Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-21 / 296. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. DECEMBER 21, KEDD TÜKÖR 13 Most is szép eredményeidtől tértek haza a helytörténészek A Néprajzi Múzeum kétévente hirdeti meg országos néprajzi gyűjtőpályázatát, ezúttal az 51. alkalommal. A jászsági helytörténészek ezen minden alkalommal részt vesznek és most is több elismerésben részesültek a hét végi budapesti ünnepélyes díjátadáson. A legjobb jászsági pályázó most a jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör volt „Most szép lenni katonának? jászjákóhalmi emlékek a katonaság történetéből 1848-tól napjainkig” című kollektív pályamunkájával könyvjutalommal járó különdíjban részesült. Dicsérő oklevelet kapott a jászapáti Ván- dorfy János Honismereti Szakkör „Gulya, konda, a jószág betörése, a nyomtatás, a ’köz’ alkalmazottai” című szintén kollektív pályázatával. Három egyéni jászsági pályázó is ebben az elismerésben részesült; Bartók János Jászkisérről: „Sorozástól a leszerelésig. Igaz történet az életemből”, Csömör András szintén Jászkisérről: „Csodálatos paraszt és állatai”, Lukácsi László pedig Jászalsószentgyörgyről: „Jászal- sószentgyörgy temetője és védett sírkertje” című munkájával. Ifjúsági kategóriában a jászjákóhalmi Ézsiás Adrienn-Horváth Brigitta-Kalló Brigitta szerzőhármas: „Jászjákóhalmi képek. Alvég” című pályázata ifjúsági kategóriában szintén dicsérő oklevelet kapott. ■ Mérséklődhet majd az átmenő forgalom Enyhülhet a Kecskemét belterületén áthaladó forgalom: a várost északról elkerülő út előkészítése folyamatban van. A beruházás a tervek szerint 2013 végére készül el, az előkészületi fázis várhatóan a jövő év közepéig tart. Az elkerülő út építésének előkészítésére jelenleg csaknem 800 millió forint áll rendelkezésre, nagyobb részben uniós forrásból. Kecskemét északi oldalán 13,6 kilométer hosszon két építési ütemben új nyomvonalon épül meg az elkerülő út az M5 autópályától, az 5. számú főúton és a 441. számú (ceglédi) főúton át a 44. számú főútig. ■ A mesterszakács ünnepe szenteste Legnagyobb kihívása, hogy hova rejtse az ajándékokat Törjék Attila szolnoki mesterszakács rengeteg kiemelkedő díjjal büszkélkedhet. Bármilyen versenyen vesz részt, szinte garantáltan éremmel tér haza. A karácsonyi szokásairól kérdeztük. Mátyus Krisztina — Úgy készülök a karácsonyra, mint mindenki más és próbálok bevásárolni ésszerű keretek kö-. zött—kezdte a mesterszakács. — Van egy tizenöt éves fiam és egy tizenegy éves lányom. A feleségemmel már megvettük az ajándékaikat, de nem kell nagy dolgokra gondolni. Apróságokat, olyan használati cikkeket veszünk általában, amit tudunk, hogy már rég szerettek volna megkapni. Nem csípem azokat az ajándékozásokat, amikor monumentális dolgokat adunk a másiknak. Nekem már az is óriási ajándék, ha a kislányom ad egy narancsot, amibe szegfűszegek vannak szurkálva. Azt, hogy übereljük a szomszédot, annak nem vagyok a híve. Szerencsére a gyermekeink sem úgy lettek nevelve, hogy csak a drága dolgoknak tudnak örülni, hanem az apróságokat is értékelik. A legnagyobb feladat inkább az, hogy miként rejtsem el az ajándékokat, mert a fiam olyan, mint én, hogy megkeresi — mesélte mosolyogva. Attila elárulta, a szenteste kizárólag a családé. Csak másnap és harmadnap mennek a rokonokhoz.- Amióta megnősültem, nekem attól kezdve az jelenti a családot. Kizárólag, mindig négyesben töltjük a szentestét, majd másnap és harmadnap megyünk a rokonokhoz - tette hozzá. Hogy az otthoni teendők ilyenkor, miként oszlanak fel, azt is elárulta. - Mivel nekem a főzés nem csak munka, hanem szórakozás is, így én készítem a karácsonyi menüt. Nem mintha a feleségem nem főzne jól, de addig ő mással foglalatoskodik. Ezzel legalább megkönnyíteni a feladatait. Az egyszerű, jóízű, másnap is megehető ételeket szeretem. Karácsonykor név; Törjék Attila LAKHELY: Szolnok KEDVENC ÉTEL: töltött káposzta kedvenc ital: igazi magyar pálinka hobbi: a szakmája háziállat: magyar vizsla, magyar puli Törjék Attila mesterszakács nem híve a bonyolult ételeknek, az egyszerűségre szavaz sem hiszek a nagyon különleges dolgokban, inkább az egyszerűség híve vagyok. Nem beszélve arról, hogy egy kevésbé macerás ételbe fektetett munka sokkal jobban megtérül általában. így nálunk lesz húsleves, amit valamilyen szárnyas szokott követni. Az idei szentestén pulykacomb lesz a főfogás pirított burgonyával. A krumplit előfőzöm mikrobán, majd kacsazsíron megpirítom. Annál finomabb nincs. A desszert pedig az én egyik kedvencemen, a mézesgrízesen kívül, mákos és diós bejgli lesz — mondta el. Megtudtuk, hogy Attila ragaszkodik az igazi fenyőhöz. Számára nagyon hangulatos ugyanis, hogy van, mikor még augusztusban is találkozik pár tűlevéllel a szőnyegben.- Ragaszkodom az igazi fenyőhöz, mert imádom az illatát. Továbbá számomra az a karácsony kihagyhatatlan velejárója, amikor a lányom füzeteit borítjuk és még mindig beleakad a kezembe egy-két tűlevél. Az ideit ugyan még nem vettük meg, de egy magas ezüstfenyőt szoktunk választani. Mindig a feleségem és én díszítjük fel, amiről a szaloncukor és a gyerekeim kézzel készített munkái sohasem hiányozhatnak. Kizárólag a színes fát kedveljük, amin a királykék, piros, ezüst, illetve sárga színek dominálnak ízlésesen. A tetejéről nem felejtjük el a csúcsdíszt, ami azóta megvan, amióta a feleségemmel együtt vagyunk. Természetesen a lakást is ünnepi díszbe öltöztetjük ilyenkor. A narancshéj a radiátorokon és a párologtatók gondoskodnak a jó illatról. Évzáró kiképzési repülés volt Szolnokon Évzáró kiképzési repülést tartottak az elmúlt héten az MH 86. Szolnok Helikopterbázison. Mi-24-es harci-helikopterekből, Mi-8-as és Mi-17-es szállító-helikopterekből, valamint Jak-52- es kiképző repülőgépekből álló kötelék emelkedett a magasba, hogy közel egy órás repüléssel „elbúcsúztassa” az idei kiképzési évet - írta a Honvédelem.hu. Négy harci-helikopter, három „szállító” forgószárnyas, valamint három Jak emelkedett a magasba december 16- án, csütörtökön délelőtt a szolnoki helikopterbázis betonjáról. A forgószárnyasokból és kiképző repülőgépekből álló, úgynevezett tízgépes kötelék az éves kiképzési tervben leírt, idei évzáró kiképzési repülést hajtotta végre. Mint azt Koller József ezredestől, a helikopterbázis parancsnokhelyettesétől a Honvédelem.hu megtudta: a kötelék már a betonon összeállt, először a helikopterek emelkedtek a magasba, őket követte a három darab Jak-52-es. Az idei utolsó kiképzési repülést úgynevezett ellenőrző-repülésnek szánták, a köteléknek és parancsnokának komoly feladatokat kellett végrehajtaniuk az alatt a közel egy óra alatt, amíg a repülőeszközök a levegőben voltak. így az idei utolsó kiképzési repülés nem „üzemanyag füstölő örömrepülés” volt, hanem a kiképzés szerves része - mondta Koller ezredes, aki egyébként a kötelék parancsnoka is volt. Természetesen a különféle szolgálatban lévő gépek, szükség esetén továbbra Is megkapják a felszállási engedélyt, kiképzési céllal azonban már csak 2011. januárjában hagyhatja el a szolnoki betont helikopter, vagy éppen Jak-52-es. A parancsnokhelyettestől megtudtuk: az év első napjaiban a hajózó állomány átismétli az elméleti ismereteket, s csak ezután szállhatnak fel újra, várhatóan január első, vagy második hetében. ■ Haddizúfert SZ0LJ0N.hu A SZOLNOK—JÄSZKUN ONLINE Együtt Ünnepeltek. Szolnok Széchenyl-városrészében az Idén Is állítottak fenyőfát, melynél a minap tartották a karácsonyi ünnepséget. A Széchenyi Gimnázium tanulói mellett óvodások és kisiskolások is részt vettek a hangulatos rendezvényen. Képgaléria a SZ0U0N.hu hírportáion! Finálé itt, finálé ott - a hét vége tőlük volt hangos, talán túlontúl is. Hosszú hónapok után véget értek ugyanis a tehetségkutatóversenyek, a Megasztár és az X- Faktor küzdelmei. Nos, azt is mondhatnám: vége a komédiának. Hogy mire föl? Mert a versenyek során bizony akadtak oly dolgok, melyek igen komikusán hatottak. Gondolok a már-már kabaréba is illő válogatókra, de némiképp a közreműködő zsűri tagjaira, illetve a mentorokra. Egyesek - például Eszenyi Enikő avagy Keresztes Ildikó - önmutogató szereplése, ájuldozása visszatetszést is kelthetett. Az is, hogy volt olyan közöttük, aki egyes produkciók hallatán már egyenesen világsikert vizionált. És olyan, aki bejelenté, ő szívesen társulna a daloshoz világ körüli hódító útjára. Kár így elvetni a sulykot, mert szerintem ehhez lenne egy-két szava azért annak a világnak is. Jóllehet, valóban sikerült itt is és ott is felfedezni néhány tehetséges fiatalt, akik előtt méltán emelhetjük meg a kalapunkat. A veszprémi fiatalember, Vastag Csaba előtt mindenképp, aki bravúrosan utasította maga mögé a dalok kalapos királyát, Takács Nikolast, aztán a nagyváradi lány, a szöszke Tolvai Renáta előtt, aki nemcsak hangjával, bájos egyéniségével is lett az Év hangja. De minden elismerés a többi indulónak is, akik kemény munkával küz- dötték végig a döntőket. Hogy ezzel világra szóló, nagy dolgok történtek volna? Nem hinném. Volt két játék, két vetélkedő két csatornán, és született egy újabb Év hangja, és megvan az első X, akiben a leginkább mutatkozott meg az, amit úgy nevezünk, hogy tehetség. így látta és döntötte el a nép. Bár a voksolásnak ez a módja, a végeredményt illetően némi gyanút is kelthet a gyanakvóbbak körében. Miért nem mutatták meg a szavazatok számát is? Majd elválik, hogy győzelmükkel is mire mennek a győztesek, akikre az ünneplés pillanataiban csak úgy hullott az arany, illetve az ezüst eső - nem emészti-e majd el őket idejekorán a mohó szórakoztatóipar. Ami kétségtelen: üdítő volt hallani a friss tehetségeket, főleg amikor magyarul énekeltek, és nem azt akarták bizonyítni, hogy kinek van jobb torka, hanem a szí- vükből-lelkükből fakadt az a dal. Sajnos, ezekből volt kevesebb. Végül is megszületett tehát az első X, van egy ötödik is az Év hangjából, és nem kell aggódnunk, lesznek újabbak is, mert tehetségeket keresni nemcsak érdemes, ámde rajtuk keresni is lehet, nem is rosszul... Mega meg a Faktor!
