Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-02 / 280. szám
Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 AKTUÁLIS tévés NÓTAVERSENY. „Van egy ház a Tisza-parton” címmel a Szolnok Televízió idén ismét megrendezte népszerű Nótaversenyét. A döntőben szereplő tizenkét versenyző közül a győztes Csík József lett, mégpedig a második Nádasdi László, illetve a két harmadik, Sípos Izolda és Kovács Andor előtt. A nótásokat Mága Ernő és zenekara kísérte. 2010. december 2. Adománygyűjtő akciót hirdettek karácsonyra Karácsonyi adománygyűjtő akciót indít a Fidesz szolnoki szervezete, illetve a helyi polgári körök. Mint arról Ferenczné Teleky Éva frakcióvezető beszámolt, az immáron hagyománnyá vált kezdeményezéshez helyi cégek és magánszemélyek minden évben csatlakoznak. Ezt a jó szándékot várják el idén is azoktól, akik megtehetik: boldoggá varázsolják a rászorulók karácsonyát. — Az elmúlt esztendők gazdasági válsága miatt számos család került rendkívül nehéz helyzetbe Szolnokon is. Rajtuk nem csupán a helyi önkormányzat, hanem a legnagyobb politikai párt is segít. Ez a támogatás közvetlenül a szegényekhez jut el, az adományok sok száz ember ünnepét teszi széppé — hangsúlyozta a frakcióvezető. A főleg ruhaneműket, gyermekjátékokat, könyveket, háztartási eszközöket és tartós élelmiszereket tartalmazó adományokat a párt szolnoki irodájában (Kossuth tér 1.3. em.), vagy a Zöld Házban (Széchenyi városrész, Karczag L. út 2.) várják a szervezők. A csomagokat december 8-án 8-tól 11 óráig osztják szét a Zöld Házban a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek, a Gyermekjóléti Központban nyilvántartott célszemélyeknek, valamint mindazoknak, akik ebben az évben úgy vélik, e segítség által kerülhet csak valamilyen ajándék a karácsonyfa alá... Nemzetközi díjat kaptak újságíró kollégáink A Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) és a német WAZ-mé- diacsoport idén másodszor írta ki pályázatát oknyomozó újságírók Bátorság-díjára. A kiírók olyan pályamunkákat vártak, amelyek a hatalom ellenőrzésével kapcsolatos cikkeket tartalmaztak, s bizonyos újságírói bátorságról tanúskodnak. Európa nyolc országból érkeztek be pályázatok, s a zsűri végül lapunk munkatársainak, Géléi JózsefL. Murányi László nek és L. Murányi Lászlónak ítélte oda az idei Bátorság-díjat, az uzsorásokról és csicskázta- tókról írott — „Modern kori rabszolgatartók” című, s az Új Néplapban megjelent — sorozatukért. Kollégáink tavaly decemberben, a sorozat első részeivel már Minőségi Újságírásért díjat nyertek itthon, amit most ez a nemzetközi elismerés követett. L. Murányi László: — Aminek leginkább örülök, hogy úgy tűnik, elindult valami az ügyben, s ebben talán a cikksorozatunknak is szerepe lehet. Amikor elkezdtünk a témával foglalkozni, a megyében még nem folytak hivatalos eljárások, jelenleg viszont már három büntetőeljárás is folyik uzsoraügyben. A jelenség visszaszorítása érdekében múlt év novembere óta a megyei rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési osztálya koordinálásával több, a szociális és a bűnüldözési területen érintett szervezet együttműködik. Géléi József: - Nagyon megtisztelő, hogy nekünk ítélték a díjat. Amikor hozzákezdtünk a témához, tartottunk tőle, hogy esetleg támadásnak leszünk kitéve. Két kritikus telefonon kívül szerencsére nem ért minket más negatívum. Érdekes volt megfigyelni: ahogy sorra jelentek meg a cikkek, egyre több ember nyílt meg, és mondta el, amit tapasztalt. Géléi József és L. Murányi László december 3-án, Budapesten veszik át Bátorság-díjat. Új helyre költözik idén a közkedvelt műjégpálya Idén ismét megépítik a műjégpályát Szolnokon. Ezúttal azonban nem az eddig megszokott helyen, a Mátyás király úton kell keresni az ideiglenes téli sportlétesítményt, hanem a Szolnoki Főiskola használaton kívüli, Ady Endre úti épületének udvarán. Ennek a változtatásnak elsősorban anyagi okai vannak, így olcsóbb ugyanis. A műjégpálya üzemeltetője sem a régi vállalkozás, a Szolnoki Olaj KK Kft. lesz, hanem a városi tulajdonú Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. A diákok iskolaidőben, tanórai foglalkozásként, szervezett csoportokban ingyen korcsolyázhatnak majd. Egyéb esetekben a fiatalok diákjeggyel vehetik birtokba a létesítményt. A közelmúltban elkezdődött a sátorállítás, és várhatóan hamarosan már korcsolyázható jég lesz a műjégpályán. A szakemberek javában építik az ideiglenes műjégpályát Rubik Ernővel dolgozott, Demjánékkal pereskedett EGY REGI, HIRES PÉNZHAMISÍTÓ A csendőr, a postás, meg a táskányi hamis bankó A pénzcsinálás sosem volt könnyű és veszélytelen mesterség. Főleg, ha valaki az egyszerűség kedvéért nem szorítkozott a hivatalos fizetőeszközre, hanem maga gyártotta belőle az éppen szükséges mennyiséget. Magyarán pénzhamisításra adta a fejét. Érthető módon az állam sosem szerette, ha ezt a terhet levették a válláról. Tudott ő rossz pénzt csinálni magától is. Elég a régi királyaink által rendszeresen körülnyírogatott tallérokra, vagy a néhány emberöltővel korábbi értéktelen bankókra gondolnunk, melyeket talicskával hordtak a piacra, hogy legjobb esetben egy-két tojást kaphassanak érte. Ettől függetlenül keményen büntették ezt a mesterséget, a régi szép időkben például olajban főzték meg a tettest, csak később szelídült ez a macerás eljárás sima akasztássá, vagy hosszas börtönbüntetéssé. Igyekezett is minden pénzcsináló tudása legjavát nyújtani, hogy le ne bukjon időnek előtte, ami nemegyszer szült komikus helyzeteket. Ha régi íróink igazat beszéltek, az egyik mester a szaktudása révén olyan magas körökbe jutott, hogy onnan már akkor sem tudott leesni, amikor kiderült a turpissága. Pedig még viccet is csinált a dologból, mert az egyik bankón Kossuth Lajos képét munka közben érték tetten a jeles társaságot. Nemcsak a gépeket, papírokat, festékeket tudták lefoglalni a helyszínen, hanem nagy mennyiségű készárut is, vagy ezerötszáz forint hamis bankó is várakozott a helyszínen arra, hogy balkézről bekerülhessen a gazdasági élet körforgásába. Na, az utóbbi okozta végül a galibát. A csendőr őrsparancsnok annak rendje, módja szerint elkészítette a jelentését a sikeres akcióról, bélyeget nyála- zott rá, és mehetett a postára. Ha meg már úgyis arra járt, hát mindjárt a bűnjelet, az elkobzott hamis pénzt is hiánytalanul feladta postautalványon a Tisztelt Magyar Királyi Úgyészég címére. Amivel a csendőr a M. Kir. Posta bűnrészessége mellett nyomban el is követte a pénzmosás bűntettét, mert a posta a hamis pénzt értelemszerűen már kifogástalan osztrák-magyar bankjegyekben fizette ki a címzettnek. Az álmában sem jutott volna eszébe az összeget átvevő jámbor postatisztviselőnek, hogy a nála teljes díszben megjelenő csendőr által befizetett, szemre kifogástalan bankjegyek között még véletlenül sem akad valódi. Az ügyésznek biztos hogy égnek állt a haja, amikor rájött a dologra, de a bűnjeleknek már bottal üthették a nyomát. szathmáry istván A szolnoki, nem túl híres mestereket leszámítva is volt néhány komolyabb pénzhamisítás. hazánkban az idők során. Az egyik tettese igen szép nevet vised, köpcsényi és jánosházai gróf Listi Lászlóként tisztelték, és mozgalmas életének 34 esztendeje alatt a gyújtogatás, gyilkosság és méregkeverés mellett a pénzhamisításban is olyan komoly eredményeket ért el hogy végezetül 1661-ben Bécs- ben fejét vették. rakta Ferenc József őapostoli felsége arcmása helyére. A másikat meg a részeges bírósági írnok mentette meg a börtöntől, ugyanis a tárgyalásra elitta az aktába bűnjelként rakott hamis százast. Olyan jól sikerült ugyanis a hamisítvány, hogy kocsmában szó nélkül beváltották neki valódi kadarkára. Nos, hasonló esetünk nálunk is volt Szolnokon. Kertész Mihály tett róla említést vagy két emberöltővel ezelőtt. Eszerint valamikor egy jól működő pénz- hamisító banda ténykedett SzolAz osztrákmagyar forintot is hamisították, igaz, a kinézete okán rettentően nehezen nők környékén, amelynek tagjait hosszas kutatás után el is kapták a csendőrök. Az egyik környékbeli községhez tartozó tanyán működött az állami pénzjegynyomda helyi konkurenciája, amelyből az a tanulság is ránk maradt, hogy vannak időtálló hasznos találmányok. Ugyanis az utóbbi húsz év komoly ügyeinek, olajszőkítéseinek és egyéb turpisságoknak is többnyire hasonló, isten háta mögötti lakhelyek adtak otthont. A csendőröknek olyan szerencséje volt, hogy éppen A 30. születésnapját idén ünneplő bűvös kockát mindenki Rubik Ernő nevével azonosítja a világon. Más logikai játékok, mint többek között az Amszterdamban, Nürnbergben és Moszkvában is díjakat nyerő „Bábel-toronyként” elhíresült Varikon-, vagy a Trexi-soroza- tok „névtelenül” hódítanak a hazai és a nemzetközi piacokon. Pedig ezen közkedvelt játékszerek is viselhetnék feltalálójuk nevét - csak hát ő született szerénysége okán leginkább alkotásaira büszke, mint önnön magára. A szolnoki Dézsi István neve — családján, barátain és szomszédain kívül - elsősorban a katonai pályán mozgó emberek körében ismert, holott szabadalmaztatott találmányai miatt e 83 esztendős „örök gondolkodó” is ikonja, névadója lehetne "számos, általa kiötlött logikai játéknak.- Kunhegyesen születtem, majd Kisújszálláson érettségiztem, a műszerész szakmát pedig Budapesten, a Gamma hadiüzemben szereztem a háború alatt — beszél kezdeti lépéseiről a korát meghazudtolóan, fizikailag, szellemileg, és hát tapasztalatból mondom: lelkileg - is friss Dézsi István. — Aprólékos, babramunkának tűnő dolgaim a középiskolai évekből, ületve a rendkívüli kézügyességgel megáldott, cipészként ügyködő édesapámtól származnak valószínűleg. A háború után, ’48- ban, 21 évesen hívtak be a hadseregbe, ahol a Kossuth Akadémiára kerültem. írnok voltam, s az egyik felettesem annyira megszeretett, s vélhetően a precizitásomat is, hogy biztatott: maradjak, s tanuljak tovább a seregben. így tettem, s hamarosan a Szovjetunió több városában végeztem repülő fegyveres technikai iskolát. Hosszú lenne felsorolni, hogy hazatérve, majd Szolnokra állomásoztatva miDézsi István úr nem csupán megtervezte és forgalomba hozatta nagyszerű logikai játékait, de minden alkalmat megragad arra, hogy önmagát és környezetét is szórakoztassa velük lyen képzéseken, kiképzéseken vettem részt, és beosztásokban tevékenykedtem, miközben elvégeztem a Műszaki Egyetemet is, és már nem csupán magam bütykölgettem a kor legmodernebb repülőműszaki technikáit, hanem tanítottam is azokat, mindenesetre 1977-ben leszereltem. Ekkortól kezdtem a civil életben is kamatoztatni vélt kré- ativitásomat — utalt a feltaláló logikai találmányainak születési idejére.- Leszerelésem idején néhány hónapon belül több új játékot terveztem meg s fabrikáltam össze saját két kezemmel, s ezeket felajánlottam az akkor hasonlóan érdekes találmányokat forgalmazó Consumexnek. E cég számára így együtt dolgoztam Rrjbik Ernővel is, aki megalkotta a bűvös kockáját, TALALMANYAITERVEZESEVEL NYÚJTOTTA EL GYERMEKKORÁT Dézsi István - izgalmas, fordulatos élete okán is - rendkívüli ember. Már a titokzatos katonai pályafutásáról is órákat beszélt, majd miután diktafonra mondta az ádala tervezett logikai játékokkal kapcsolatos élményeit, nekiüdünk játszani. A 83 éves idős úr azelőtt is „felvillanyozva” üü a mikrofon elé, ám amikor ketten játékba kezdtünk, az addiginál is felpörögve magyarázott, mutatott, tett-vett, s nevetett. Mint egy hosszúra nyúd ifjúkorral megáldott kisgyermek... miközben jómagam is mintegy 8-10 játékot terveztem. így a Varikont is, amely hosszadalmas bonyodalmak után Bábel- toronyként került a piacra és a köztudatba. Történt ugyanis, hogy a Demján Sándor fémjelezte Skála kijött a véleményük szerint más által feltalált, s szabadalmaztatott logikai játékkal. Közei négyéves jogvitát követően a Skála cégcsoport megszűnt,' így a pereskedésnek is vége lett — tárta szét a kezét a szolnoki „játékmester”. Dézsi úr nem panaszkodó típus, de további beszélgetésünkből kiderült, sajnálja azokat a mai gyerekeket, akik a logikai játékok helyett a televízió kétes műsoraiban, vagy a számítógépek világában találják meg a maguk érdeklődési körét. És milyen igaza van...! SZOLNOK MÚLTJÁRÓL *