helyreállítani a bajba ke­rült cégek fizetőképessé­gét, úgy azok a kisebb hi­telezőiket, beszállítóikat is magukkal ránthatják. Teleki József A másfél évvel ezelőtt megszü­letett új csődtörvény célja az volt, hogy segédkezet nyújtson a megmenthető cégek reorganizá­ciójához. Az adatokból azonban úgy tűnik, ez nem teljesen sike­rült, bár nőtt a csődvédelmet ké­rő vállalkozások száma. A válság előtt évente mintegy húsz cég élt a csődvédelem lehe­tőségével, 20Ó9-ben már közel száz ilyen eljárás indult, tavaly pedig már a kétszázat is megha­ladta ez a szám. Ugyanakkor az elmúlt éveknél jóval több, 17 és fél ezer cég felszámolását kezde­ményezték a hitelezők az Opten adatai szerint A céginformációs szolgálat elemzői úgy látják, a csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, külö­nösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag lenullá­zódik. A lánctartozás már a vál­ság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig ál­talános üzleti modellé vált. A Coface Hungary szakértői szerint új csődtörvény kellene, hogy biztonságosabbá váljon a cé­gek együttműködése, beleértve a hitelezést és a beszállítást is. így szigorúbb szabályokkal, de el kel­lene érni, hogy az adós ne az utol­só pülanatban értesítse a hitele­zőt a problémákról. Megfelelő együttműködéssel akár a csődvé­delem is elkerülhető lehet. Keményebb fellépést tartaná­nak szükségesnek a szakértők azokkal szemben is, akik adós­ságot felhalmozva csődbe visz­nek egy céget, majd új vállalko­zást indítanak. Nyugati orszá­gokhoz hasonlóan pénzügyi és büntetőjogi felelősség bevezeté­sét tartanák szükségesnek a rosszhiszemű adósok esetében. Ehhez persze szükség volna az okok felderítésére is. Nevezete­sen, hogy egy adott vállalkozás­nál mi vezetett a kialakult hely­zetig, hiszen csak ennek alap­ján lehetne megállapítani a mö­göttes felelősséget, és nyílna mód a számonkérésre. Gond az is, hogy a jelenleg ha­tályos csődtörvény szerint első­ként a bankok és az adóhatóság jut a pénzéhez, és csak utánuk jönnek a sorban az egyéb hitele­zők. A nagyoknak pedig sokszor nem áll érdekében elfogadni a csődgondnokkal közösen kidol­gozott, a cégek fizetőképességé­nek helyreállítását célzó tervet, hiszen ők — ha rendelkeznek megfelelő fedezettel - minden­képpen megkapják a pénzüket. Elindult csődeljárások száma az elmúlt években országosan 2007 2008 2009 2010 Nem kockáztatják a kisebbek ér­dekében, hogy esetleg rosszab­bul járjanak azért, hogy mások is valami pénzt lássanak valami­kor. Ezért olyan szabályozásra lenne szükség, amely minden hitelezőt érdekeltté tesz az adós megmentésében. Mindezekhez társul még a csődeljárással szembeni előíté­let. A csőd bár valójában egy tár­saság fizetőképességének hely­reállítását célozza, ám a köznyelv megbélyegzően értékeli. így egy nehézségekkel küzdő vállalat számára a csőd bejelentése sok esetben az új ügyfelek elriasztá­sát is jelenti. A vevők elkerülik a csődöt jelentett céget, nehezeb­ben vagy nem jutnak reorganizá­cióhoz hitelhez, szállítói pedig nagy valószínűséggel csak kész­pénzes fizetést fogadnak el. Jelzáloggal nagyobb az esély a felszámolási eljárásokban részt vevő cégek 80 százaléka már vagyon nélküli vállalat - a Felszámolók és Vagyonfel­ügyelők Országos Egyesülete (FOE) adatai szerint. Az APEH a felszámolások során kintlé­vőségeinek kevesebb mint öt százalékát tudja behajtani. Egy rosszabb besorolású hite­lezőnél ez az arány csupán né­hány százalék lehet. A legjobb helyzetben a jelzáloggal ren­delkező hitelezők vannak, mi­vel ők a FOE adatai alapján kintlévőségeiknek átlagosan 90 százalékához jutnak hozzá egy felszámolás során. Szükséges az adótanácsadás a vállalatoknál j p Számos cég biztosít lehetősé- • get, hogy elkészíti az alkal- | mazottak adóbevallását. Tér- : mészetesen emellett tovább- * ra is lehetőség van arra, hogy • aki akarja, önállóan készítse : el a bevallását. A tapasztala- : tok azonban azt mutatják, • hogy számos munkavállaló • nincs tisztában azzal, hogy : milyen lehetőségek esetén : választhatja meg az egyik, il- ■ letve a másik eljárást. Ezért • több cég amellett dönt, hogy : saját pénzügyi szakemberei, : vagy külső adótanácsadó se- j gítségével tájékoztatja a dől- • gozóit a lehetőségekről, ne- : hogy a későbbiek során hi- : bás bevallást nyújtsanak be • az adóhatóság felé. ■ • Lehet, hogy jogdíjat kell majd fizetni a táblagépekre : Franciaországban javaslatot tettek arra, hogy ezután jog- i díjjal terheljék a táblagépe- | két. A törvényalkotók szerint ugyanis azok adathordozó­nak minősülnek. A jogdíj mértékét a háttértár mére- | tétől tennék függővé. Mind­ezek alól kivételt képeznek a : Windowst futtató táblák, mi­vel azok számítógépnek mi­nősülnek. Az egyik ismert interne­tes szaklap ezzel kapcsolat- i ban megkereste a magyar il- j letékeseket is, ahol elmond- i ták, egyelőre hazánkban i nem tervezik bevezetni ezt a ij szabályozást. Ennek ellené­re a szakma foglalkozik a té- 1 mával, mivel az Európai I Unió napirenden tartja a j jogdíj-harmonizáció kérdé­sét. így meglehet, hogy a kö- j zeljövőben már a magyar pi- | acon lévő termékek árába is ; be fog épülni az üreshordo- j zó-díj, amelyet jelenleg a í CD-k, DVD-k árába már be- ! építettek. ■ Utolsóból nem lesznek elsők? csőd Törvénymódosítást kellene, hogy a kishitelezők is pénzükhöz jussanak Feleljen vagyonával a cégvezető is! RUSA ATTILA, ű Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyveze­tője: - Rengeteg kisvállalko­zás, főleg építőiparban tevé­kenykedő szenved a lánctar­tozásoktól. Attól, hogy egyes nagyobb cégek nem fizet­nek, de gyakran nem is akarnak fizetni. Az eddigi lépések pedig nem bizonyul­tak hatékonynak. Megoldást jelenthetne, ha az egyéni vállalkozókhoz, bt.-khez ha­sonlóan a kft.-k, zrt.-k veze­tői is teljes saját vagyonuk­kal felelnének a cégért. Ki­búvót persze így is lehetne találni, például a kiskorú gyermekére írat mindent, ám mégis egyfajta visszatar­tó erőt jelenthetne a cégüket szándékosan csődbe vivők esetében. sziráki András, a megyei kereskedelmi és iparkama­ra elnöke: - Egy ízben, ami­kor Németországban tár­gyaltam, a partnerem figyel­meztetett, hogy vigyázzak az egyik ottani vállalkozással, mert adót csalt. Nálunk mindez fordítva működik, azzal büszkélkednek vállal­kozók, hogy sikerült becsap­niuk az adóhatóságot vagy az üzleti partnert. így egy­fajta szemléletváltásra van szükség. Másrészt törvényi szigorral kellene fellépni azok ellen, akik a vagyont másik vállalkozásba ment­ve adóságokkal teli céget hagynak maguk után. Ezek ugyanis számos tisztességes vállalkozót is nehéz helyzet­be sodornak. Új csődtörvényre építenének. Olyan szabályozás kellene, ami minden hitelezőt érdekelté tesz az adós megmentésében. Képünk illusztráció. Ausztria a kis- és nagycsaládosok kedvelt síparadicsoma szezon A leghosszabb, 600 kilométeres pályarendszeren Franciaországban száguldhatnak a sport szerelmesei Bár a hideget nem sokan kedve­lik, azért a télnek is megvan a maga szépsége és előnye. A ha­vazás nem csak a tájat teszi me­séssé, de a síelés szerelmesei sem tudnak neki ellenállni. A sí­pályákon főként februárban van csúcsszezon, aki teheti, ilyenkor járja be sílécével a kisebb-na- gyobb síparadicsomokat. Magyarország legkedveltebb síterepe az eplényi pálya, mely egyben a leghosszabb is a maga négy és fél kilométer hosszúsá­gával. Ezt követi a mátraszent- istváni, a bánkúti és végül kék­estetői. A hazai pályák népszerű­ségük ellenére drágák, véli Mol- nárné Füleki Anikó, az egyik szolnoki utazási iroda vezetője. — Ha két éjszakát szeretnénk eltölteni Balatonalmádiban, ami az eplényi sípályához közel van, akkor egy főnek körülbelül 33 ezret kellene kifizetnie. Igaz, az ár magában foglalja a félpanziót és a síbérletet is, de akkor sem a legolcsóbb kategóriák közé tar­tozik. Ha sorba rendezzük a sí­pályákat aszerint, hogy melyik éri meg jobban, akkor azt mond­hatjuk, Franciaország áll az első helyen — mondta el Molnárné Füleki Anikó. A gallokhoz elsősorban fiata­lok járnak. Egyrészt mert az uta­zás nagyon fárasztó, másrészt pedig ez jön ki legolcsóbban. Aki oda vágyik, az szinte kivétel nél­kül buszos utazással vág neki a majd’ egynapos útnak. Egy hetet meg lehet úszni, fejenként het­venezer forintból. Ez az ár tartal­Február a csúcsszezon a síparadicsomokban. Képünk illusztráció. viszont magunknak kell gondos­kodnunk. Kárpótlást jelenthet azonban, hogy ott találhatók a legnagyobb pályarendszerek. A legkisebb pálya is 60 kilométer, a legnagyobb viszont 600 kilo­méter hosszú. A francia pályákat sorban Ausztria síparadicsomok köve­tik. Ezek azért népszerűek, mert közel vannak.- Ideális hely a kisgyermeke­sek vagy a nagycsaládok számá­ra. Itt már válogathatunk félpan­ziós és önellátós szállások közül is - tudtuk meg Molnárné Füle­ki Anikótól. A legnépszerűbb osztrák tere­pek Nassfeld, Lachtal, Kreisch­berg és Murau. Ausztriában egy fő egy éjszakáért, félpanziós el­látásért 6 ezer forinttól egészen 25 ezret fizethet. A harmadik helyen Olaszor­szág áll. Ott ugyanis nem csak sí­elni lehet egész nap, hanem vá­sárolni is. Ez főként Livignóra jellemző, amely az egyik legele­gánsabb hely. Főként nagycsa­ládosoknak ajánlott. ■ - A legkevésbé Szlovéniában és Szlovákiában éri meg síelni, ugyanis az árak körülbelül ausztriai szinten mozognak, vi­szont a pályák nagyon kicsik, így ide főként azok járnak, akik még nem voltak máshol - nyi­latkozta lapunknak Molnárné Füleki Anikó. ■ Mátyus Krisztina mazza a buszos utazást, az egy­hetes síbérletet, és pályaszállást kapunk az összegért. Az ételről

Next

/
Oldalképek
Tartalom