Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-19 / 244. szám

6 2010. OKTÓBER 19., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. október 18-án Nyitóérték: 23411 Záróérték: 23 408 7 THT 23700 23600 23500 23400 23300 23200 23100 23 OOOJ PonK Előző heti záróérték: 23 415 Változás: -0,36% | T 15.30,aNewVorMl tőzsde nyitása /| r 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2oio.io.is. Részvény OTP Utolsó ár (88 5926 Változás (%) Millió Ft 2,97 17 125 Rába 981 1,65 65 FHB 1189 0,59 24 PannErgy 1104 0,54 65 ANY 739 0,00 0 VESZTESEK_______________________forrás: bét Részvény Utolsó ír (RJ Változás (K) MüóR TVK 3 670 00-sí 5 Da nubius 3 820-1,79 2 Richter 47 000-1,67 1364 Mol 20275-1,57 5370 Mtelekom 591-1,50 2136 A BUX index az elmúlt napokban 23800 23700 23649 23600 23500 23400 23300 23200 23100. 10.0810.11 10.12 10.1310.14 10.15 ^ FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 10.18.) EUROBÚZA 2010. december _________56200 TA KARMÁNYBÚZA 2010. december 51400 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. november____________46 750 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december___ 47000 OL AJNAPRAFORGÓ 2010. október 114500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. október 18-án 1€ 1$ 1CHF t t t 276,77 Ft 199,62 Ft 207,10 Ft +2,17 Ft +4,84 Ft +3,12 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) MWM— 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,75* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 3,00 5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.18.) Vételi Eladási Allianz Bank 268,21 281,97 Budapest Bank 266,19 282,66 CIB Bank 263,73 285,71 Citibank 263,77 285,75 Erste Bank 267,19 282,59 K&H Bank 267,30 282,70 MKB Bank 267,27 280,97 OTP Bank 269,49 283,31 Raiffeisen Bank 270,95 283,15 Válságstábok alakulnak a válságadó miatt az energiacégeknél Az építőipari termelés volumenindexe (2005=100) 110 .................................................................. 100 90 80 70 ^ 60 ---------------------------------------------------------------­20 01. január-2010. augusztus jf Közmegrendelésekre várva építőipar Jövő elejétől kerülhet növekedési pályára az ágazat A közrendelések megújí­tása segíthet a továbbra is csökkenő' teljesítményt mutató építőiparnak. Bisztricsány Julianna Tovább csökkent ugyan az építő­ipar teljesítménye, ám kissé las­sult a visszaesés üteme - érté­kelte a legfrissebb statisztikai adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszö­vetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Ha marad ez a tendencia, elvileg a jövő év elejétől már növekedé­si pályára kerülhet az ágazat - vélekedett. Ugyanakkor a meg­kötött szerződések állománya nem ad okot a bizakodásra, kü­lönösen aggasztó, hogy ez év augusztusában 35,4 százalékkal kevesebb új szerződés köttetett, mint egy évvel korábban. S ezen belül az egyéb építmények kate­góriájában - ahová az út-, vasút-, híd- és mélyépítések is tartoz­nak - csaknem felére zuhant a friss megállapodások volumene. Az ÉVOSZ számításai szerint az év egészében a termelés 10 százalékkal lesz alacsonyabb szintű, mint tavaly. Ezt drámai­nak minősítette az alelnök, már csak azért is, mert az ágazat utol­só jó évéhez képest 40 százalé­kos az elmaradás, a lakásépítési szektor pedig 60 százalékos piac­vesztést szenvedett el. Koji Lász­ló a közmegrendelések újraindu­lásában látja a kivezető utat. Ám, mint mondta - a tervezési idő­szakoktól függően -, a nagy álla­mi beruházásokról leghamarabb október végén, november elején lehet döntésre számítani, az ön- kormányzatok pedig jövő év feb­ruár-márciusban határozhatnak az elindítandó munkákról. Az Új Széchenyi-terv épületfelújítási, otthonteremtési, energetikai programjaiban is lát fantáziát a szakma. Ugyanakkor azt is tudni kell - figyelmeztetett a szakem­ber -, hogy a döntések meghoza­talától a tényleges kivitelezés el­kezdéséig csaknem egy teljes év telik el, vagyis az építőipar egyha­az ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS volu­mene a statisztikai hivatal tá­jékoztatója szerint az első nyolc hónap alatt 10,8 száza­lékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A két fő épít­ménycsoport termelése ellen­tétesen alakult: augusztus­mar nem éviekéi ki a válságból, így legfeljebb a jövő év második felében kezdődhet meg az ágazat­ban az élénkülés. Addig is folyta­tódik a cégek vegetálása, jövedel­mezőségük romlása és vesztesé­geik halmozódása. Mindez - megtetézve a lánctartozások sú­lyos hatásaival - a mikro- és kis­vállalkozások tömeges tönkreme­netelét eredményezte már eddig is. Sőt ma már a nagyobb építő­ipari cégek közül is egyre többen dobják be a törülközőt - fogalma­zott Koji László. A többek között téglát, térkö­vet, kéményt, födémeket, zajvé­dő falakat előállító győri Leier Hungária Kft. ügyvezető igazga­tója, Komlós Andor már „látja az alagút végét”. Mint lapunknak elmondta, cége igencsak meg­érezte az elmúlt Időszak építő­ban az épületek építésének volumene 12,8 százalékkal fe­lülmúlta a tavalyi alacsony bázist, az egyéb építményeken (például útépítéseken) végzett munkáké viszont 17 százalék­kal elmaradt a 2009. augusz­tusitól. ipari mélyrepülését, amelynek legfeljebb annyi hozadéka lehet, hogy elkezdett tisztulni az ága­zat. A kicsi, nem stabil vállalko­zások jelentős része kiesett a versenyből. Bár az is igaz - tette hozzá -, azok, akik csődbe visz­nek egy-egy céget, másnap már újat alapíthatnak. Az utóbbi időt főként az jelle­mezte, hogy kevesebb lett a munka, viszont jóval nagyobb versenyben kellett megküzdeni­ük a megbízásokért, s az árak is egyre lejjebb csúsztak. Soha olyan olcsón nem lehetett épít­kezni, mint az idén. Ugyanakkor most már az is látszik - mutatott rá -, hogy azok, akik minőséget szolgáltatnak, stabil partnerként viselkednek, s ezt az áraikban is mindinkább elismertethetik. Komlós Andor úgy látja: nagyot lendítene a hazai építőipar hely­zetén, ha gyakorlattá válna a kor­mány lakásépítést ösztönző poli­tikája. Mindenekelőtt a finanszí­rozási gondokon kellene szerinte segíteni, például államilag támo­gatott, nagyon alacsony kamat mellett kínált hitelek révén. Ez az államnak is hasznos lehet - véle­kedett -, hiszen a pénzből építő­anyagot vásárolnának, amelynek a 25 százalékos áfája azonnal be­folyna a költségvetésbe. Válságstábok alakultak az ener­giacégeknél, hogyan reagáljanak az együtt befizetendő, 80 milli­árd forintnyi és árbevételük ará­nyában kalkulált válságadóról szóló tegnapi döntésre - értesült lapunk. Nem kizárt, hogy petíci­ókkal állnak elő. Sok hazai ener­giacéget veszteségessé tesz a teher, mert eleve nincs az adó mértékének megfelelő nagyságú, egyszázaléknyi nyereségük. A ta­valy 1,9 milliárd forintos ered­ményt elért Panrusgáz Zrt.-nek például ötmilliárdos válságadót kell majd befizetnie. Nem lenne meglepő, ha a pluszterhet tovább­hárítaná fő vevőjére, az E.On Földgáz Trade-re, ha mérlegelné, hogy jelen formában fenn kíván­ja-e tartani működését. Az E.On Földgáz Trade-re 15 milliárdos többletterhet ró a válságadó, ho­lott szintén van olyan tevékenysé­ge, ahol az árrése egy százalék alatti vagy tartósan veszteséges, mint például a gáz-nagykereske- delem. Kutas István szóvivő hangsúlyozta lapunknak, hogy a csoport az adót be fogja fizetni, nem fogja vissza az áram- és gáz­ellátás biztosításához szükséges befektetéseket sem, és szándéka szerint nem is hárítja tovább az ■ A Mólnak mintegy 35 milliárdot kell befizet­nie a szakértők szerint. adót az ügyfelekre. Ugyanakkor az E.On az elmúlt nyolc évben többet fektetett be Magyarorszá­gon, mint az üzemi eredménye. Összesen 330 milliárd forintot költött az ellátásbiztonság javítá­sára, viszont eredményének csak elenyésző részét fizette ki oszta­lékként. Az E.On tavaly 19 milli­árd forintot fizetett és 5 000 mun­katársa után több mint ó milliárd forint járulékkal járult hozzá a közterhekhez. „A forintárfolyam ingadozása és ügyfeleink rossz fizetőképessége komoly gondot okoz. Reméljük, az új adó stabili­záló hatása ezt a két problémát hosszú távon orvosolni tudja” - tette hozzá. A Mól elnök-vezér­igazgatója csütörtökön újságírók­nak csak annyit mondott, cége részvényeseinek az adóterheknél fontosabb a makrogazdasági kör­nyezet alakulása. A Mólnak elem­zők szerint mintegy 35 milliárd forintot kell befizetnie. ■ B. H. L. Ellentétes folyamatok a termelésben Zár alatt az olajfinomítók Franciaország Napok óta tüntetnek a nyugdíjreform ellen Újra bővülésnek indult a magyar mobilpiac A francia benzinkutak mintegy tíz százaléka hétfőn üzemanyag- hiánnyal küzdött az olajfinomí­tóknak a nyugdíjreform elleni sztrájkja miatt. A teherszállítók és a vasutasok sorra foglalják el a nagy olajtárolókat, hogy meg­akadályozzák az üzemanyag-el­látás biztosítását. Forgalomlas­sító demonstrációkkal több kilo­méteres dugókat okoztak a na­gyobb városok körül. Csak a vo­natok fele közlekedik. Francois Fiiion miniszterelnök ígéretet tett, hogy ha szükséges, vissza­foglalják az olajtárolókat a tünte­tőktől, miután leálltak a finomí­tók. A felsőház holnap szavaz a nyugdíjreformról, a nyugdíjkor­határ 60-ról 62 évre emeléséről, mely ellen már hat napja tüntet­nek országszerte. ■ A tüntetők sorra foglalják el a nagy olajtárolókat, akadályozzák az ellátást Szeptemberben újra növekedés­nek indult Magyarországon a mobilpiac. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) leg­utóbbi jelentése szerint a nyár végéhez képest közel 25 ezerrel, 11,833 millióra nőtt a három ha­zai mobiltelefon-szolgáltató tel­jes előfizetői száma. A valóban aktív, vagyis a három hónapon belül hívást indító és/vagy foga­dó ügyfeleké is ha­sonló mértékben, 22 ezerrel bővült, számuk szeptem­berben 10,855 millió volt. Az NMHH gyorsjelentése sze­rint szeptemberben a magyaror­szági mobilpenetráció 118,3 szá­zalék volt, azaz 100 főre már 118,3 SÍM kártya jut. Augusztus­ban ez az érték 118,0, egy évvel Nyárhoz képest 25 ezerrel több előfizető van. korábban 117,6,2009 végén pe­dig 117,7 volt. Az előfizetői kör­nek még mindig nagyobb részét alkotják a feltöltőkártyás ügyfe­lek, számarányuk azonban fo­lyamatosan csökken, szeptem­ber végén 54,5 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 58,1 százalékkal. Ami a szolgáltatók teljesítményét illeti, a kilencedik hónap­ban a T-Mobile és a Vodafone növelni tudta az előfizetői bázist, a Telenoré viszont csökkent. A tel­jes piac alapján a T-Mobile ré­szesedése az augusztusi 43,46 százalékról 43,50-ra, a Voda- fone-é 22,02 százalékról 22,06- ra nőtt, míg a Telenoré 34,52 szá­zalékról 34,44-ra csökkent. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom