Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-17 / 13. szám

2011. JANUÁR 17., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Becslések alapján kell dönteni visszaszámlálás Nincs tökéletes megoldás a magán-nyugdíjpénztári tagok számára ISSsSÍ«3Sí A magán-nyugdíjpénztári tagok többségének nem éri meg kitartani a második pillér mellett Úgy tűnik, azoknak érhe­ti meg igazán a maradás a magánynyugdíjpénztár mellett, akiknek jelentős megtakarításuk halmozó­dott fel egyéni számláju­kon, vagy akiknek fontos megtakarításaik örököl­hetősége. Kiss Roland Még tizenegy napjuk van a ma­gán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy válasszanak: marad- . nak a második pillérnél és 2011 végétől bruttó fizetésük 10 szá­zalékát ide fizetik be, cserébe le­mondanak a további állami nyugdíjjogosultságról, vagy visz- szalépnek a tb-kasszába. Utóbbi esetben „visszatérő” megtakarí­tásuk elvileg egyéni számlán je­lenik meg, ám hogy ez pontosan 1 mit takar, még mindig nem tud- 1 ni. Mivel a visszaérkező vagyon | túlnyomó részét a kormány érté- | kesíti (az állampapírokat bevon- S ják), valóságos pénz biztosan nem áll majd a tb-nél bevezeten­dő egyéni számlák mögött. A kormány életük egyik legne­hezebb döntése elé álbtotta a több mint hárommillió magán-nyug­díjpénztári tagot. Valójában két rossz lehetőség közül kell válasz­taniuk. Mint az a négy pénzügyi csoport által működtetett kalkulá­tor (www.tajekozodjon.com) szá­mításából az esetek túlnyomó ré­szében kiderül, a legnagyobb mértékű időskori ellátást a ve­gyes rendszer (vagyis a 2010-es módosítás előtti szabályozás) nyújtotta volna. Biztos vagy akár csak nagyon megalapozott dön­tést a jelenlegi körülmények kö­zött nem lehet hozni, és nem csak az idő rövidsége miatt. Mind az ál­lami, mind a magán-nyugdíj­pénztári pillér olyan hatásoknak van kitéve - több évtizedes távon -, amelyeket ma lehetetlen meg­jósolni. A kalkulátor is olyan té­nyezőkkel számol, mint az inflá­cióra, a bérekre, a járulékplafon­ra, a nyugdíjminimumra vonat­kozó kilátások, a foglalkoztatási arány kormány által előre jelzett javulása vagy a várható demográ­fiai folyamatok. Bár eleddig ez a legösszetettebb és legígéretesebb kísérlet a hatások számszerűsí­tésére, a jövőt a kalkulátor sem képes pontosan megjósolni. Vannak még olyan további szempontok is, amelyeket min­denképpen figyelembe kell ven­ni. Az egyik a már említett de­mográfiai folyamatokból követke­zik: feltehető, hogy a nyugdíjjá­rulék jelenlegi mértéke verseny­képességi okokból nem emelhe­tő tovább, márpedig ez esetben a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjak 20-30 év múlva a brut­tó bér jelenlegi 66 százalékáról annak 30-40 százalékára csök­kennek. Ez pusztán annak a kér­dése, hogy a jövőbeli kormányok milyen szabályokat hoznak a nyugdíjak megállapítására. 2013. január 1-jével változik a tb- nyugdíj számítása. Jelenleg ugyanis a nyugdíjba menőknél az 1988-tól rendelkezésre álló át­lagos nettó kereset alapján hatá­rozzák meg az összeget, 2013-tól viszont az 1988-tól rendelkezésre álló bruttó bér alapján. Újra és új­ra felvetődik, hogy a nyugdíjakat is adó alá vonnák, igaz, az új kor­mány részéről már jó ideje nem hallani üyen tervekről. Egyelőre az is kifürkészhetet­len, hogy miként alakul a magyar és a világgazdaság növekedése a következő évtizedekben, ez ugyanis nagyon is érezteti a hatá­sát a magán-nyugdíjpénztári ho­zamok alakulásán. Hiába a név­re szóló számla, ha nem vagy csak nagyon lassan emelkedik az azon lévő vagyon értéke. Nagy ér­vágás, ha az összesen 34 száza­léknyi nyugdíjjárulék nagyobbik része (a munkáltató által fizetett 24 százalék) évtizedeken keresz­tül nem keletkeztet jogosultságot az ellátásokra. Ez utóbbi miatt a tagok többségének nem éri meg kitartani a második pülér mellett. Hacsak nem reménykednek ab­ban, hogy a kormány döntésével szembeni jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, vagy egy következő kabinet kiveszi a sza­bályozásból a sokak szerint „diszkriminatív” passzust. Jelen­leg azonban úgy tűnik, a maradás azoknak érheti meg igazán, akik­nek már jelentős megtakarításuk halmozódott fel a második pillér­béli egyéni számlájukon, vagy akiknek fontos megtakarításaik örökölhetősége. Főbb következmények A MARADÓK ESETÉBEN • 2011. december 1-jétől a 10 százalékos nyugdíjjáru- lék a tag magán-nyugdíj­pénztári számlájára kerül • A 2010. október 1. és 2011. november 30. közöt­ti tagdíjkiesést magasabb tb-nyugdíjjal ellensú­lyozzák • 2011. december 1-je után a tag szolgálati ideje nem gyarapodik, de 15 évnél kevesebb jogviszony ese­tén is jogosult marad az időskorúak járadékára. Ez az öregségi nyugdíj leg­kisebb összegének 80 szá­zaléka, csökkentve a csa­lád egy főre jutó jövedel­mével A VISSZATÉRŐK ESETÉBEN • A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony 2011. március 1-jétől megszűnik • A jövőben a magánsze­mély az eddigi magán- pénztári időszakára is csak a tb-ből kap nyugdí­jat, a nyugdíjba vonulás­kor aktuális nyugdíjszabá­lyozás szerint • A tag jogosult eddigi nyug- díjvagyonának a hozamga­rantált tőke összege feletti összege és a tagságának ideje alatt befizetett tagdíj­kiegészítés összege felvé­telére Mi számít szolgálati időnek? • A munkával töltött évek • A katonai szolgálat • A gyás, a gyes, a gyed és a táppénz • Az 1998. január lje előtti nappali tagozatú felsőok­tatás. Egymilliárdos a lakossági kár iszapkatasztrófa Ma rendkívüli ülés a T. Házban Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen csaknem egymilliárd forintos kárt okozott a vörösiszap-katasztrófa - közöl­te az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancs­noka. Kivágó Tamás elmondta, hogy a három érintett települé­sen négyszáz kárigényt összeg- szerűsítettek. A tavaly október elején történt iszapömlés a leg­nagyobb kárt Devecserben okoz­ta, ott 287 embernek összesen 767 millió forintos kára keletke­zett az ingóságaiban. Kolontáron 64 igénylőnek 193 milliós, míg Somlóvásárhelyen 49 károsult­nak 13 millió forintos vagyoni kárát összegszerűsltették a ja­nuár 15-i határidőre. A 973 millió forintnyi kárt az állam a Magyar Kármentő Alap­ba beérkezett forrásokból téríti meg a károsultaknak. Lasztovicza Jenő, a kármentő bizottság elnöke elmondta, hogy hétfőn rendkívüli ülést tartanak az Országházban, ahol konkrét kifizetésekről is döntenek. A kár­mentő alap bizottsága a három település önkormányzata mellett a karitatív szervezetek két mun­katársát bízta meg a lakossági kárigények összesítésével. A kormány támogatja a káro­sult ingatlanok tulajdonosai ház­tartási ingóságainak pótlását, in­gatlanonként 500 ezer forintos értékhatárig, továbbá személyen­ként 200 ezer forintot igényelhet­tek a ruhanemű pótlására. A Magyar Kármentő Alapba decemberig beérkezett több ■mint 1,6 milliárdból 155,224 mil­lió forintot fizettek ki a vörös­iszap-katasztrófa károsultjai­nak, ebből a kármentő bizottság Devecser önkormányzatának 138,574 millió forintot, a kolon- tári önkormányzatnak 14,5 mil­lió forintot, míg Somlóvásárhely- nek 2,15 millió forintos támoga­tást ítélt meg. I A Mai Zrt. Ajka melletti egyik S iszaptározójának gátja október I 4-én szakadt át. Mintegy egymil- | lió köbméternyi vörösiszap öm- 1 lőtt ki, a szerencsétlenségben tíz ember vesztette életét. ■ HIRDETÉS A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR KÖZLEMÉNYE Tisztelt Ügyfelünk! A Prémium Magyar Államkötvény 2012/1 és 2013/1 sorozatra esedékes kamat 2011. január 25-ei, valamint a D110126 jelű Diszkont Kincstárjegy és a 2011/04 sorozatú Kamatozó Kincstárjegy 2011. január 26-ai törlesztés fizetésének lebonyolítása a Magyar Államkincstár nagyszámú ügyfelét érinti. Javasoljuk, mielőbb írásban rendelkezzen az Önnek járó esedékes kamat, tőke kifizetésének módjáról vagy újra befektetéséről! Az esedékesség napján a WebKincstár, TeleKincstár szolgáltatásunk igénybevételével is elkerülheti a személyes megjelenés esetén valószínűsíthető hosszas várakozást! Tájékozódjon Állampénztári Irodánkban, melynek címe: 5000 Szolnok, Magyar u. 8., Pf. 90., telefonszáma: 06-56-372-806; 06-56-422-555, faxszáma: 06-56-378-349, továbbá honlapunkon (www.allamkincstar.gov.hu), valamint a TeleKincstár ügyfélszolgálatunknál a következő telefonszámokon: 06-1-452-2900 06-20-881-9530 06-30-344-0040 06-70-460-9000 Köszönettel Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság BEEBI Beismerte az OMV, hogy nem volt „baráti” AZ OMV OSZTRÁK olaj- és gázipari társaság a Mól Nyrt. tulajdonában lévő Slovnaft szlovák vegyipari vállalat megszerzésére pá­lyázott egy csereügylet ke­retében közel két éve. Somlyai Dóra, a Mól cso­port kommunikációs igaz­gatója szerint az OMV veze­tői egy bécsi bíróságon tett nyüatkozatukkal elismer­ték, hogy szándékaik nem voltak barátiak. Venezueláé a világ legnagyobb olajtartaléka kétszáz évre elegendő Ve­nezuela bizonyított olajtar­taléka, mely a legnagyobb a világon - jelentette be Hu­go Chávez államfő. Az olaj- tartalék 297 milliárd hordó volt a múlt év végén, így megelőzték Szaúd-Arábiát. Az EU-nak utat kell nyitnia Kína előtt szélesebbre kell tárniuk az EU-tagországoknak a ka­put a kínai beruházások előtt, cserébe Peking támo­gatásáért az uniós adósság- válságban - hangoztatta Joaquin Almunia. Az uniós versenybiztos szerint vi­szont a kölcsönösség alap­vető fontosságú. Almunia: Fontos a kölcsönösség Fordulat a forint hamisításában Tavaly az év utolsó három hónap­jában 1186 hamis forintbankje­gyet vont ki a forgalomból a Ma­gyar Nemzeti Bank, így megfor­dult a hamisítványok számának év elején kezdődött emelkedése - áll a jegybank negyedéves jelen­tésében. A csökkenésben megha­tározó szerepe volt annak, hogy októberben lebukott egy a koráb­biaknál megtévesztőbb 10 ezer forintosokat előállító hamisítói kör. Ám a kereskedelemben to­vábbra is figyelmet igényebiek a gyakran megtévesztőnek bizo­nyuló 20 ezer forintos utánzatok. Tavaly évi 36-ról 27-re csök­kent az egymillió forgalomban lé­vő valódi bankjegyre jutó hami­sítványok száma. A forintot ki­sebb arányban hamisítják, mint a nemzetközi valutákat. A hazai fizetőeszközhöz hasonló nemzeti valuták között azonban gyakran alacsonyabb arányban találnak hamisítványokat. A hamis valu­ták előfordulása nálunk továbbra sem jelentős: a jegybank szakér­tői 379 üyet találtak a negyedik negyedévben, köztük az euró- bankjegyek száma 268 volt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom