Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-24 / 273. szám

ír úri menü: barna sör és osztriga zöld sziget Drágább az élet - Olasz étterem iráni főnökkel, magyar alkalmazottal Jellemző árak szállás 25 euró/főtől szendvics 4-5 euró . ÖNKISZOLGÁLÓBAN EGYTÁL- 5PS8E ÉTEL 10 euró ÉTTEREMBEN FŐÉTEL 12-30 euró l»i SÖR 4,5-6 euró DUBLIN-BELFAST busszal, oda-vissza: 22 euró A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN a vonaljegy 1,20-2,20 euró VÁROSNÉZŐ „hop on-hop off buszra a jegy (24 órára) 15 Dublinban eddig jó volt az élet, ezt azok a vendégmunkások is elmondhatják, akik százezerszámra érkeztek a kelet-európai országokból Szeretik az életet - ahol a poháremelgetés nemzeti sportnak számít Írországot sokan hason­lítják Magyarországhoz a hasonló történelem mi­att. Még a válság termé­szetében is (eladósodott­ság, túlfogyasztás stb.) sok a közös vonás. Palásti Márta Egy pizzaszeletre térek be egy dublini büfébe, és az eladóban honfitársamra lelek. Laci egy éve él itt. „New Yorkban öt évet húztam le, de itt sokkal jobb a pénz” - mondja. Dublinban érzé­kelhető igazán a globalizáció: az olasz étterem iráni főnöke mon­gol és magyar alkalmazottakkal dolgozik. Az Írországban kötele­ző kelléket, az esernyőt egy arab táskásnál veszem, ahol litván el­adó szolgál ki, fizetni román pénztárosnőnek fizetek. Lacival együtt jó harmincezer­re tehető az Írországban dolgozó magyarok száma, de a vendég- munkások között a lengyelek vannak a legtöbben. A legtöbb magyar Corkban és környékén telepedett le, itt megnyitott már egy magyar élelmiszerbolt is. A kelta tigris most bajban van. Épp most készülnek kemény megszorításokra, az IMF-EU- hitelért cserébe. Írország a leg­szegényebbek közé tartozott egé­szen a 80-as évekig, amikor re­mekül ki tudta használni az EU- csatlakozás előnyeit. ESTÉRE MEGTELNEK a bárok ÓS éttermek (bár most a válság miatt megcsappant a forgal­muk). A kocsmákról - par­don, pubokról - nem is beszél­ve, pedig teljes a dohányzási tilalom. A poháremelgetés nemzeti sport, bizonyára a vi­lágbajnokságot is megnyernék - igaz, csak orrhosszal a bri­tek előtt. A világ legrégibb kocsmája is itt van: Athlone- ban, egy középkori kisváros­ban 900-ban (a mi honfoglalá­sunk körül) már mértek sört ott, ahol most Sean kocsmája áll. HA MÁR A GUINNESSNÉL tartunk: bár fiatalabb, mint a whiskey (így, e-velt), ez a sör az írek nemzeti itala. Belőle fogy a legtöbb, ráadásul ol­csóbb is, mint a világos, mivel helyben gyártják. A sörgyár Arthur Guinness szülőháza mellett épült 1759-ben, amikor a gyáros 9000 (!) évre megvá­sárolta a sörgyártási enge­délyt. A 15 eurós beugró elle­nére ez a leglátogatottabb hely. az igazi ínyencek a Guinness mellé osztrigát esznek, leg­alábbis a leghíresebb dublini pubban, a Temple Borban. Nem is kapni más ételt... A Temple nem csak a legis­mertebb és leghangulatosabb helyek egyike: egész negyedet neveztek el a 160 éves pubról. Dublinből kiruccanva félna­pos kiránduláson sok szép, régi várat, kastélyt láthat az utazó. Az ősi emlékek, a dolmenek (kő­asztal), szent kutak és a termé­szeti szépségek feltérképezése már hosszabb időt igényel, de autóval néhány nap alatt meg­járható az ír sziget, hiszen ki­sebb, mint Magyarország. Nin­csenek nagy távolságok. Érde­mes fölkeresni Európa legimpo­zánsabb, egyben legfélelmete­sebb sziklafalait, a Moher sziklákat vagy Clonmacnoise-t, az ország legfontosabb műem­lékét, az 1500 éves kolostort. HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Látogatóközpont a tihanyi Belső-tónál A tihanyi belső-tó partján, 340 millió forintos beruhá­zással új látogatóközpont épül. A létesítmény 2011 áprilisára elkészülhet. Idegenvezetők szakmai címjegyzékben MEGJELENT a több mint 900 magyar idegenvezető ada­tait tartalmazó kiadvány II. féléves, digitális kiadása. Az utazásszervezők online- os verzión is (idegenveze- to.org) kereshetnek munká­ikhoz tolmácsot, hoszteszt. Bongo Kids Club Budapestben A RAMADA RESORT ­Aquaworld Budapest kibő­vítette családbarát szolgál­tatásainak sorát. Megnyílt a Bongo Kids Club gyer­mekmegőrző és játszóház. A piciket totyogó, a nagyob­bakat biztonságos, kétszin­tes játszóház, mászófal vár­ja. Szakképzett nevelőre is rá lehet bízni a csemetéket. (aqua-world.hu) November sztárja: a tea, sztárokkal nagy siker a Twiiiings mobil teázó program a fővárosban Mars-kolóniáról fantáziáinak a tudósok A nagy karácsonyi bevásárlást még a roham előtt érdemes úgy időzíteni, hogy a Budapestre ter­vezett családi kirándulást össze­köthessük egy különleges prog­rammal is. Novemberben több al­kalommal, több helyszínen - a tavalyihoz hasonlóan ismét nagy érdeklődés kísérte eddig a Twinings mobil teázó esemény- sorozatot. A hangulatos, otthono­san berendezett díszletben a WestEnd és az Alle bevásárlóköz­pontban mindenki megállíthat­ta az időt egy pillanatra a roha­násban, és illatos teakülönleges­ségek ingyenes kóstolójára is vendégül látták az érdeklődőket. Meglepetésként pedig akár olyan csillaggal is összefuthat­tak s kérdezhettek tőle, mint Kovács Katalin, minden idők legeredményesebb kajakozója, olimpiai, sokszoros világ- és Eu- rópa-bajnok, aki Pataki Zita műsorvezetővel beszélgetett a teázáshoz fűződő élményeiről, szokásairól és természetesen sportolói életéről. Kati nagy tearajongó és világjáró. A teát az íze és nem a koffeintartalma miatt issza rendszeresen, ked­vencei a fekete és a zöld tea, amelyeket mindig ízesítés nél­kül fogyaszt. Aktívan szeret pihenni is, leg­nagyobb öröme a családjával töl­tött idő, és ha csak teheti, szeret az otthonában tenni-venni, ami­A karácsonyi bevásárlás fáradalmait kipihenhetjük a teázás semmihez sem fogható élményével ben mindig jó társa egy csésze il­latos tea is. Megtudhattuk, hogy Szegeden, magyar közönség előtt, 1998-ban nyerte első aranyérmét, azóta minden világbajnokságon a dobo­gó legfelső fokán állhatott. A sport­ban a győzelem öröme motiválja. Kovács Katalinról talán kevesen tudták a jelen lévő népes közön­ség soraiból, hogy sporttagozatos volt az általános iskolában, de ak­kor bizony még gyorskorcsolyázó szeretett volna lenni. Néhány éve alkalma nyüt Besenyei Péterrel re- Hangulatosan kialakított teázósarok a WestEndben pülni, és azóta nemcsak a víz, ha­nem a repülés szerelmese is. Nagy álma kijutni a londoni olim­piára, és természetesen a legfé­nyesebb éremmel hazatérni. Aki a fővárosba tett családi ajándékvá­sárló kirándulást szívesen össze­kötné egy hasonló élménnyel, 27- én délután 2 órakor a Műcsarnok­beli Twinings mobü teázóban Fe­nyő Iván színművésszel futhat össze, aki így vall a teázáshoz kö­tődő élményeiről: „Sok olyan meg­határozó emlékem van, amelye­kért hálás vagyok, és amelyekben a teázás egy életre szóló élménnyé vált: egy japán utazás, amikor egy zen szerzetes által készített matcha révén egy tavaszi rét friss, zöld, harmatos aromáit haraphat­tam szinte, egy nepáli korty, mely­ben mindössze egyetlen tealevél mutatta meg a teázás spirituális szépségét, vagy éppen az édes­apámmal folytatott délutáni be­szélgetések egy csésze zöld tea mellett...” Egy szó, mint száz, bármennyi­re elfáradunk is a délelőtti vásár­lásban, délután érdemes a Mű­csarnok felé venni az irányt, ahol egy jó beszélgetés élményével és finom teákkal biztosan feltöltőd­hetünk. Fenyő Iván beszélgető- társa szintén Pataki Zita, az is­mert időjós-riporter, ám ezúttal nem az angolok kedvenc beszéd­témájáról, az időjárásról folyik majd a szó, hanem a teázás mel­lett filmről, színházról is. Dirk Schulze-Makuch, a Wa­shingtoni és Paul Davies, az Arizonai Egyetem fizikusa úgy érvel, az emberiségnek el kell kezdenie egy másik bolygó gyarmatosítását arra az esetre, ha a Földön katasztrófa követ­kezne be. Szerintük a Marsra tartó egyirányú utazások húsz éven belül elkezdődhetnek. Schulze-Makuch szerint 60 év körüli embereket lenne célsze­rű kiküldeni, mert a marsi lét egészen biztosan lecsökkente- né a résztvevők élethosszát az egészségügyi ellátás hiánya és a káros sugárzások miatt. A Mars hat hónapnyra van a Földtől. Kezdetben két kétfős csapattal indulna, amelyek kü­lön helyen élnének a Mars fel­színén, egy-egy, lakónegyed­ként szolgáló űrhajóban. Ké­sőbb több ember és rendszeres ellátmány érkezhetne, s az ott lakók önellátókká is válhatná­nak. A költség 80 százalékkal kisebb lenne, ha az űrhajósok nem vinnének magukkal a visszaúthoz szükséges üzem­anyagot és élelmiszert. Nem „öngyilkos küldetésről” van szó. Az űrhajósok azzal a szándékkal érkeznének a Mars­ra, hogy életük hátralévő részét ott töltik mint egy állandó embe­ri kolónia előőrse. Számos em­ber hajlandó lenne vállalni az áldozatot. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom