Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-07 / 183. szám

2 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT Csúcson a búzaár, drágul a kenyér gabonapiac A pékségek túlzottnak tartják a liszt drasztikus emelését Zsákolnak a malomban. Drágábban jutnak hozzá a jó minőségű búzához, ez pedig kihat a liszt és a kenyér árára is. Képünk illusztráció. OlvasoinK irtaK Divathóbort lett a kutyatartás? Mostanában azt tapasztalni Szolnokon, hogy igen nagy divat lett a fiatalok körében, hogy kutyával sétálgatnak. Egyre több — pici, kicsi, ilyen­olyan fajtájú — ebet látni, fő­ként lányokkal az utcán. A legkülönbözőbb időpontok­ban, leginkább az esti órák­ban. Az utca teli van kutyapi- si-nyomokkal és egyebekkel, bár tisztelet a kivételnek, van közöttük olyan is, aki zacskó­ba helyezi a kutyagumit. Ez a kicsikutya-tartási „di­vat” egyre inkább terjed. Szü­lőként, ha végiggondolom, jó is meg rossz is az állatka be- vállalása. Ugyanis egy tizen­éves gyereklánynak tetszik a kutyával való illegés-billegés az utcán, egyik kezében a pó­rázt, másikban a mobiltele­font tartva a fülén. Véleményem szerint csak fel akarják hívni a srácok fi­gyelmét magukra, ismerked­ni szeretnének. Mert ha ösz- szetalálkoznak valakivel vagy valakikkel, hangos vihogás, röhögcsélés hallatszik felő­lük. A kutya rendszeres gon­doskodást, rendszeres foglal­kozást, és bizonyos költsége­ket igényel. Ez még biztosított is akkor, amikor még újdonság a ku­tya birtoklása. Idő teltével azonban a fiatal gazdi érdek­lődése más irányt vehet, nyűg lesz a korábbi kedvenc, mert­hogy nem lesz ideje rá. Ugyanis a kamasz lányoknak iskolaszezon idején az elfog­laltságuk időhöz kötött, mint a szülőké, akik dolgoznak. Ha esetleg más városba költözik közben az illető — albérletbe vagy kollégiumba — a tanul­mányai miatt, a kis ebet nem viheti magával, az marad a szülők lakásában. Legtöbb esetben órákra, netán egész napra bezárva. A kutya pedig olyankor szenved: sír, nyü­szít, vonyít, hiszen a szülő­nek is kevés ideje van vele foglalkozni. Ilyenkor a szom­széd igencsak „boldogan” hallgatja mindezt. Meggondolandó tehát a ku­tya tartásának vállalása! BALOGH J.-NÉ, SZOLNOK A búzatermésről szóló hí­reket mindenki érdekei szerint kommentálja, aminek azonban áremel­kedés a következménye. Ez pedig begyűrűzik a termékpálya többi szint­jére is, azaz kihat a liszt és a kenyér árára is. Laczi Z.-Banka Cs. Miután Oroszország bejelentette gabonaexportjának leállítását (az ország a világ gabonaexport­jának közel 15 százalékát adja), ennek hatásaként a chicagói tőzsdén 23 hónap legmagasabb árát érte el a búza. Ez már a ton­nánként 50 ezer forintos nagy­ságrendhez közeli ártartomány felé terelte a gabonát - mondta Székely László, a megyei agrár- | kamara titkára. A szakember jelezte, az ara­tás elején valamivel 2 ezer forint fölött volt egy mázsa takarmány- gabona ára. Most, a betakarítás végére ez elérheti a 3500 forin­tot. Kevesebb jó minőségű takar­mánygabona termett az idén a sok csapadék és az elmaradt ag­rotechnikai műveletek miatt. Ez azért lehet fontos a fogyasztók­nak, mert a takarmány árának alakulása hatással lehet a hús és tejtermékek árára. Az azonban biztos, hogy az állattartók költsé­gei akár 30 százalékkal is növe­kedhetnek — tette hozzá. Székely László hangsúlyozta: a magyar piacon is az előzetes vé­lemények és a nemzetközi han­gulat mozgatják az árakat. A ter­més mennyiségéről és minőségé­ről szóló híreket mindenki érde­kei szerint kommentálja, aminek rendszerint áremelkedés a követ­kezménye. Ez pedig egyértelmű­en kihat a gabona terméklánc többi szintjére és szereplőjére is. Ezért aztán gondban vannak a gazdák és a felvásárlók, a meg­kötött szerződések miatt folyik a vita. Tavasszal még jónak tűnt a búza tonnájáért a 28 ezer forin­tos felvásárlási ár. Ennek oka, hogy a vetési időszak óta az volt a köztudatban, hogy óriási a túl­termelés, s 1,2 millió tonna ótermésű búza van raktáron. A megyében eddig mintegy 100 ezer hektárról takarítottak be búzát (ez 90 százalékos ké­szültséget jelent), a termésátlag pedig valamivel több mint 3 ton­na hektáronként. A környékbe­li országokban is elmaradt a re­kordtermés, sőt, rossz hírek jön­nek a tengerentúlról is. Ennek következtében a vártnál na­gyobb számban jelennek meg a hazai piacon a külföldi kereske­dők. így várhatóan még október elejéig emelkedhet a búza ára, akár ötvenezer forint közelébe is — jósolta a szakember. —A vártnál kevesebb gabona- termés, s a minőségi problémák miatt érthető, hogy a búzaterme­lők, illetve a malmok törekednek az áremelésekre — mondta ér­deklődésünkre Ilonka Boldizsár, a jászapáti székhelyű Jász Sütő­ház Kft. vezetője. Ezzel együtt is eltúlzottnak tartja a már végbe­ment harminc százalékos alap- anyagár-növekedést, illetve azt, székely László beszámoltar­ról, hogy bő egy éve, de főként a gabonafélékre kivetett áfa 25 százalékra történő emelése óta országszerte előfordul, hogy a termelőktől az árut (gabonát, napraforgót) azzal viszi el sok vevő, hogy uniós tagállamba szállítja azt. Majd az értékesí­tést követően, csak az APEH áfaellenőrzése során szembe­hogy az előrejelzések szerint még további áremelkedések prognosztizálhatók. - Most úgy tűnik, hogy a korábbihoz képest sülnek az eladók (termelők) azzal, hogy nem tudják hitelt érdemlően igazolni a kivitel té­nyét, emiatt a termelőket köte­lezi az APEH az áfa befizetésé­re, és egyúttal pótlékot és bír­ságot is kiszab. Mostanában 1- 51 milliós összegekről van szó. Kedvező hír, hogy a megyei bí­róság egy precedensértékű per­ben már a termelői oldal javá­mintegy ötven százalékos ár­emelést hajtanak végre az ága­zat szereplői több lépcsőben. Úgy látom azonban, hogy ilyen ra döntött másodfokon is, per­sze minden egyes ügy más-más hátterű. Többek között az ag­rárkamara kezdeményezésére már az élelmiszer-alapanyag­nak számító termékek áfatar­talmát 10 százalék vagy ez alá csökkentő javaslatnak lesz fo­ganatja, és az ágazati illetéke­sek készítik elő a jogszabályi módosítást. mértékű emelést nem indokol a búzapiaci helyzet - fűzte hozzá. Ilonka Boldizsár szerint az érintettek minél nagyobb mér­tékben szeretnék kompenzálni a terméskiesésből és a minőségi gondokból adódó bevételkiesé­süket. A véleménye viszont az, hogy a piaci helyzet jelenleg még annyira bizonytalan - nem látni például, hogy Lengyelor­szágban pontosan mekkora, és milyen minőségű termést arat­hattak a gazdák hogy nem in­dokolt az azonnali drasztikus emelés. Úgy látja, hogy 10-15 százalékos emelés volna a reális. Az alapanyag árának növeke­dése egyértelműen maga után vonja a sütőipari termékek ár­növekedését is. - Azt látni kell, hogy februárban a sütőiparban csökkentek az átadási árak, de — a kereskedők reakciójától függő­en — az ősszel számítani kell az árnövekedésre. Nehezíti helyze­tünket az a tény, hogy míg szá­munkra egyik napról a másikra már a magasabb áron adják át az alapanyagot, addig nekünk har­minc nappal előtte be kell jelen­teni az árnövekedést a kereske­dőknek. Más nevében nem tu­dok véleményt mondani, az vi­szont biztos, hogy a Jász Sütő­háznak szeptember elsejétől emelnie kell az árait - fogalma­zott Ilonka Boldizsár. Milyen költségeket tartalmaz 1 kilogramm «unkaerő 239 forintos kenyérára? A másodfokon is pert nyert egy termelő az adóhivatallal szemben A Darmos lányok sikerei szépség Gabriella első udvarhölgy, Doroti különdíjas lett Izgalmasan telik a nyár a karcagi Darmos lányoknak: Gabriella az el­múlt héten a Tini Miss Siófok szép­ségversenyen I. udvarhölgy lett, Doroti Kata pedig mini kategóriá­ban különdíjat kapott a zsűritől. A 10 éves Gabi júniusban, a budapes­ti Mini Little Miss Hungary 2010 gyermekszépségversenyen harma­dik lett. A siófoki második helyé­nek nagyon örült. Az egyik ajándé­ka lovasoktatás volt. Siófokon kis- húga, Doroti Kata is elindult a mi­ni kategóriában. A hatéves Dorci annyira bájosan és felszabadultan mozgott a színpadon, hogy a zsűri különdíjjal, egy görögországi csalá­di nyaralással jutalmazta. A lá­nyokról bővebben a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatnak. ■ D. E. A siófoki versenyen Darmos Gabriella második, Doroti különdíjas lett KIS DOLGOK IS OKOZHATNAK NAGY BOSSZÚSÁGOKAT!- Ha kell, még aláírást is gyűj­tünk, hogy a nagy gyerekek ne itt focizzanak! — panaszkodott könnyeivel küszködve, feldúl- tan egy idős, 80. évében járó szolnoki asszony. - Engem is tiszta erővel rúgtak labdával fejbe a minap. Egyeüen szeren­csém, hogy a szemüvegem fel­fogta az ütés erejét, így nem lett komolyabb bajom, de rendesen bedagadt a szemem alja. A szemüvegem persze tönkre­ment. Mint az idős néni elmondta, a szolnoki Széchenyi-lakótelepi, Aranyi Sándor úton lévő park­ban szoktak rendszerint a pa­dokra kiülve pihenni, beszél­getni az ott lakók. Ám mindezt nem tehetik zavartalanul, hang­súlyozta, mert rendszeresen oda járnak focizni a tizenéves srácok. Márpedig szerinte sok más helyen lehet kiválóan rúg­ni a bőrt, ahol nem zavarnak, veszélyeztetnek senkit, csak pont ott nem. Ám mint elmond­ta, hiába kérték őket többször is szépen, hogy menjenek el más­hová, nem lehet velük szót érteni, ráadásul szemtelenül válaszolnak: „Menjen a néni kórházba, ha beteg!”.- Félve ül itt mindenki, nem tudja, mikor lesz áldozata egy jól eltalált lövésnek. Számomra az is fájó, hogy életerős em­berek is látják ezt, mégsem szólnak rájuk. Ha meg mi tesz- szük, csak gúnyolódnak... - tet­te hozzá az asszony. ■ B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom