Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-16 / 242. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT EGÉSZSÉG A „kényszerű polihisztorok" világa jubileum Idén hatvanesztendős a megyei Hetényi Géza kórház patológiája A patológia a laikusok többségének még ma is boncolást jelent. Pedig az orvostudománynak ez az ága jóval sokrétűbb, manapság gyakorlatilag nélkülözhetetlen a legtöbb szakma számára. Munkatársunktól Sokat változott hatvan esztendő alatt a patológia és sokat váltó- '] zott ennyi idő alatt a a megyei kórház osztálya is. Talán mindenki másnál jobban tudja ezt dr. Krasznai Géza osztályvezető főorvos, akinek neve az évtizedek során összefonódott az osztályéval. — 1950-ben kezdődött a szolnoki patológia története, de hogy ez korai vagy késői időpont, az nézőpont kérdése - mondja kissé hamiskás mosollyal dr. Krasznai Géza. - Ha azt nézzük, hogy a kórház 1996-ban volt százéves, akkor bizony több mint ötven év telt el úgy, hogy nem működött patológia az intézményben. Az elhunytakat a gyógyító osztályokon tartották és ló- vontatású kocsi vitte el őket. Ám ha úgy vesszük, hogy 1950-től tizenkét megye kórházában indították el az önálló patológiai osztályt, melyek között Miskolc mellett Szolnok volt az első, úttörőnek számítunk. Bézi Istvánnak köszönhető az osztály alapjainak lerakása. A tiszakürti származású orvos a jelenlegi kápolna épületét kapta meg a kórház vezetőitől, Dr. Krasznai Géza 33 éve vezeti az osztályt m x/ Jelen és jövő a konzulens asztalnál ott működött a patológia, eleinte hűtőkapacitás nélkül. Később négy holttest tárolására alkalmas kamrát alakítottak ki, amelyhez Törökszentmiklósról szállították a táblás jeget, aztán megépült egy 12 fakkos tároló, melyet a nyolcvanas években bőA 90^119991- dr. Krasznai Géza munkáját ezúttal dr. Tóth Melinda rezidens (balra) és Novák Ágnes medika segíti vitettek ki 48 fakkosra. Bézi István még egyedüli szakorvosként dolgozott és két asszisztensének tollba mondta a zárójelentéseket. Öt esztendő jutott neki, halála után pedig a debreceni egyetem patológiai intézetéből Nagy András pályázta meg a megüresedett osztályvezetői posztot, aki azután húsz éven át irányította a patológiát. • Tudományos tevékenységét több mint negyven előadás, publikálás jellemezte ez idő alatt, de saját kezűleg kialakított egy fotólabort is, amely jelentősen elősegítette a dokuBoncolástól a mikroszkópig - látványos fejlődés az évtizedek során a patológia az évtizedek során a kórboncolásból az „élet tudományává" fejlődött, egyre inkább az élő szervezetből vett szövet-, sejtminták vizsgálata kerül előtérbe a betegségek pontosabb diagnosztikája céljából. A „klasszikus” ^ mikroszkópos megjelenítést követően azonban j óriási fejlődés ment végbe az elmúlt harmlnc-ötven évben. A vizsgálati módtól függetlenül a patológiai vizsgálat kiindulása mindig a szövet, illetve a sejt, az előző kórszövettani, az utóbbi sejtszintű, citológiai vizsgálatot jelent. a citológiai, sejtszintű vizsgálat a rákmegelőző állapotok felismerését szolgálja. A pato lógia fő diagnosztikus eszköze maisa mikroszkóp. Ez a legalapvetőbb módszer, hiszen a különböző mikroszkópok ma már csaknem molekuláris szintig képesek információt adni sejtekről, szövetekről. A mo dern immun-hisztokémia segítségével pedig a gének is látótérbe hozhatók és ez lehet az alapja a megfelelő génre irányított, célzott kezelésnek. mentációt. 1966-ban kiváló orvos elismerésben részesült. 1976- ban váltott és a MÁV Kórház patológiai osztálya élén dolgozott tovább. Dr. Nagy András távozásakor, 1977- ben azután „delegáció” indult a debreceni egyetemre, hogy patológusokat toborozzanak. Dr. Szeghy Gergely és dr. Pintér Sándor csábította Szolnokra a frissen diplomázottakat, akik merészet gondoltak: levelet írtak a Hetényi akkori igazgatójának, melyben az öt patológusi állás mellé öt másikat kértek feleségeiknek, öt lakással és természetesen megfelelő javadalmazással.- Azt hittük, esélyünk sincs, így mi lepődtünk meg leginkább, mikor dr. Csépányi Attila igazgató elfogadta feltételeinket - emlékszik vissza dr. Krasznai Géza, aki végül 1977. július 1-jén elsőként érkezett, s azóta is vezeti a megyei kórház patológiai osztályát. Természetesen a feltételek te- lesítése azért nem ment egyik napról a másikra, így a főorvos és dr. Ludmány Éva közvetlen munkatársa hónapokon keresztül az orvosi szobában aludt gyermekével, s onnan kocsiztak az iskolákba reggelenként. Lassacskán azonban kialakult az új rend és a 80-as évek elejére már hét szakorvos dolgozott az osztályon. Igazi áttörést jelentett a szakmában, amikor elektron- mikroszkópot kaptak, melyen az a dr. Tóth Tibor dolgozott csapatával, aki azóta Japán után már Bristolban dolgozik, s akinek nevéhez számos jelentős közlemény kötődik. Időközben további négy orvos távozott külföldre, közülük Károlyi Péter jelenleg Svédországban osztályvezető. A 33 év alatt összesen 15 szakorvos fordult meg Szolnokon. S hogy mennyire változott az évtizedek során a patológia? Gyökeresen. Amíg a 70-es években még az elhunytak 85 százalékát elboncolták, ma ez az arány alig 30 százalék körüli. Ám akkoriban még azt is kevesen tudták, mi fán terem az immun-hisztokémia, ma azonban már évi 17 ezer preparátum készül csak a Hetényi kórházban, hiszen manapság tűvel bármilyen szervből mintát lehet venni. Épp ezért a patológus ma már kényszerű polihisztor, akinek minden területhez értenie kell, akár az agyról, akár_a_vesé- ről legyen szó. Egyre szélesebb tehát a paletta, egyre nagyobb a vizsgálati anyag és egyre többször kérik más szakmák a patológus véleményét. Ám az emberi szervezetben nem minden fekete és fehér, ahhoz pedig, hogy a kettő közötti szürke zónából el lehessen mozdulni, szülte minden esetben konzultáció szükséges. Ezt segíti a dr. Krasznai Géza által bevezetett konzulens asztal a szolnoki patológián. Itt lehetőség nyílik rá, hogy ugyanazt a vizsgálati anyagot egy időben hárman is láthassák a mikroszkóp lencséje alatt, s csak akkor állnak fel, amikor közös nevezőre jutottak. Az oldal az intézmény és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Tudomány és művészet szerencsés találkozása Szolnokon kórházi estek Dr. Nemes András hívta életre 12 évvel ezelőtt a gyorsan népszerűvé vált programsorozatot Évek óta rendszeres időközönként találkoznak a tudósok és a tudomány iránt érdeklődők Szolnokon, a Megyei Kórházi Esteken. A programsorozat lelke, dr. Nemes András, aki 12 évvel ezelőtt életre hívta ezt a tudományos rendezvényt.- Az általam megálmodott és megvalósított Megyei Kórházi Estek tudományos rendezvény- sorozatával hagyomány teremtődött városunkban - mondja dr. Nemes András. - Az esteken nem csak a legkiválóbb hazai és helyi .szaktekintélyek tartottak tudományos előadásokat, hanem többek között a melbourne- i és a bostoni Harvard Egyetem orvosprofesszorai: Perényi András pszichiáter és Ábel György kutatóorvos is, akik szolnoki kötődésűek. Mindkettőjük édesapja országosan elismert orvos volt. A Megyei Kórházi Esteken hallgathattuk többek között Katona Mártát, a szegedi Gyermek- klinika professzorát, Tulassay Tivadar, Rák Kálmán, Muszbek László, Fésűs László akadémikusokat, sőt, bemutatkozási lehetőséget kaptak kórházunk orvosai, nővérei. E rendezvények túlmutatnak egy szakmai fórumon, mert köz- művelődési szerepet is teljesítenek. A hallgatóság a tudomány, a művészet és a gasztronómia egységbe foglalásával, a magyar színház-, zene-, képző-, szakácsművészet, valamint a hazai borászat kimagasló személyiségeivel is rendszeresen találkozhatott a megyeháza dísztermében. Balázs Pétertől Törőcsik Mariig a magyar színházi élet színe- java lépett fel estjeinken. Itt kell megemlíteni Simon Ferenc, Pogány Gábor Benő és a nagybányai Tőrös Gábor szobrászművészek, valamint a Szicíliában élő Jánszky Andrea szolnoki festőművész nevét, akik méltó hátteret biztosítottak rendezvényeinknek. Számtalan alkalommal gyönyörködhettünk a Szolnoki Szimfonikusok játékában, Izaki Masahiro főzeneigazgató vezényletével, de fellépési lehetőséget kaptak ifjú tehetségek is. Gyakran kérdezik tőlem, hogy miben hasonlít egymáshoz az orvostudomány és a művészet? Szerintem a művészet a lélek megtartója. Mindkettő testi és lelki fájdalmainkat enyhíti, sok esetben gyógyítja. A Szolnokról elszármazott világhírű biokémikus professzor, Laki Kálmán életművének tükrében a medicina már művészet. Csehovtól Németh Lász- lóig, az orvosok sokasága foglalkozott az irodalom, a zene- és képzőművészet magas szintű művelésével. A Megyei Kórházi Estek ars poétikája az a harmónia, melyet a tudomány, a művészet és a bor kultúrájának egysége alkot Ezzel tudást, szépséget, örömet közvetít felénk. E filozóA tudományos éstek „atyja” dr. Nemes András fiát képviselve, az 1998 óta eddig 35 alkalommal megrendezett konferenciák népszerűek, minden alkalommal telt ház előtt zajlanak, magas presztízsérté- kűek. Meghívót küldünk a megye minden praktizáló és nyugdíjas orvosának, de szívesen látjuk a laikus érdeklődőket is. Jövőbeni terveim között szerepel, hogy tudományos est keretén belül vizsgáljuk meg, milyen szerepe van a hitnek a gyógyításban. Hatalmas orvosi irodalom foglalkozik e területtel. Ennek ellenére - sajnos - nem eléggé része a mindennapi orvosi munkának, pedig a gyógyítás sem mondhat le erről a lehetőségről. ■
