Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-02 / 280. szám

Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 AKTUÁLIS tévés NÓTAVERSENY. „Van egy ház a Tisza-parton” címmel a Szolnok Televízió idén is­mét megrendezte népszerű Nótaversenyét. A döntőben szereplő tizenkét versenyző közül a győztes Csík József lett, mégpedig a második Nádasdi László, illetve a két har­madik, Sípos Izolda és Kovács Andor előtt. A nótásokat Mága Ernő és zenekara kísérte. 2010. december 2. Adománygyűjtő akciót hirdettek karácsonyra Karácsonyi adománygyűjtő akci­ót indít a Fidesz szolnoki szerve­zete, illetve a helyi polgári körök. Mint arról Ferenczné Teleky Éva frakcióvezető beszámolt, az im­máron hagyománnyá vált kezde­ményezéshez helyi cégek és ma­gánszemélyek minden évben csatlakoznak. Ezt a jó szándékot várják el idén is azoktól, akik megtehetik: boldoggá varázsol­ják a rászorulók karácsonyát. — Az elmúlt esztendők gazda­sági válsága miatt számos család került rendkívül nehéz helyzet­be Szolnokon is. Rajtuk nem csupán a helyi önkormányzat, hanem a legnagyobb politikai párt is segít. Ez a támogatás köz­vetlenül a szegényekhez jut el, az adományok sok száz ember ünnepét teszi széppé — hangsú­lyozta a frakcióvezető. A főleg ruhaneműket, gyer­mekjátékokat, könyveket, ház­tartási eszközöket és tartós élel­miszereket tartalmazó adomá­nyokat a párt szolnoki irodájá­ban (Kossuth tér 1.3. em.), vagy a Zöld Házban (Széchenyi vá­rosrész, Karczag L. út 2.) várják a szervezők. A csomagokat de­cember 8-án 8-tól 11 óráig oszt­ják szét a Zöld Házban a rend­szeres gyermekvédelmi támoga­tásban részesülőknek, a Gyer­mekjóléti Központban nyilván­tartott célszemélyeknek, vala­mint mindazoknak, akik ebben az évben úgy vélik, e segítség ál­tal kerülhet csak valamilyen ajándék a karácsonyfa alá... Nemzetközi díjat kaptak újságíró kollégáink A Nemzetközi Újságíró Szövet­ség (IFJ) és a német WAZ-mé- diacsoport idén másodszor írta ki pályázatát oknyomozó újság­írók Bátorság-díjára. A kiírók olyan pályamunkákat vártak, amelyek a hatalom ellenőrzésé­vel kapcsolatos cikkeket tartal­maztak, s bizonyos újságírói bá­torságról tanúskodnak. Európa nyolc országból érkeztek be pá­lyázatok, s a zsűri végül lapunk munkatársainak, Géléi József­L. Murányi László nek és L. Murányi Lászlónak ítélte oda az idei Bátorság-díjat, az uzsorásokról és csicskázta- tókról írott — „Modern kori rab­szolgatartók” című, s az Új Nép­lapban megjelent — sorozatu­kért. Kollégáink tavaly decem­berben, a sorozat első részeivel már Minőségi Újságírásért díjat nyertek itthon, amit most ez a nemzetközi elismerés követett. L. Murányi László: — Aminek leginkább örülök, hogy úgy tű­nik, elindult valami az ügyben, s ebben talán a cikksorozatunk­nak is szerepe lehet. Amikor el­kezdtünk a témával foglalkozni, a megyében még nem folytak hivatalos eljárások, jelenleg vi­szont már három büntetőeljárás is folyik uzsoraügyben. A jelen­ség visszaszorítása érdekében múlt év novembere óta a me­gyei rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési osztálya koordinálá­sával több, a szociális és a bűn­üldözési területen érintett szer­vezet együttműködik. Géléi József: - Nagyon meg­tisztelő, hogy nekünk ítélték a díjat. Amikor hozzákezdtünk a témához, tartottunk tőle, hogy esetleg támadásnak leszünk ki­téve. Két kritikus telefonon kívül szerencsére nem ért minket más negatívum. Érdekes volt megfigyelni: ahogy sorra jelen­tek meg a cikkek, egyre több ember nyílt meg, és mondta el, amit tapasztalt. Géléi József és L. Murányi László december 3-án, Budapes­ten veszik át Bátorság-díjat. Új helyre költözik idén a közkedvelt műjégpálya Idén ismét megépítik a műjég­pályát Szolnokon. Ezúttal azon­ban nem az eddig megszokott helyen, a Mátyás király úton kell keresni az ideiglenes téli sportlétesítményt, hanem a Szolnoki Főiskola használaton kívüli, Ady Endre úti épületének udvarán. Ennek a változtatás­nak elsősorban anyagi okai van­nak, így olcsóbb ugyanis. A mű­jégpálya üzemeltetője sem a ré­gi vállalkozás, a Szolnoki Olaj KK Kft. lesz, hanem a városi tu­lajdonú Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. A diákok iskolaidőben, tan­órai foglalkozásként, szervezett csoportokban ingyen korcso­lyázhatnak majd. Egyéb esetek­ben a fiatalok diákjeggyel vehe­tik birtokba a létesítményt. A közelmúltban elkezdődött a sá­torállítás, és várhatóan hamaro­san már korcsolyázható jég lesz a műjégpályán. A szakemberek javában építik az ideiglenes műjégpályát Rubik Ernővel dolgozott, Demjánékkal pereskedett EGY REGI, HIRES PÉNZHAMISÍTÓ A csendőr, a postás, meg a táskányi hamis bankó A pénzcsinálás sosem volt könnyű és veszélytelen mester­ség. Főleg, ha valaki az egysze­rűség kedvéért nem szorítko­zott a hivatalos fizetőeszközre, hanem maga gyártotta belőle az éppen szükséges mennyiséget. Magyarán pénzhamisításra adta a fejét. Érthető módon az állam sosem szerette, ha ezt a terhet levették a válláról. Tudott ő rossz pénzt csinálni magától is. Elég a régi királyaink által rend­szeresen körülnyírogatott tallé­rokra, vagy a néhány emberöl­tővel korábbi értéktelen bankók­ra gondolnunk, melyeket talics­kával hordtak a piacra, hogy leg­jobb esetben egy-két tojást kap­hassanak érte. Ettől függetlenül keményen büntették ezt a mes­terséget, a régi szép időkben például olajban főzték meg a tet­test, csak később szelídült ez a macerás eljárás sima akasztás­sá, vagy hosszas börtönbünte­téssé. Igyekezett is minden pénzcsináló tudása legjavát nyújtani, hogy le ne bukjon idő­nek előtte, ami nemegyszer szült komikus helyzeteket. Ha régi íróink igazat beszéltek, az egyik mester a szaktudása révén olyan magas körökbe jutott, hogy onnan már akkor sem tu­dott leesni, amikor kiderült a turpissága. Pedig még viccet is csinált a dologból, mert az egyik bankón Kossuth Lajos képét munka közben érték tetten a je­les társaságot. Nemcsak a gépe­ket, papírokat, festékeket tudták lefoglalni a helyszínen, hanem nagy mennyiségű készárut is, vagy ezerötszáz forint hamis bankó is várakozott a helyszí­nen arra, hogy balkézről beke­rülhessen a gazdasági élet kör­forgásába. Na, az utóbbi okozta végül a galibát. A csendőr őrspa­rancsnok annak rendje, módja szerint elkészítette a jelentését a sikeres akcióról, bélyeget nyála- zott rá, és mehetett a postára. Ha meg már úgyis arra járt, hát mindjárt a bűnjelet, az elkob­zott hamis pénzt is hiánytalanul feladta postautalványon a Tisz­telt Magyar Királyi Úgyészég cí­mére. Amivel a csendőr a M. Kir. Posta bűnrészessége mellett nyomban el is követte a pénz­mosás bűntettét, mert a posta a hamis pénzt értelemszerűen már kifogástalan osztrák-ma­gyar bankjegyekben fizette ki a címzettnek. Az álmában sem ju­tott volna eszébe az összeget át­vevő jámbor postatisztviselő­nek, hogy a nála teljes díszben megjelenő csendőr által befize­tett, szemre kifogástalan bankje­gyek között még véletlenül sem akad valódi. Az ügyésznek biz­tos hogy égnek állt a haja, ami­kor rájött a dologra, de a bűnje­leknek már bottal üthették a nyomát. szathmáry istván A szolnoki, nem túl híres mes­tereket leszámítva is volt né­hány komolyabb pénzhamisí­tás. hazánkban az idők során. Az egyik tettese igen szép nevet vised, köpcsényi és jánosházai gróf Listi Lászlóként tisztelték, és mozgalmas életének 34 esz­tendeje alatt a gyújtogatás, gyil­kosság és méregkeverés mellett a pénzhamisításban is olyan komoly eredményeket ért el hogy végezetül 1661-ben Bécs- ben fejét vették. rakta Ferenc József őapostoli felsége arcmása helyére. A mási­kat meg a részeges bírósági ír­nok mentette meg a börtöntől, ugyanis a tárgyalásra elitta az aktába bűnjelként rakott hamis százast. Olyan jól sikerült ugyanis a hamisítvány, hogy kocsmában szó nélkül beváltot­ták neki valódi kadarkára. Nos, hasonló esetünk nálunk is volt Szolnokon. Kertész Mi­hály tett róla említést vagy két emberöltővel ezelőtt. Eszerint valamikor egy jól működő pénz- hamisító banda ténykedett Szol­Az osztrák­magyar forintot is hamisítot­ták, igaz, a kinézete okán rettentően nehezen nők környé­kén, amelynek tagjait hosszas kutatás után el is kapták a csendőrök. Az egyik környékbeli községhez tartozó tanyán működött az állami pénzjegynyomda helyi konku­renciája, amelyből az a tanulság is ránk maradt, hogy vannak időtálló hasznos találmányok. Ugyanis az utóbbi húsz év ko­moly ügyeinek, olajszőkítései­nek és egyéb turpisságoknak is többnyire hasonló, isten háta mögötti lakhelyek adtak ott­hont. A csendőröknek olyan szerencséje volt, hogy éppen A 30. születésnapját idén ün­neplő bűvös kockát mindenki Rubik Ernő nevével azonosítja a világon. Más logikai játékok, mint többek között az Amszter­damban, Nürnbergben és Moszkvában is díjakat nyerő „Bábel-toronyként” elhíresült Varikon-, vagy a Trexi-soroza- tok „névtelenül” hódítanak a ha­zai és a nemzetközi piacokon. Pedig ezen közkedvelt játéksze­rek is viselhetnék feltalálójuk nevét - csak hát ő született sze­rénysége okán leginkább alkotá­saira büszke, mint önnön magá­ra. A szolnoki Dézsi István neve — családján, barátain és szom­szédain kívül - elsősorban a ka­tonai pályán mozgó emberek körében ismert, holott szabadal­maztatott találmányai miatt e 83 esztendős „örök gondolkodó” is ikonja, névadója lehetne "szá­mos, általa kiötlött logikai játék­nak.- Kunhegyesen születtem, majd Kisújszálláson érettségiz­tem, a műszerész szakmát pe­dig Budapesten, a Gamma hadi­üzemben szereztem a háború alatt — beszél kezdeti lépéseiről a korát meghazudtolóan, fizika­ilag, szellemileg, és hát tapaszta­latból mondom: lelkileg - is friss Dézsi István. — Aprólékos, babramunkának tűnő dolgaim a középiskolai évekből, ületve a rendkívüli kézügyességgel meg­áldott, cipészként ügyködő édesapámtól származnak való­színűleg. A háború után, ’48- ban, 21 évesen hívtak be a had­seregbe, ahol a Kossuth Akadé­miára kerültem. írnok voltam, s az egyik felettesem annyira megszeretett, s vélhetően a pre­cizitásomat is, hogy biztatott: maradjak, s tanuljak tovább a seregben. így tettem, s hamaro­san a Szovjetunió több városá­ban végeztem repülő fegyveres technikai iskolát. Hosszú lenne felsorolni, hogy hazatérve, majd Szolnokra állomásoztatva mi­Dézsi István úr nem csupán megtervezte és forgalomba hozatta nagyszerű logikai játékait, de min­den alkalmat megragad arra, hogy önmagát és környezetét is szórakoztassa velük lyen képzéseken, kiképzéseken vettem részt, és beosztásokban tevékenykedtem, miközben el­végeztem a Műszaki Egyetemet is, és már nem csupán magam bütykölgettem a kor legmoder­nebb repülőműszaki technikáit, hanem tanítottam is azokat, mindenesetre 1977-ben leszerel­tem. Ekkortól kezdtem a civil életben is kamatoztatni vélt kré- ativitásomat — utalt a feltaláló lo­gikai találmányainak születési idejére.- Leszerelésem idején né­hány hónapon belül több új já­tékot terveztem meg s fabrikál­tam össze saját két kezemmel, s ezeket felajánlottam az akkor hasonlóan érdekes találmányo­kat forgalmazó Consumexnek. E cég számára így együtt dol­goztam Rrjbik Ernővel is, aki megalkotta a bűvös kockáját, TALALMANYAITERVEZESEVEL NYÚJTOTTA EL GYERMEKKORÁT Dézsi István - izgalmas, fordu­latos élete okán is - rendkívüli ember. Már a titokzatos kato­nai pályafutásáról is órákat be­szélt, majd miután diktafonra mondta az ádala tervezett logi­kai játékokkal kapcsolatos él­ményeit, nekiüdünk játszani. A 83 éves idős úr azelőtt is „fel­villanyozva” üü a mikrofon elé, ám amikor ketten játékba kezdtünk, az addiginál is fel­pörögve magyarázott, muta­tott, tett-vett, s nevetett. Mint egy hosszúra nyúd ifjúkorral megáldott kisgyermek... miközben jómagam is mintegy 8-10 játékot terveztem. így a Varikont is, amely hosszadal­mas bonyodalmak után Bábel- toronyként került a piacra és a köztudatba. Történt ugyanis, hogy a Demján Sándor fémjelez­te Skála kijött a véleményük sze­rint más által feltalált, s szaba­dalmaztatott logikai játékkal. Közei négyéves jogvitát követő­en a Skála cégcsoport meg­szűnt,' így a pereskedésnek is vé­ge lett — tárta szét a kezét a szol­noki „játékmester”. Dézsi úr nem panaszkodó tí­pus, de további beszélgetésünk­ből kiderült, sajnálja azokat a mai gyerekeket, akik a logikai já­tékok helyett a televízió kétes műsoraiban, vagy a számítógé­pek világában találják meg a ma­guk érdeklődési körét. És milyen igaza van...! SZOLNOK MÚLTJÁRÓL *

Next

/
Oldalképek
Tartalom