Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-08 / 6. szám
12 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2011. JANUAR 8., SZOMBAT g HIRDETÉS KORMANYABLAK INTEGRÁLT ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA 2011. január 3-án a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületében 5000 Szolnok, Kossuth tér 5/A. megkezdte működését az Integrált Ügyfélszolgálati Iroda. Az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében e naptól kezdődően lehetőség nyílik többféle, eredetileg másmás hatóságok döntését igénylő kérelmet egyszerre, egy helyen is benyújtani. A Kormányablak hétfőtől péntekig 8.00-20.00 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére, annak érdekében, hogy ne csak munkaidőben, hanem munkaidőn túl is lehessen majd ügyeket intézni. Az Ügyfélszolgálati Irodán lehetőség nyílik arra, hogy:- az ügyfél az ügyfélszolgálati munkatársak segítségével ügyfélkaput létesítsen,- az ügyfélkapun keresztül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerhesse,- a gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék, gyermeknevelési támogatás igénylése iránti kérelmét előterjessze,- a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXV1II. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítási eljárás iránti kérelmét, valamint- a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése iránti kérelmét,- továbbá az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben a határozat végrehajtásának mellőzésére irányuló méltányossági kérelmét előterjessze. Az Ügyfélszolgálati Iroda tájékoztatást nyújt az ügyfelek részére az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről:- a Magyar Igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárással, a Magyar Igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok kiadásával összefüggő eljárással kapcsolatosan,- a nem magyar állampolgárok által Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni kívánó ügyfeleknek a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatósága ügyében,- a Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása ügyében,- gyermekgondozási díj igénylése, valamint terhességi-gyermekágyi segély igénylése ügyében,- az egyéni vállalkozói tevékenységet végző, illetve egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyek részére egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt. Az ügyfélszolgálati irodát a megye lakosai, gazdasági és egyéb civil szervezetei személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján kereshetik meg. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Máris jöttek felajánlások segítség Életeket menthetnek meg a hidegben Az elmúlt egy hónap tragédiasorozata, mely otthonukban vagy az utcán megfagyott emberekről szól, rávilágított arra, hogy igenis foglalkoznunk kell embertársainkkal. Természetesen ilyenkor a hajléktalanok helyzete is fókuszba kerül. Ám mint megtudtuk, ez csak egy ideig tart, pedig nagy szükség van a segítségre. —Az adományok gyakran hullámokban érkeznek, de az elmúlt egy hónapban semmi nem jött - mondta el Varga-Dudás Ágnes, a szolnoki Humán Szolgáltató Központ utcai szociális munkása. — A felajánlásokkal pedig emberéleteket menthetünk, hiszen sok ellátottunk él kint az utcán, hidak, felüljárók alatt. Nekik a takarók, ruhák, matracok nagyon szükségesek, így elkerülhetőek lehetnek a december 18-ai esethez ha sonló tragédi ák, amikor egy ügyfelünk veszítette .az életét a nagy hidegben. A napokban az Új Néplapban megjelent cikk azonban elindított valamit, hiszen a megjelenés után azonnal kaptunk felajánlásokat. A takarókat azóta már ki is , osztottuk a rászorulókVarga-Dudás Ágnes a teajárattal is segít a fedél nélkül élőkön nak, nálunk az ilyen holmik fogyóeszközök, mindig szükségünk van rájuk - tette hozzá. A szakember elmondta, rossz helyzetben vannak, ugyanis a beérkező adományok egy részét nem tudják felhasználni, mert olyan rossz állapotú ruhákat, cipőket kapnak, amiket már nem lehet viselni. Ahogy ő fogalmazott, azok, akik adnak, rendszerint kis jövedelemből élnek, tovább használják a holmijaikat, így amikor azok hozzájuk kerülnek, már nem használhatóak sokáig. Sajnos, akiknek lehetőségük lenne adakozni, azok sokszor nem teszik ezt meg. Jól mutatja, hogy a támogatók között csupán egyetlen vállalkozás van, amely az étkeztetésben tud segítő kezet nyújtani az utcán élőknek — fűzte hozzá a szociális munkás. Emellett gond az is, hogy leginkább női ruhák érkeznek felajánlásként, pedig a legtöbb ellátott túlnyomó többségben férfi. Télen sokkal több feladatuk van a szolgáltatóközpont munkatársainak is. Rendszeresen járják a várost, és figyelik az utcán élő embereket. Ahol szükséges, azonnal beavatkoznak, ha kell, férőhelyet biztosítanak szivacsokon, hogy elkerüljék a kihűlés veszélyét. Ennek ellenére egyik reggelre egy hajléktalan odafagyott az egyik buszmegállóhoz. Az is probléma, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy ha segíteni akarnak, azt miként tehetik meg. Varga-Dudás Ágnes elmondta, amennyiben a 36-70-940-36-01-es telefonszámon jelzik a felajánlásokat, azok biztosan megérkeznek a rászorulókhoz. ■ E. Cs. „Olyan csókra berendezett szája vót” A sáros dűlőúton nehezen boldogulunk a motorral. Egyik szemmel a tanyákat fürkészem, a másikkal a kátyúkat. Öreg néni ballag szembe velem.- Zsigát keresi? A piros képű Zsigát? Ott lakik abba a cseréptetős tanyába!- Csiha, Bogár te, hogy a ros- sebb essen belétek! A szőrmókok farokbehúzva osonnak a góré alá.- Ne féljen tőlük, a jó emberre csak büfógnek... A puli megérzi, nekem elhiheti... Beinvitál a konyhába. Zsiga bácsi középmagas, pirospozsgás, pörge bajszú barna ember. Jó ötvenesnek vélem. Kalapja a feje búbján, huncutul néz rám, összeszűkül a szeme.- Nem az adóhivatalbul gyütt?- Nem. Miért?- Mer olyan pápista színe van, mint aki sokat napozik a szobában.- Újságíró vagyok. Zsiga bácsiról már sokat hallottam... Elneveti magát.- A hat asszonyrul, ügyi? Valamennyi törvinyes vót... Bólintok.- Látja, híre megy ennek, mint a körömfájásnak. Nem tehetek rula, mindig szerettem a fehircselideket... Előveszi a csibukot, megtörni, rövid szünetet tartva hátradől a karszékben, aztán pöfékelni kezd.- Szolnok megye szélibe hat éve kötöztem. Nem idevalósi vagyok én, hanem nádudvari. Ott születtem '904-ben, kilencen vótunk testvirek. Apám kubi- kolt, én öt elemit jártam, oszt a libapásztorság következett. Ki- sőbb juhásznak szegődtem, és 18 évesen odaálltam a szülém elé.- Ides, én megnősülök. Elveszem a Ty. Kovácsék Erzsijét. — Kódusok vattok mindketten, mi lesz veletek? — De engem nem hagyott nyugodni a vérem, megesküdtünk, kikőtöztünk egy rossz tanyába, Mihályhalma mellé. Hü, de faros, mellyes gyönyörű fe- hirnip vót az Erzsi! Még a sarkam is belebizsergett a nizisibe. No, meg kell hagyni, nemcsak niztem, mer rá egy évre fiam született. Eljártam kubikolni, ha vót munka, Erzsi otthon bíbelődött némi aprólékkal. Alig lett másfél éves a gyerek, az asz- szony rozsdás szögbe lépett. Messze vót a patika, nem is ment azonnal doktorho, rá hat napra elvitte... Szünetet tart. Hátradőlt a székben, látszik, ma is fájó emlék.- A temetis után a gyereket hazaadtam anyámhoz, oszt úgy döntöttem, felkötöm magam. Cudar világ, ráadásul a baj is a szeginyt húzza. Mán a kötelet is előkészítettem, de egyet gondu- tam. Béresnek szegőttem egy nagygazdához. Bírtam a munkát, jókipű legény vótam, oszt a gyászév után újra-újra rajta felejtettem a tekintetem egy-egy mutatós özvegyen. A gazda 17 éves jánya is szemet vetett rám. Ráadásul olyan csókra berendezett szája vót... — Az milyen? — Csücsöripiros. Se nem meszelte, se nem kente, mint a maiak, mégis mindig úgy fénylett az, mint az érett cseresznye. Nehezen atták hozzám, de a lakzi után rögtön kivittem a tanyára. Evvel aztán jól bevásároltam. Dolgozni nem szeretett, úrilyán vót, a felkelésiül irtózott. Égisz nap hevert, így hét hónap után felraktam az ökrösszekérre, oszt mondtam: haza- migy bogaram az apádho. El is vittem illően, az utolsó párnáját is, nekem ne firtassák a sze- ginysígemet. Odaérve köszöntem: gazduram, visszahoztam a lyányát, nem vált be, híja nincs semmi, se a hozománynak, se üneki! Őhozzá inkább még tettem is, nizze mekkora a hasa! Rá két hónapra jányom született, most Szegeden lakik, azóta két unokám is van. A következő asszony — ahogy Zsiga bácsi bevallotta - elhagyta, mert az örökösen Amerikába vágyott, valami örökségféle után, de ő hajthatatlan maradt. A negyediket újra temette, az ötödik nem bírt megmaradni a tanyán, annak beszéd, pletyka kellett. így beköltözött a városba, s mindig várta, hogy utána megy, de ő maradt a határban. — A jelenlegi asszonyommal tíz éve ilek, jól megvagyunk. Neki még lehetne, de nekem több gyerek má nem kell, élig az a kettő. Még öt évet lenyomunk idekinn, aztán irány a város. Áll a kockaházam, má csak vakolni kell. Téesznyugdíjas vagyok, a két tehén meg megadja a napi 26-28 litert. Ez is szép summa... — Zsiga bácsi hatszor nősült. Nem sok ez? —Eccere a let vóna, de így sorjába nem. Van, akinek egy is strapa, nekem így gyött... — Sok nőismerőse volt... — Nem panaszkodok, szerettek. Meg ami fontos, akatt is hozzájuk tehetségem. No, nem vagyonilag, hanem lámpafúvás után. — Mi a véleménye a nőkről? — Csak szeretni lehet és kell ükét. Én fehércselidet se meg nem ütöttem, se meg nem szidtam soha. Nem szabad azokat bántani, simogatni kell valamennyit, mint a hímes tojást húsvétkor. — Ennyi házasság után ismeri a nőket? A fejét rázza: — Ahho kérdezze meg azt, aki tizenhétszer nősült. Neki má csak nagyobb tapasztalata adódik. Nem igaz? D. Szabó Miklós (1978. október 14.) d. szabó Miklós újságíró néplapos pályafutása során írt cikkei közül válogatott ki tíz, számára legemlékezetesebb írást, amelyeket az Új Néplap hasábjain újra közlünk. KÖNYVAJÁNLÓ A Mindennapi történelem című kiadvány az egyik legérdekesebb a könyvsorozatok között. Különböző korok, egykor volt emberek hétköznapi életét, mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat mutatja be olvasmányosan, sok fotóval, rajzzal. A legutóbbi kötet a görög aranykorba vezeti el az olvasót. Hogyan éltek a nők Athénban vagy Spártá- ban a klasszikus ókorban, Periklész idején? Mennyibe került egy rabszolga? Hogyan válhatott valaki állampolgárrá? Miért kedvelték annyira a görögök a lakomákat? E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat a görög férfiak, nők, gyerekek, a polgárok, az idegenek, a rabszolgák. Róluk szól ez a színes stílusban megírt, érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz még élvezetesebbé. A könyv igyekszik feltárni azt a társadalmi ellentmondást, amely egyszerre tűnt barátságosnak és kegyetlennek, újítónak és maradinak, megengedőnek és szigorúnak. Egyszóval bemutatni azt a világot, amelyben megszületett a demokrácia. (Mindennapi történelem: Hétköznapi élet a görög aranykorban. Kiadó: Corvina) m B. Gy. Megújultak a szobrok. A kunszentmártoni Szent Márton-plébániatemp- lom nemrég ünnepelte püspöki felszentelésének ÍOO. évfordulóját. Ez alkalomból több szobrot Is felújítottak. Képünkön Faragó Sándor hitoktató mutatja a még elhelyezésre váró megújult szobrokat.
