Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-23 / 272. szám
6 2010. NOVEMBER 23., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. november 22-én Előző heti záróérték: 22 493 15.3»,aNewlforiri)> tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.11.22. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 105 12,90 316 TVK 3 700 4,96 34 Danubius 3 950 2,59 6 Richter 45 945 0,97 682 FHB 1068 0,56 12 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 5 210-3,6 6 425 CIGPannónia 764-2,67 35 RFV 8 020-2,66 17 Synergon 548-0,9 5 Pannergy 894-0,88 45 A BUX index az elmúlt napokban 22800 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.22.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december 59700 TAKARNI AN YBUZA 2010. december 53860 TAKARMÁNYKUKORICA \r2010. december 48 400 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. december 128000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 22-én 1€ 1$ 1CHF i i i 272,82 Ft 198,60 Ft 200,67 Ft-1,51 Ft -1,68 Ft -1,71 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hói Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,21 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank47,50 FHB3 7,00» 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 4,75 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ L FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.22.) Vételi Eladási | Allianz Bank 266,66 280,33 Budapest Bank 266,14 282,60 CIB Bank 262,47 284,35 Citibank 262,48 284,36 Erste Bank 266,38 281,72 K&H Bank 266,69 282,05 MKB Bank 267,34 281,06 OTP Bank 267,15 280,85 Raiffeisen Bank 267,06 279,08 Hiányzik a tartós egyensúlyjavulás KOPiTs györgy 2012-től ismét 3 százalék fölé kúszhat az államadósság Ha a fideszes javaslatra létrehozott Költségvetési Tanácsot megszüntetik, azzal értékes szellemi tőke vész el A 2012-től várható ismét nagyobb költségvetési hiányt egyértelműen a sokat emlegetett szerkezeti reformokkal lehetne csökkenteni. Erről tavasszal nyilatkozik a kormányzat. A jövő évi egyenlegcél nagy biztonsággal elérhető, ám a következő években - tartós intézkedések hiányában - ismét 3 százalék fölé kúszik az állam- háztartás deficite és az államadósságot sem sikerül lejjebb szorítani - véli a nemzetközi hírű szakember, Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Kiss Roland- Ön hívta fel először a figyelmet arra: az ágazati különadók az államháztartási tervek szerint 2012 után is megmaradnak, a megszűnésükkel kapcsolatos kormányzati ígéret dacára is. Mennyiben teszi hiteltelenné mindez a magyar gazdaságpolitikát?- Az adópolitika - bizonyos korlátokkal - a tagállamok hatáskörébe tartozik. így semmiképpen sem számítok arra, hogy az unió jogi akadályokat gördítene e különadók beszedése elé, netán azok visszavonására szólítaná fel a magyar kormányt. Az már más kérdés, hogy a magyarországi pénzügyi szervezeteket, valamint a távközlési, kiskereskedelmi és energiaszolgáltató cégeket terhelő különadóhoz hasonlót több tagállamban (például Németországban, ahol az ágazati adók alkotmányellenesek) biztosan nem lehetne kiverni. Ám az EU-nak nincs olyan direktívája, amely gá- | tolná e különadók bevezetését. A 3 különadókkal kapcsolatos bi- i zonytalanságok - többek között a | várható élettartamuk - természe- £ tesen rontják a magyar adórendszer átláthatóságát és kiszámíthatóságát. A különadók kapcsán ugyanakkor a legnagyobb gondot én abban látom, hogy a kormány a következő években átmeneti adótételekkel kíván tartós kiadásokat finanszírozni. Vagyis miközben alig vagy egyáltalán nem csökken az állami kiadások mértéke, a 2011-es államháztartási egyenleget csak az átmeneti bevételi tételek segítségével sikerül a 3 százalékos hiánycél alá szorítani. A rendkívüli adó- és nyugdíj- pénztári bevételek elmúltával éves szinten 500 milliárd forinttal nagyobb deficitet látunk a büdzsében annál, mint amennyit a hivatalos kormányzati előrejelzés mutat 2012-től. Ezt a hiányt lehetne csökkenteni, ha megvalósulnának azok a szerkezeti átalakítási lépések, amelyeket a kormányjövő tavasszal szándékszik ismertetni.- Hogy lehet ekkora eltérés a kabinet és a tanács költségvetési számításai között?- A kormány alaplogikája, hogy a jövedelemadók nagyarányú csökkentésének hatására a következő tíz évben évente 100 ezres nagyságrendben fog nőni a foglalkoztatottak létszáma. A kormány feltételezése szerint a terv egyetlen év alatt sikerre vezet, már 2013-tól 5 százalék feletti ütemben nő a GDP, ezért csak ennek az egykét évnek a költségvetési egyenlegét kell „helyrehozni” egyszeri, nyugdíjpénztári vagyon- és járulékbevételekkel. Ezt mi erős túlzásnak gondoljuk. Ha számításainkban csak a már kihirdetett törvényeket vennénk figyelembe, a saját makrogazdasági pályánk alapján a különbség jóval nagyobb lenne. Minden jel szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy ha az eddig kihirdetett törvények szerint kifutnának az átmeneti intézkedések, akkor 2012 után ismét növekedni kezdene a hiány. Valószínűleg éppen ezért készült a költségvetés második kötetében bemutatott középtávú kitekintés is további intézkedések feltételezésével. Az 500 milliárd forintos eltérés az után marad fenn, hogy figyelembe vesszük ezeket a - hivatalosan nagyrészt még be sem jelentett - intézkedéseket A magán-nyugdíjpénztári járulékok végleges átirányítását az állami pillérbe, az ágazati különadók felének fennmaradását és az szja szigorítását. A mi számításaink szerint a „lyuk” nem tűnik el mintegy önmagától. Ehhez ké- ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti a tanácsot, tisztában kell lennie azzal, hogy elpusztul egy hasznos intézmény, egy értékes szellemi tőke - reagált Kopits György a kormányzati szándékokra. (Mindössze tízmillió forintot hagyna a jelenlegi 835,5 millió forintos keretből a Költségvetési Tanács működésére 2011-től egy a büdzséhez benyújtott kormánypárti egyéni módosító javaslat) KORMÁNYZATI KÖRÖKBŐL hallani lehetett azt a véleményt, miszerint a KT-ra az Állami Számvevőszék mellett nincs pest csak külön „érdekesség”, hogy a költségvetési törvénytervezetben szereplő makrogazdasági előrejelzések nincsenek összhangban az ugyanezen dokumentumban található 2011. évi költségvetési tervekkel.- Való igaz, hogy a Költségvetési Tanács szerint csak százezer munkahely jöhet létre 2014-ig. De nem lehet, hogy az egykulcsos szja hatására nagyobb lesz a foglalkoztatásbővülés?- Mi abból indulunk ki, hogy szükség, lévén hasonló feladatokat látnak el. Valójában azonban az ÁSZ csak a jogszabályi megfelelőséget veszi górcső alá, míg a tanács a fiskális hatások teljes skáláját bemutatja. Mégpedig a törvényjavaslatok benyújtása után néhány nappal vagy héttel, lehetővé téve az azokról szóló országgyűlési és társadalmi vita elmélyítését. A szakmában pedig köztudott: Nagy-Britanniában nemrég a magyar KT mintájára hívtak életre egy hasonló szervezetet. Ehhez Kopits György hozzátetaz egykulcsos szja bevezetésének nincs túl nagy hatása a foglalkoztatottak számának növekedésére. Szlovákiában is visszafogott volt a bővülés a 19 százalékos egykulcsos adó bevezetése utáni években. Hangsúlyoztuk: az adómódosítások hatására az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó pozíciója nem javul. Márpedig Magyarországon éppen az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatása marad el jelentős mértékben a fejlett országok átlagától. Ezen a helyzeten te: az angol parlamenti képviselők, szakértők két alkalommal is tanulmányozták Budapesten a tanács működését, és meghívták Londonba tanácsadásra a témában. A parlament kincstári bizottsága egyúttal kikérte és publikálta a véleményét. Az előző angol munkáspárti kormány az ottani ÁSZ-t bízta meg a KT-hoz hasonló felügyelő feladattal, de az képtelen volt a funkciót elvégezni. Éppen ezért a jelenlegi konzervatív koalíció kezdeményezésére jött létre az új intézmény a magyar KT mintájára. nem segít egy olyan szja- átalakítás, amelynek elsősorban az átlagos kereset felett mutatkozik meg a pozitív hatása. A minimálbéres alacsony kép- zettségűeknek egyébként a családi adókedvezmény sem jelent többletet, mivel az adójóváírás következtében eddig sem fizettek szja-t. Ebben változást hozhat, ha esetleg éppen az adójóváírás szűkítése húzódik meg a középtávú költségvetési kitekintésből 2012- re kiolvasható jelentős, mintegy kétszázmilliárd forintos szja- bevételnövekedés mögött. Meggyőződésem, ekkora bevételbővülést nem magyarázhat az adófizetők körének szélesedése. Vagyis itt valamilyen - egyelőre nem ismeretes - jogszabály-változási szándék van a háttérben.- Helyeselhető-e az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a növekedés elősegítésével igyekszik kikerülni az adósságcsapdából?- Az adósságráta csökkentését államilag mesterségesen gerjesztett növekedésre alapozó stratégia kapcsán éppen ezekben a hónapokban merülnek fel több helyen is komoly aggályok. A napokban a portugál pénzügyminiszter jelentette ki: be kell látnunk, hogy önmagában a növekedés nem válasz az államadóssággal kapcsolatos aggályokra. Nekem is az a meggyőződésem: a bővülés mellett minél előbb végre kell hajtani a költségvetési kiigazítást is. Nem építhetünk arra, hogy az ágazati adókon keresztül a Magyarországon működő cégek külföldi tulajdonosai, a nyugdíj járulékok és a nyugdíjva- gyon elköltésén keresztül pedig a jövő generációk hajlandók lennének finanszírozni a gazdaság mostani felfűtését. E téren egyébként biztatónak tartom a vezető kormánytagok által tett nyilatkozatokat. Orbán Viktor miniszter- elnök, Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter is hangsúlyozta: mindenképpen csökkenteni kell az államadósság mértékét, lehetőleg 70 százalék alá. Ehhez pedig mindenekelőtt legalább elsődleges költségvetési egyensúly szükséges.- A magánnyugdíjkasszák vagyona ugyanakkor - legalábbis a kormányzat szerint - egykét éven belül csökkenteni fogja az államadósságot is...'- Igen, ha feltételezzük, hogy elvileg a teljes pénztári vagyon átszáll az államra, az államadósság GDP-arányos mértéke akár 8-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet. Nem tudom, erre sor kerül-e, az azonban valószínű, hogy az idősebb korosztályok élni fognak a visszalépés lehetőségével. Az viszont megjósolhatatlan, hogy 20-30 év múlva milyen szabályok - korhatár, helyettesítési ráta, indexálás - vonatkozik majd az akkor nyugállományba vonulókra. A visszalépések kapcsán az egyik legsúlyosabb kérdés tehát, hogy ezt a tetemes vagyont mire is fordítjuk. Az ugyanis nem megy, hogy egyfelől folyó kiadásokat finanszírozunk belőle, másfelől csökkentjük vele az államadósságot, sőt, harmadik ágon még a visszatérő tagok hamarosan megalkotandó egyéni számláján is jóváírjuk az eddigi felhalmozásokat. Ezek közül csak az egyik út választható. A brit konzervatívoknak jó példa volt a független Költségvetési Tanács
