Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-13 / 10. szám
4 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP — 2011. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Egy település utolsó segélykiáltása TiszABURA Nincs fűtés az önkormányzat épületeiben, hatszáz rászoruló gyerek nem kap ebédet Nem egyszerű az élet Ti- szaburán. Az ország má- - sodik legszegényebb településén — csak Tiszabőt sikerült megelőznie a statisztikai adatok alapján - nem csak a hétköznapi polgárok, de még az ön- kormányzat is olyan szegény, mint a templom egere. Géléi József gyarország. Hihetetlen, hogy a pályázatok révén szinte bármit megszerezhetünk, új gépeket, óvodai eszközöket, akármit, de a rezsire, a működésre nem telik. Csupán példaként mondom, hiába nyerünk számítógépeket az iskolába, ha nem tudjuk fizetni az áramot, s az E.ON lekapcsolja a szolgáltatást. Kihasználatlanul ott porosodhatnának a tanteremben. Az iskola, óvoda éves szinten közel 200 millió forintba kerül, de csak 160 milliót kapunk rá. Szociális alapon 600 gyereknek jár a faluban az ingyenes étkezés, de ez csak a családoknak van ingyen, a hivatalnak ki kell fizetni a szolgáltatót. Meggyőződésem, amíg állami szinten nem nyúlnak bele a rendszerbe, a hozzánk hasonló sorsú települések csak a túlélésükért küzdhetnek. És egyre nehezebb lesz - mondta. Jelenleg még mindig nem kezdődött el a téli szünet után a tanítás Tiszaburán. Ha még sokáig nem találnak megoldást a helyzetre, félő, hogy nem lesz meg a kötelező tanítási napok száma június 30-ig. — Tizenkét millió forintot kellene azonnal befizetnünk a Ti- gáznak, hogy visszakapcsolja a szolgáltatást, de ebben még nincs is benne a novemberi, decemberi fogyasztásunk. Segítségért fordultunk a Belügyminisztériumhoz, az illetékes hivatalokhoz, tárgyalok bankokkal, remélem, valamelyik sikerre vezet. Persze arra is fel kell készülnünk, ha nem. A B-verzió szerint a vegyes tüzelésű kazánnal rendelkező Művelődési Házba, a régi pártházba és a gát menti iskolába költöztetjük a diákokat, s délelőtt, délutáni munkarendben ott folytatódik január 19-től a tanítás. Egyelőre csak reggelit, illetve tízórait tudunk biztosítani a gyerekeknek, de bízom benne, februárban már a konyhánk is üzemelni tud. Az átlagember számára meglehetősen negatív kicsengése van Tiszaburának. A szegénység, az óriási méretet öltő munkanélküliség, a roma lakosság nagy száma miatt aki csak teheti, elkerüli a települést. Nem volt azonban ez mindig így. A Tisza közelsége, a mezőgazdasági területek, olyan jólétet biztosítottak az ott lakóknak, hogy senki nem kívánkozott el a környékről. A megmaradt iratok tanúsága szerint a XIX. században Tiszaburán még egyetlen cigány család élt. Számuk ugyan szép lassan egyre gyarapodott, ám 1920-ban — ekkor mintegy 2500 lakosa volt a településnek - is még mindössze tizenöt százalékos volt a kisebbség aránya. Jelenleg háromezren lakják Tiszaburát, és a lakosság több mint kétharmadát már a kisebbség teszi ki.- Azt hiszem, mindennél többet mond, hogy hétszáznál is több regisztrált munkanélküli él a faluban, a község 1200 aktív korú lakosából alig háromszázA tiszaburai gyerekeknek kilátástalan a helyzetük, szüleik munkanélküliek, s már az önkormányzat sem tud segíteni nekik nak van állandó munkájá. Már csak ez az adat is elég magyarázat lehet arra, miért is tart ott, ahol, Tiszabura — felelte érdeklődésünkre a település polgármestere, Farkas László. - Nálunk nincsenek vállalkozások, így nincs adóbevételünk sem. Ha szegények a lakosok, szegény a falu és a hivatal is. Hogy mennyire így van, bizonyítja, hogy tavaly december 17-én, a lejárt számlatartozás miatt a Tigáz megszüntette a gázszolgáltatást, s azóta nincs fűtés az önkormányzat épületeiben, az iskolában, óvodában, nem üzemel a konyha, közel hatszáz rászoruló kisgyerek nem kap ebédet. A baj nem jár egyedül, a belvíz is megkeseríti a településen lakók életét nem elég a szegénység, az ön- kormányzat milliós adóssága, Tiszaburán most még a belvíz- veszély is komoly fejtörést okoz a település elöljáróinak, a falu mélyebben fekvő részein lakóknak.- lassan már ki sem tudok jönni a házamból, olyan közel van a víz - pityereden el ott jártunkkor a Dankó-sor szélén élő, nyolcvanadik életévéhez közeledő Túró Vilmosáé, Piroska néni — Ennek az öreg vályogépületnek nincs alapja, félek, hogy ránk dőL Mi lesz akkor velünk, mi lesz a papával? Túró Vilmosné Piroska néni világéletében a Dankó-soron lakott, most attól tart, hogy családjára dől a régi vályogház A polgármester úr mindennap megfordul felénk, én úgy látom, mindent megtesz a veszély elhárításáért. Nem rajta múlik, hogy ekkora itt a szegénység. hiába állított munkába két nagy és több kisebb teljesítményű szivattyút a hivatal, lassan már annak üzemeltetésére sem lesz pénz. Akkor pedig 50 család háza kerül kötetlen veszélybe. Persze B-verzió mindig van - őket a jelenleg éppen füleden tornateremben szállásolnák el -, de hát az nem jelentheti az állandó megoldást.- Az az igazság, várható volt a szolgáltató lépése, hiszen már hosszú ideje görgetjük magunk előtt az adósságot. Többször átütemeztük, részletfizetési lehetőséget is kaptunk, de novemberben már nem tudtuk azt sem törleszteni. A legnagyobb gond, hogy nem csak a Tigázzal állunk így, hanem még további 2-3 szolgáltatóval. Szóval most tömköd- jük a lyukakat, de valahol mindig kiszakad a zsák. A dominóelv alapján sajnos előbb vagy utóbb, minden borul.- Vissza tud emlékezni, mikor és főleg miért kezdődtek a bajok?- Hat évvel ezelőtt, 2004-ben még nem volt tartozásunk. Akkor azonban a kormány jelentős • fizetésemelést határozott meg az önkormányzatok számára, aminek ugyan nagyon örültek a munkavállalók, de mivel pénzt nem biztosított hozzá az állam, jókora terhet rótt a hivatalokra. Na azóta csak gyűlnek, csak gyűlnek a kifizetetlen számlák. Településünk minden évben jogosult lenne 60 millió forint ÖN- HIKI-re, azaz rendkívüli állami támogatásra, de abból is csak 2025 milliót kaptunk meg az elmúlt esztendőkben. Húsz százalékos létszám-leépítést hajtottunk végre 2006 óta, de ezt sem lehet a végtelenségig csinálni.-Mekkora a baj?- Nagy. Körülbelül 80 forint számlatartozásunk és 65 millió forint folyószámlahitelünk van. Lassan már nincs mit eladnunk, a sportpályán és az önkormányzat épületein kívül szinte már nincs ingatlanunk. Arról már nem beszélve, hogy azokért is csak filléreket kapnánk, hiszen itt nincs felvevőképes kereslet, idegen pedig nem igazán akar idetelepülni. Ennek ellenére nem adjuk fel, igyekszünk talpon maradni. Ha csak havonta ötmillió forinttal többől gazdálkodhatnánk, biztosított lenne a működésünk. Időnként az az érzésem, az állam még mindig nem látja, vagy ami még rosz- szabb, nem akarja tudomásul venni, mekkora a baj a vidéken. Túlzottan főváros-centrikus MaFarkas László polgármester meglepő őszinteséggel beszélt települése élet-halál harcáról Kiosztották a karácsonyi fotópályázat díjait A megye szinte minden térségéből, összesen tizenegy településről (Szolnok, Jánoshida, Jászal- sószentgyörgy, Jászberény, Jász- dózsá, Jászfényszaru, Kunhegyes, Kunszentmárton, Rákóczi- falva, Tiszafüred, Törökszent- miklós) érkeztek fotók a megyei önkormányzat által meghirdetett karácsonyi fotópályázatra, melynek eredményhirdetését tegnap tartották a megyeházán. Az „Öltöztessük együtt karácsonyi fénybe megyénket!” felhívás láthatóan elérte célját, átfogó képet adott a települések adventi díszkivilágításáról. Kovács Sándor, a közgyűlés elnöke a magánszemélyek kategóriában a szolnoki Ondók Lillának adta át az első díjat, második a jászberényi Nagy Adrienn, harmadik pedig a rákóczifalvi Hegedűs Brigitta lett. Különdíjban részesült a jász- alsószentgyörgyi Sas Dezső, akinek Mikulástól Vízkeresztig kivilágított házának csodájára járnak és a túrkevei Hudák János. Az egyéb kategória díjazottjai a kengyeli Kunkorgó Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület, a jászladányi József Attila Művelődési Ház és Könyvtár, illetve Jászapáti önkormányzata. Különdíjban részesült a kengyeli Bentlakásos Idősek Otthona és a tiszafüredi Eszterlánc Óvoda. ■ Szilvási Nyílt napok a campuson. A Szolnoki Főiskolán felvételi nyílt napok kezdődtek tegnap. Az érdeklődők három héten keresztül minden szerdán megismerkedhetnek a hallgatói élettel, a modern épület nyújtotta lehetőségekkel, a szakok sokaságával és a felvételi lehetőségekkel. Kitűnőre vizsgázott Szolnok az ÄSZ szerint „A szolnoki önkormányzat kitűnőre vizsgázott” - jelentette ki határozottan szerdán, városházi sajtótájékoztatón Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevő- szék alelnöke és dr. Sepsey Tamás, az Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság főigazgató-helyettese. Az ÁSZ a megyeszékhely 2007 és 2010 közötti költségvetését érintő átfogó vizsgálatánál négy központi elemet ellenőrzött. Az eredmények szerint az önkormányzat gazdálkodása, pénzügyi helyzete a tervezett költségvetési bevételek és kiadások, illetve hiányok alakulásának, valamint finanszírozásának szabályszerűsége alapján példaértékűen teljesített. A város felkészültsége az európai uniós források elérésére, felhasználására vonatkozóan, illetve visszaigazolásának tekintetében is kiváló, miként hasonlóan értékelte a költségvetési gazdálkodás belső kontrollját is a számvevő- szék. Az ÁSZ szemében Szolnok abban is kimagasló, hogy a korábbi vizsgálatok során tett javaslatokat messzemenőkig végrehajtotta. Warvasovszky és dr. Sepsey a kiváló „bizonyítványt” értékelve arról is szólt, hogy a szolnoki (jó) példát bemutatva tartott az ÁSZ vizsgálataik metódusáról szakmai rendezvényt az ország legjelentősebb települési önkormányzatainak a közelmúltban. ■ M. G.
