Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-25 / 20. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011 JANUÁR 25., KEDD TÜKÖR A természet okosabb, mint az ember éghajlat Leginkább az erdész harcol a klímaváltozás ellen azzal, hogy jól végzi munkáját Az élet régen a lehetőségeink tárháza volt, most döntéseink következményeinek összessége — kezdte előadását, egyedüliként a megyéből Luzsi József, a Magánerdő-tulaj donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke a napokban megrendezett harmadik országos klímakonferencián. Laczi Zoltán Luzsi József az Új Néplap érdeklődésére elmondta: ha ebben a pillanatban megszűnne mindenféle károsanyag-kibocsátás a Földön, akkor is legalább 140 évet kellene a hidroszférában élő mikroorganizmusoknak tevékenykedniük, hogy eltűnjön fejlett intelligenciánk eme „mellék- terméke.” A MEGOSZ elnökeként úgy vélte, a magánerdő-gazdálkodás- hoz hasonlóan gyökértelen a klímavédelem is, nincs mibe kapaszkodnia. - Sem az egyes emberek, sem a fejlett, sem a fejlődő országok nem szolgálnak táptalajul. Ehelyett van egymásra mutogatás, felelősség alól kibújás. Azt hiszi például az egyszeri ember, hogy az ipar a fő szeny- nyező, holott a károsanyag-kibo- csátásért csak 8-9 százaléknyiban okolható. S mit mond az egyik ország, hogy a másik nagyobb mértékben felelős? S mit tesznek a nagyhatalmak? Bármit, csak a Kyotói Egyezményt ne kelljen meghosszabbítani. Ezért is beszélhetünk a koppenhágai vagy mexikói klímacsúcs kudarcáról. Sajnos a jövőre esedékes Föld-csúcsot illetőleg sem vagyok túlzottan optimista. A természet persze ebben is jóval okosabb, mint a tárgyalóasztalnál ülők - fogalmazott. A szakember ezúttal is amellett érvelt, hogy cselekedni kellene. De lényegében egyedül maradt abban, hogy nemcsak az üvegházhatást okozó gázok csökkentését hangsúlyozta, hanem a szén-dioxid erdők fáiban és talajában való megkötését. Szerinte az erdész az az ember, aki leginkább harcol a klímaváltozás ellen, s csupán azzal, hogy jól végzi munkáját.- Sajnos egyre inkább hiába, mert a körülmények, a törvények gúzsba kötik a kezemet. S kijelenthetem ezt több százezer erdőtulajdonos nevében is. Mindenekelőtt az erdővel kapcsolatos téves szemlélettel van a legnagyobb baj. Sokan ugyanis azt hiszik, az erdő csak úgy van, szinte magától nő, semmit sem kell csinálni vele. S amíg a kirándulók szemetelnek benne, felgyújtják, és valakik egész hegyoldalnyit lopnak el, addig mindenkié az erdő. De amikor már költeni kell, felújítani, telepíteni, szakszerűen gondozni, akkor már csak a tulajdonosé, a gazdálkodóé. Az erdő nemcsak azért van, mert szép és sétálgatunk benne, hanem a klímavédelem egyik legjelentősebb tényezője, mint szén-dioxid-elnyelő és mint megújuló energiaforrás - mondta Luzsi József. A magyar erdők jelen pillanatban nettó szénelnyelők, 2008 és 2012 között előreláthatólag évente kétmillió tonna szén-dioxidot kötnek • le — tudtuk meg a MEGOSZ elnökétől. Hozzátette: ha a teljes mennyiséget sikerülne az emissziókereskedelmi piacon értékesíteni, akkor ez minden évben több mint 10 milliárd forint bevételt jelenthetne. A fák éppen a problémás szén-dioxidot nyelik el A fák köztudomásúan kivonják a légkörből a szén-dioxidot. De ezt nem lehet teljes egészében szénelnyelésként számolni, mert az erdőgazdálkodás során többféle szén-dio- xid-kibocsátás is fellép. Az elpusztult vagy letermelt fák tartalmazzák a megkötött szén-dioxidot, amire úgy tekintenek, mintha azonnal visszakerült volna a levegőbe. Pedig ha a letermelt fából faanyag lesz, akkor nem bocsát ki azonnal szén-dioxidot, hanem akár évtizedekig is megkötve tartja a szenet. Ennek ellenére a fakitermelések anyagát általában emisszióként veszik figyelembe. Az erdőelhalást és az erdőtüzeket szintén. Az erdők felújítása mindannyiunk alapvető érdeke. Képünk illusztráció. A szakember rámutatott: a tudomány bizonyítja a fatermékek széntárolását, ezért a fa növekvő termelése és használata a klíma- változás elleni küzdelem része. Ezt mindenképp támogatni, ösztönözni kell. A szénelnyelés pedig növelhető az erdőterület növelésével. A tervek szerint 2025- ig előreláthatólag 270-360 ezer hektárral növekszik a hazai erdők összterülete. Őshonos fák telepítésével 25-33 millió tonna szén-dioxid-megkötés érhető el, míg a gyorsan növő fafajok (nyár, akác) esetében pedig 47- 58 millió tonna prognosztizálható az említett időszakig. Persze a szénelnyelés szempontjából nem mindegy, hogy legelőből vagy szántóból alakítunk jd új erdőt. Míg a volt szántó azonnal nettó szénelnyelővé válik, a volt legelő csak évekkel később, a talajból történő szén-dioxid-kibo- csátás miatt. Magyarországon évente húszezer hektár erdőtelepítéssel lehetne számolni. Sajnos a telepítés- és ápolási egységárakat, valamint a jövedelempótló támogatást jelentősen lecsökkentették, ezért a telepítési kedv drasztikusan visszaesett, s már csak évi három-öt ezer hektárral nő erde- ink területe. Tavaly a MEGOSZ lobbizásának köszönhetően az EU elfogadta a magyar javaslatot a telepítési és ápolási egységárak növelésére, így remélhetőleg visszatér a korábbi szintje a telepítési kedv, és ismét elérhetjük az évi tizenhét-húsz ezer hektárt. A hazai erdők felújítása mindannyiunk alapvető érdeke, ám erre külön pénzügyi tá- . mogatás nincs. Az érdekképviselet szerint a mostaninál \ nagyobb és biztosabb szénlekötést lehetővé tevő, az időjárási szélsőségek miatt mind bonyolultabb és költségesebb magánerdős erdőfelújíSok pénzt jelent a kvóta MAGYARORSZÁGNAK több mint kétmillió hektár erdeje van, ami hazánk éves szén-dioxid-ki- bocsátásának 25-szörösében található légköri szenet köt tási tevékenységet, az úgynevezett első kiviteleket is a szén-di- oxid-kvóta eladásából származó bevételekből kell támogatni. Ekkor válnának erdeink valóban „klímaerdőkké”. Az új erdők létrehozását ugyanis uniós társfinanszírozott jogcímből lehet megoldani, míg a meglévő, de kitermelt erdők felújítását a kvótabevételek támogatnák. A szakma javasolja tehát az erdőkből származó szén-dioxid-kvóta bevételeket teljes mértékben erdő- felújításra, kezelési tevékenységre fordítani. A MEGOSZ tulajdonképpen nem kér mást, mint az erdőtörvény által előírt kötelezettség betartását. Luzsi József megosztotta gondolatait a fáról, mint megújuló energiaforrásról is. Beszámolt arról, hogy hazánkban az összes megújulóenergia-felhasználás majd’ háromnegyedét a tűzifa teszi ki. Hosszabb távon a fakitermelésből 3,6-4 millió köbméter tűzifával számolhatunk. Figyelembe véve azt, hogy a bruttó fa- kitermelés évente 6,6 millió köbméter, az erdei apadék (levél, ág, gyökér) mintegy fele, félmillió köbméter vehető reálisan figyelembe energetikai célra. Évente emellett 0,9 millió köbméter fahulladékot tudunk ily módon hasznosítani. Végül Luzsi József hangsúlyozta, hogy minden erdőgazdálkodási tevékenység magas kézimunka-ráfordítást igényel, ezért ennek növelése a vidék megtartóképességét is növeli. így sok alacsonyan képzett munkanélküli juthat megfelelően megfizetett, értéktermelő munkához. Luzsi József, a MEGOSZ elnöke meg. A kibocsátási kvóta értéke 2008-ban tonnánként 14-16 euró volt, ez természetesen az aktuális kereslet-kínálattól függően jóval magasabb is lehet. _______________________Tv-notesz_______________________________ Am i természetes lenne ' VALKÓ MIHÁLY ROVATA Hogy a képernyős műsorvezetők szépen, tisztán beszéljenek, magyarul! De sajnos, bárhová nézek, nem ezt tapasztalom, sok a rossz, a csúnya beszéd, főleg a,.hülyeségmagazinokban”. De a naponta jelentkező Teadélutánnal is akkor van szerencsém, ha Gundel Takácsot fogom ki, nála úgymond nyelvileg minden rendben, és egyébként meg tudja teremteni azt a hangulatot is, ami egy teázáshoz kelletik: oldott, közvetlen. De ha már szóba hoztam ezt a délutáni magazint, bizony nem vagyok elégedett, tartalmában túlságosan kiismerhető, így sematikus, unalmas. Kezdődik általában valami emlékezéssel, avagy évfordulós köszöntéssel, melyek igencsak sablonosak, sőt, kínosak is olykor, ha a vendég nincs már teljesen birtokában a hallásának. (Volt rá eset) Majd végződik zenével, többnyire a köny- nyű fajtájából, hátha ezzel jó szájízt hagy maga után. Nem hagy. Mielőtt azonban teljesen elparen- tálnám (elbúcsúztatnám), valami jót is róla, mert legutóbb a műsorba hívták a szolnoki MáraLbemuta- tó, a Kaland szereplőit, s egyúttal köszöntötték a 75 éves Mécs Károlyt Hogy miatta történt-e csupán a meghívás, nem tudom, de így mindenesetre megszólalhatott Huszá- rik Kata is, a vidéken játszó színész, aki nem biztos, hogy másként be- tehette volna ide a lábát Mert a Teadélután számára is mintha nem lenne más világ a fővároson túl is, bemutatni, mi történik ott is. Bezzeg ha egy alternatív társaság csupán a kisujját mozdítja Budapesten, máris ott találják magukat a műsorban. Borzasztó ez a fővárosközpontúság! És ami még ezúttal üdítően hatott rám, találkozás azzal aVeiszer Altodéval, a Záróra műsorvezetőjével, aki általában érdekes életű emberekkel beszélget, s most beszélgetéseinek legjavát kötetben is közreadta, erről szólt vele a diskurzus. Különben a képernyőn igen sok az úgynevezett beszélgetőműsor, olcsó, mint az ingyenkonyha. És sok a botcsinálta műsorvezető, ámde kevesen vannak a „kiválasztottak". Nos, ő azok közé tartozik, rá mindig oda kell figyelnünk, mert miközben társalog alanyaival, gondolkozik is, nemcsak a szája jár, értelmesen, mert fel van készülve, ahogy ezt szerda esti Zárórájában is tapasztalhattuk. Ahogy faggatta meghívott vendégét, a műtárgykereskedő művészettörténészt Terelgette ügyes pedagógiai érzékkel, s nem engedte elszabadulni, de nem is fogta harapófogóba. Kíváncsisága ragadós, s ami nem mellékes: nem kapkod, nem hadar, beszéde kiegyensúlyozott, tiszta és szép. Úgy, ahogy az kelletik, semmi rendkívüli benne. Szomorú, hogy napjainkban mégis annak számít, pedig hát, tessék mondani, nem ez lenne a természetes? HALLGATÓ Ákos új albuma, A katona imája négy évvel a legutóbbi stúdióalbum után látott napvilágot. A zenész-dalíró-énekes egyik legjobb lemezét készítette el. Már a kezdés is nagyon erős a címadó dallal, amely igazi rockszám, még vissza is utal egy kissé a ’80-as évek klasszikus hangszereléséhez. A lemez egyik erőssége éppen az, hogy viszonylag sok rockdal szerepel rajta, például a Szind- bád dalán és A katona imáján túl az egyik leghúzósabb, a Szeress így. Persze nem maradhatnak le az akusztikus hangszere- lésű számok sem, melyek megfelelő arányban képviselik a műfajt, köztük a Kéz a tarkón, amely érzelmileg is nagyon erős lezárása az albumnak. És persze az Ákosra jellemző fanyar irónia is itt van. A dalok zenéjét most is Ákos írta, Szakos Krisztián besegített a Fénybe nézz és a Szeress így című számok zenéjébe. A hangszerek többségét is Ákos szólaltatja meg. Az elegáns albumhoz tartozik egy DVD is. Ezen láthatjuk a lemezfelvétel során készített videóblogot, megkapjuk a Szindbád dala videoklip- jét, illetve a 2010-es Szindbád turnéról két felvételt. BŐVEBBEN: SZOUOIUlli/LEMEZAJÁNLÓ (Ákos: A katona imája Kiadó: FalconMedia/mTon) m B. Gy.
