Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ TÜKÖR Már csak májusra adnak időpontot kettős állampolgárság Leginkább érzelmi okok ösztönzik a határon túliakat, főleg az idősebbeket A határon túl élő magya­rok január 1-től igényel­hetik a kettős állampol­gárságot. Az érdeklődés rendkívüli, s ez kiderül az általunk megkérde­zett kérelmezők válasza­iból is. Mészáros Géza E sorok írója évtizedek óta szo­ros barátságot ápol határon túl élő magyar barátaival. A legelső székelyföldi látogatása alkalmá­val kissé megszégyenülve tért haza Csíkszeredái ismerőseitől, s hozta vissza adománynak szánt élelmiszercsomagját. Merthogy odaát többet, jobbat, ízesebbet, hagyományosabbat, hovatovább magyarosabbat kapott, mint azt az itthonról vitt pakk tartalma­zott. E sorok írója azt is megta­nulta ott, kint, örök életre, hogy az „alig” is soknak számít, ha azt az együvé tartozás okán szívből kínálják... Az Országgyűlés május 26-án fogadta el a magyar állampolgár­ságról szóló törvény módosítá­sát. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a ma­gyar állampolgárság megszerzé­séhez. Elegendő a magyar nyelv ismerete, nem kell állampolgár- sági vizsgát tenni, és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést sem igazolni. A ma­gyar állampolgárságot igazoló okmányt 2200 magyar anya­könyvi hivatalban és több mint 90 külképviseleten lehet igé­nyelni a határon túl „rekedt" ma­gyaroknak. A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításáról írva, olyan határon túli magyarokat szólíttattunk meg, akik - legyint- ve saját búbajukra — számos al­kalommal segítettek odaátrói ide- átra. Laczkó István például a 2000-es szolnoki árvíznél rakod­ta a homokzsákokat a tiszai gá­ton, Róth Attila pedig többraklap­nyi ásványvizet szállított a vörösiszappal elárasztott telepü­lésekre. Olyan elszántsággal nyújtottak segítő kezet, mintha elcsatolt szülőföldjeiken nem kél- ne el nap mint nap még Magyar- országról is a baráti jobb...- Szüleim, akik még a régi, visszacsatolt magyar világban, Az összmagyarság legnagyobb találkozási helye Csíksomlyó. A pünkösdi búcsú legalább félmillió nemzettársunkat hozza össze — lelkiekben is. 1942-ben születtek, az elsők kö­zött voltak, akik a helyi konzulá­tuson időpontot kértek a magyar állampolgárság megszerzéséért — értük el telefonon a Csíkszere­dái Róth Attilát. - így ők már ja­nuár 6-ára kaptak időpontot, míg én a feleségemmel, Ibolyával és a két fiammal, Zoltánnal és Nán­dorral 28-ra. Épp a napokban voltunk Madéfalván a papnál, el­kérni a felmenők születési anya­könyvi kivonatait, s a keresztle­veleket, bizonyítván, hogy régi magyar családból származunk. Itt, Csíkszeredán és környékén szinte mindenki kérelmezi a magyar állampolgárságot, csak kissé elhúzódik egyeseknél az ügyintézés, mert akkora az ér­deklődés, hogy már csak május­ra tudnak időpontot adni a kérel­mezőknek — mondta a büszke székely legény. A Vajdaságból is már több ez­ren jelezték, hogy kérelmezni fogják a magyar állampolgársá­got, az ügyintézési időpontok ott is már tavaszig beteltek. —Nem volt kérdéses, hogy be­adjuk a kérelmünket - hangsú­lyozza Laczkó István, aki család­jával Zentán él. - Nagyon sok megpróbáltatás ért már minket kisebbségiként itt, Délvidéken. Amellett, hogy természetesnek tartjuk a magyar állampolgárság megszerzését, azt is reméljük, hogy végre kihúzhatjuk magun­kat, s talán lelkiekben, s jogilag is nagyobb támogatást kapunk sérelmeink orvoslására. Azt sze­retnénk, hogy Szerbia, Magyar- ország, de a külvilág is elismer­je magyar származásunkat - mondta Laczkó István. — A szlovákiai magyaroknak nagyon meg kell gondolniuk, hogy kérelmezik-e a magyar ál­lampolgárság felvételét - mond­ja Minárovits András. - Szlová­kia a külföldi magyarok könnyí­tett honosítását lehetővé tevő magyar állampolgársági tör­vényre válaszul módosította sa­ját jogszabályát úgy, hogy aki ké­relmezi egy idegen ország állam- polgárságát, elveszíti a szlovákot - panaszolja a dunaszerdahelyi férfi. - Nálunk, a hatályos tör­vény szerint nagyon jelentős összegű, 3319 eurós bírsággal sújtható az a szlovák állampol­gár, aki nem jelenti be, hogy fel­vette más ország állampolgársá­gát. De még súlyosabb gondot okoz a magyar állampolgárság felvétele, hogy a munkáját, gyer­mekeinek támogatását, bölcső­dei, óvodai elhelyezését, vagy be­iskoláztatását veszítheti el a Szlovákiában élő nemzetiségi ki­sebbségi. Ezért aztán, bármeny­nyire is fájdalmas, egyelőre so­kan nem élnek e régóta vágyott lehetőséggel itt, Felvidéken — vallja András. Mivel az ukrán alkotmány tilt­ja a kettős állampolgárságot, ezért a kárpátaljai magyarság csak reménykedik, hogy a kér­dés jogi részét a két állam minél hamarabb rendezi. Kovács Mik­lós, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség vezetője szerint a magyar parlament döntése olyan gesztus, amely: „kiküsz­öböli a 2004. december 5-én tar­tott, a határon túli magyarokat megcsúfoló anyaországi népsza­vazás által ejtett csorbát.” A felmérések szerint a hatá­ron túl élő magyar közösségek többsége, főleg az idősebbek, ér­zelmi okokból kérik a kettős ál­lampolgárságot, a fiatalabb nem­zedékeket azonban itt is, ott is leginkább a munkavállalási le­hetőségek bővülése motiválja. Egy másik Csíkszeredái bará­tom, Péter Árpád 83 éves édes­apja 2010 pünkösdjén még arról beszélt, nem halhat meg román­ként. Sajnos, az Úr másképp ren­delkezett: karácsony előtt magá­hoz szólította. Isten nyugosztal­ja! Ő, s kortársainak többsége sajnálatosan nem érhette meg őseitől örökölt magyarságát iga­zoló dokumentumait, azonban sokan mások igen. így hát elér­kezett az idő, hogy valóban ti­zenöt millió magyar fogjon össze „jó kedvvel, bőséggel”, netán „ha küzd ellenséggel”... Választójoggal is járna a magyar állampolgárság? semjén zsolt miniszterelnök­helyettes magánvéleménye sze­rint a magyar állampolgárságot megszerző, határon túl élő ma­gyaroknak a választójogot is meg kellene adni- ők várhatóan csak pártlistákra szavazhatná­nak majd. Megjegyezte, jelenleg azoknak a magyaroknak is megvan a szavazati joga, akik külföldön dolgoznak, vagy oda házasodtak, ott élnek, ott fizet­nek adót A szociális és egész­ségügyi ellátásokról azt mond­ta, azok nem az állampolgár­sághoz kötődnek, mert azokra mindenki ott jogosull, ahol nyugdíj- és tő-járulékot fizet Ame hogy ara remclji \rmészetesnek tartjuk a ilgárság megszerzését, azt hogy végre kihúzhatjuk magunkat, s elsősorban lelkiekben, de jogilag is nagyobb támogatást kapunk sérelmeink orvoslására. A professzort ünnepelték méltatás Abádi Nagy Zoltán a közelmúltban lett 70 éves „...Segítsd a gyengébbet, védd meg akit bántanak, és legyél ké­pes a megbocsátásra; eredményt csak befektetett, minőségi mun­kától várj...” - e gondolat mél­tán illik dr. Abádi Nagy Zoltán eddigi életének és munkásságá­nak összegzésére. A professzor a közelmúltban lett hetveneszten- dős, s ezt megünneplendő ren­dezték meg nemrég a Debreceni Egyetemen a VIII. HAAS-konfe- renciát, melynek egyetlen napi­rendje volt: „ünnepi fogadás pro­fesszor Abádi Nagy Zoltán tiszte­letére”. Az ünnepelt, Nagy Zoltán 1940. november 16-án született Abád- szalókon. Az „Abádi” előnevet publikációi megkülönböztetése végett és szülővárosa iránt érzett tisztelete miatt választotta. A kö­zépiskolát Kisújszálláson, a Mó­ricz Zsigmond Gimnáziumban végezte. Itt érte az 1956-os év. Itt élte meg állítatva a forradalmat, s itt a szabadságharc leverését kö­vető meghurcoltatásokat is. Abádi Nagy Zoltánnak - az ’56-os eseményekben való rész­vétele ellenére is - végül sikerült az, ami sokaknak, hasonló „for­radalmi múlttal” rendelkező ak­kori fiatalnak nem: tanulhatott, majd taníthatott. Magyarorszá­gon és számos külföldi egyete­men is. Hazánk felsőfokú oktatá­si intézményein túl büszkék rá finn, angol, osztrák és észak­amerikai egyetemek is. Ma már konferenciák rendszeres részt­vevője, tudományos szervezetek, akadémiai bizottságok tagja. Több folyóirat és könyvsorozat szerkesztője és lektora, számos kuratórium tagja. Az ünnepelt munkásságát mél­tató rendezvényre jelent meg a „Debreceni Egyetem tanárainak munkássága” sorozat legújabb száma: „Abádi Nagy Zoltán szak­mai-tudományos közleményé­nek bibliográfiája 1965-2010”. Ezzel egy időben napvilágot lá­tott a tudós tiszteletére „A mon­dat becsülete” című írásgyűjte­mény is. A rendezvényen részt vett még a honi tudós-, politikus- és művészvilág számos ismert képviselője is. ■ Rácz Lajos Rendszeresen elemzik a térség helyzetét A 2007-ben létrejött Jászberényi Gazdasági Tanács (IGT) a jász­berényi gazdasági vállalkozások legfelső vezetőinek fórumként a napokban tartotta soros ülését, ahol megállapodtak a szervezet 2011-es működéséről, feladatai­ról - tájékoztatott Fekete Zsa­nett, a szervezet titkára. A tanács célja, hogy segítse a mindenkori politikai döntésho­zók munkáját, és elősegítse a tér­ség gazdaságának és társadalmi életének fejlődését. Legutóbbi ülésükön döntöttek arról is, hogy a tanács havonta egy alkalom­mal ülésezik a január és a nyári hónapok kivételével. A követke­ző ülést február 7-én tartják. ■ Banka Csaba Gyűjtemény egyenruhákból. A mezőtúri rendőrkapitányság udvarán lé­vő egykori szolgálati lakásban tárolják a különböző országokból kapott egyenruhákat. Képünkön Szakács László városi rendőrkapitány éppen a különleges gyűjtemény néhány darabját mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom