Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-22 / 297. szám

. ' ,« ■ rift? ELETMOD Helsinki, a Balti-tenger leánya Finnország Minden lakosára jut legalább egy kis tó - Meghívnak egy kávéra is A Balti-tenger partján, ép­pen Észtország fővárosá­val, Tallinn-nal szemközt fekszik Helsinki. Amint kiderül, hogy magyarok vagyunk, a nyelvrokon­ság okán egészen biztos meghívnak minket egy italra valamelyik kávézó­ba vagy szórakozóhelyre, amelyekből itt a többi északi országhoz képest jóval több van. AS-összeállítás Helsinki látképét a tenger felől a szárazfölddel két kis híddal ösz- szekötött Katajanokka földnyelv magaslatára emelt Uszpenszkij- székesegyház uralja. Érdemes bemenni és megnézni, mert a kí­vülről is gyönyörű épület az or­todox templomokra jellemzően belül pazarul díszített. Különö­sen hatalmas ikonosztáza egye­di élmény. A belvárost a felújított és mo- J dern épületek egyensúlya jellem- I zi. Néhány közülük valódi palota, nemcsak nevében, de külsejében is: a Lasipalatsiban, az Üvegpalo­tában könyv- és lemezboltok, ká­véházak, éttermek és galériák vannak. A Tennispalatsi, a Te­niszpalota nevével ellentétben nem sporteseményeknek, hanem múzeumoknak és 14 vetítőter­mes óriási mozinak ad otthont. A filmrajongók a pályaudvar köze­lében beülhetnek a Kinopalatsi- ba, a Mozipalotába is. A világhí­rű finn építész, Alvaro Alto mun­káit éppen úgy látni kell, mint a Design Múzeumot, hisz a finnek­nél a formatervezésnek igen ko­moly tradíciója van, mi több, a mai napig élenjárók a műfajban. A piactértől menetrendszerű komppal juthatunk el a Suomen- linna erődhöz: a Helsinki partjai előtt öt egymással összeköttetés­ben lévő szigeten kialakított erődrendszer az UNESCO világ- örökségének része. Az „észak Gibraltáraként” emlegetett erőd­szigethez további három kisebb sziget is tartozik, így együtt elég Jellemző árak REPÜLŐJEGY Malév 26 600 Ft+ HOTEL (3 CSILLAGOS) 17 OOO Ft villamosjegy 2,2 euró KÁVÉ 3,5 euró SÜTEMÉNY 4,5 euró RÉNSZARVASTÁL 14 euró illeték Az Uszpenszkij-székesegyházat belülről is érdemes megtekinteni, pazarul van feldíszítve, és hatalmas ikonosztázban is gyönyörködhetünk falusias hangulatú városrész ke­letkezett, melynek alapterülete 80 hektár föld es ugyanennyi vízfelület. Élelmiszerbolt csak egy van, étterem és kávézó vi­szont nagyon sok! Suomenlinnát egy keskeny szervizalagút is összeköti a szárazfölddel, vész­helyzet esetére, de a másik há­rom sziget csak vízi úton közelít­hető meg. A Susisaari sziget dél­keleti csücskén, a parton talál­juk Suomenlinna legkedveltebb látnivalóját, a Vesikko tenger­alattjárót. Miután az 1947-es pá­rizsi békeszerződés megtiltotta Finnországnak a katonai tenger­alattjáró használatát, a Vesikkót múzeummá alakították. A szi­getcsoportot szinte teljesen az egykori erődrendszer széles fa­lai, katakombái, épületei uralják, még ma is sok partvédelmi üteg található itt. A sokféle izgalmas látnivaló okán érdemes legalább egy napot a szigeteken tölteni. Finnország háromnegyedét er­dő fedi. Tóból is van vagy 190 000 - az „ezer tó országa” mint jelző, még szerénykedik is: állítólag minden finn családra jut(na) egy saját tavacska. Az ország terüle­tének egynegyede az északi sark­körön túl fekszik, ahol nyaranta 73 napon át nem bukik le a nap: itt csodálthatjuk meg a fehér éj­szakák. Télen viszont 51 napon át nem lehet látni a napot: a finnek kaamosnak hívják ezt a (kissé nyomasztó) időszakot. Lihapyörykkeet - na, ezt kóstolja meg - Egyes húsokat mézzel és lekvárral is tálalnak rengeteg halat esznek, a kalakeittótól (halleves) a füstölt balti heringig. Szeretik a vajban áttört, héjában főtt krumplit. Kedvenc ízesítőjük a kapor, re­mek mártást készítenek belőle. Nemzeti ételeik: lihapyörykkeet (húsgolyók tejfölös mártásban), kalakukko (rozskenyérbe bele­sütött törpemaréna vagy sügér), sipulipihvi (bifsztek hagymá­val), sara (finn báránytál). Ér­demes megkóstolni - hiszen máshol erre aligha van lehető ség - a rénszarvas hidegsültet és az olermanni sajtot is. Egyes húsokat mézzel és lekvárral tá­lalnak HA REPÜLŐVEL utazunk Helsin­kibe, a Vantaa repülőtérről busszal félóra alatt a belváros­ba érünk A városnak egyetlen metróvonala van, de sok busz és villamos jár. Tökéletesek a bicikli- és autóutak, közlekedé­si dugók nincsenek. Észtországba át lehet hajóz­ni a Tallinn-Helsinki közötti komppal. A jegyár attól függ, mely társasággal, milyen év­szakban, a hét mely napján stb. akarunk átkelni. A vám­mentes üzletben olcsó az ital, a dohányáru és az édesség. A KIKÖTŐ FOLYTON NYÜZSGŐ központi piacterén, a Kauppa­torin sokféle tengeri csemegét, helyi ételeket és ajándékokat, pl. lappföldi kézművesmunká­kat lehet kapni. A piactértől délre az érdekes látványt nyúj­tó, sárga-piros téglákból kira­kott régi vásárcsarnok, a Vanha Kauppahalli hasonló kínálattal vár. A tömény ita­lok, a szaunázás és a papír­áruk kedvelőinek Helsinkiben könnyen találunk ajándékot. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Pikáns naptár a sí szerelmeseinek EROTIKUS NAPTÁR készült Európa legdögösebb síokta­tóiról. A naptár tíz nemzet legszebb síoktatóit mutatja be Európa három felkapott pályáján. A látványos fotók Zermattban, Cortinában és Arlbergben készültek. Zene, fogadás, Twitter, repülés A klm a világ első légitársa­sága, amely egy Twitteren történt fogadás után felvett egy járatot a menetrendjé­be. Márciusban indul Mia­miba, megcélozva az ottani Ultra Music Festivalt. A já­ratot alig öt óra alatt szinte teljesen megtöltötték. Békaember úszkált a Szent Márk téren AZ adriai-tenger megnöve­kedett szintje miatt víz alá került legutóbb Velence na- gyóbbik fele, és egy búvár az alkalmat kihasználva látványosan átúszott a Szent Márk téren. A víz szintje decemberben már 136 centiméterrel maga­sabb volt, mint az átlagos vízállás. Velence: sokan izgulnak érte Elpöfögnek Budapestre is thomas És barátai Színpadi előadáson is bemutatkoznak Több száz év után is eligazít könyv Prága anyajegyei: kiegészítők műemlékekhez Valószínűleg alig akad olyan a legkisebbek körében, aki ne is­merné és szeretné Thomast, a gőzmozdonyt és barátait. Napjaink talán legsikeresebb és legszeretetreméltóbb soroza­ta különleges, élő színpadi elő­adás keretében is bemutatkozik! A Thomas-rajongók végre „élő­ben" is megcsodál­hatják kedvenceiket - egy érdekes show keretében. A történet mint mindig, most is Sodor szigetén játszódik, ahol mindenki izgatottan várja az odalátogató cirkuszosokat. A ké­szülődés folyamán Thomas per­sze szokás szerint bajba kevere­dik, de végül Gordon, James, Per­cy és a többi rettenthetetlen moz­dony segítségével sikerül ki­másznia belőle, és ismét bebizo­nyítja, hogy milyen nagyszerű társa ő az embereknek. A „Thomas és barátai: A Cir­kusz a városba jön” előadás ma­gával ragadó történet a barátság és az összefogás fontosságáról. Fantasztikus családi szórakozás egyben, amely felejthetetlen élményekkel ajándé­kozza meg a kicsiket és nagyobbakat egyaránt. A produkció Ausztrália és az USA után a magyar gyerekeket és szüleiket is meghódítja - ja­nuár 8-án és 9-én, a Papp László Budapest Sportarénában. ■ ■ Január elején találka a magyar barátokkal. Végre élőben is láthatják őket Évszázadokkal ezelőtt és évszá­zadokon át a sűrűn egymás mel­lé épített házak közé vetődött emberek eligazodását segítették az épületeken elhelyezett ismer­tetőjelek: a házjegyek. A házje­gyek egy tőről fakadnak mind a származást jelölő lovagi címe­rekkel, mind a mesterségekre utaló cégérekkel. Európa váro­saiban a 14. században jöttek di­vatba. Megállapodott utcanevek, számozott házak, közvilágítás híján hosszú időn át szolgáltak házak azonosítóiként. Párizsban a 17. században háromezer ház­jegyet tartottak nyilván; miután azonban Napóleon idején meg­kezdődött a házak számozása, fokozatosan bealkonyult nekik. Prága történelmi városrészei­ben jóval több házjegy maradt fenn, mint a Szajna partján. A városi útjelzők eredeti rendelte­tése megfakult ugyan, de a ház­jegyek napjainkban is színezik az Óváros, a Kisoldal, a Hra- dzsin patinás utcáinak hangu­latát. Kiváltképp, ha a láto­gató megízlelheti, miféle valódi sor­sok, középkori mondák fűződnek hozzájuk. A Prágát felkereső vendég gondolatban az ódon házak rég­volt látogatóival is ta­lálkozhat. Elég fella­poznia Holka László­nak a Tandem kiadónál most megjelent kis kötetét. Megtudhat­ja belőle, melyik jegyet viselő épületben fordult meg Einstein, vagy Hrabal, Breugel, vagy Nel­son. Máskor ízelítőt kap a legen­dákból: értesülhet róla, mi lett az útjába akadt cédán megbotrán- kozó pap sorsa. Emellett képek mu­tatnak be néhányat a legszebb prágai házjegyekből. A kiadó Monogra- mos házjelek cí­mű korábbi köte­te Budapest rej­tett látnivalóiba engedett bepil­lantást. ■ Sz. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom