Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-04 / 256. szám

AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 ADOMÁNY. A Remondis Szolnok Zrt. nevében Lits László (jobbra) és Papp László (középen) ügyvezetők ötszázezer forint értékű légzésvédő eszközöket és védőruhákat adtak át Nagy Róbertnek, a Szolnoki Polgárvédelmi Kirendeltség vezetőjének a minap. Az adományt a ko- lontári katasztrófa kárenyhítésén dolgozóknak juttatják el a kirendeltség képviselői.. 2010. november 4. Közmunkaprogramban rendbe tett vasúti pályák Megépítik a karácsonyi falut; „munkába állt” a Magyar Közút Az október elején megválasztott képviselő-testület az elmúlt hét csütörtökén már az első soros ülé­sét is megtartotta a városházán. Tagjai pedig már az első fontos döntéseket is meghozták. A Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium Közmunka Tanácsa meghívásos formában „Vasút- tisztasági—idegenforgalmi” köz­munkaprogramot hirdetett, me­lyet Szolnokon a „Munkalehető­ség a Jövőért” Kft. végzett el. A munkafolyamat 2010. május 1- jétől október 31-ig tartott. A köz­munkaprogram keretében a szolnoki, elsősorban a városké­pet csúfító és kiemelt övezetek­ben található MÁV-tulajdonú munkaterületek hulladék- és parlagfű-mentesítését végezték el a közmunkások. A Magyar Államvasutak Zrt. 1,5 millió fo­rinttal támogatta a program megvalósulását. Az összeget a hulladék elszállítására és ártal­matlanítására fordította a „Mun­Szolnok városában jelenleg 13 még élő, az 1956-os események­ben aktívan részt vevő — a forra­dalom és szabadságharc novem­ber 4-i leverését követően bör­tönbe zárt, meghurcolt, jogfosz­tott — személyt tartanak nyil­ván. Ők évente egyszer a szűkös városi költségvetés terhére em­lékérem-, díszoklevél- és pénzel­ismerésben részesülnek. Egyi­kük a közelmúltban — október 23-i dátummal — egy köszönő levelet küldött Szalay Ferenc polgármesternek címezve, amelyben egy nemes felajánlást is tett. Vitéz Czaga István Kisújszál­láson született — már több mint tíz esztendeje Szolnokon éh--, de 1956-ban katonai főhadnagy­ként a fővárosban érte a történe­lem. A forradalom kirobbanása­kor a legendás budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Ka­tonai Tanszékének állományá­ban az Egri Katonai Tanszék ve­zetője, illetve Eger város nem­zetőr parancsnoka volt. Czaga István részt vett az egri forradal­mi 16 pont kidolgozásában, majd az Államvédelmi Hatóság feloszlatása után, október 30-án lefogatta és bezáratta az egri ka­zamatákban újraszervezkedő, fegyverben álló ÁVH-s üszü cso­portot. A megtorlás idején mind­ezért 13 évnyi börtönbüntetés, teljes vagyonelkobzás, lefoko­zás és 10 éves jogfosztás várt rá. kalehetőség a Jövőért” Kft. A programon belül 41-en a Szol­nokon állandó lakhellyel rendel­kező regisztrált álláskereső 6 hó­napig tartó foglalkoztatását, a közmunkások közül pedig 6 fő részére betanító jellegű motoros-fűkasza-kezelői kép­zést vállalt a kft. A megyeszék­helyen a vasúti pályák és kör­nyékük közel 548 ezer négyzet- méternyi területén gyom-, par­lagfű- és hulladékmentesítést vé­gezték el a közmunkások, s mintegy 270 köbméternyi hulla­dékot szállíttattak el. A miniszté­rium 28 millió forinttal támogat­ta a közmunkaprogram megva­lósítását, míg a szolnoki önkor­mányzat 4 millió forinttal járult hozzá a sikeres programhoz. Súlyos ítéletéből 2246 napot (74 hónapot) töltött megaláztatásá­ban a rácsok mögött, de még ezt követően is 33 évig(!) politikai refesként, rendőri felügyelet alatt álló személyként tartották nyilván. A ma 78 esztendős Vi­téz Czaga István immáron több mint egy évtizede szolnoki la­kos. A városban nyilvántartott, még élő ’56-osok között tartják számon, így ő is részese volt idén annak, hogy elismerjék for­radalmi tették, bátorságát, s meghurcoltatásáért valamelyest „képletesen” kárpótolja őt az emlékező utókor. „Tisztelt Polgármester Úr! ...Több, mint 10 évi szolnoki la­kosként Ön volt, ki először észre­vett és besorolt az '56-osok kö­zé... Engedje meg, hogy a nekem szánt 16 ezer forintot ezennel fel­ajánljam a vörösiszap károsalt­jainak az Orbán Viktor Minisz­terelnök Úr által közreadott számlaszámra. Úgy ítélem, hogy nekik most még nagyobb szüksé­gük van erre, ezért tisztelettel ké­rem, utaüassa részükre a nekem szánt összeget. Fáradozását meg­köszönve maradok tisztelője: a 78 éves Vitéz Czaga István nyug­állományú honvéd ezredes". Kell-e e levélhez bármit is hozzáfűzni? Nem hinném! A tartalma, megfogalmazójának nemes cselekedete 1956-ban és most is magáért beszél. MÉSZÁROS GÉZA Nem elképzelheteüen, hogy az s egészségügyi rendszer átalakítá- § sának egyik várható eredménye f lesz az „1 megye - 1 kórház” | felállás. Erről Szalay Ferenc szol- J noki polgármester beszélt az ok- § tóber 3-i helyhatósági választás után felálló szolnoki közgyűlés első soros ülésén, a napirend előtti kérdésekre adott válaszok közben. Ferenczné Teleky Éva fideszes képviselő az iránt ér­deklődött, mi lesz az egészség­ügy szerkezetváltását követően a MÁV Kórház sorsa? Mint Sza­lay Ferenc kifejtette, volt olyan korábbi elképzelés, hogy a Jász- Nagykun-Szolnok megyében működő jászberényi, mezőtúri és karcagi kórházak, illetve a MÁV Kórház is szorosabban kell, hogy együttműködjenek a Hetényi Géza megyei kórházzal. Hozzátette, valószínűsíthető, de nincs még rá konkrét elgondo­lás, hogy a Szolnoki MÁV Kór­ház is valamiféle „családias” jel­legű egészségügyi intézmény­nek marad meg. Jánosiné dr. Bene Ildikó az ágazatban tevé­kenykedő szakember, város- és honanya érdeklődésünkre ma­gyarázatot adott a polgármesteri kijelentésre. Elmondta, az elő­zetes tervek szerint nem szűn­nek meg a megye kórházai, ha­nem egyfajta szimbiózisban működnének tovább. A „ho­gyan továbbot” még most dol­gozzák ki a szakértők. Vélemé­nye szerint azonban biztos, hogy a jelentős forráshiánnyal küszködő, a szerkezetváltásra régóta megért egészségügyben munkahelyek nem szűnnek meg, s a betegellátást sem éri hátrány Szolnokon. A napirend előtti képviselői kérdésekre adott polgármesteri (Szalay Ferenc), illetve alpolgár­Hamarosan átépül az ország egyik legveszélyesebb útkeresz­teződése. Ez az úgynevezett Mol-csomópont, a 4-es főút és a Szolnokról Debrecen irányába tartó kivezető szakasz kereszte­ződése. Minden évben súlyos közlekedési balesetek színhelye, ezért a „halálcsomópont" elne­vezést is ráaggatták már. A kö­zelmúltban a Magyar Közút mesteri (dr. Kállai Mária, Szabó István) válaszokból kiderült: a 2010. évi költségvetésben bizto­sított forrásokból az idei évre tervezett útfelújítások megvaló­sultak. Ebben az évben közel 400 millió forintot fordított a vá­ros út- és járdaépítésre. A város 2008-ban elindított játszótér­építési programja által 50 játszó­tér újult, vagy épült meg. Továb­bá, a város felkészült a téli idő­szakban hatványozottabban „esedékes” hajléktalanellátásra, egyrészt az utcai szociális szol­gálat, másrészt a menedékhely biztosítása által. A szolnoki közgyűlés - tagjai: Bagdi Sándorné, Ferenczné Te­leky Éva, Jánosiné dr. Bene Ildi­Zrt., a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Közlekedésfej­lesztési Koordinációs Központ egy újfajta körforgalom kiépíté­sét terveztette itt meg, hogy a csomópontot biztonságosabbá tegye: ez a kereszteződés úgyne­vezett turbó körforgalom lesz. Ez azt jelenti, hogy két sávon ér­keznek be a járművek és kettőn távoznak, így viszonylag köny­kó, dr. Kállai Mária, Molnár Iván, dr. Nemes András, dr. Póta Sándor, Szabó István, Szalay Fe­renc, Szerencsés Sándor, Tasná- di Zoltán, dr. Tóta Áron (mind Fidesz), Nagy Gyula, Török Fe­renc (mindkettő Jobbik), vala­mint Csák László, Iváncsik Imre és Radócz Zoltán (mindhárom MSZP) - ezt követően az előter­jesztésekről határozott. Nyílt ülésen tárgyalta a testület, hogy továbbra is biztosított a város­ban a lakosság számára a csalá­di napközi ellátás. Az évek óta egyre igényesebb karácsonyi fa­lut is „megépítik” a Kossuth té­ren, valamint a Hild téren. A no­vember 25-től december 31-ig működő ünnepi vásári forgatag nyű áthaladást eredményez. Mint azt Szabó István alpolgár­mestertől megtudtuk, a körfor­galom megépítésére kiírt nyit közbeszerzési eljárás során a Magyar Aszfalt Kft.-t választot­ták kivitelezőnek. Várhatóan 2011 tavaszán kezdenék az épít­kezést, és ősszel fejeznék be. A beruházás értéke közel félmilli- árd forint. a főtéren faházakban, az utóbbi terület környezetében pedig a városképet nem rondító sátrak alatt zajlik. Arról is döntött a közgyűlés, hogy a város szeme­tét — a konzorciumi megállapo­dás értelmében — továbbra is a Remondis Kétpó Kft. által üze­meltetett kétpói hulladéklerakó­ba szállítják. A képviselő-testületi ülés alatt megtudhattuk, milyen fontos, nem a város kasszáját és felelős­ségét érintő beruházásúk kez­dődnek el a közeljövőben. Esze­rint a 32. számú főút hővezető szakaszán húzódó, a Magyar Közút Zrt. tulajdonában lévő Ré- kasi felüljáró felújítása nem vá­rathat magára. A közelmúltban szakértői vizsgálatok folytak a javítással kapcsolatosan, és je­lenleg is zajlik a helyreállítási munka tervezése. Arról is szó esett, hogy a kétkerekűvel köz­lekedők régóta panaszolják, bringájukkal járhatatlan a Száz­lábú híd kerékpárútja. Mint ar­ról Szabó István alpolgármester érdeklődésünkre beszámolt, a burkolat felújítására a közel­múltban közbeszerzési eljárást indított a híd tulajdonosa,'a Ma­gyar Közút Zrt. A kivitelezési munka várhatóan tavasszal kez­dődik. M. G. A forradalmár ’56-ban és most is kitett magáért VÁRHATÓAN JÖVŐ ÉVTAVASZÁTÓL ÁTÉPÍTIK A SZOLNOKI „HALÁLCSOMÓPONTOT” A BENZINKÚTNÁL SZOLNOK MÚLTJÁRÓL Az élelmet kunyeráló, elveszett szovjet alakulat (Emlékezzünk az 1956-os forra­dalom és szabadságharc novem­ber 4-i gyásznapjára!) Tükörcserepekként őrzi a múltat a sokféle személyes em­lékezet. Külön-külön csak egy kis részlet fogható meg velük, de sokszor jobban visszaadják az egykori események légkörét, mint a tudós összegzések. Az 1956. október-novemberi törté­nésekről is számos kis mozaik maradt meg az egykori, gyakran önkéntelen résztvevők emléke­zetében. Dézsi István főhadnagy a szolnoki repülőtéren szolgált 1956 őszén, mint a főiskola fegyvermérnöke. Október 24-e után, amikor Kablay Lajos lakta­nyaparancsnok elrendelte a re­pülőtéren az összetartást, és mindenkinek a laktanyában kel­lett készenlétben tartózkodnia, fura kalandjuk volt egy elveszett szovjet alakulattal. Tudták, hogy a mintegy rajnyi páncélos és legénysége a repülőtér mellett állomásozik tábori körülmé­nyek között, de különösebb dol­guk sokáig nem akadt velük. Egyszer azután megjelent az egyik tisztjük két közkatonával. Elpanaszolta, hogy őket szépen itt felejtették, se parancsuk, se kosztjuk, se fedél a fejük fölött, s ezért kérik a magyarokat, segít­senek rajtuk. A Szovjetunióban végzett, oroszul tudó ember­ként ő tolmácsolt Kablay Lajos parancsnok és közöttük, így ma is emlékszik minden elhangzott szóra. A magyar parancsnok vé­gül kijelentette, „mindannyian katonák vagyunk, nem vagyunk harcban egymással, segítenünk kell”, s az elárvult oroszok meg­kapták a magyar raktárból a leg­szükségesebb ellátmányt. Dézsi úr emlékei szerint akadt azért hangos ellenvélemény is, igaz, pont olyan tiszt részéről, aki ké­sőbb igencsak lelkes karhatal- mistaként folytatta a pályáját. Másik emléke szerint az ak­kori feszültség és kavarodás szült néha humoros dolgokat is. Éppen ügyeletben volt, amikor jöttek a városból a fiatalok a re­pülőtérhez fegyvert követelni a katonáktól. A parancsnok min­den eshetőségre felkészülve az összes mozgósítható embert a laktanya város felőli kerítéséhez rendelte, a repülőtér felszállópá­lyák felőli oldalán gyakorlatilag Dézsi István fiatal főhadnagy­ként szolgált a szolnoki repülő­téren a forradalom idején DE MÉGIS, EGYÁLTALÁN KI LÁTTA KADAR JÁNOST SZOLNOKON? Sokáig tartotta magát a Kádár János szolnoki, '56-os szerepléséről szóló történet, amiről lassan, lassan kiderüt, hogy a városi legen­dák sorába tartozott. Igaz, nem véletlenül, mert tudatos propagan­damunka ált mögötte. Dézsi úr emlékei szerint Kádár Jánost a szolnoki repülőtéren sem ő, sem más élő ember sohasem látta. nem maradt senki. Pusztán né- hányan tartózkodtak az ott levő parancsnoki épületben, amikor kis túlzással égnek állt a hajuk. Jelentés érkezett ugyanis, hogy a növekvő szürkületben hatal­mas, felismerhetetlen tömeg ha­lad néma csendben a parancs­noki épület irányába. Nem tud­ták, hirtelenjében mit tegyenek, hiszen arrafelé teljesen védtelen volt a laktanya, az összes ember a városból érkezettekkel nézett farkasszemet. Aztán szerencsé­re még idejében tisztázódtak a dolgok. Kiderült, hogy a fenye­gető tömeg nem volt egyéb a legelőről elégedetten kérődzve hazafelé ballagó tehéncsordánál, így a várt támadás elmaradt. Persze az akkori időket mesz- sze nem a humor jellemezte. Hamarosan nem elveszett oro­szok, meg kóbor tehenek foglal­koztatták őket, hanem nagyon is valóságos fenyegetéssel kellett szembenézniük. Nem sokkal a „csapataink harcban állnak...”- féle Nagy Imre beszédet követő­en leszállt a reptéren egy orosz Li—2-es, népszerű nevén Teve típusú repülőgép, amit hamaro­san követett egy másik. Megje­lent egy orosz tábornok három ezredessel, s a hamarosan hoz­zájuk csatlakozó többi orosszal együtt teljes otthonossággal vo­nultak be a parancsnoki épület­be. Itt ugyan mindkét fél részé­ről nyitott pisztolytáskák mel­lett, de békés hangnemben folyt a tárgyalás, aminek eredménye­képpen a magyar őrség letette a fegyvert. Ezzel a laktanyát meg- szállta és átvette az orosz had­erő, s Szolnokon jó időre meg­szűnt a hadirepülés. SZATHMÁRY ISTVÁN AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC GYÁSZNAPJA SZOLNOK, NOVEMBER 4. SZENT ISTVÁN TÉR 16.00: Kardos Győző: „195& ban 4 éves votam..." című vers (Dián Gitta, a Széché­nyi István Gimnázium di­ákja) 16.05: Bartha Örs református segédlelkész beszédje 16.14: A megemlékezés mé­cseseinek elhelyezése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom