Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-13 / 239. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2010. OKTÓBER 13., SZERDA TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE Gőzné Csőke Katalin és Gőz Béla (kanállal) épp a speciális mentőknek porciózzák az ételt. A kétszázhetven adag egy óra alatt elfogyott. Egyből Devecserre siettek segítség Miklósiak osztottak ételt az iszapkatasztrófa helyszínén Egy dolgos élet munkáját ismerték el Jelenfi János kengyeli pékmes­ter a közelmúltban nívós kitün­tetést vehetett át Szolnokon a VI. Területi Prima-díj-átadó gálán. A vállalkozó a VOSZ megyei elnök­ségének döntése alapján az Ipar­testület kezdeményezésére Az Év Pékmestere díjban részesült.- Nagyon megleptek és egy­ben nagyon megtiszteltek ezzel az elismeréssel, tulajdonképpen egész életem munkáját keretbe foglalták. Budapesten tanultam ki a szakmát, majd egy kun­szentmártoni sütödében helyez­kedtem el, ahol 18 évet húztam le. Később Cibakházán kibérel­tem egy pékséget, ahol felesé­gemmel dolgoztam, kiváltottam az ipart, és mestervizsgát is tet­tem. Kengyeli pékségemet 1985- ben nyitottam meg, ahol 3 kilós kenyeret is sütöttem. Ma is két műszakban, közel százféle ter­méket gyártunk — foglalta össze röviden pályáját a ma már nyug­díjas, 2004-ben Aranyperec díj­jal is kitüntetett pékmester.- Kényszerből választottam a pékszakmát, hisz eredetileg gép­lakatos akartam lenni. Ennek el­lenére e szakmában is igazán megtaláltam a számításomat, megszerettem ezt a munkát. Az állandó éjszakázás fárasztó és ki­merítő volt, de én mindvégig ki­tartottam. Minden munkahelye­men megbecsültek, mert mun­kámban maximalista voltam — tette hozzá Jelenfi János. ■ R. Tóth Norbert bámulatos sikerszériája A közelmúltban Tatabányán ren­dezték meg a serdülő atléták egyéni országos bajnokságát, ahol az zord időjárás ellenére a Törökszentmiklósi Diák Atléti­kai Klub versenyzői jól szerepel­tek. Közülük is kiemelkedett R. Tóth Norbert, aki gerelyhajítás­ban szerzett országos bajnoki cí­me mellé súlylökésben és disz­koszvetésben még két dobogós helyezést is begyűjtött. Norbert október 2-án gerelyhajításban a magyar válogatott tagjaként ha­zánkat képviselte a szlovéniai Mariborban. Norbert itt is iga­zolta tehetségét és közel 10 mé­terrel megelőzve a második he­lyezettet 62,59 méteres ered­ménnyel nyerte a versenyt. ■ A Kolontár és Devecser térségében történt vörös- iszap-katasztrófáról érke­ző hírek hallatán egy tö­rökszentmiklósi baráti társaság azonnal a segít­ségnyújtás mellett dön­tött. A csapat öt tagja a helyszínre utazott, és jó­tékonysági céllal 270 adag ételt főzött, majd osztott ki a mentésben dolgozók részére. Kis Zoltán — Családommal és két barátom­mal vasárnap hajnali három óra­kor felpakolva indultunk el a vö- rösiszap-katasztrófa által sújtott ötezer lelkes kisvárosba, Deve­cserre - kezdte mondandóját Gőz Béla, a karitatív akció ötlet­gazdája és szervezője. Miután elpző nap bejelentkeztünk a mentést irányító operatív törzs­höz, illetve az ottani polgármes­teri hivatalba, így akadálytala­nul juthattunk be a lezárt telepü­lésre. A templom melletti téren más civilek társaságában reggel nyolc órára mi is felállítottunk három üstöt és egy nagy bográ­csot, amikben felkészítettük az ételeket. Az utazás előtt idehaza gyors adománygyűjtésbe kezd­tünk, ami révén ismerős vállal­kozóktól, barátoktól, szomszé­doktól, jó szándékú emberektől összegyűjtöttük, majd előkészí­tettük a szükséges alapanyago­kat. Mintegy 40 kilogramm mar­halábszárból és egy jókora birká­ból főztünk pörköltet, illetve bab­gulyást. Déltájra el is készül- tühk, és alig egy óra alatt 270 adag meleg ételt és 100 kiló ke­nyeret osztottunk ki a mentés­ben részt vevő katonáknak, tűz-. oltóknak, rendőröknek, speciá­lis mentőknek, valamint a ka­tasztrófavédelem és a polgári vé­delem embereinek. A kimerült dolgozóknak jólesett a frissen főtt, egytányérnyi ebéd — foglal­ta össze Gőz Béla. Amint azt a Devecseren járt miklósi társaság másik tagja, A helyszínen szintén megfor­dult Szabó Péter megjegyezte, nemcsak a látvány miatt szo­rult össze a gyomruk. Arra is felhívták a figyelmüket, hogy ha meghallják a sziréna hangját, akkor azonnal mene­Gőzné Csőke Katalin kiemelte, örömteli érzés volt megtapasz­talni, hogy az emberek egy szó­ra, rögtön az akciójuk mellé áll­tak, s együttérzéssel ajánlották fel adományaikat. Mindenki a le­hetőségeihez mérten maximális támogatást nyújtott, példamuta­tó városi-térségi összefogást ér­zékeltek. Senki sem gondolko­dott az adományozás kérdésén, mert bizonyára a látottakból-hal- lottakból azonnal átérezte, hogy a kialakult súlyos helyzetben se­gítenie kell embertársain.- Lesújtó és egyben szívszorí­tó látvány fogadott bennünket, amikor a főzés után testközelből megpillantottuk a másfél hete tör­tént borzalom nyomait — emléke­zett Vissza a szörnyű állapotra a csapattal tartó Kovács Zsolt.—Az ott lakó emberek és az önkéntes segítőik a házakból hordták kife­külniük kell a közeli, magas dombra. Ha újabb gátszaka­dás következett volna be, negyedórán belül akár két-há- rom méteres, lúgos iszaphul­lám is rájuk zúdulhatott volna. lé egykori értékeiket, a tönkre­ment bútorokat, a háztartási gé­peket, a lakberendezési tárgya­kat; takarítottak, lapátolták az iszapot, vízsugárral mosták az utat, járdát, falakat. Alig láttunk megmenthető dolgokat, egy-egy zsáknyi holmin kívül a családok szinte mindene a'lúg és az iszap martalékává vált, az egész életük munkája megsemmisült. Megrá­zó volt látni az ablakokba kitett kereszteket és mécseseket. Meg­döbbentő volt, ahogy a mentés­ben résztvevők erős vízsugárral mosták a mentésben dolgozó tár­saik védőruházatát, járműveit. Láttuk, hogy a tűzoltókon is segí­teni kellett olykor, mert az arcuk­ra, szemükbe fröccsent a lúgos iszap. A folyamatos locsolás elle­nére is érezni lehetett a szálló iszappor és a lúg kedvezőtlen ha­tását a levegőben. A segítők társasága egyébként eljuttatta a devecséri önkor­mányzathoz azt a dr. Juhász Eni­kő polgármester asszony által írt levelet is, amelyben a miklósi vá­rosvezető részvétét fejezte ki a vegyipari balesetben elhunytak hozzátartozóinak, illetve együtt­érzését fejezte ki a károsultak­nak. Emellett felajánlotta Török- szentmiklós város későbbi segít­ségét is. Megtapasztalták a kiszolgáltatottságot Az egykori Megasztár-versenyző a vízparton pihen portré Barócsi Tamásnak a minap egy mutatós, hat és fél kilós harcsa akadt a horgára Bár a törökszentmiklósi Barócsi Tamás, művésznevén Genya a legjobb huszonnégy versenyző közé is bejutott a most zajló Me­gasztár zenei televíziós vetélke­dősorozatban, onnan azonban hamar kiesett. Ennek ellenére a punkzene-rajongó ma sem bús­lakodik és nem unatkozik.- Élvezem a szabadságot, so­kat bulizok, rengeteg ismerőst, barátot szereztem az elmúlt hó­napok alatt. Sokan megismer­nek és köszönnek, olykor megál­lítanak az utcán, elismerően szólnak hozzám. Ahogy azt má- | sok is mondják, sajátos, érdekes s egyénisége, színfoltja voltam én J a műsornak, amelyben egyéb- I ként nagyon jól éreztem magam. Tamás a vízparton is jól muzsikál. Legutóbb egy nagy harcsát fogott. Érfékelem azt, amit elértem, azon pedig kár sóvárogni, hogy mi lehetett volna. Hiszem, hogy az az igazán tehetséges, aki évek múltán is fennmarad, és nem az, aki fordulóról-fordulóra tovább­jut. Mindenesetre a kiesésem számomra meglepetés volt, mert szerintem színesebb produkciót nyújtottam, mint a vetélytársam. Az is igaz, hogy sok olyan éne­kes esett már ki, aki igazán éne­kelni is tudott, vagyis kiváló hangja volt - adott rövid önérté­kelést Genya. Tamásnak tizenhat éves kora óta álma volt, hogy szerepeljen és zenéljen. Mint mondja, őt a kamera rendkívüli módon moti­válja, míg tapasztalata szerint másokat inkább lebénít. Ha a műsor lecseng, zenekart szeret­ne alakítani Budapesten, és emellett értelmes munkát is vé­gezne, mert az általa űzött mű­fajból önmagában megélni nem lehet.- Örülök, hogy most van egy kis időm Szakállason a telkemen kertészkedni, és mellette hódol­ni a szenvedélyemnek, a horgá­szatnak. Az őszi pergető horgá­szatot, a rablóhalazást szeretem leginkább, bár idén elkezdtem a műlegyező horgászatot is. A na­pokban fogtam idei legnagyobb halamat, egy 92 centiméteres, hat és fél kilós csukát - tette hoz­zá a helyiek körében igen nép­szerű miklósi énekes. ■ Kis Z. wmmmm Márton János a térséget képviselte október 9-én a fővárosban az Országos Polgárőr Szö­vetség szervezett konferen­ciát, ahová olyan pedagógu­sokat hívtak meg, akik isko­lájuk révén a polgárőrséggel együttműködnek. A konfe­rencián Kolozsi József, a Megyei Polgárőr Szövetség elnöke mellett Márton Já­nos, a Pánthy Endre Katoli­kus Általános Iskola igazga­tója képviselte a miklósi- akat. Tanulmányutat terveznek Giissingbe 2011. január 1-ig az örmé- nyesi képviselők és bizottsá­gi tagok továbbra is lemon­danak a tiszteletdíj és a költségtérítés felvételéről, tudtuk meg Török Csaba polgármestertől. Az így megmaradó összeg egy ré­széből a képviselő-testület tanulmányútra utazna az ausztriai Güssing térségébe. Itt három település össze­fogva egy fenntartható falu- modeHt valósított meg, ezt tanulmányoznák. Megszépült az idősek klubja Fegyverneken A KÖZELMÚLTBAN adták át Fegyverneken a megújult I. számú Annaházi Idősek Klubjának épületét. Az eltelt közel négy évtized alatt ki­sebb karbantartásokat vég­rehajtottak itt, de az épület egyre rosszabb állapotba ke­rült, így megérett a teljes körű felújításra. Emellett ki­cserélték az elavult bútoro­kat és kiépítették a hiányzó informatikai rendszert is. Harmadik helyet ért a szilvapálinka A közelmúltban rendezték meg Kisújszálláson a gaszt­ronómiai napokat. Itt a pá­linkaverseny összetett kate­góriájában a fegyverneki Balogh József harmadik he­lyezést ért el a szilvapálin­kájával. A nyugdíjas gyógy­növényszakértő tavaly ugyanitt második lett. SZ0U0N.hu További térségi hírek olvashatók a SZOUON.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Törökszent- miklóson élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg­osztani kollégánkkal, ne haboz­zon, tárcsázza a 56-516-746-os telefonszámot hétköznapokon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom