Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-05 / 257. szám

MENEDZSEROLDAL 4 ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 5., PÉNTEK A helyi márkákat támogatják széchenyi-terv Ismét a gyógyturizmus lehet a program legsikeresebb eleme Az első Széchenyi-terv támogatásainak köszönhetően a megyében is számos gyógy- és termálfürdő-fejlesztés valósult meg. Képünk illusztráció. Szálláshelyek forgalma a megyében 2009.1. félév 2010 1. félév Belföldi vendég 48 516 fő 45 988 fő Külföld vendég 10 331 fő 9 682 fő Átlagos tartózkodási idő 2,6 nap 2,8 nap FORRÁS: KSH Összefogással csökkentenék a felhasznált energiát Neves egyete­mek és nagy- vállalatok is csatlakoztak ahhoz a pro­jekthez, amelynek célkitűzé­se olyan technológiák és esz­közök fejlesztése, amelyek energiafogyasztása tizedré- sze a mai berendezéseknek - adja hírül az egyik ismert informatikai internetes ol­dal. A programot júniusban életre keltették, és már meg is kezdődtek az előzetes vizs­gálatok és kutatások. Ennek a keretében egy felmérés is készült, amely szerint a ház­tartások jelenlegi áramfo­gyasztásának tíz százalékát az elektromos berendezések úgy emésztik fel, hogy azok stand by üzemmódban van­nak. Ha az elektronikai esz­közök felhasználása ilyen ütemben folytatódik, és nem találnak alternatívákat az energiafelhasználás csök­kentésére, akkor 2020-ra a készenléti üzemmódban el­használt áram meghaladhat­ja három nagyobb állam éves energiafelhasználását. ■ Díjazzák a fiatal és sikeres vállalkozókat A Fiatal Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége második íz­ben adja át az Országos Fia­tal Vállalkozói Díjat. Ezzel azokat a vállalkozókat isme­rik el, akik fiatal koruk elle­nére sikeresek a gazdasági életben, és példaként szolgál­hatnak társaik számára. A díjra 18 és 35 év közöt­ti, saját vállalkozással bíró fiatalok jelentkezhetnek, il­letve jelölhetők. A pályázat­ban be kell mutatni a jelölt vállalkozását, annak történe­tét, árbevételét, munkaválla­lóinak számát, hazai és kül­földi sikereit, a vállalkozás szemléletmódját, társada­lomra való hasznosságát. Pá­lyázni november 12-éig lehet a szövetségnél. Az elismeré­seket november 19-én, a Fia­tal Vállalkozók Hete gáláján adják át. ■ Ezermilliárd forint jut az uniós támogatások átcso­portosításával az új Szé- chenyi-tervre. Az elmúlt időszakban lezajlott kon­zultációk alapján kikris­tályosodni látszanak a fejlesztési irányok. A pá­lyázati kiírások is ké­szülnek már. Annak néz­tünk utána, mire lehet számítani az egyes ága­zatokban, így először a turizmusban. Teleki József Január 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évforduló­ján indul az új. Ennek kereté­ben tömegesen jelennek majd meg a pályázatok. A program hét területet emel ki, a zöld gaz­daságfejlesztést, az otthonte­remtést, a vállalkozásfejlesztést, a tudományt és innovációt, a foglalkoztatást, közlekedést és az egészségipart. Ez utóbbi lehet az egyik legsikeresebb ága a programnak, hiszen a gyógy- és termálturizmus már az első Szé­chenyi-terv idején is kiemelt si­kereket ért el. Az új Széchenyi-terv egy­részt hazánk termálvízkészle­tének, geotermikus adottságai­nak jobb, hatékonyabb kihasz­nálását célozza meg, másrészt összekapcsolja az egészséget szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat. A remények szerint tíz év alatt 350 ezer új munka­hely jöhet létre a turizmusban, és az ágazat nemzetgazdaság­hoz való hozzájárulása a duplá­jára nőhet. A pályázatok első körben az ásványvíztermelés és -palacko­zás, az egészséges életmód, ak­tív és konferenciaturizmus, nemzetközi színvonalú vitorlás- és jachtkikötők területét érintik majd. A cél nem „szanatórium­ország” létrehozása, a közvetlen gyógyítás mellett a lelki egész­ség és a kulturális értékek meg­az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fo­gadták el. Az eredetileg 2006-ig terjedő időszak ki­emeltfejlesztéseit tartalmaz­ta. A 2002-es kormányváltást követően azonban elhalt a program. A 2001-2002-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfi­nanszírozással rendelkezett: őrzését is célul tűzik ki. Ennek része a vallásturizmus erősíté­se, tematikus utak (például bor- utak) meghatározása. A támogatásokra a vállalko­zások mellett egyetemi kutató- intézetek, gyógyfürdők is pá­lyázhatnak majd. A legfőbb cél, hogy helyi szinten, helyi már­kák építésével fogjanak össze a szektor szereplői. Az egészség­ipari együttműködések mellett ösztönözni kívánják a fürdővá­ros jelleg kialakítását is. De a 2001-re 295,9 milliárd, 2002- re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pá­lyázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támoga­tást. Az egyes pályázatok cél­jainak elemzése alapján egy­forintnyi támogatás négyfo­rintnyi beruházás indítását segítette elő. nem vizes fejlesztések - gyógy- barlangok, iszapkezelések - is kiemelt figyelmet kapnak. Az új Széchenyi-tervhez be­érkezett javaslatok szerint át kellene tekinteni a fürdők OEP- finanszírozását, mert a létesít­mények a mai napig a 2007-es támogatási összegeket kapják. Emellett a szakemberek a für­dőszolgáltatások áfarendszeré­nek egységesítését is szüksé­gesnek tartanák. Szorgalmaz­zák, hogy közvetlenül a fürdők­höz kapcsolódóan, mellettük épülhessenek támogatással olyan szállodák, amelyeknek nincs saját attrakciójuk (példá­ul wellnessrészleg), hogy ven­dégeik ezeket a szolgáltatáso­kat a fürdőben vegyék igénybe. Szükségesnek tartanák annak elérését is, hogy támogassák a külföldi betegbiztosítással fog­lalkozó társaságok is a hazai fürdőkben végzett gyógykeze­léseket. Minderre azért van szükség, hogy a külföldiek ha­zánk gyógyturisztikai szolgál­tatásait válasszák. Kitörési lehetőség a megyei szolgáltatóknak GESZTI JÁNOSNÉ, A FALUSI ÉS AGROTUR IZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ALELNÖKE: - Már eleve a vidék, a falusi kör­nyezet is egyfajta rekreációt nyújt a városi ember számá­ra. Az általunk kínált szol­gáltatások között pedig több olyan is akad, amely az aktív turizmust, az egészségmeg­őrzést szolgálja. Bízom ben­ne, hogy ezekre találunk majd fejlesztési lehetősége­ket is az új Széchenyi-terv- ben. Szintén sokat segíthet a környékbeli gyógyfürdők fejlesztése, amelyek remé­nyeink szerint így még több vendéget vonzanak majd a térségbe. TORKOS GYÖRGY, A CSERKE SZŐLŐI FÜRDŐ IGAZGATÓJA:- Úgy gondolom, minden­képpen profitálni tudunk abból, ha kormányzati szin­ten kiemelt figyelmet fordí­tanak az egészségturizmus­ra. Természetesen figyelme­sen át kell tekintenünk a ter­vezetet, amikor a részletek is nyilvánosságra kerülnek. Mivel azonban fürdőnk szá­mára a strand-, illetve téli rekreációs szolgáltatások mellett ez is rendkívül fon­tos ágazat, és folyamatos fej­lesztésekkel szeretnénk mind magasabb színvonalon kiszolgálni a hozzánk érke­ző vendégeket, nyilvánvaló­an arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk a lehetőségeket. Megnégyszerezett állami forintok BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA Mondd meg, milyen bort iszol, megmondom, hogy ki vagy! bor és üzlet Aki nem ismeri jól a francia fogyasztási szokásokat, azt könnyen lenézi vacsorázó üzleti partnere Kolozsvári András bortanácsadó (sommelier) tizenegy éve bolon­dult bele végleg a borok, a pincék és a kóstolások sajátos, semmi­hez nem hasonlítható hangulatá­ba. Azt mondja, egy munkahelyi csapattal járt egy szekszárdi bor­túrán, és - bevallása szerint - szíven találta, rabul ejtette mind­az, amit ott megtapasztalt Azóta egyfolytában „tanulja” a bort; né­hány éve életre hívta Szolnokon a Bor Kört, és képzéseket, illetve kóstolásokat szervez folyamato­san az érdeklődőknek. — Az üzleti világban nagyon fontos funkciója van a vendéglá­tásnak, az üzleti ebédeknek és vacsoráknak, és egyre nagyobb a presztízse a bornak is - kezd­te a bor és az üzleti világ kapcso­latáról szóló beszélgetésünket Kolozsvári úr. - A szokások eb­ben a tekintetben alapvetően kétfélék. A franciáknál az évszá­zadok folyamán kialakult egy protokolláris rendszer, amiben pontosan le van szabályozva, hogy milyen ételhez milyen bo­rokat kell inni. Az ellentétes vég­let az olaszoké, akik azt mond­ják: azt igyunk, amit a vendég akar! Értik ők, amit a franciák akarnak, de nem érdekli őket, a vendég akarata számít.- Magyarországon mennyire vált az üzleti kapcsolatok részévé a bor? u 1 Kolozsvári András bortanácsadó szerint a borok és a fogyasztási szoká­sok ismerete nagyon fontos az üzleti világban- Nagyjából nyolcvanas és ki­lencvenes évek fordulójától sza­porodtak meg Magyarországon a szocialista nagyüzemek helyén a kisebb családi pincészetek, amelyek mára nevet szereztek maguknak. Ezzel párhuzamosan a magyar üzletemberek is egyre jobban rákényszerültek, hogy el­sajátítsák a borhoz kapcsolódó szokásokat, szabályokat. Ha ugyanis egy magyar vállalkozó, mondjuk egy belgával ebédel, hi­ába passzol rajta minden, öltöny, cipő, nyakkendő, ha helytelenül választja meg az ételhez a ren­delt bort, a partner mélyen le fog­ja nézni őt. Ma már egy sikeres magyar üzletembernek saját kis szőleje, esetleg pincéje, de leg­alább saját névre címkézett, pa­lackozott bora van, amivel meg­ajándékozhatja üzleti partnereit. Ez ma már Szolnokon is egyre jobban terjed. Van aztán egy má­sik szokás: elegáns, jó pincésze­tekben úgynevezett bortrezort le­het bérelni, amibe a tulajdonos minden évben betesz a vállalko­zónak annyi palackozott bort, amennyiről a megállapodás szól, természetesen olyan címkézés­sel, amilyet a bérlő kér. Mi több, már Szolnokon is építenek a vál­lalkozók saját kis trezorokat. A legelszántabbak azonban szőlőt vesznek, megműveltetik és bort készíttetnek maguknak... ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom