Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-24 / 273. szám
ír úri menü: barna sör és osztriga zöld sziget Drágább az élet - Olasz étterem iráni főnökkel, magyar alkalmazottal Jellemző árak szállás 25 euró/főtől szendvics 4-5 euró . ÖNKISZOLGÁLÓBAN EGYTÁL- 5PS8E ÉTEL 10 euró ÉTTEREMBEN FŐÉTEL 12-30 euró l»i SÖR 4,5-6 euró DUBLIN-BELFAST busszal, oda-vissza: 22 euró A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN a vonaljegy 1,20-2,20 euró VÁROSNÉZŐ „hop on-hop off buszra a jegy (24 órára) 15 Dublinban eddig jó volt az élet, ezt azok a vendégmunkások is elmondhatják, akik százezerszámra érkeztek a kelet-európai országokból Szeretik az életet - ahol a poháremelgetés nemzeti sportnak számít Írországot sokan hasonlítják Magyarországhoz a hasonló történelem miatt. Még a válság természetében is (eladósodottság, túlfogyasztás stb.) sok a közös vonás. Palásti Márta Egy pizzaszeletre térek be egy dublini büfébe, és az eladóban honfitársamra lelek. Laci egy éve él itt. „New Yorkban öt évet húztam le, de itt sokkal jobb a pénz” - mondja. Dublinban érzékelhető igazán a globalizáció: az olasz étterem iráni főnöke mongol és magyar alkalmazottakkal dolgozik. Az Írországban kötelező kelléket, az esernyőt egy arab táskásnál veszem, ahol litván eladó szolgál ki, fizetni román pénztárosnőnek fizetek. Lacival együtt jó harmincezerre tehető az Írországban dolgozó magyarok száma, de a vendég- munkások között a lengyelek vannak a legtöbben. A legtöbb magyar Corkban és környékén telepedett le, itt megnyitott már egy magyar élelmiszerbolt is. A kelta tigris most bajban van. Épp most készülnek kemény megszorításokra, az IMF-EU- hitelért cserébe. Írország a legszegényebbek közé tartozott egészen a 80-as évekig, amikor remekül ki tudta használni az EU- csatlakozás előnyeit. ESTÉRE MEGTELNEK a bárok ÓS éttermek (bár most a válság miatt megcsappant a forgalmuk). A kocsmákról - pardon, pubokról - nem is beszélve, pedig teljes a dohányzási tilalom. A poháremelgetés nemzeti sport, bizonyára a világbajnokságot is megnyernék - igaz, csak orrhosszal a britek előtt. A világ legrégibb kocsmája is itt van: Athlone- ban, egy középkori kisvárosban 900-ban (a mi honfoglalásunk körül) már mértek sört ott, ahol most Sean kocsmája áll. HA MÁR A GUINNESSNÉL tartunk: bár fiatalabb, mint a whiskey (így, e-velt), ez a sör az írek nemzeti itala. Belőle fogy a legtöbb, ráadásul olcsóbb is, mint a világos, mivel helyben gyártják. A sörgyár Arthur Guinness szülőháza mellett épült 1759-ben, amikor a gyáros 9000 (!) évre megvásárolta a sörgyártási engedélyt. A 15 eurós beugró ellenére ez a leglátogatottabb hely. az igazi ínyencek a Guinness mellé osztrigát esznek, legalábbis a leghíresebb dublini pubban, a Temple Borban. Nem is kapni más ételt... A Temple nem csak a legismertebb és leghangulatosabb helyek egyike: egész negyedet neveztek el a 160 éves pubról. Dublinből kiruccanva félnapos kiránduláson sok szép, régi várat, kastélyt láthat az utazó. Az ősi emlékek, a dolmenek (kőasztal), szent kutak és a természeti szépségek feltérképezése már hosszabb időt igényel, de autóval néhány nap alatt megjárható az ír sziget, hiszen kisebb, mint Magyarország. Nincsenek nagy távolságok. Érdemes fölkeresni Európa legimpozánsabb, egyben legfélelmetesebb sziklafalait, a Moher sziklákat vagy Clonmacnoise-t, az ország legfontosabb műemlékét, az 1500 éves kolostort. HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Látogatóközpont a tihanyi Belső-tónál A tihanyi belső-tó partján, 340 millió forintos beruházással új látogatóközpont épül. A létesítmény 2011 áprilisára elkészülhet. Idegenvezetők szakmai címjegyzékben MEGJELENT a több mint 900 magyar idegenvezető adatait tartalmazó kiadvány II. féléves, digitális kiadása. Az utazásszervezők online- os verzión is (idegenveze- to.org) kereshetnek munkáikhoz tolmácsot, hoszteszt. Bongo Kids Club Budapestben A RAMADA RESORT Aquaworld Budapest kibővítette családbarát szolgáltatásainak sorát. Megnyílt a Bongo Kids Club gyermekmegőrző és játszóház. A piciket totyogó, a nagyobbakat biztonságos, kétszintes játszóház, mászófal várja. Szakképzett nevelőre is rá lehet bízni a csemetéket. (aqua-world.hu) November sztárja: a tea, sztárokkal nagy siker a Twiiiings mobil teázó program a fővárosban Mars-kolóniáról fantáziáinak a tudósok A nagy karácsonyi bevásárlást még a roham előtt érdemes úgy időzíteni, hogy a Budapestre tervezett családi kirándulást összeköthessük egy különleges programmal is. Novemberben több alkalommal, több helyszínen - a tavalyihoz hasonlóan ismét nagy érdeklődés kísérte eddig a Twinings mobil teázó esemény- sorozatot. A hangulatos, otthonosan berendezett díszletben a WestEnd és az Alle bevásárlóközpontban mindenki megállíthatta az időt egy pillanatra a rohanásban, és illatos teakülönlegességek ingyenes kóstolójára is vendégül látták az érdeklődőket. Meglepetésként pedig akár olyan csillaggal is összefuthattak s kérdezhettek tőle, mint Kovács Katalin, minden idők legeredményesebb kajakozója, olimpiai, sokszoros világ- és Eu- rópa-bajnok, aki Pataki Zita műsorvezetővel beszélgetett a teázáshoz fűződő élményeiről, szokásairól és természetesen sportolói életéről. Kati nagy tearajongó és világjáró. A teát az íze és nem a koffeintartalma miatt issza rendszeresen, kedvencei a fekete és a zöld tea, amelyeket mindig ízesítés nélkül fogyaszt. Aktívan szeret pihenni is, legnagyobb öröme a családjával töltött idő, és ha csak teheti, szeret az otthonában tenni-venni, amiA karácsonyi bevásárlás fáradalmait kipihenhetjük a teázás semmihez sem fogható élményével ben mindig jó társa egy csésze illatos tea is. Megtudhattuk, hogy Szegeden, magyar közönség előtt, 1998-ban nyerte első aranyérmét, azóta minden világbajnokságon a dobogó legfelső fokán állhatott. A sportban a győzelem öröme motiválja. Kovács Katalinról talán kevesen tudták a jelen lévő népes közönség soraiból, hogy sporttagozatos volt az általános iskolában, de akkor bizony még gyorskorcsolyázó szeretett volna lenni. Néhány éve alkalma nyüt Besenyei Péterrel re- Hangulatosan kialakított teázósarok a WestEndben pülni, és azóta nemcsak a víz, hanem a repülés szerelmese is. Nagy álma kijutni a londoni olimpiára, és természetesen a legfényesebb éremmel hazatérni. Aki a fővárosba tett családi ajándékvásárló kirándulást szívesen összekötné egy hasonló élménnyel, 27- én délután 2 órakor a Műcsarnokbeli Twinings mobü teázóban Fenyő Iván színművésszel futhat össze, aki így vall a teázáshoz kötődő élményeiről: „Sok olyan meghatározó emlékem van, amelyekért hálás vagyok, és amelyekben a teázás egy életre szóló élménnyé vált: egy japán utazás, amikor egy zen szerzetes által készített matcha révén egy tavaszi rét friss, zöld, harmatos aromáit haraphattam szinte, egy nepáli korty, melyben mindössze egyetlen tealevél mutatta meg a teázás spirituális szépségét, vagy éppen az édesapámmal folytatott délutáni beszélgetések egy csésze zöld tea mellett...” Egy szó, mint száz, bármennyire elfáradunk is a délelőtti vásárlásban, délután érdemes a Műcsarnok felé venni az irányt, ahol egy jó beszélgetés élményével és finom teákkal biztosan feltöltődhetünk. Fenyő Iván beszélgető- társa szintén Pataki Zita, az ismert időjós-riporter, ám ezúttal nem az angolok kedvenc beszédtémájáról, az időjárásról folyik majd a szó, hanem a teázás mellett filmről, színházról is. Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni és Paul Davies, az Arizonai Egyetem fizikusa úgy érvel, az emberiségnek el kell kezdenie egy másik bolygó gyarmatosítását arra az esetre, ha a Földön katasztrófa következne be. Szerintük a Marsra tartó egyirányú utazások húsz éven belül elkezdődhetnek. Schulze-Makuch szerint 60 év körüli embereket lenne célszerű kiküldeni, mert a marsi lét egészen biztosan lecsökkente- né a résztvevők élethosszát az egészségügyi ellátás hiánya és a káros sugárzások miatt. A Mars hat hónapnyra van a Földtől. Kezdetben két kétfős csapattal indulna, amelyek külön helyen élnének a Mars felszínén, egy-egy, lakónegyedként szolgáló űrhajóban. Később több ember és rendszeres ellátmány érkezhetne, s az ott lakók önellátókká is válhatnának. A költség 80 százalékkal kisebb lenne, ha az űrhajósok nem vinnének magukkal a visszaúthoz szükséges üzemanyagot és élelmiszert. Nem „öngyilkos küldetésről” van szó. Az űrhajósok azzal a szándékkal érkeznének a Marsra, hogy életük hátralévő részét ott töltik mint egy állandó emberi kolónia előőrse. Számos ember hajlandó lenne vállalni az áldozatot. ■