Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-30 / 228. szám

AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 felújították A kerítést. A hét végi istentiszteletet követőén a hívők és az érdeklődők körbejárták a szolnoki református templom régi stílusában újra­épített kovácsoltvas kerítését. A munkálatok költségeit az önkormányzat, il­letve helyi vállalkozók és városlakók támogatták. 2010. szeptember 30. „Aludj máskor!”, avagy (Z)űrlakók felvonulása Idén október 9-én és 10-én rende­zik meg a 24 órás vetélkedőt — „Aludj máskor!” elnevezéssel —, melynek helyszíne a városi sport- csarnok lesz. Az egyedülálló diák­esemény 10 éves múltra tekint vissza, és ebben az évben „ A-zűr- kutatás” fantázianévre hallgat. A nagy múltú rendezvényre elláto­gató érdeklődőknek hatalmas él­ményben lehet részük, hiszen 12 csapatban összesen közel hat­száz fiatal egy helyen játszva, szórakozva és szórakoztatva old meg látványosabbnál látványo­sabb feladatokat. Az alapvető esz­me, amely köré szerveződik a já­ték, mit sem változott az elmúlt években. Az esemény egy olyan játék, mely során a részt vevő fia­talok kiléphetnek a mindennapi életükből, és jól felépített hangu­latban, érzésben tölthetnek el egymással 24 órát. A vetélkedő szombat reggel 8 órakor veszi kezdetét a Kossuth téren. Vasár­napra pedig kiderül, melyik Szolnok „legkreatívabb középis­kolája”. Csapatok, figyelem! Elő­feladat: csapatonként 5 főt vár­nak október 7-én 17 órára a Ver­seghy Ferenc megyei könyvtár­ba. A helyszínen keressétek Dankóné Szabó Editet! A feladat részletes leírását megtaláljátok a www.24orasvetelkedo.hu hon­lapon. Utolsó soros ülését tartotta a helyi közgyűlés Négy év elteltével, ebben az ösz- szetételben utolsó soros ülését tartotta a szolnoki közgyűlés az elmúlt héten. Legközelebb, ok­tóber hónap utolsó csütörtökén már csak azért is egy új testület folytatja munkáját, mivel a köz­gyűlés tagjainak létszáma is csökkeni fog az október 3-i ön- kormányzati választást követő­en - 27 helyett 17 képviselő lát­ja el majd a helyhatósági felada­tokat. A közgyűlésen Szalay Ferenc polgármester értékelte az elmúlt ciklust, megköszönte a testület négyéves munkáját, kiemelve, hogy az eltelt időszakban az is­mert nehéz helyzetekben, a gazdasági válságtól sújtott idő­ben, az ár- és belvizes évszakok­ban is helytállt a város vezetése a város lakosságával összefogva. A város első embere - a számok pontos felsorolásában Kéri Jó­zsef gazdasági igazgató segítsé­gét kérve — a kötvénykibocsá­tásról is szólt. Szalay Ferenc hangsúlyozta: e hitelfelvétel - hasonlóan más településekhez — biztosította, hogy a város ta­karékosan működhessen, illet­ve, hogy a legalapvetőbb fejlesz­tések megvalósulhassanak. A szolnoki közgyűlés tagjai a városlakók bizalmát is megköszönték a négy éves ciklus utolsó testületi ülésén Folytatódnak a bevált egészségügyi szűrések — Az őszi egészségmegőrző szű,- rőprogram három hétig tártott Szolnokon, s ez idő alatt 4 ezer 260 vizsgálatot végeztünk el — tájékoztatta lapun­kat Jánosiné dr. Be­ne Ildikó, a Hetényi Géza megyei kór­ház-rendelőintézet megbízott főigaz­gatója, orvos igazgatója. — Az érdeklődés igen nagy volt. Jó néven vették a szolnoki polgárok, hogy a város olyan te­rületeire is eljutottunk, ahol ed­dig még nem voltak szűrővizs­gálatok (például Vegyiművek-la- kótelep, II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola). Novemberben még lesz munkahe­lyi szűrés is. Hagyo­mány, hogy a város­ban működő cégeknek felajánl­juk ezt a lehetőséget, igy idén a COOP dolgozóihoz jutunk majd el — folytatta. — A szeptemberi programmal csatlakoztunk a prosztatavilágnaphoz. A férfiak hete keretén belül a Hetényi Gé­za megyei Kórház-Rendelőinté­zet urológiai osztályán a szakor­vos kollégák elvégezték a szűré­seket és amennyiben szükséges volt, a műszeres vizsgálatokat is. Számos civü szervezet csatla­kozott a rendezvényünkhöz. Az érdeklődők érdekes előadáso­kat, hasznos életvezetési taná­csokat kaphattak. Az eredmények szakmai érté­kelése még folyamatban van, de összességében elmondhatjuk, hogy sikeres rendezvénysoroza­tot zártunk. Reméljük, hogy ta­vasszal folytatni és megújítani tudjuk programjainkat — hang­'1 ____i _ T í_____* £. TI____TlJri-jC ■ Számos civil szervezet csat­lakozott a ren­dezvényünkhöz. Eredeti helyére állítják vissza a Mária-szobrot Százhatvanhárom év: ennyi ide­je állították fel Szolnokon azt a Mária-szobrot, amelynek kálvá­riája talán a végéhez közeledik. A Szolnoki Művészeti Egyesület védnökséget vállalt ugyanis a Mária utca névadó szobrának restaurálása és felállítása felett. A szobor jelenleg a rákóczifalvi Macimúzeumban kialakított tűzoltógyűjtőhelyen áll, míg ta­lapzata több darabban a múze­um udvarán fekszik. Egy tűzoltóemlékhely részeként sze­rették volna felállítani, a múze­um szomszédságában lévő, Má­riának felszentelt templom előtt. Balázs Antal bútorrestaurátor, a Macimúzeum alapítója elmondta: úgy tervezték, hogy Kelet-Ma- gyarország komoly tűzoltó- emlékhelybázisává fejlesztik a gyűjteményt. Ennek lett volna je lentős része ez a szobor is, ame­lyet megtisztított, letakarított. — Lett volna egy olyan emlék­hely, amit a tűzoltók meg tudtak volna koszorúzni, ott megemlé­kezni. A tervek, az engedélyek is megvoltak már rá. De nem va­gyunk az ellen, hogy a szobrot elvigyék Szolnokra. Bár igaz, mióta Szolnokon levették a he­lyéről a szobrot, azóta igazából senkit nem érdekelt, tisztelet a kivételnek. Ha a rákóczifalvi tűzoltók és mi nem őrizgetjük, akkor vajon mi lenne már vele? Szolnoknak ez is hozzátartozik az értékeihez, emlékeihez, még­is, hogy nincs rá pénz? - tette fel a kérdést Balázs Antal. Szolnokon úgy vélik, mivel 1847-ben a város lakóinak mun­kájával és adományaiból állíttat­ták a Mária-szobrot, ezért igenis vissza kell kapnia azt. — Kedves ismerősöm, Ferencz Tiborné, a szolnoki pedagógus­nyugdíjas klub vezetője keresett meg azzal, hogy hiányzik a szol- noldaknak ez a szobor, hiszen főleg az idősebb generáció szá­mon tartja ezt az alkotást — mondta Pogány Gábor Benő szobrászművész, a Szolnoki Mű­vészeti Egyesület elnöke. — Azt mondták, szeretnék visszaállta­SZOLNOK MÚLTJÁRÓL ______________; $ I El feledett díszpolgárok: az orvos és a katona kicsit a sorok között is olvasni. Ugyanis a hadsereg és a polgár­ság nem mindig élt a legna­gyobb békességben egymás mellett. Ferenc József soknem­zetiségű birodalmának az egyik legerősebb kötőanyaga az ármá­dia volt, amit azért, hogy ezt a feladatát hiba nélkül elláthassa, az évszázadok során valami né­pek feletti, állam az államban testületté emelte az uralkodói akarat. Ebből aztán akadt is sok bonyodalom, gyakran vérre me­nő összecsapás is a kivételezett katonai kaszt és a polgárság ön- tudatosabb tagjai között. Volt, hogy maguk az önkormányzat­ok akasztottak bajuszt testületi­leg Őfelsége katonáival, s nem voltak ritkák a párbajjá fajuló el­lentétek sem a társadalom mun­dérba bújt és civü képviselői kö­zött. Az egyik legszélsősége­sebb, és kirívóan durva eset egy újságíróval történt meg ebben a műfajban, amikor Bartha Miklós országgyűlési képviselőt, a ko­lozsvári Ellenzék című újság szerkesztőjét két katonatiszt karddal büntetlenül összevag­dalta. Ezek tudatában különösen nagy jelentőségű dolog lehetett Brunner ezredes elismerése a polgárság részéről. SZATHMÁRY ISTVÁN Egy város, egy közösség legna­gyobb megtiszteltetése, amit élő földi halandónak adhat, a dísz­polgárság. Olyan elismerés ez, ami egyaránt díszére válik a ki­tüntetettnek és az adományozó­nak. Hiszen ezt kiérdemelni normális esetben nem kis telje­sítménnyel lehet csupán. Igaz, néha a politika is beleszólt a do­logba, a történelem egymásra ra­kódó hordaléka nemegyszer bo­ronáit össze egymással ilyen módon homlokegyenest ellenté­tes szellemiségű, és idővel igen­csak változó megítélésű embere­ket. De végül is mindenütt van forgács, s általában azért el­mondható, időtálló elismerést jelent a díszpolgári cím. Szolnokon is hosszú rendje van már az így megtisztelt személyisé­geknek, s érdemes visszatekinteni egy pillanatra kicsit a sor elejére is. Városunk első díszpolgárairól ugyanis már elég kevés emlék él a köztudatban. Nem valószínű, hogy sokunknak ismerősen cseng például dr. Schmiedt Vilmos orvos neve, akit a kiegyezés évében, 1867 júliusában elsőként emelt Szolnok vezetése erre a rangra. A korabeli tanácsi jegyzőkönyvből a régi, kicsit cirkalmas szóhaszná­lattal fogalmazva is pontosan tud­juk az elismerés indokát: ....kötelessége..., kik az emberi­ség részére önzéstelenül hoztak áldozatokat, s az emberiség javá­nak előmozdításán, szenvedései­nek elhárításán fáradoztak, hálás elismeréssel lenni, s ebbeli elisme­rését szóval, tettel kimutatni, ezen elvből kiindulva dr. Schmiedt Vil­most díszpolgárrá választotta... ...az összes lakósság, de különös­képpen a szegényebb néposztály díjtalan, önfeláldozó orvoslásá­ért...”. Az indoklás mindent el­mond a néhai orvosdoktor érde­meiről, s ezen túlmenő rá vonat­kozó adatot hirtelenjében nem is nagyon sikerült találni. Sz intén nem sok adatunk van a város következő díszpolgárá­ról, Brunner Ferenc ezredesről sem, aki 1877 októberétől 1882 szeptemberéig volt Szolnok há­Díszpolgárunk: Tisza Kálmán ziezredének, a császári és kirá­lyi 68. gyalogezrednek a pa­rancsnoka. A derék hadfit 1879- ben, katonai pályafutásának 40. évfordulója alkalmából tisztelte meg a város: ....nagybecsű fi­gy elme és őszinte jóakaratáért, mellyel városunk közügyéit itt időzése alatt mindenkor figyel­mére méltatta, melegen pártfo­golta és a maga párfogásával előmozdította, hálájának és elis­merésének kifejezéséül Szolnok város díszpolgárává egyhangú­lag megválasztotta...” Azon túlmenően, hogy ná­lunk valóban jelenleg is élő, tisz­teletreméltó hagyománya van a helyőrség és a város barátságos és harmonikus együttélésének, az utóbbi bejegyzésnél érdemes MINISZTERELNÖK VOLT SZOLNOK ELSŐ DÍSZPOLGÁRA Az első politikus, aki díszpolgár lett Szolnokon, a várost megye- székhellyé emelő Tisza Kálmán miniszterelnök volt. Őt 1885-ben tisztelte meg a címmel a város közgyűlése. VfPi Balázs Antalék Rákóczifalván megőrizték Szolnok és a szolnokiak számára a Mária-szobrot ni, és ennek a civil kezdeménye­zésnek vállalta az egyesületünk a védnökségét. Az alapító okira­tunkban ugyanis benne van min­den műérték pártolása. A szobor ugyanakkor restaurálásra szorul, így a védnökségünkkel a szak­maiságot is szeretnénk képvisel­ni. Ezért profi restaurátorokkal mérettük föl a szobrot és talapza­tát, hogy milyen költségek me­rülnek fel a helyreállítás során — számol be az előkészületekről. A tervdokumentáció szerint az egész munka költsége körül­belül 1,4-1,45 millió forintba ke­rülne. Igaz, ebben még nincs benne a helyszín kialaldtása, a szállítás, a kerítés, a daruzás. Emellett az egyesület szeretné meghatározni azt is, hogy hol, milyen környezetben álljon a szobor a Mária utca végén. A jö­vő évi egyházmegyei találkozó­ig szeretnék felállítani a Mária- szobrot. SZENT FLORIAN-DOMBORMU A TALAPZATON Két tűzeset sikeres megfékezésének emlékére határozott Szolnok város tanácsgyűlése a szobor állíttatásáról 1846. jutius 29-én. A szobor, melyet 1847. május 24-én áldottak meg, s amely talapzatán Szent Flórián-dombormü látható, a város lakóinak munkájával és adományaiból készük, Bauer György szobrász alkotása. A mű eredetileg szabadon ált a Mária utca 19. számú telken, majd a századfordulón odaépült ház ablakmélyedésében állították fel Ezután nem sokkal a helyi Szentháromság-plébániatemplomba került, majd onnan 2002-ben került a megyei tűzoltók szövetségéhez. Ezután akarták Rákóczifalván felállítani egy tűzoltóemlékkely részeként. Jelenleg a Macimúzeumban látható a szobor. — A gyűjtést Ferencz Tiborné vállalta, akinek hihetetlen ener­giái vannak ehhez — mondta Pogány Gábor Benő. — A restau­rálási tervdokumentációt eljut­tattuk a városhoz, hogy az ön­kormányzatiság lépcsőin is vé­gigmenjen az elképzelés. A szo­bor egyébként a hányatott sorsa miatt egyre csak pusztult, ezek nyomát magán is viseli. Festett volt, azt is szeretnénk helyreállí­tani. Az az elképzelésünk, hogy ha valaki megáll a Szenthárom­ság-templom előtti téren, akkor egy műemlékegyüttest lásson: a templomot, a restaurált Kálvári­át, a Szomorú Krisztus-szobrot és majd a Mária-szobrot. Abban reménykedem, hogy ez referen­ciául szolgálhat további terve­inkhez. Azaz az egykori, Kos­suth téren állt Szentháromság­szobor, illetve a Vártemplom mögötti Nepomuki Szent János- szobor rekonstrukciójához — vázolta fel a szobrász a terveket. BARANYI GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom