Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-02 / 204. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Kíviil-belül felújították a mezőtúri kaszinót A mezőtúriak hosszú idő óta kí­sérik már féltő figyelemmel a he­lyi kaszinó épületének sorsát, s találgatják: mi készül a keríté­sen belül. A tulajdonos — a me­zőtúri születésű, de a fővárosban élő — Lakatos István nemrég be­mutatta a kívül-belül teljesen fel­újított épületet az érdeklődők­nek, és elmondta: tervei szerint még az idén megnyitják a gyö­nyörű, 1896-ban átadott létesít­ményt. Az emeleten szállodai szobákat rendeztek be, míg a földszint és a pince klubszerű hasznosítását tervezik. A kaszinó épületének sorsa meglehetősen változatos volt — tudhatjuk meg a kiváló helytör­ténész, dr. Gombás István kuta­tásaiból. Eredetileg a városi olva­sóegyletnek adott helyet, majd 1902-től szolgált Úri kaszinó­ként. 1925 tavaszán híre ment, hogy a kaszinóban vendégeske­dik Móricz Zsigmond. Látogatá­sának eredményét az 1928-ban megjelent Úri muri című re­gényben láthatták viszont a he­lyiek; a túri kaszinó az esemé­nyek egyik helyszíneként szere­pel. De fellépett a házban jászai Mari (1898), és járt a fiatal Ko­dály Zoltán (1908) is. ■ L. M. L. Emelkedett a tandíj a füredi a zeneiskolában Az új tanévben valamivel több tandíjat kell fizetni Tiszafüreden a Fekete László Zeneiskola nö­vendékeinek. Az új önkormány­zati rendelet a központi jogsza­bályokhoz igazodva határozta meg az új térítési díjakat. E sze­rint a tandíj mértéke nem lehet kevesebb, mint a feladatellátás­hoz kapott normatív támogatás 10 százaléka. A zeneiskolában 2001 óta változaüan összeget kel­lett fizetniük a tanulóknak, s a mostani emelés is a lehető legki­sebb - tájékoztatott Baranya Pál jegyző. A havonta fizetendő ös­szeg függ a tanulmányi ered­ménytől, s attól, hogy a növen­dék tanköteles korú vagy 18 éven felüli. Míg például tavaly egy je­les eredményű tanköteles korú diák havi 1260 forintot fizetett, addig a következő tanévben 1680 forint lesz a havi tandíja. ■ P. A. A törvényesség újdonsült felügyelői a települések fölött jogbiztonság Ősztől újra ellenőrizheti az önkormányzatokat a három éve megszüntetett közigazgatási hivatal MEGYEI TÜKÖR Szeptembertől újra működnek a 2007 elején megszüntetett közigazgatási hivatalok. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjévé a napokban dr. Csíkos Zoltánt ne­vezte ki az illetékes miniszter. A kormány most visszaállította a törvényességi ellenőrzési jogot az önkormányzatok fölött, és megkezdte a közigazgatás tel­jes területi rendszerének át­szervezését is. A szeptember 1- jén hivatalba lépett régi-új veze­tőt erről a két fontos változásról kérdeztük.- Az átszervezésről szóló tör­vényjavaslat már a parlament előtt van, és az elfogadása őszre várható - mondta erről lapunk­de mi csak véleményezni tudtuk ezeket. Meg is tettük, de ennek jogkövetkezménye nem volt. Nem fordulhattunk bírósághoz sem, mint azt megelőzően. Érde­kes, hogy a segítséget többnyire éppen a kistelepülések nem kér­ték, ahol pedig egyáltalán nem biztos, hogy minden szakterület­nek megvannak a maga szakem­berei. Az újdonsült hivatalvezető el­mondta: nagy szükség van az el­lenőrzések visszaállítására. 2007- ben például 770, míg 2008- ban 616 írásbeli törvényes­ségi észrevételt tett a hivatal az önkormányzatoknak. Ezek túl­nyomó többségét elsőre elfo­gadták a címzettek, négy eset­ben viszont bírósághoz fordult a hivatal. ■ L. Murányi László Névjegy név: dr. Csíkos Zoltán SZÜLETÉSI IDŐ, HELY: 1959 Szolnok CSALÁDI-ÁLLAPOT: nős, 1 gyer­mek ISKOLAI VÉGZETTSÉG: jogász KARRIERÁLLOMÁSOK: közigaz­gatási hivatali főosztályveze­tő, majd hivatalvezető, állam- igazgatási hivatali kirendelt­ség-vezető, közigazgatási hi­vatali mb. hivatalvezető hobbi: kertészkedés A kilábalás még nem egyértelmű gazdaság A kamara elnöke szerint a kis- és közepes cégek adják az ipar lendületét nak a hivatalvezető. - Annyi azonban már most is körvonala­zódik, hogy a még önállóan mű­ködő, úgynevezett dekoncentrált államigazgatási szervek egy ré­szét, megyei szinten, összevonja a kormány. Hogy ez az összevo­nás milyen mélységig megy el, mely szervezeteket integrálják a közigazgatási hivatalokhoz, az majd a törvényalkotás folyama­tában dől el.- Az önkormányzatok szeptem- | bértől újra törvényességi ellen- s őrzésekkel számolhatnak Dr. Csíkos Zoltán szerint nagy szükség van az ellenőrzésekre majd... — Jász-Nagykun-Szolnok me- ebben a köztes másfél esztendő- vábbra is küldték a jegyzőköny­gye önkormányzatainak nagyob- ben is kérte a szakmai segítsé- veket, valamint az elfogadott bik része, mintegy kétharmada, günket. Ezekről a helyekről to- rendeleteket és határozatokat, Teleki József A megyében az ipar ked­vező félévet tudhat maga mögött. A statisztikák­ban mutatkozó javulás azonban még kevéssé kézzel fogható. Dr. Szirá- ki András, a megyei ke­reskedelmi és iparkama­ra elnöke szerint foglal­koztatásban legkorábban jövőre lehet előrelépés, a keresetekben pedig évek­be is telhet, amíg elindul a felzárkózás.- A megye gazdaságát is érzéke­nyen érintette a válság, de nem olyan mértékben, mint azokban a térségekben, ahol túlsúlyban voltak a visszaesés által legin­kább sújtott iparágak - állítja a megyei kereskedelmi és iparka­mara elnöke. Dr. Sziráki András szerint most mutatkozott meg annak az előnye, hogy a szűkebb hazánk gazdaságát nem egy-két nagy cég, hanem egy szélesebb kör határozza meg. Tény, hogy tavaly a megyék között nálunk volt a legkisebb az visszaesés az ipari termelés­ben, alig fél százalék. Az elmúlt esztendő utolsó negyedévének javuló teljesítményét pedig sike­rült átmenteni. Idén eddig min­den hónapban húsz százalék kö­rüli volt az iparban a növekedés. A gazdasági erőt tekintve továbbra is jelentős a különbség a kistérségek között. Szolnok és Berény mellé lassan fölzárkózik Törökszentmiklós. hogy a kis- és közepes vállalko­zások termelése a korábbinál jobban bővült. De a nagy beru­házásoknak is éreztetniük kell a hatását, például a beszállítói körben. — Nagyon fontos volna a vá­sárlóerő bővülése. Ehhez a kere­seteknek és foglalkoztatásnak is növekednie kell - mondja dr. Sziráki András. Mind a két területen van mit tenni. A bérekben évek óta hátul kullog a megye. Bár idén már a jövedelmekben is szerény emel­kedést jeleznek a statisztikák, ám a felzárkózás, hogy a kedve­ző változást a dolgozók zsebe is megérezze, még messze van. A kamara elnöke szerint évekbe telhet. A foglalkoztatásban már jobbak a kilátások. Már jövőre érzékelhető lehet a változás. Re­ménykeltő azonban, hogy a me­gye iparának fő felvevő piaca, a német gazdaság stabilizálódik, így a megrendelések növekedé­sével lehet számolni. Mindemel­lett a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése is ösztönözhe­ti a munkahelyteremtést. Ugyanakkor szükség volna a kistérségek közötti gazdasági különbségek mérséklésére is. Szolnok és Jászberény környé­ke mellé lassan felzárkózik Tö­rökszentmiklós. Jelenleg is több befektető érdeklődik az utóbbi térség iránt. De fontos lenne, hogy megjelenjenek a Nagykun­ságban, a Közép-Tisza vidéken és a Tiszazugban is.- Nagyon fontos, hogy merje­nek vállalkozni a kistérségben élők. Ahhoz, Hogy egy nagybe­fektető megjelenjen, olyan kis- és középvállalkozások kellenek, amelyek beszállítók tudnak len­ni - érvel Sziráki András. A kamara elnöke szerint egy kicsit róka fogta csuka a helyzet. Hiszen a beszállítóként számba vehető kisvállalkozások ösztön­A KERESKEDELEM és a feldolgO- zóipar vonzotta a legtöbb kül­földi befektetőt az Észak-Al- földre. A nagy nemzetközi vál­lalatoknak azonban továbbra sem régiónk a kedvence, ha beruházáson gondolkodnak. A KSH adatai szerint a külföl­di tőke jelenléte Közép-Ma- gyarországon a meghatározó. Ide koncentrálódik a nemzet­közi vállalkozások héttizede. zőleg hatnak a tőkebefektetésre. Viszont azok a kisvállalkozások tudnak stabilak lenni, amelyek egy nagyobb beszállítói. Ugyan­akkor a gond, hogy közel sem azonosak a vállalkozások feltét­elei a Nagykunságban és=a Jász­ságban. Az utóbbi térség az M3- as kapujában van. Már pedig az infrastruktúra meghatározó a befektetéseknél. Dr. Sziráki And­rás szerint ezért is lenne nagy­szükség az M4-es megépítésére. Mindezzel szemben a megyén­ket is magában foglaló Észak- Alföldön mindössze 874 kül­földi érdekeltségű cég volt a múlt év elején. Ennél kevesebb csupán ÉsZak-Magyarorszá- gon működött. Hazánk uniós csatlakozása, 2004 óta orszá­gosan 38 százalékkal nőtt a külföldi tőke, ám régiónkban ennél kisebb, 20 százalék kö­rül bővülés volt megfigyelhető. A foglalkoztatottság és az ipari termelés alakulása a megyében 2010 Hónap Ipari termelés változása Munkanélküliségi ráta Január +29,8 százalék 18,5 százalék Február +30 százalék 18,8 százalék Március +17,6 százalék 18,2 százalék Április + 23 százalék 16,7 százalék Május +27,7 százalék 15,2 százalék Június +24.6 százalék 15,2 százalék FORRÁS: KSH,ÁFSZ Dr. Sziráki András Persze ez a siker viszonylagos, hiszen tavaly az első hat hónap­ban 15 százalékos visszaesést je­leztek a statisztikák. A növeke­dés pedig ehhez képest követke­zett be. Tavaly a második felé­ben azonban már bővült az ipar. Ennek ellenére kétszámjegyű növekedéssel számol az év hát­ralevő részében is a kamara el­nöke. Szerinte ugyanis kedvező,

Next

/
Oldalképek
Tartalom