Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-22 / 297. szám
PÉNZ — SIKER — VÁLLALKOZÁS UJ NÉPLAP - 2010. DECEMBER 22., SZERDA A megyében alacsony a vállalkozói kedv jász-nagykun-szolnok megyei székhellyel az ország vállalkozásainak 3,1 százalékát jegyezték a harmadik negyedév végén. A KSH napokban közzétett adatai szerint az ezer lakosra jutó nyereségérdekeltségű szervezetek száma 128 volt. Ez mindössze négyötöde az országosnak. Újabb 46 millió a kárenyhítésre MEGYÉNKBŐL ebben a hónapban már hét település kapott támogatást a természeti károk elleni védekezési kiadásokhoz, illetve az önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához. így Jászalsószentgyörgyre, Já- noshidára, lászboldogházá- ra, Kisújszállásra, Kunhegyesre, Nagyrévre és Szolnokra összesen több mint 46 millió forint érkezik a károk mérséklésére. Tovább javultak az üzleti várakozások DECEMBERBEN tovább javultak az üzleti élet szereplőinek várakozásai. A konjunktúra négy és fél éve mért legmagasabb értékén van. A GKI - Európai Unió támogatásával készített - felmérése szerint az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások javulták, az építőipariak romlottak, a szolgáltató cégeké pedig nem változott. Állandó hitelkeret az euró védelmében az európai unió készenléti hitelkeretet hoz létre az euróövezet védelmében. Az eu- rót használó országot is érintő pénzügyi válság kikényszerítette lépéshez az unió alapszerződését is módosítják. A pénzügyi mentőcsomagot esetlegesen igénybe vevő országoknak azonban igen szigorú feltételeket keli majd teljesíteniük. Az új készenléti hitelkeret 2013 derekától lesz elérhető. SZOUON.hu További gazdasági hírek a S20U0N.hu hírportálon. Duzzasztott lehetőségek tisza-völgy Csaknem ötmilliárd forint segíti a tájbarát gazdálkodást A Tisza-völgyben működő vízgazdálkodási társulások összesen 4,8 milliárd forint támogatásra pályázhatnak a tájgazdálkodáshoz szükséges műszaki létesítmények megépítéséhez. Mindez kapcsolódik a Vásárhelyi-terv keretében épülő tározókhoz. Az árapasztók nemcsak az árvízi védekezésben, de a környéken élők életminőségének javításában is szerepet játszanak majd. Teleki József Az árapasztó tározók építésével a gazdálkodási lehetőségek is változnak az érintett területeken. A hanyi-tiszasülyi tározóhoz kapcsolódóan már hónapok óta zajlik a tájhasználat-váltási munkák előkészítése. Dr. Pod- maniczky László egyetemi docens vezetésével a térségben gazdálkodók úgynevezett „zöld- pont”-rendszer kialakításán dolgoznak. Ez a rendszer a megváltozott körülményekhez történő környezeti alkalmazkodást igyekszik előmozdítani úgy, hogy a gazdálkodás nemcsak a környezet, hanem a gazdálkodók boldogulása szempontjából is kedvezőbbé váljon. Lényege, hogy vizsgálva a gazdálkodás környezetre leginkább hatást gyakorló tényezőit (a növénytermesztés változatosságát, a felhasznált szerves-és műtrágyák mennyiségét, az alkalmazott növényvédelmi kezelések számát stb.) egy pontozási rendszer segítségével igyekszik kimutatni. Ez alapjául szolgálhat a támogatási rendszer működésének. A Vásárhelyi-terv során épülő szükségtározók Nagykunsági tározó Hanyi-tiszasülyi tározó Területe 40 négyzetkilométer 55,7 négyzetkilométer Tározható víz 99,4 millió köbméter 247 millió köbméter Átlagos vízmélység 2,5 méter 4,4 méter Árvízcsökkentő hatás a térségben 20 cm 47 cm Közvetlenül érintett lakos 18 500 tó 9 200 fő Költség 11,7 milliárd Ft 20,5 milliárd Ft FORRÁS: Cl NÉPLAP-CYŰJTÉS Ebbe a folyamatba illeszkedik a jövő év februárjától elérhető, 4,8 milliárd forintos pályázati forrás is. A cél olyan „táj barát” gazdálkodási formák támogatása, amelyek alkalmazkodnak a területek adottságaihoz és profiTöbb pénz a belvízvédelemre az ÉszAK-ALFöLDöN eredetileg nyolcmilliárd forint állt rendelkezésre belvízvédelmi fejlesztésekre. A regionális fejlesztési tanács azonban a keretet 870 millió forinttal megnövelte a rendkívül súlyos belvízi helyzet miatt így újabb hét település kaphat segítséget beruházásaihoz. három év alatt összesen mintegy 14 milliárd forintnyi uniós támogatást ítéltek meg bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztésekre, jövő nyárig pedig további 4,5 milliárdra lehet pályázni. 2007 óta az Észak-Alfóldön 34 település 244 kilométer vízelvezető árok- illetve csatorna- fejlesztésre került sor. A települések mellett a régió vízügyi igazgatósága 560 kilométernyi főművi csatorna, és mintegy 59 szivattyútelep fejlesztésére nyert forrást. tálnak a tározó által nyújtott lehetőségekből. Éppen ezért a vízgazdálkodási társulások és nonprofit szervezetek olyan építmények létrehozásához kaphatnak segítséget, melyek elősegítik a vízvisszatartást, lehetővé teszik az ártéri tájgazdálkodást. így például csatornák, műtárgyak, halastavak és vizes élőhelyek létesítéséhez nyerhető támogatás. Mindezzel azt kívánják elérni, hogy az ár- és belvizes időszakok vízkészleteit legalább részben sikerüljön megőrizni és visszatartani az aszályos időszakokra. A Vásárhelyi-terv keretében épülő hanyi-tiszasülyi tározó által érintett településeken - Jász- kiséren, Tiszasülyön és Pélyen - a közeljövőben szakmai fórumokon ismertetik a pályázattal kapcsolatos tudnivalókat. Negyedével kevesebb cég ment tönkre, mint tavaly Az Észak-Alföld Régióban továbbra is erőteljes csökkenés mutatkozik felszámolások terén. Az Opten céginformációs rendszer szerint a régió három megyéjében negyedével kevesebb lett a felszámolás. Míg tavaly tizenegy hónap alatt 2314 cég ellen kezdeményeztek eljárást a hitelezők, addig idén 1730-ra esett vissza a felszámolások száma. A végelszámolások száma a júliusi és augusztusi stagnálás után szeptemberben és októberben csökkenést mutatott, novemberben azonban nagyot fordult a trend: az előző havi 39,2 százalékos mérséklődés után 14,1 százalékos emelkedésbe váltott tavaly novemberhez képest. Az első tizenegy hónapban a régióban összesen 740 céget zártak be a tulajdonosok, ez 24,9 százalékkal kevesebb, mint egy éve ugyanebben az időszakban. ■ A Cégközlönyben ismertetett megyei eljárások A Cégközlöny 50. számában közzétett, a megyei cégbíróságon indult felszámolások. MOVIE-CENTER KFT., Szolnok. Félsz.: Minivest Zrt., 1136 Bp., Hegedűs Gy. u. 5. G & K-viLL-ÉP kft., Jászberény. Félsz.: Absolventum Kft., 1078 Bp., István út 47. CÁR kft., Kőtelek. Félsz.: Marosholding Kft., 1021 Bp., Hárshegyi út 5-7. ró ja 2000 bt., Szolnok. Félsz.: Exerem Kft., 1042 Bp., Árpád út 57-59. moln-group kft., Martfű. Félsz.: Dr. Felső Csődtanácsadó Kft., 1072 Bp., Dob u. 52. credit-vill 2008. bt., Szolnok. Félsz.: Exerem Kft, 1042 Bp., Árpád út 57-59. SZOLDALE bt., Szolnok. Félsz.: Duna Audit Kft., 1115 Bp., Bartók Béla út 131/a. épszöv 2004, Jászberény. Félsz.: Leascenter Kft., tilt Bp., Vak Bottyán u. 3. ELEKTRIC BT., Kisújszállás. Félsz.: LQDKft., 1201 Bp., Vágóhíd út 65. opamé bt., Kunszentmárton. Félsz.: Decima Kft., 1143 Bp., Hungária krt 80/A. ■ HIRDETÉS Egyetlen kézbe kellene kerülni az összes belvízcsatornának vízgazdálkodási társulatok A 2009-es szinten pótolja a kieső érdekeltségi hozzájárulásokat az állam Sok a gondja mostanság a vízgazdálkodási társulásoknak. Hadakoznak a belvízzel, és a jövőjük körül is nagy a bizonytalanság. Januártól ugyanis megváltozott szabályok között kell tevékenykedniük. A parlament - a kormány első gazdasági akcióterve részeként — még a nyáron döntött úgy, hogy eltörli a vízgazdálkodási társulatoknál a tagok érdekeltségi hozzájárulását A kieső forrást január l-jé- tői az állam pótolja majd. Vincze Béla, a Mirhó-kisfoki Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója úgy tudja, annyi pénzt osztanak majd szét a társulatok között, mint amennyit öszszesen a földtulajdonosok 2009- t>en befizettek. így 4,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre 82 társulatnak. Azt azonban még nem tudni, az egyes társulatok miként részesednek majd az állami forintokból. Az érdekeltségi hozzájárulásként befizetett összegekben igen nagy különbségek voltak. A hektáronként fizetendő hozzájárulás mértékét ugyanis jogszabályi határok között a társulás tagjai határozták meg. A belvíz által sokkal inkább fenyegetett Alfóldön nagyobb összeget fizettek a gazdák, mint a Dunántúlon. Az állami csatornák fenntartására rendelkezésre álló forrás pedig eddig is nagyon kevés volt. Vincze Béla szerint háromszor, négyszer több pénz kellene ahhoz, hogy a csatornák jól karbantartottak legyenek. A közmunkaprogram is csak részben jelent megoldást, hiszen ott is szükség van önerőre, illetve igen magasak a munkavégzés járulékos költségei. Nem egyszer ugyanis 40-50 kilométerre kell elvinni a közmunkásokat, melynek költségét nem fedezték eddig a pályázatok. A közelmúltban felmerült, hogy a társulatok a vízügyi igazgatóságok alá kerülnének. Vincze Béla szerint azonban ezt már egyszer kipróbálták, ám nem működött. A vízügynek ugyanis a két töltés között is elég dolga akad. A szakember úgy látja: a fő gond, hogy túl sok kézben vannak a belvízcsatornák. Egy részük állami (vízügyi), másik részük társulati vagyonkezelésbe átadott, de akadnak, amelyek az önkormányzatok tulajdonában vannak. Márpedig, ha bármelyik működésképtelen, akkor gyakorlatilag a teljes rendszer leáll. Az igazi megoldásnak azt tartaná az igazgató, ha a főművek kivételével az összes csatorna egy kézbe, a társulatokhoz kerülne. Ha van pénz a csatornákra, akkor azokat a társulatok is jól tudják működtetni. Ám, ha nincs rá megfelelő forrás, akkor más sem tudja — fogalmazott Vincze Béla. A belvíz idén sok munkát adott a társulatoknak is. Képünk illusztráció.
