Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-22 / 247. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2010. OKTÓBER 22., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Féltek a vidéki emberek 1956 őszén visszatekintő A megyében komolyabb megmozdulás Szolnok mellett Karcagon és Jászberényben volt Minden város, község éle­tében valamilyen formá­ban jelen volt a forrada­lom. A fővárosi történése­ket pár napos késéssel követették a megyei ese­mények. Ennek okairól is kérdeztük dr. Cseh Géza megyei főlevéltárost. Teleki József j-Ha a megye 195&os történe­tét feldolgozó kiadványokat fel­lapozzuk, azt érzékeljük, hogy csendes volt a forradalom. Va­lóban az volt? — Minden városban, község­ben valamilyen formában jelent­kezett a forradalom. Leghama­rabb Szolnokon. Itt már október 23-án az esti órákban a közleke­désmérnöki egyetemi karon, a megyei bíróság mostani épüle­tében tartottak gyűlést a diákok, és arról határoztak, hogy csatla­koznak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez. Ott értesültek arról, hogy Buda­pesten már lőnek is. A munkás- tanács is először Szolnokon ala­kult meg, október 26-án, azaz három nappal a forradalom bu­dapesti kezdete után. Vidéken pedig még egy-két nappal ké­sőbb, október 27-28-án jöttek lét­re a helyi forradalmi tanácsok.-Miért ilyen késve? — Az emberek nagyon bizony­talanok voltak. Hallgatták a rádi­Dr. Cseh Géza: ^ ' a megyében TEk tucatnyian f 7. *1 vesztették életüket \ /. Kfr ót, és igen ellentmondásos híre­ket kaptak. Volt, ahol ugyan fel­gyújtották a tsz szalmakazlát, le­tépték a pártbizottság hirdetmé­nyeit, de komolyabb megmozdu­lásra nem került sor. Vélemé­nyem szerint féltek az emberek. Másrészt agrármegye volt Szol­nok. Akkor még egyénileg gaz­dálkodott a parasztság kéthar­mada. Próbálták kihasználni a jó időt, és dolgoztak a földjeiken. A megyében komolyabb meg­mozdulásra néhány városban, Szolnok mellett például Karca­gon, Jászberényben kerül sor. Ott, ahol volt valamiféle ipar. De nem volt ez másként az ország más részein sem. Ahol nem él­tek, dolgoztak együtt nagy lét­számban ipari munkások, bá­nyászok, ott nem mozgósított tö­meget 1956.- Hogyan jött létre a megyei munkástanács?- Szolnokon az október 26-ai nagygyűlést Kálmán István, a pártbizottság első titkára hívta össze. Ennek persze megvolt az előzménye. Október 25-én volt a Parlament előtti sortűz, ami is­mert volt Szolnokon is. Az is el­terjedt, hogy a munkások a vá­rosháza elé akarnak vonulni. Mindezek hatására a baloldali értelmiségiek rávették Kálmán Istvánt, hogy próbáljon a pártbi­zottság a tömeg élére állni és el­kerülni a vérontást. Az akkori megyei pártvezetés nem volt túl­zottan merev, mint ahogy Kál­mán István sem. így ő maga ve­zette le a nagygyűlést, és a forra­dalmi munkástanács megalakí­A gyorsabb és radikálisabb változásokat kívánó fiatalok nem voltak elégedettek a munkástanácsokkal. Képünk illusztráció. tását, bár annak nem lett tagja. Később, november 4-én, amikor megérkezett Kádár János, és ma­gához hívatta Kálmánt, ő a tá­mogatásáról biztosította az új ve­Még a rendőrjárőrt is lelőtte a karhatalmista bár már 1956. novemberben megszervezték a karhatal­mat Szolnokon, de a meg­torló gépezet igazán csak decemberben lépett mű­ködésbe. Brutális cse­lekményeket, köztük gyilkosságokat azon­ban még 1957 áprili­sáig követtek el. A megyében tucatnyian vesztették életüket - tudtuk meg dr. Cseh Gé­zától. A )ólevéltáros sze­rint előfordult, hogy egy ré­szeg ember megütötte a kar- hatalmistát, aki aztán lelőtte a férfit. Más esetben pedig egy karhatalmista, mert félté­keny volt, megpofozta a mozi­ban a feleségét. Az asszony védelmére kiérkező rendőrjár­őrt pedig lelőtte. „Hallatlanul féktelen szabadcsapat volt ez, amit a Lenin-fiúkhoz, vagy a i rónay-különítmény: hez tudok hasonlítani” - fo­galmazott dr. Cseh Géza. zetést. így börtönbe nem került, de 1957 nyarán leváltották tiszt­ségéből.- Mennyire volt jellemző, hogy a pártbizottság álljon a meg­mozdulások élére? — Általában nem volt jellemző, de vidéken előfordult. Például Hajdú és Borsod megyében is bekövetkezett.- Elégedettek voltak az embe­rek a forradalom napjaiban a megyei munkástanács tevé­kenységével? — A gyorsabb és radikálisabb változásokat kívánó fiatalok nem. A megyei munkástanács ugyanis a kormányrendeletet próbálta végrehajtani, azon túl nem ment. Megszervezte a la­kosság ellátását, fenntartották a közrendet. A gyárakban, létfon­tosságú üzemekben folyt a ter­melés. Viszont ebből a megyé­ből, ahol legnagyobb volt a nyu­galom, küldték a legtöbb élelmi­szert Budapestre. Közel 600 te­herautónyit. — Mennyire volt erős a megtor­lás a megyében? — Halálos ítéletet nem hoztak a megyében elkövetett forradal­mi cselekményekért. ítéltek ha­lálra olyanokat, akik megyéből származtak el, de ők általában másutt, például a fővárosban csatlakoztak a forradalomhoz. A legsúlyosabb ítéletet karcagiak­ra szabták ki. Első fokon élet­fogytiglani ítéletet hoztak, utána 15 évre enyhítették. A fontosabb, nagyobb ügyeket azonban nem itt Szolnokon tárgyalták, hanem a fővárosban a Népbíróság, vagy a katonai bíróság. Ezek a pedig jóval súlyosabb ítéleteket hoz­tak, mint a megyei bíróság. Kun­szentmártoniak, kunhegyesiek esetében is előfordult, hogy 12- 15 éves büntetéseket is kiróttak.- Kik kerültek a népbíróságok elé? — Például a megyei munkásta­nács tagjai. De azok is, akik no­vember 4-e után nem törődtek bele a forradalom leverésébe, és próbálták életben tartani a forra­dalmi szerveket. Szolnokon ugyan november 5-én feloszlat­ták a megyei munkástanácsot, de a tiszafüredi és kunszentmár­toni járásban több helyen is elő­fordult, hogy november végén, december elején is még gyűlé­seket tartottak, határozatokat hoztak. Nem engedték, hogy a tanácsi végrehajtó bizottságok újból megalakuljanak. Megemlékezések és koszorúzások megyénk településein Folytatás az 1. oldalról Az 1956-os forradalom 54. évfor­dulója alkalmából szombaton 8 óra 30-tól XIV. Nemzeti Forradal­mi Szavalóversenyt rendeznek a Hild Viktor Városi Könyvtárban. törökszentmiklóson szom­baton 13 órakor az 56-os emlék­műnél lesz az ünnepi megemlé­kezés és a koszorúzás. Beszédet dr. Juhász Enikő polgármester mond, az ünnepi műsort a Ber­csényi Miklós diákjai adják elő. Verset mond: Molnár László, a Szolnoki Szigligeti Színház szín­művésze. Közreműködnek a tör­ténelmi egyházak helyi képvise­lői és a baptista gyülekezet lelki- pásztora. A művelődési központ pódiumtermében 14 órától Híd­végi Péter „Inter-urbán” című fo­tótárlata lesz látható. A kiállítást Barta Ilona grafikus, rajztanár nyitja meg. Közreműködik a Ko­dály Zoltán Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény kamaraze­nei csoportja. Városi kitünteté­seket ad át 14 óra 30-tól dr. Ju­hász Enikő polgármester a pódi­umteremben 14 óra 30-tól. A hangulatot a Kodály Zoltán Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­mény vonószenekara, a Miklós Néptánc Együttes és a Stúdió-M Színjátszó Kör teszi ünnepivé. Jászberényben pénteken 15 órakor tiszteletadás és koszorú­zás lesz az 56-os forradalom és szabadságharc helyi hősei, már­tírjai és áldozatai emlékére állí­tott kopjafáknál, ^Fehértói teme­tőben. Október 23-án 9 órakor ünnepi szentmise kezdődik a fe­rences templomban. A Liska Jó­zsef Erősáramú Szakközépiskola Gimnázium és Kollégium tanuló­inak megemlékezése az ’56-os emlékműnél (Ferencesek tere) 10 órakor kezdődik, majd koszo­rút helyeznek el. Szintén koszo­rúzás lesz 11 órakor a városháza falán elhelyezett emléktáblánál. Prózamondó versenyt rendeznek 14 órakor a középiskolásoknak a Déryné Művelődési Központban. Ugyanit, este hat órakor kezdő­dik a Déryné Vegyeskar jubileu­mi hangversenye, vezényel: Fe- rencz Sándor karnagy. jászárokszálláson a főtéri 1956-os emlékműnél október 23- án 15 órakor kezdődik a forrada­lom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának tisz­teletére rendezett városi díszün­nepség. Köszöntőt Gergely Zol­tán polgármester, ünnepi beszé­det dr. Szabó Tamás országgyűlé­si képviselő mond, majd koszo­rúkat helyeznek el. A Deák Fe­renc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola diákjainak előadásában 15 óra 30-tól „Forgószélben” címmel ünnepi műsort láthatnak az ér­deklődők. Az alkalomból Czeglé- di Gizella festőművész Őszi tárlat című kiállítása nyílik a Petőfi Művelődési Házban. jászfényszaru. Október 22- én 17 órától rendezik a megem­lékezést művelődési ház nagy­termében. Köszöntőt Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, beszédet dr. Gémesi György, Gö­döllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége el­nöke mond, ezután ünnepi mű­sor kezdődik. Az ünnepi szent­misét szombaton 17 óra 30-tól a római katolikus templomban Csőke György esperesplébános celebrálja. Karcag. A városi ünnepség október 23-án a Kossuth téren 9 óra 50-kor, az országzászló felvo­násával kezdődik. Közreműköd­nek a Kováts Mihály Huszár Em­lékraj huszárjai. A református templomban ünnepi istentiszte­let lesz 10 órától, igét Nt. Koncz Tibor vezetőlelkész hirdet. A vá­rosháza előtti téren emlékün­nepség, koszorúzás veszi kezde­tét 11 órakor. A nemzeti ünnepet méltatja Balogh Zoltán, a társa­dalmi felzárkózásért felelős ál­lamtitkár. Zenés irodalmi mű­sort adnak a Budapesti Theat- rum Hungaricum művészei 1956, Te csillag — A szabadság születése címmel. A városháza falán elhelyezett emléktáblánál koszorút helyeznek el. Szintén koszorút helyeznek el az Északi temetőben 12 óra 30-kor Ke­mény Pál, a forradalom karcagi mártírja sírjánál, itt emlékező beszédet Nt. Nagy Béla lelkész- vallástanár mond. mezőtúr. A megemlékező programsor szombaton 9 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődik a Belvárosi Református Nagy­templomban. A Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény időszaki kiállítását Népessy Nomémi tör­ténész, muzeológus, az Óbudai Múzeum szakmai igazgatója 10 órakor nyitja meg a Teleki Blan­ka Gimnázium, Szakközépisko­la, Szakiskola és Kollégiumban. Megemlékezést, koszorúzást tar­tanak a városháza előtti 1956-os emlékműnél 11 órától. Beszédet Herczeg Zsolt, a város polgár- mestere mond, majd Él a ma­gyar! címmel a Forrás Színház művészeinek előadása lesz lát­ható. Díjakat, kitüntetéseket ad át a város polgármestere város­házán 11 óra 50-től. További programok a SZOUON.hll hírportálon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom