Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-03 / 1. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ TÜKÖR Már csak májusra adnak időpontot kettős állampolgárság Leginkább érzelmi okok ösztönzik a határon túliakat, főleg az idősebbeket A határon túl élő magyarok január 1-től igényelhetik a kettős állampolgárságot. Az érdeklődés rendkívüli, s ez kiderül az általunk megkérdezett kérelmezők válaszaiból is. Mészáros Géza E sorok írója évtizedek óta szoros barátságot ápol határon túl élő magyar barátaival. A legelső székelyföldi látogatása alkalmával kissé megszégyenülve tért haza Csíkszeredái ismerőseitől, s hozta vissza adománynak szánt élelmiszercsomagját. Merthogy odaát többet, jobbat, ízesebbet, hagyományosabbat, hovatovább magyarosabbat kapott, mint azt az itthonról vitt pakk tartalmazott. E sorok írója azt is megtanulta ott, kint, örök életre, hogy az „alig” is soknak számít, ha azt az együvé tartozás okán szívből kínálják... Az Országgyűlés május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Elegendő a magyar nyelv ismerete, nem kell állampolgár- sági vizsgát tenni, és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést sem igazolni. A magyar állampolgárságot igazoló okmányt 2200 magyar anyakönyvi hivatalban és több mint 90 külképviseleten lehet igényelni a határon túl „rekedt" magyaroknak. A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításáról írva, olyan határon túli magyarokat szólíttattunk meg, akik - legyint- ve saját búbajukra — számos alkalommal segítettek odaátrói ide- átra. Laczkó István például a 2000-es szolnoki árvíznél rakodta a homokzsákokat a tiszai gáton, Róth Attila pedig többraklapnyi ásványvizet szállított a vörösiszappal elárasztott településekre. Olyan elszántsággal nyújtottak segítő kezet, mintha elcsatolt szülőföldjeiken nem kél- ne el nap mint nap még Magyar- országról is a baráti jobb...- Szüleim, akik még a régi, visszacsatolt magyar világban, Az összmagyarság legnagyobb találkozási helye Csíksomlyó. A pünkösdi búcsú legalább félmillió nemzettársunkat hozza össze — lelkiekben is. 1942-ben születtek, az elsők között voltak, akik a helyi konzulátuson időpontot kértek a magyar állampolgárság megszerzéséért — értük el telefonon a Csíkszeredái Róth Attilát. - így ők már január 6-ára kaptak időpontot, míg én a feleségemmel, Ibolyával és a két fiammal, Zoltánnal és Nándorral 28-ra. Épp a napokban voltunk Madéfalván a papnál, elkérni a felmenők születési anyakönyvi kivonatait, s a keresztleveleket, bizonyítván, hogy régi magyar családból származunk. Itt, Csíkszeredán és környékén szinte mindenki kérelmezi a magyar állampolgárságot, csak kissé elhúzódik egyeseknél az ügyintézés, mert akkora az érdeklődés, hogy már csak májusra tudnak időpontot adni a kérelmezőknek — mondta a büszke székely legény. A Vajdaságból is már több ezren jelezték, hogy kérelmezni fogják a magyar állampolgárságot, az ügyintézési időpontok ott is már tavaszig beteltek. —Nem volt kérdéses, hogy beadjuk a kérelmünket - hangsúlyozza Laczkó István, aki családjával Zentán él. - Nagyon sok megpróbáltatás ért már minket kisebbségiként itt, Délvidéken. Amellett, hogy természetesnek tartjuk a magyar állampolgárság megszerzését, azt is reméljük, hogy végre kihúzhatjuk magunkat, s talán lelkiekben, s jogilag is nagyobb támogatást kapunk sérelmeink orvoslására. Azt szeretnénk, hogy Szerbia, Magyar- ország, de a külvilág is elismerje magyar származásunkat - mondta Laczkó István. — A szlovákiai magyaroknak nagyon meg kell gondolniuk, hogy kérelmezik-e a magyar állampolgárság felvételét - mondja Minárovits András. - Szlovákia a külföldi magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő magyar állampolgársági törvényre válaszul módosította saját jogszabályát úgy, hogy aki kérelmezi egy idegen ország állam- polgárságát, elveszíti a szlovákot - panaszolja a dunaszerdahelyi férfi. - Nálunk, a hatályos törvény szerint nagyon jelentős összegű, 3319 eurós bírsággal sújtható az a szlovák állampolgár, aki nem jelenti be, hogy felvette más ország állampolgárságát. De még súlyosabb gondot okoz a magyar állampolgárság felvétele, hogy a munkáját, gyermekeinek támogatását, bölcsődei, óvodai elhelyezését, vagy beiskoláztatását veszítheti el a Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbségi. Ezért aztán, bármenynyire is fájdalmas, egyelőre sokan nem élnek e régóta vágyott lehetőséggel itt, Felvidéken — vallja András. Mivel az ukrán alkotmány tiltja a kettős állampolgárságot, ezért a kárpátaljai magyarság csak reménykedik, hogy a kérdés jogi részét a két állam minél hamarabb rendezi. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője szerint a magyar parlament döntése olyan gesztus, amely: „kiküszöböli a 2004. december 5-én tartott, a határon túli magyarokat megcsúfoló anyaországi népszavazás által ejtett csorbát.” A felmérések szerint a határon túl élő magyar közösségek többsége, főleg az idősebbek, érzelmi okokból kérik a kettős állampolgárságot, a fiatalabb nemzedékeket azonban itt is, ott is leginkább a munkavállalási lehetőségek bővülése motiválja. Egy másik Csíkszeredái barátom, Péter Árpád 83 éves édesapja 2010 pünkösdjén még arról beszélt, nem halhat meg románként. Sajnos, az Úr másképp rendelkezett: karácsony előtt magához szólította. Isten nyugosztalja! Ő, s kortársainak többsége sajnálatosan nem érhette meg őseitől örökölt magyarságát igazoló dokumentumait, azonban sokan mások igen. így hát elérkezett az idő, hogy valóban tizenöt millió magyar fogjon össze „jó kedvvel, bőséggel”, netán „ha küzd ellenséggel”... Választójoggal is járna a magyar állampolgárság? semjén zsolt miniszterelnökhelyettes magánvéleménye szerint a magyar állampolgárságot megszerző, határon túl élő magyaroknak a választójogot is meg kellene adni- ők várhatóan csak pártlistákra szavazhatnának majd. Megjegyezte, jelenleg azoknak a magyaroknak is megvan a szavazati joga, akik külföldön dolgoznak, vagy oda házasodtak, ott élnek, ott fizetnek adót A szociális és egészségügyi ellátásokról azt mondta, azok nem az állampolgársághoz kötődnek, mert azokra mindenki ott jogosull, ahol nyugdíj- és tő-járulékot fizet Ame hogy ara remclji \rmészetesnek tartjuk a ilgárság megszerzését, azt hogy végre kihúzhatjuk magunkat, s elsősorban lelkiekben, de jogilag is nagyobb támogatást kapunk sérelmeink orvoslására. A professzort ünnepelték méltatás Abádi Nagy Zoltán a közelmúltban lett 70 éves „...Segítsd a gyengébbet, védd meg akit bántanak, és legyél képes a megbocsátásra; eredményt csak befektetett, minőségi munkától várj...” - e gondolat méltán illik dr. Abádi Nagy Zoltán eddigi életének és munkásságának összegzésére. A professzor a közelmúltban lett hetveneszten- dős, s ezt megünneplendő rendezték meg nemrég a Debreceni Egyetemen a VIII. HAAS-konfe- renciát, melynek egyetlen napirendje volt: „ünnepi fogadás professzor Abádi Nagy Zoltán tiszteletére”. Az ünnepelt, Nagy Zoltán 1940. november 16-án született Abád- szalókon. Az „Abádi” előnevet publikációi megkülönböztetése végett és szülővárosa iránt érzett tisztelete miatt választotta. A középiskolát Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte. Itt érte az 1956-os év. Itt élte meg állítatva a forradalmat, s itt a szabadságharc leverését követő meghurcoltatásokat is. Abádi Nagy Zoltánnak - az ’56-os eseményekben való részvétele ellenére is - végül sikerült az, ami sokaknak, hasonló „forradalmi múlttal” rendelkező akkori fiatalnak nem: tanulhatott, majd taníthatott. Magyarországon és számos külföldi egyetemen is. Hazánk felsőfokú oktatási intézményein túl büszkék rá finn, angol, osztrák és északamerikai egyetemek is. Ma már konferenciák rendszeres résztvevője, tudományos szervezetek, akadémiai bizottságok tagja. Több folyóirat és könyvsorozat szerkesztője és lektora, számos kuratórium tagja. Az ünnepelt munkásságát méltató rendezvényre jelent meg a „Debreceni Egyetem tanárainak munkássága” sorozat legújabb száma: „Abádi Nagy Zoltán szakmai-tudományos közleményének bibliográfiája 1965-2010”. Ezzel egy időben napvilágot látott a tudós tiszteletére „A mondat becsülete” című írásgyűjtemény is. A rendezvényen részt vett még a honi tudós-, politikus- és művészvilág számos ismert képviselője is. ■ Rácz Lajos Rendszeresen elemzik a térség helyzetét A 2007-ben létrejött Jászberényi Gazdasági Tanács (IGT) a jászberényi gazdasági vállalkozások legfelső vezetőinek fórumként a napokban tartotta soros ülését, ahol megállapodtak a szervezet 2011-es működéséről, feladatairól - tájékoztatott Fekete Zsanett, a szervezet titkára. A tanács célja, hogy segítse a mindenkori politikai döntéshozók munkáját, és elősegítse a térség gazdaságának és társadalmi életének fejlődését. Legutóbbi ülésükön döntöttek arról is, hogy a tanács havonta egy alkalommal ülésezik a január és a nyári hónapok kivételével. A következő ülést február 7-én tartják. ■ Banka Csaba Gyűjtemény egyenruhákból. A mezőtúri rendőrkapitányság udvarán lévő egykori szolgálati lakásban tárolják a különböző országokból kapott egyenruhákat. Képünkön Szakács László városi rendőrkapitány éppen a különleges gyűjtemény néhány darabját mutatja.