Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-12 / 263. szám
4 MKX&XBMi Segítik a hátrányos helyzetű gyerekeket sikerrel pályázott a törökszentmiklósi önkormányzat esélyegyenlőségi programok szervezésére. A 96,7 milliós támogatásból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását valósítanák meg. A programban a Városi Óvodai Intézmény, Kölcsey Ferenc és Hunyadi Mátyás Általános Iskola, a Lábassy János Szakközépiskola és a Bercsényi Miklós Gimnázium vesz részt. Javában hálóznak Tiszatenyőn tiszatenyön elindult a báli szezon. A közelmúltban a Gyermekekért Alapítvány rendezte meg jótékonysági rendezvényét, a hét végén pedig a Kézilabda Sportegyesület tartja hagyományosnak számító bálját. A két civil szervezet munkájával tesz a község összetartó erejének formálásáért. A szennyvíz-beruházás állásáról számolnak be november 26-án közmeghallgatással egybekötött, kihelyezett képviselő-testületi ülést tart a tiszatenyői ön- kormányzat a Szent István Általános Művelődési Központban. Másnap falugyűlés lesz, ahol Kazinczi István polgármester, mint a Tisza- tenyő-Kengyel szennyvízcsatorna-társulás elnöke tart tájékoztatót a kengyeli lakosok számára a két települést érintő, szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése elnevezésű projekt állásáról. Kézművesek tárlata látható Fegyvemeken A minap kézimunka-kiállítás nyílt a fegyvernek! művelődési házban. Mint azt Tűhegyi Julianna igazgatótól megtudtuk a tárlat a kézműves-alkotások széles skáláját öleli fel. Közel húsz, zömében helyi alkotó által közrebocsátott anyagot egészen november 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. SZ0U0N.hu További törökszentmiklósi hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. TOROKSZENTMIKLOS ES KORNYÉKÉ ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 12., PÉNTEK Szőke Lászlóné a munkaügyi bíróságon folyó perükkel kapcsolatos papírokat mutatja. Ha hozzájutnának a pénzükhöz, rövid időre fellélegezhetnének. Külföldi munka buktatókkal történetek A hangzatos ígéreteknek sokszor a fele sem igaz Sokan a jobb megélhetés reményében vállalnak külföldön munkát. A törökszentmiklósi Szőke Lászlóné Gulyás Ilona is így akart kitörni a hazai munkaerőpiacon tapasztalható kilátástalan helyzetből, ám a határokon túl is azzal kellett szembesülnie, hogy vannak, akik mások jóhiszeműségét kihasználva jutnak pénzhez. Németh Gergő A 45 éves hölgy azért fordult lapunkhoz, hogy a történeteit elmesélve segítsen másokon, hogy elkerüljék a hasonló kellemetlen szituációkat.- Még valamikor február környékén láttam egy újsághirdetést, melyben németországi munkára toboroztak embereket 9 eurós órabérrel — kezdte mondandóját Szőke Lászlóné.—A kíváncsiságtól vezérelve felhívtam a számot, de akkor a kiutazást szervező férfi azt mondta, hogy már megvan a létszám. A minap újra tárcsáztam a számot és több furcsa dologra is felfigyeltem a beszélgetés során. A férfi azt mondta, hogy a szállás- költséget előre kell kifizetni, 18 ezer forintot. Én ezen csodálkoztam, mert az eddigi külföldi munkahelyeim esetében nem kellett szállásért fizetni, mert azt a munkáltató állta. Nem hagyott nyugodni az egész, tovább kérdezősködtem. Mondtam, hogy az induláskor adnám neki oda a pénzt, ő nem volt benne. Felajánlottam, hogy bankszámlára átutalom, erre még ő háborodott fel, hogy képzelem, hogy azt megadja nekem. A postára, illetve az egyik bevásárlóközpontba irányított, s javasolta, hogy onnan hívjam fel, s a további részleteket elmondja akkor. Szerintem átverés az egész. Szókéné Ilona több olyan esetet is felidézett, amikor nem teljesen volt rendben minden az általuk vállalt külföldi munkával. Egyszer Szardínia szigetére kerestek embereket. Jelentkeztek is a párjával, fel is vették őket. Befizettek fejenként 19 500 forintot is, illetve leadták az útleveleiket és az adataikat. Elsőre nem tűnt számukra átverésnek a dolog, mivel egy rendes irodába mentek be egyeztetni, ahol olaszul beszéltek és egy tolmács fordított nekik. Két-három nappal az indulás előtt a rendőrség hívta őket, hogy csalókról van szó és megtalálták náluk az útlevelüket. A pénzüket természetesen nem látták viszont. Egy másik alkalommal Martfűn jelentkeztek Spanyolországba narancsot szedni a férjével, ám erről lecsúsztak. Mint kiderült, az isteni gondviselés szólt közbe, mivel itt sem úgy történtek a dolgok, mint ahogy azt ígérték. A magyar munkások a beígért ősz- szeg helyett csak öt eurót kaptak hetente munkabérként, amiből csak kenyeret tudtak venni, hozzá narancsot ettek. Néhányan hazaszöktek és jelentették a dolgot, így derült fény a csalásra. A többi embert így tudták haza-, hozni. Az ügy nemzetközileg is nagykort kavart.- En és a férjem is dolgozni akarunk és nem segélyekből tengődni — szögezte le Ilona. — Itthon szinte lehetetlen megélni abból a pénzből, amit egyes helyeken keresni lehet. A férjem most az építőiparban dolgozik, de két hónapja nem kapott fizetést. Jómagam Makón csomagoltam szaloncukrot, mivel azonban adódott egy újabb német munkalehetőség, jeleztem a főnöknek, hogy ha összejön a dolog, akkor a következő napon már nem mennék. Erre azonnali hatállyal felmondott nekem. A sors fintora, hogy a másik állás sem jött össze. Jelenleg a munkaügyi bíróságon is van egy ügyünk. Csirkelábat válogattunk Németországban, s az első hónapra 600 eurót kaptunk, utána semmit. Most perelünk, hogy hozzájussunk a jogos járandóságunkhoz. Ennyi megpróbáltatás után sem maradt más nekünk, mint a remény, hogy egyszer végre normális helyen, normális fizetésért dolgozhatunk. Gálaműsorral ünnepelnek a néptáncosok A törökszentmiklósi Miklós Néptáncegyüttes 1975-ben alakult, így 2010-ben ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Fő feladatának a Kárpát-medence népei zenei és tánchagyományainak megismerését, megőrzését, korszerű színpadi feldolgozását, illetve a gyermekek, fiatalok körében való népszerűsítését tekinti. — A repertoárunkban a gazdag magyar táncanyanyelv minden jellegzetes dialektusa szerepel a Dunántúltól az Alföldön át, egészen Erdélyig. Tagjaink általános és középiskolás diákok, főiskolások, egyetemisták, valamint már dolgozó fiatalok. Az együttes fennállása óta rendszeresen szerepel külföldi és hazai fesztiválokon. Állandó résztvevői vagyunk a térségi, városi kulturális rendezvényeknek. 2010-ben közel 30 alkalommal léptünk közönség elé — adott rövid betekintést Polgár Anita, az együttes vezetője. - A művészeti oktatásnak köszönhetően a gyerekek már kisiskolás kortól megismerhetik a magyar nép kultúráját, táncát. Ennek tükrében 2009-ben elindították a „Táncház” programsorozatot, így évi 5-6 alkalommal mindenki belekóstolhat a tánctanulásba. A Miklós Néptáncegyüttest Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2000-ben Pro Űrbe Törökszentmiklós díjjal tüntette ki, 2010-ben pedig a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Príma Díj döntős jelöltje volt. — A 35 éves jubileumra egy nagyszabású gálaműsorral készülünk az együttes egykori és jelenlegi táncosaival, mintegy 80 fővel. A gálát a Székács Elemér Szakközépiskola Sportcsarnokában rendezzük meg november 27-én, 18 órától. ■ K. Z. Eléggé kilátástalan helyzetben vannak a szőke család önkormányzati bérlakásban él, ami után az idén még nem tudtak lakbért fizetni. Már többször is felszólították őket, ha nem rendezik az adósságukat, ki kell, hogy költözzenek. A számlák ki- egyenlítését is rapszodikusan tudják intézni: amikor éppen van pénzük eldöntik, hogy melyiket tudják befizetni és melyiket nem. Hívja az Új Néplap újságíróját! NEMETH GERGŐ elsősorban a Törökszent- miklóson élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg- I osztani kollégánkkal, ne haboz- | zon, tárcsázza a 56-516-746-os telefonszámot hétköznapokon! Benépesülnek a vízpartok A telepükön talált alkatrészekből építettek kazánt spórolás Nagy Sándorék ocsúval tüzelnek, fűtési költségeiket a harmadára csökkentették Mindenki úgy spórol, ahogy tud a fűtésszámlán. Az egyre inkább elterjedő alternatív fűtési módokat nemcsak intézmények, hanem cégek és vállalkozások is sikerrel alkalmazzák.- Viszonylag kicsi a cégünk, ehhez képes a gázszámlánk elég borsos, havi 30 ezer forintos általányt fizettünk — mondta el Nagy Sándor, egy törökszentmiklósi vállalkozás vezetője. — Egyik alkalommal egy iskolának adtunk árajánlatot pellet tüzelésű kazánra. Ekkor merültem el a témában jobban, hozzákezdtem az interneten keresgélni. A célom az volt, hogy egy olyan kazánt csináljunk, ami a lehető legegyszerűbben és leggazdaságosabban állít elő hőt. A kazán házon belül készült a munkatársaim segítségével, szinte fillérekből. Először is vettem egy használt kazánt, amit rákötöttünk a rendszerre. Ehhez csináltunk egy égőfejet. Ez úgy néz ki gyakorlatilag, mint egy tepsi. Itt ég el az ocsú, levegőbefújással. Az ocsú egy tartályban van, aminek az alján egy keverőlapát található, ami nem engedi, hogy felbol- tozódjon a beleöntött tüzelőanyag. A rendszerbe be van építve egy kanálszerű alkatrész, ami 5 érzékeli, hogy a csigának mikor | kell ocsút juttatni az égőfejhez. | Ennyire egyszerű az egész. Jól | működik és természetesen biz- I tonságos is. Nagy Sándor éppen vödörből tölti az ocsút a 120 literes tartályba Nagy Sándor hozzátette jó néhány alkatrészt a telephelyen találtak a kazánhoz, aminek tavasszal volt az első próbaüzeme. Tesztelték, hogy melyik lenne az ideális tüzelőanyag, végül az ocsú bizonyult a legjobbnak és a legolcsóbbnak is. Egy volt a gond, csak nagy nehézségek árán tudtak beszerezni pár zsákkal. Terveik szerint felaprított szőlővesszővel is fűte- nek majd. Sándor a közelmúltban vásárolt negyvenezer forintért kilenc köbméternyi ocsút, ami szerinte a télen ki fog tartani. Előzetes számításai alapján ezzel a módszerrel akár a harmadára is csökkenthetik eddigi fűtési költségeiket. ■
