Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-29 / 24. szám

2011. JANUAR 29., SZOMBAT 7 GAZDASÁG ifim ■ 03 Sokba kerül felhívni őket telefonon emelt díjas Olvasónk tele­fonon akart elintézni egy céggel támadt vitát. A te­lefonálás sikerült - igen ám, csakhogy, mint utóbb kiderült, percenként több mint 200 forintért. levélírónk a fogyasztóvéde­lemhez fordult, ahol pana­szára azt a választ kapta: minden cégnek joga van el­dönteni, mennyiért hívható az ő száma. A tájékoztatást ráadásul a kérdéses vállal­kozás honlapján meg is adja a telefonálás tarifájáról. Ha tehát valaki felhívja őket, akkor ezzel már elfo­gadta a körülményt. Ha pe­dig nem fogadja el, intézze az ügyet személyesen vagy postai, illetve elektronikus levélben. Egyébként például a köz­üzemi szolgáltatóknál a tele­fonon hívható szám, amelyen az ügyfelek beje­lenthetik a mérőállást, ha­sonlóképpen magasabb díj­jal működik az átlagnál. Ol­vasónk említette is, mennyi­re megrökönyödött, amikor a vártnál magasabb telefon- számláról kiderült, hogy a több száz forinttal nagyobb havi költség mögött a fenti ok húzódik meg. Azóta - megfelelő megoldásként - e-mailben közli a mérőállá­sokat a szolgáltatókkal. De a különböző telefontársa­ságok is különböző percdí­jakkal dolgoznak, erről ügy­feleiket tájékoztatják is: A szerződéskötéskor az ember elfogadja ezt a feltételt, illet­ve amikor telefonszolgáltatót vált, lehet, hogy erre éppen a kisebb percdíj bírja rá. Az már kérdéses, joga van-e a cégnek, hogy a telefonálót, aki egy konkrét ügyet el akar intézni, automatáról végighallgatandó reklámok­kal traktálnia, mielőtt az ügyintéző felveszi a kagylót. Ez ügyben érdemes kikérni a fogyasztóvédelem vélemé­nyét. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Enyhíthető a vészhelyzet? bérügyek Több orvos kíván távozni külföldre, mint ahány végez Ahol nincs jövőkép, ahol nem becsülik meg az el­végzett munkát, ahol rosszak a munkakörül­mények és megalázóan alacsonyak a fizetések, ott nem kell csodálkozni az orvosok külföldre távo­zásán. Bérrendezés, élet- pályamodell segíthetne. Munkatársainktól Gál János professzor, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Te­rápiás Társaság elnöke azt mondja, a legsúlyosabb betegek életének megmentéséért küzdő intenzíves doktorok legnagyobb és csaknem mindennapi terhe a gyógyszerhiány. Nem beszélve az ugyancsak gyakori dilemmá­ról: 15 súlyos beteg közül kiket helyezzenek el a meglévő tíz ágyon. Nem csoda, hogy a kül­földön is hiányszakmának tar­tott aneszteziológusok-intenzíve- sek közül sokan hátat fordítanak az országnak. A helyzet kritikus, a megol­dáshoz sürgősen hozzá kell lát­ni - szögezi le Éger István, a Ma­gyar Orvosi Kamara elnöke. Ta­valy ugyanis az előző évhez ké­pest közel 25 százalékkal több orvos kérte ki tőlük a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „jó hírnév” igazo­lást, a 35 ezer orvos közül 1100- an szándékoztak elhagyni a ha­zai gyógyítómunkát. Eközben alig haladja meg az évente vég­zős medikusok száma a nyolc­százat, s az orvosi kar harmada túl van a nyugdíjkorhatáron. Havi összesítés híján ponto­san nem tudni, mikor ugrott meg az elvándorlási igény: az idei költségvetés ismeretében vagy azóta - bizonytalankodik az elnök. Elsősorban a fiatalok mennének, sokan már most is segédorvosként angolszász terü­leteken dolgoznak, az itthoni ke­resetek öt-tízszereséért. Mégha odakint remény sincs a szak­vizsga megszerzésére. Az elvándorlást a magyaror­száginál jobb fizetésnél a jobb munkafeltételek is erősítik. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tud olyan kol­légájáról, aki havonta tizenöt ügyeletet visz, de olyan kisebb kórházat is említ, ahol éjszaka HAZAT AZ ORVOSRA* ORVOST A KAZAKAK Kevesebb, mint az átlag A KSH legfrissebb, 2010. no­vemberi adatai szerint a hu­mán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi átlagos bruttó bére 176 ezer forintot tett ki, ez nettó 122 ezer forintnak felel meg. A nemzetgazdasági átlag bruttó 213 ezer forint volt, ez nettó 138 ezer forintot tett ki. Egy kezdő, gyermektelen orvos nettó fizetése 88 500forint, mi­közben a minimálbér 78 000. Gyermek nélkül az új adójog­szabályok miatt négy-ötezer fo­rinttal kevesebbet visznek majd haza, és félő, hogy ennyi pénz­ből itthon nem is mernek csalá­dot alapítani. ■ .áSL J ’ |jÉm' . < * M m* L f, 1 1 f* " 1 ........ | -|- ... -■■■- 5 mm f-r~------WW jp (U \ l/oMlx 1 p*j B* VBIbh SGPBI w 'Difffiffi Szakorvosjelöltek demonstrálnak a normális kezdő fizetésért. Életpályamodellen dolgozik a szaktárca csupán két fiatal szakorvosje­lölt ügyel. A távozó szakképzettek több­sége aneszteziológus, házior­vos vagy patológus, de a külföl­di munkavállalás már szinte mindenféle szakmát érint - so­rolja Éger István, aki szerint az több kórház is bezárhat Csehországban március ele­jén, miután több ezer béreme­lést és jobb munkakörülmé­nyeket követelő orvos nyújtot­ta be felmondását. Érdekkép­viseletük már 2010 közepe óta követeli, hogy az átlagbér a jelenlegi másfélszerese és háromszorosa közé essen. orvosoka a költséget nem igénylő kérdések felvetésével kellene megpróbálni itthon tar­tani. Hasznos lehetne például a pedagógusokéhoz hasonló, dá­tumokkal ütemezett életpálya- modell mielőbbi meghirdetése, amelyen már jó ideje dolgozik 2010 végén az átlagkereset mintegy 23 700 korona (270 ezer forint) volt. Jelenleg a sok túlórát is beszámítva az orvo­sok bruttó bére 510-565 ezer forint között mozog. A 20 ezer kórházi orvos közül 3800 csatlakozott a Köszönjük, tá­vozunk akcióhoz, és adta be felmondását az év végén. az egészségügyért felelős ál­lamtitkárság. Márciusra mindenképpen ki kellene hirdetni ezt a keretrend­szert - erősíti meg Papp Magor -, különben a most hatodéves medi­kusok az államvizsga után távoz­nak. Ennek vetne gátat a szövet­ség által nemrég kidolgozott zöld­keresztes mozgalom - véli. Terve­ik szerint az év végén induló moz­galom keretében 200 ezer forint nettó bért kapnának azok a fiatal orvosok, akik köpenyükre tűzött zöld jelzéssel mutatnák, nem fo­gadnak el hálapénzt. Ilyen eme­lést persze az egészségpolitiku­sok nem tudnak támogatni. Az orvostársadalmat is megosztó mozgalom mellett Papp Magor a jövedelmek rendezését is várja - a gazdasági realitásokkal harmo­nizálva. A cseheknél sem alakulnak jobban a dolgok A spanyolok is emelik a nyugdíjkorhatárt HOSSZAS HUZAVONA Után Spanyolországban megálla­podtak a szakszervezetek és a kormány képviselői a nyugdíjkorhatár emelésé­ről: 2013 és 2027 között fo­kozatosan 67 évre emelke­dik a korhatár a jelenlegi 65 évről. A szakszerveze­teknek sikerült kiharcolni, hogy 38,5 év szolgálati idő után, 65 évesen is nyugdíj­ba lehessen menni. Márciusban állásbörze a Műegyetemen március 9-én és 10-én ren­dezik meg az idei tavaszi Műegyetemi Állásbörzét. Február 3-ig jelentkezhet­nek a kiállítók, eddig már száznál is több cég jelezte részvételét, tízezer látoga­tóra számítanak. A tavaly őszi börzén 124 kiállító csaknem 1300 állásajánlat­tal és több mint 1000 gya­kornoki hellyel mutatko­zott be. Válságadók helyett jönnek a reformok A FEBRUÁRI REFORMOK lehe­tővé teszik, hogy 2012 után ne legyen szükség válság­adókra - mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági stratégiai államtitkár egy háttérbeszélgetésen. 2013- ra a különadók körülbelül 600 milliárd forintos tételét ki kell tudni váltani. Fűnyí­ró elv nem lesz, de olyan lé­pésekre van szükség, me­lyekkel ez az összeg helyet­tesíthető. Sok más mellett a gyógyszerkasszán is spó­rolnának. Cséfalvay: Semmi fűnyíróelv... Még hétfőn lehet nyilatkozni, és vége magánpénztárak Napi 900 forintért megvehető az állami nyugdíjjogosultság? Márciustól drágul a baromfi, a sertéshús viszont nem Napi 900 forintért megválthatja a teljes nyugdíjjogosultságot, aki eléri a korhatárt, de még nincs húszéves munkaviszonya - közölte a Klubrádió. Akinek csak egy vagy két éve hiányzik, annak érdemes fizetnie. Ez a mi­nimálbér szerinti nyugdíjra jo­gosít. Persze több is fizethető, több nyugdíjért. Az Index arról cikkezik, a mostani szabályok szerint a magánkasszában ma­radók nyugdíjasként eleshetnek az egészségügyi ellátástól. Ők vagy a kórházi ellátásukért kénytelenek majd fizetni, vagy egy most havi 5100 forintos fix díj befizetésével kell megvásá­rolniuk az ellátásra való jogot. A jogalkotó még korrigálhat. ■ Állták a sarat tegnap is Pesten a Fiumei úti nyugdíjintézetnél. Hétfőn tovább tartanak nyitva Márciustól várhatóan több lép­csőben emelkedhet a baromfi­hús ára Magyarországon. A ter­melői ár növekedése a 20-25 szá­zalékot is elérheti. így hasonló mértékű fogyasztóiár-emelke- désre is lehet számítani - mond­ta az MTI-nek Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) el­nöke pénteken. A drágulás fő­ként a takarmányárak draszti­kus emelkedésével függ össze. A takarmányt az állattartók a múlt évi ár duplájáért tudják csak beszerezni. A BTT arra ké­ri az agrárkormányzatot, mérje fel újólag a magyar gabonakész­leteket, készítsen új gabonamér­leget, és tegyen meg mindent azért, hogy az új termésig kitart­sanak a takarmánykészletek. Rendkívül nagy a takarmányga­bona iránti kereslet még magas áron is főként Német- és Len­gyelországban, a balti államok­ban és a Balkánon. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke meg­erősítette, a Németországból im­portált élő sertést kilónként 225 forintos áron plusz 10 forint szál­lítási költségért hozzák be. A bő­rös félsertés kilóját pedig 1 euróért kínálják a németek, ez 275-280 forintos árat jelent. A Németországból érkező áru im­portára lényegesen alatta marad a magyar önköltségnek. Ezért nem valószínű, hogy a sertéshús ára emelkedik Magyarországon. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom