Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-06 / 258. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA titanic Dr. Veress Zoltánról és feleségéről nem tudni, miért utaztak a hatalmas hajón. Azért menekültek meg, mert valaki belökte őket a mentőcsónakba. Földi maradványaik Szolnokon nyugszanak. CIBAKI HÁZASPÁR A TÚLÉLŐK KÖZÖTT Az elmondások szerint a Titanic elsüllyedését túl­élő Veress házaspár az 1950-es évek elejétől élt Cibakházán. A tragédiá­ról alig-alig beszélnek a helyiek, sokan manapság sem tudják, hogy anno a tragédia túlélői laktak a településen. Németh Gergő A témával kapcsolatban még most is rengeteg a kérdőjel, nap­jainkban is sokak fantáziáját mozgatja meg a huszadik szá­zad leghíresebb hajókatasztrófá­ja. Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni tudják, mivel az utaslistán nem mindenki sze­repelt, aki a hajón utazott (példá­ul az I. osztály utasainak szolgá­lói, inasok, komornák), voltak akik álnéven utaztak. A hajón utazó magyarok és a katasztró­fát túlélők száma is bizonytalan. Azonban ami biztos, hogy a ka­tasztrófát Cirbusz Géza egyete­mi tanár, Horváth Dénes egyete­mi hallgató, Reischl Mátyás, az egyik első osztályú étterem ma­gyar pincére, a soproni Hoffer Lujza és a harmadosztályon uta­zó Kisijc Antal és felesége, vala­mint a Veress házaspár túlélte. A házaspár, dr. Veress Zoltán és felesége, Irma néni 1952 tava­szán mint „osztályidegen ele­mek” félve a kitelepítéstől jöttek Számos olyan tárgy akad már a múzeumokban, így ez a mentőmellény is, amely a közel egy évszázada szerencsétlenül járt gőzösről származik járása volt, s a vékony lábai mi­att a kortársaimmal csak „cér­nahuszárnak” neveztük. Zoltán bácsi felesége, Irma néni pedig egy alacsony, ősz hajú, törékeny Dr. Veress Zoltán és felesége a szolnoki temetőben nyugszik a fővárosból Cibakházára és köl­töztek albérletbe. Hogy emlékük fennmaradjon az utókor számá­ra, arról dr. Kertész Dénes tett, aki a túlélőkkel kapcsolatban írt és közölt cikket 1992. júniusban a Cibaki Hírek hasábjain. Emel­lett vannak még, akik személye­sen is ismerték Zoltán bácsiékat.- Nekem még tizenévesként volt szerencsém, igaz csak futó­lag ismerni dr. Veress Zoltánt — mesélte el Fekete Géza, aki je­lenleg Cibakháza alpolgármes­tere. - Annyit tudok, hogy kor­mánytisztviselő lehetett a Hor- thy-korszakban. Gyermekként furcsa figurának tartottam őt. Magas, egyenes tartású, baju­szos, szemüveges ember volt, aki térdig érő nadrágban és szal­makalapban járkált. Látszott raj­ta, hogy nem idevalósi. Érdekes testű hölgy volt. 1962-ben el­hunyt egy idős helybéli tanárnő, akinek igencsak tekintélyes könyvgyűjteménye volt. Ebből Veress doktor is vásárolt magá­nak egy óriási könyvet, amiben 1930-as évekbeli grófok család­jai voltak benne, egyenként kü­lön hártyapapírral elválasztva. Engem ért a megtiszteltetés, hogy elvihettem neki ezt, s pár mondatot beszéltünk is egymás­sal. Amikor a kezébe vette a kö­tetet, átlapozta, s csak annyit mondott sóhajtva: „Fiam, ezeket az embereket mind ismertem”. Cserébe egy ezüst Kossuth-ötfo- rintost kaptam tőle a fáradozáso­mért. Már elég idősek voltak ek­kor. (Veress Zoltán 1878-ban, fe­lesége Baghy Irma 1883-ban született - a szerk.) Ezután a ta­nulmányaim miatt elkerültem Cibakházáról, s mikor visszatér­tem, ők már nem laktak itt. Fekete Géza hozzátette: az arisztokrata gyökerekkel bíró család tagjai rendkívül méltat­J°lrn Jacoh lan körülmények között éltek vi­déken, a rangjuktól megfosztot­tam Sokan nem is tudták a falu­ban, hogy ők egykoron a Titani- con utaztak. Igaz, a házaspár nem is kérkedett vele. A kataszt­rófa minden bizonnyal olyan mély, kitöröl­hetetlen nyo­mot hagyott a lelkűkben, ami miatt nem beszél­tek az ott történtek­ről. Dr. Ker­tész Dénes Gondola­tok a Tita- nicról cí­mű írásá­ban csu­pán any- nyit említ a tragikus éjszaká­ról, hogy Zoltán bá­csival folytatott hosszas beszél­getései során apró mozaikdarab­kákból állt össze számára a kép. „A Veress házaspár sorsuk­kal leszámolva, a megváltoztat- hatatlanba belenyugodva áll, amikor megszólal egy hang. A mentőcsónakba még Az ő hajójuk is szerencsétlenül járt TISZAROFFON és környékén még ma is él egy szóbeszéd, amely szerint a világ akko­ri legnagyobb és legkorsze­rűbb személyszállító hajójá­nak, a Titanicnak a fedélze­tén magyar nászutas pár is volt. E szerint 1912. április 15-én éjszaka ők is odavesz­tek a jéghideg Atlanti-óce­ánban. Nos, ebben a megál­lapításban van némi igaz­ság. A pár koporsója ugyanis tényleg a hatalmas óceán. De nem ott és akkor vesztették életüket, mint ahogy azt sokan feltételez­ték. Hiszen Beniczky István és neje, Waldeck Valéria Szingapúr mellett hunyt el 1909. november 14-én hu­szonhat, illetve huszonhá­rom esztendős korukban. A pár világ körüli nászúira indult, ám az tragikus vé­get ért. Ugyanis az ominó­zus estén postagőzösüknek nekiütközött egy másik ha­jó, s az ő járművüket el­nyelték a hullámok. egy hölgy beszállhat. A hölgy férje nélkül nem hajlandó az életet választani. Egy erőteljes taszítással mindkettőjüket a csónakba lökik. Megmenekül­tek!” Hogy mit kerestek a ha­jón, nem tudni. Utunk ezután az Öregszőlő I. útra, a focipálya tőszóm­the *a®t night ■ Olympic. Mrs. » wi Hundred Uv< A Titanic katasztrófájáról annak idején szinte minden újság a címoldalon számolt be. Az elsüllyeszthetetlennek vélt luxusgőzös tragédiája megdöbbentette az egész világot. Az első útján odaveszett az óriási óceánjáró a titanic a kor legmodernebb, leggyorsabb személyszállító hajója volt, 66 ezer tonna összsúlyú, 270 méter hosszú, 28 méter széles. Jéghegynek ütközött az Atlanti-óceánon, és 1912. április 15-én éjjel elsüly- lyedt. Vele együtt eltűnt a hul­lámokban 1347férfi, 103 nő és 54 gyerek, a tragédiát 705- en élték túl. A hajót elsüly- lyeszthetetlennek tartották, és mégis a legelső útján az óceán fenekére került. a titanic a katasztrófa előes­téjén több jégjelentést is ka­pott. A távírászok túlterheltsé­ge miatt azonban ezek egy ré­sze nem jutott fel a hídra az ütközés előtt. Smith kapitány és a tisztek is tudtak a veszély­zónáról, máig nem tisztázott, hogy miért nem csökkentették a sebességet. Április 14én 23:40-kor az őrszem úszó jég­hegyet vett észre, és meghúzta a vészharangot. A szolgálatos tiszt utasítást adott a hajó bal­ra fordítására, és a bal oldali hajócsavar hátramenetbe kap­csolására. A hatalmas Titanic­nak hosszú időbe telt, míg megkezdte a lassú fordulást, így a jéghegy végigsúrolta a hajó jobb oldalát. A külső acéllemezeken végzetes károk keletkeztek: a jéghegy öt kam­rát szakított fel. A világ leghírsebb utasszállító hajója 270 méter hosszú volt szédsá­gába vezet, ahol a házaspár al­bérletben élt. Egy kis domb tete­jén egy tekintélyes ház áll, ami egykoron kocsma volt. Fekete Géza a falra mutat.- Itt egy ajtó volt, de ezt már rég befalazták. Itt laktak Zoltán bácsiék. Az egykori tulajdonos az adás­vételi szerződés tanúsága sze­rint 1966-ban adta el az ingat­lant. A házban jelenleg élő idős hölgy nem kívánt lapunknak nyilatkozni, csupán annyit mon­dott, ő nem, csak megboldogult férje ismerte Veresséket, törté­netüket pedig az ominózus 1992- es írásból ismeri. A házaspár egyébként a szol­noki Körösi úti temetőben nyug­szik. Hullámsír helyett az anya­földben találtak végső nyuga­lomra. Veress Zoltán nyolcvan­kilenc, felesége, Baghy Irma nyolcvanegy évet élt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom