Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-04 / 256. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK ZÖLD OLDAL III IHIIíIIIIWIWIMII iIHIIIIHIIIIIIIIIIiHIIIIII I III II Ml i '1 llllTffilllBinillTBBMiffWISMIffiWm^^ iilüMi BARANYI GYÖRGY Ismeretlen természet ..itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom ” — írta Radnóti Miklós gyönyörű, Nem tudhatom című versében. Igen, a költővel együtt mondhatjuk, itthon vagyunk - de mennyit ismerünk ebből az itthonból? Egy átlagember vajmi keveset hiú ábránd azt hinni, hogy mindenkit érdekel az őt körülvevő természet. Ám mégiscsak hozzátartozik az általános tudáshoz a természet, a biológiai folyamatok bizonyos szintű ismerete. Mert ezen tudás által is többek vagyunk. Nem azt várnánk el, hogy csípőből sorolja bárki a hazánkban fellelhető medvelepkefajokat vagy a pázsitfűféléket. De azért tudja megkülönböztetni mondjuk a ludat a kacsától, a szarvast az őztől, a fácánt a fogolytól, a bükköt a tölgytől, a pókot egy bogártól. Ha nem ismerjük, milyen folyamatok játszódnak le az emberi szervezetben, akkor könnyebben megvezethetnek a reklámok és mindenféle kuruzsló „gyógyítók” tudományosnak hangzó szavaikkal. Hányán vannak, akik egész nap tudnának arról áradozni, mily gyönyörű tájakon jártak külföldön, miközben észre sem veszik, hogy néhány kilométert megtéve legalább annyira érdekes természettel találkozhatnak itthon. Csak szét kellene nézni! amf tantárggyá, kötelező ta- nulnivalóvá válik, sokszor nem annyira érdekes már a diáknak. Ezért a természeti ismeretek elsajátításában nagy felelősségük van a család mellett a pedagógusoknak, az óvodától az egyetemig, hogy értő módon adják át ismereteiket a diákoknak. Akik közül így a kevésbé érdeklődők is közelebb kerülhetnek a nekik sok ismeretlent hordozó természethez. S ha lábukhoz térdepel egy-egy bokor, talán még a nevét és a virágát is tudják majd... Kunhalom, tiszavirág, molnárfecske, ártéri erdők, parkerdő. Ismerjük-e a környezetünkben találhatót természeti és környezeti értékeket? Sajnos, sehogy, vagy nem eléggé. Erre hívta fel a figyelmet a Tisza Klub. Baranyi Gy. A szolnoki székhelyi! Tisza Klub a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányához csatlakozva a Verseghy Ferenc Gimnáziumban kiállítást és két bemutató órát tartott. Tette ezt annak érdekében, hogy felhívja a környezetünkben található természeti területekre, értékekre a diákok figyelmét. Azokra a helyekre, növényekre, állatokra, amelyek a lakóhelyünk közelében is megtalálhatók, és ehhez elég csak nyitott szemmel járni és érdeklődéssel fordulni feléjük. Bár nagy sikere volt a kiállításnak, akárcsak a bemutató óráknak, azonban a tapasztalatok nem igazán mutatnak pozitív képet a diákok természeti ismereteiről. Bíró Réka, a Tisza Klub munkatársa ugyanis elmondta:- Bemutattunk az órákon olyan képeket, amely tájak Magyarországon találhatók, mégis össze lehet téveszteni azokat távoli tájakkal. Például mutattunk sivatagos képeket, és megkérdeztük, hogy a diákok szerint ez hol van? A Szaharától kezdve mindenféle válasz érkezett, s mikor kiderült, hogy itt van, a Kiskunságban, volt meglepetés. Vagy a Tisza árteréből, iszalagos, gyönyörű őserdős részleteket mutattunk, s persze rögtön rávágták, hogy ez valahol a trópusokon lehet. Azonban sokszor volt tévesztés a Balaton és az Adriai-tenger vonatkozásában is. Az igazi problémák azonban a szolnoki képeknél kezdődtek. Bíró Réka elmondása szerint sokan nem ismerték fel a földön sarat szedegető molnár- fecskéket, pedig Szolnokon található a védett molnárfecsketelep, vagy nem tudták, hogy hol is van a Széchenyi Ökoturisztiimm A Verseghy Gimnáziumban rendezett természeti értékeinkről a Tisza Klub kiállítást és bemutató órát a klub munkatársa, Bíró Réka vezetésével kai Parkerdő. S hogy min múlnak dolgok: az egyik osztály is azért ismerte fel, mert ott voltak egyhetes gólyatáboron. Az ártéri képek esetében azért szerencsére tudták a gyerekek, hogy a Tiszáról van szó, és a tiszavirágról is voltak információik. A kunhalmokról azonban a legtöbb diáknak fogalma sem volt, csak síri csend volt a válasz, mikor megmutatták, hogy mi lehet ez. Egy totószerű tesztfeladat kitöltése során erre külön is rákérdeztünk a tanulóktól, és bizony többen is azt tippelték, hogy a kunhalom nem más, mint egy ősi recept alapján készülő édesség, vagy éppen egy ősi játék, amit a kunok játszanak.- Szóval a tapasztalat az, hogy van még mit megismerniük a fiataloknak saját környezetük természeti értékeiről. Elmondtuk nekik, hogy olyan élőhelytípusok, növény-és állatfajok sokasága található hazánkban, amelyek széles e világon sehol máshol nem lelhetők fel. így megyénk és Szolnok környéke is számos, nemzetközi szinten is ritkaságnak számító természeti értékkel rendelkezik - hangsúlyozta Bíró Réka. - Ugyanakkor ritkán gondolunk arra, hogy rengeteg élményt nyújt egy kirándulás a lakóhelyünkhöz közel és természeti területeken is. Ráadásul ezeket a helyszíneket környezetbarát módon is megközelíthetjük, és ott a kikapcsolódásnak számos szelíd módját választhatjuk. Ugyancsak rajtunk múlik, hogy vásárlásunk során olyan termékeket válasszunk, melyeket a helyi táj szolgáltat, melyeket a helyben található természetes élőhelyeken folyó fenntartható gazdálkodással állítanak elő. Nem muszáj mindent a plázákban beszerezni... Rendezvény a környezettudatos szemléletről oktatási intézményekben az elmúlt nevelési évben példaértékű intézményi összefo- | gással Szolnokon öt óvoda és három általános iskola készítette el és vezette be a környezettudatos szemlélet alapelveire épülő pedagógiai innovácié | ját, programfejlesztését. Ennek az eredményét mutatták be egy projektzáró rendezvényen a napokban a Verseghy Ferenc Könyvár és Művelődési Intézetben. A résztvevők érdekes előadásokat hallgathattak meg egyebek mellett „gyermekközpontú megközelítésben ” a pro- | jekt jelentőségéről, fenntarthatóságáról az óvodákban, illetve a tananyagfejlesztés iskolai eredményeiről ■ B. Gy. A Liget úti óvodások zenés műsort adtak a rendezvényen A kunhalom mégsem édesség ismeretek A környezetünkben is csodálatos természeti értékeket találni Zöld projekt kezdődik a Károly Róbert Főiskolán centrum A résztvevők kutatásainak középpontjábana fenntartható fejlődés elősegítése áll majd A Károly Róbert Főiskola (KRF) zöld főiskolai missziót indít, hogy elősegítse a hosszú távon fenntartható fejlődést. Kulcseleme a Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (FITC) létrehozása és működtetése, amely a gazdasági szférával közösen hasznosítja a főiskolán és kutatóintézeteiben létrejött szellemi alkotásokat, szabadalmakat. Hét kiemelt kutatási területre - agrárkutatások, bioenergetika, vidékfejlesztés, hálózati és marketing menedzsment, környezetipar és környezetvédelem, természeti erőforrások és turisztika - koncentrál majd. Tiszteletbeli főiskolai tanár címet vehetett át dr. Magda Sándortól Vittorino Novello (jobbra), a Torinói Egyetem professzora. Terveik között szerepel a fenntartható, intelligens kistérségi megújuló energetikai rendszer, a termőhely-specifikus térinformatikai e-szaktanács- adási rendszer (TEST), a fenntartható, többcélú folyami árapasztó víztározó rendszer kifejlesztése, a lakossági használt étolaj begyűjtésének megtervezése. Foglalkoznak a környezeti objektumok tematikus térképezésével, hi- perspektrális légi távérzékeléssel, valamint a különböző ■ Hasznosítják a főiskola kutatóintézeteiben létrejött szellemi alkotásokat. profilú bevágásokkal ellátott szellőztető fóliával. A projekt tegnapi nyitórendezvényén tiszteletbeli főiskolai tanári címmel tüntettek ki hét külföldi professzort: Alain Carbon- neau-t, Rosario Di Lorenzót, Albert Mast, Vittorino Novellót, Enrico Peterlungert, Roberto Zironit, Jimmy Stigh-t, illetve dr. Nagymarosy Andrást, az ELTE tanárát, valamint Gere Attila és Heimann Zoltán borászokat. ▲ Sikeresen tekertek munkába a mustármagosok Véget ért a Bringázz a munkába! őszi fordulója. A Magyar Kerékpárosklub kampányának több mint 10 ezer résztvevője összesen 122 ezer alkalommal tekert munkahelyére, és 285 tonna szén-dioxid-ki- bocsátástól kímélték meg a légkört. Az összesítésben kiválóan szerepelt a szolnoki Mustármag Római Katolikus Óvoda. A bicajosok aránya 82 százalék volt, s a 9. helyre kerültek. A listán 25-25 százalékos aránnyal a rákócziújfalui Herman Ottó Általános Iskola a 40., a megyei levéltár a 43. helyen végzett. ■ B. Gy.
