Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-21 / 220. szám

2 OlvasoinK irtaK Mi mutassunk jó példát! A középiskolások zöme nem tudja, hogy mi az a kamat, ol­vastam nemrég az Új Néplap­ban. Elgondolkodtató, hogy mennyire hiányosak a fiata­lok anyagi dolgokhoz kapcso­lódó ismeretei. A szociológus szerint a rendszerváltás óta sokakban nem tudatosult a kapitalizmus árnyoldala, hogy válságos évek is bekö­vetkezhetnek. Sajnos sok gyerek szülei példáján is lát­hatta, hogy vannak akik oda­figyelés nélkül költenek, töb­bet mint amit megengedhet­nének. Merthogy ők sem já­ratosak a pénzügyi ismere­tekben, esetleg felelőtlenek. A szakember szerint érde­mes már gyerekkorban hoz­zászoktatni a kicsiket, hogy meg kell tanulni a pénzzel bánni. A szülőnek oda kell fi­gyelni, hogy a zsebpénz adás­nál a lényeg a következetes­ség. Ha például jó jegyeket hoz, segít otthon a házimun­kában, akkor emelkedhet a gyereknek adott összeg. Ha ellenkezője történt, akkor csökkenhet. Meg kell tanul­nia a pénzzel bánni a gyerek­nek akkor is, ha fix összeget kap: be kell osztania, hogy hó végéig kitartson. Ez nem könnyű feladat. A felnőttek is nehezen boldogulnak kerese­tük beosztásával, ha-az kicsi. Ki kiéli fizetni legelőször a fjű- tés, a villany és vízfogyasztás számláit, a telefon, az inter­net, a hiteltörlesztés, a bizto­sítás és az egyéb díjakat. Ezt követően kell a maradékot be­osztaniuk: élelemre, szórako­zásra, ruházkodásra, egye­bekre és: takarékosságra! Az utóbbit kevesen tehetik meg, kicsi összeg jut (vagy se­mennyi) arra legtöbb háztar­tásban, hogy havonta rend­szeresen félre is tegyenek. A havi pénzbeosztást sze­rintem is érdemes a gyerekek­kel mielőbb megismertetni, abba őt bevonni. Így családon belül tanulhatják meg a pénz­ügyietekkel kapcsolatos kife­jezéseket, és később nem okoz gondot nekik a pénzzel taka­rékosan, ésszerűen bánni. B. Julianna, Szolnok A hagyaték miatt lökte hanyatt édesanyját Egy kunhegyesi ház udvarán családi veszekedés történt va­sárnap. Az ott lakók, egy 40 éves férfi és édesanyja kevere­dett szóváltásba. A férfi erősen ittas állapotban volt és meghalt édesapja hagyatékán szólalko- zott össze anyjával, akit meglö­kött a vita hevében. Az idős aszszony hanyatt esett és a fe­jét beverte a betonba, szeren­csére csak könnyebb sérülést szenvedett. A fia ezt látva el­ment a házból. Ellene az ideig­lenes távoltartást elrendelte a rendőrség, a sértett pedig kön­nyű testi sértés miatt terjesz­tette elő magánindítványát, tudtuk meg a megyei rendőr- főkapitányságtól. ■ MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. SZEPTEMBER 21., KEDD Kötbért kémek a gazdáktól mezőgazdaság Terményt követelnek azon termelőktől, akiknél az időjárás aratott Pontosan mi is a termékértékesítési szerződés lényege? A ptk. egyértelműen fogalmaz a mezőgazdasági termékérté­kesítési szerződésről. Ez alap­ján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, hizlalásé állatot kö­teles kikötött, későbbi időpont­ban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni. A megrendelő pedig köte­les a terményt, terméket, álla­tot átvenni, valamint az ellen­értékét megfizetni. az adásvételi és a termékértéke­sítési szerződés egyaránt dolog átadására irányuló megállape dás. Ám a mezőgazdasági ter­mékértékesítési szerződésnél az átadás nem a szerződés megkö­tésekor, hanem egy meghatáro­zott későbbi időpontban követke zik be. Ha tehát a termelő a szerződéskötéskor nyomban át­adja a terményt (terméket, álla­tot), az esetben az ügylet adásvé­teli szerződésnek minősüL Mező- gazdasági termékértékesítési szerződés esetében lehetetlent lés következik be, ha a termelő­nek fel nem róható okból (árvíz, betvk, jégeső stb.) megsemmisül a termény (vis maior). 2006 2007 2008 Idén jelentős terméski­eséssel együtt járó káro­kat szenvedtek el a gaz­dálkodók. Egyes felvásár­lók azonban ezt nem haj­landók tudomásul venni, s nem csak a leszerződött terményre tartanak igényt, hanem kötbérre is Munkatársunktól miért nem fogadják el, az európai gyakorlatban jól ismert, a rendkí­vüli időjárás következtében kiala­kult helyzetet indokként? Ezért a MOSZ megalapozott­nak tartja a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium figyelemfelhívását, mely szerint valamennyi jogvi­szonyra kiterjedő körülmény­ként kell értelmezni a vis maior esemény bekövetkeztét. A napraforgómag összes terménymennyisége a megyében terméscsökkenés következett be. Több esetben a lakosság és a települések védelme érdekében mezőgazdasági termőterületek­re engedték a vizet, a nagyobb katasztrófák megelőzése érdeké­ben. Ezek a vis maior esemé­nyek okozzák a korábban meg­kötött terményértékesítési szer­ződések teljesítésének nehézsé­geit, egyes esetekben teljes elle­hetetlenülését. Székely László szerint a vis maior eseményeket és azok tényleges hatásait az ál­lami hatóságok - a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) - megfelelő ellenőrzés után elis­merik, ennek alapján az állami és uniós kötelezettségek teljesí­tésekor figyelembe veszik, és en­nek bekövetkeztét valamennyi jogviszonyra kiterjedő körül­ményként kell értelmezni. A vis maior események, köztük a rendkívüli időjárás okozta fizi­kai és gazdasági ellehetetlenü­lés jogi kategória és ennek alap­ján a szerződések módosítása a gazdaság valamennyi érintett szereplőjének az érdeke. Ugyan­akkor konszenzuskereső, kom­promisszumkész magatartással, a további partneri együttműkö­dés jegyében feltétlen szükséges megtalálni a helyzet megoldás­hoz szükséges érdemi engedmé­A Vidékfejlesztési Minisztéri­umhoz több termelő által eljutta­tott információ szerint egyes ter­mékfelvásárlással foglalkozó vállalkozások nem fogadják el a velük szerződésben álló terme­lők vis maior (szélvihar, jégeső, belvíz, árvíz) igazolását, hanem kötbér megfizetését, illetve ter­mény átadását követelik tőlük — mondta érdeklődésünkre Szé­kely László. A megyei agrárka­mara titkára hozzátette: a tárca tisztában van azzal, hogy az egyedi szerződések és abból fa­kadó jogviták elbírálása a bíró­ság hatáskörébe tartozik, de is­mételten kinyilvánítja, hogy a vis maior igazolással rendelkező gazdálkodókat, valamint az iga­zolásban megjelölt területeket nem csak a támogatások igény- bevételével összefüggő, hanem más - ideértve a polgári jogi jog­viszonyokat - eljárásokban is vis maior által sújtott gazdának vagy területnek tekinti. Ezt az álláspontot a bírói gyakorlat is alátámasztja. Mint ismert, a rendkívül csa­padékos időjárási körülmények miatt idén jelentős terméski­eséssel együtt járó károkat szen­vedtek el a gazdálkodók. Kiter­jedt területeket sújtottak jég- és viharkárok, sok helyütt meg­semmisült a növényállomány és ennek következtében tetemes A gazdáknak épp elég gondot és anyagi kárt okozott az idei csapadékos időjárás. Most még kötbért is akarnak fizettetni velük. Képünk illusztráció. nyékét - jegyezte meg Székely László. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) titkára megdöbbentőnek nevezte, hogy egyes, a gazdálkodók helyzetét jól ismerő kereskedők és feldol­gozók figyelmen kívül hagyják a természeti katasztrófák hatásait, nem tárgyalnak az érintett ter­melőkkel, terményt és kötbért követelnek tőlük a szerződésre való hivatkozással. A tárgyalástól mereven elzár­kózó és vonakodó kereskedőket a MOSZ emlékezted a két évvel ez­előtti, a mostanival ellentétes helyzetre. Akkor a kereskedők a szerződésben korábban rögzített magas árakat a termelőkre kény- szerített szerződésmódosítással egyoldalúan csökkentették, va­gyis „lenyomták a termelők tor­kán”. Az akkori helyzet nem a ter­mészeti csapások következtében alakult ki, hanem a kereskedők, feldolgozók elszámították magu­kat a piaci ár vonatkozásában és annak alapján kötöttek szerző­dést. A kényszerített szerződés- módosítást a működőképességük fenntartására irányuló intézke­désként indokolták. Ennek tükré­ben különösen érthetetlen, hogy Szavazzon honlapunkon ^ ma 16 óráig: . T SZ0U0N.hu ^ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ■ Ön szerint jogos kötbért kérni a károsult gazdáktól? Adományt kaptak. Vérgázanalízis-géphez való fontos alkatrészt kapott a szolnoki MÁV Kórház egy alapítványtól. így a berendezés egy újabb funk­ciójának működése biztosított. Felvételünkön Szentmiklósi Csabáné aneszteziológiai szakasszisztens látható a készüléknél. Még partra sodort hűtőszekrényt is találtak A Tisza-tó napjára egyszer már rendbe tették a tározó környeze­tét, utána azonban minden idők második legnagyobb árhulláma vonult le a térség­ben. Ennek apadó ága rengeteg sze­metet görgetett ma­gával, de a július vé­gén, augusztus ele­jén levonuló kisebb árhullám szintén jelentős mennyiségű uszadékot és kommunális hulla­dékot hordott össze a hullámté­ren. Aztán a gyakori esők akadá­lyozták a több uszálynyi szemét összegyűjtését.- Az uszadékfát, ami alkal­mas tüzelésre, megkapja a la­kosság, a mintegy húsz tonná­nyi kommunális hulladékot pe­dig a tiszafüredi lerakóba szállít­ják a napokban - tájékoztatta szerkesztőségünket Fejes Lő- rinctől. A Közép-Ti- sza vidéki Környe­zetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság szakaszmérnöke el­árulta, az össze­gyűjtött hulladékok között na­gyon sokféle dolgot találtak a szakemberek. Köztük bizony elég meglepő holmikat is. Mint megtudtuk, a hulladék jelentős hányada műanyag palack, de százszámra sodort a víz papu­csokat is a partokra. Sőt még hű­tőszekrényt is. ■ Pólyák Adrienn Műteni kellett az ütővel fejbe vágott férfit Egy fegyverneki férfi átment a szomszédba még pénteken, mert zavarta a hangos zene. Amikor ezt szóvá tette, egy base­ball ütővel kapott ütést a fejére, amitől egy rövid időre elvesztet­te az eszméletét, tudtuk meg Ve­res Évától, a megyei rendőr-fő­kapitányság sajtóreferensétől. Az illető kórházba került, ahol azt mondta baleset érte, majd sa­ját felelősségére hazatávozott. Ám később roszszabbul lett, is­mét kórházba került, ahol kide­rült, nyolc napon túl gyógyuló sérülése van, s meg kellett mű­teni. Ekkor derült ki, hogy a szomszédja vágta fejbe, aki el­len súlyos testi sértés miatt in­dult eljárás. ■ ■ A tüzelésre al­kalmas usza­dékfát megkap­ja a lakosság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom