Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-06 / 182. szám
6 2010. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2010. augusztus 5-én 15.30, a MorM? 09.00 11.00 13.00 15.00 116.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.0a. 05. Részvény UtolsóárfFt) WheásflMMIÜ Danubius 4365 3,92 31 TVK 3 495 1,15 2 ANY 770 0,13 1 Pannergy 815 0,00 22 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ér (Ft) Változás (%) Millió Ft Egis 20 850-6,29 779 OTP 5 400-4,25 21779 KEG 141-2,75 57 Emasz 21505-2,27 3 FHB 1 180-2,23 36 Fotex 395-1,74 13 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.05.) Uj elszámolási ár EUROBÚZA 2010. szeptember 47 100 TAKARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 44 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 45 700 TAKARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 35 700 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 92 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 5-én 1€ 1$ 1CHF III III III * 4 4 28 1,05 Ft 213,48 Ft 203,43 Ft-0,72 Ft-0,11 Ft-1,22 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) iÉnBIÉÉHHrii 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB1 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank24,50 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 .AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BEÍÉT AKCIÓ • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08 05.) Vételi Eladási Allianz Bank 273,87 287,91 Budapest Bank 272,68 289,55 CIB Bank 269,81 292,29 Citibank 269,94 292,44 Erste Bank ' 273,26 289,00 K&H Bank 272,99 288,71 MKB Bank 274,46 288,54 OTP Bank 272,42 286,39 Ralffelsen Bank 275,35 287,73 Magyar borok rögös úton exportesélyek Jobb versenyképesség, több marketing kellene Megszorítások a cseheknél, szlovákoknál, románoknál Az uniós pályázati forrásokat 90 százalékban sikerül lehívniuk a magyar borászoknak, de ez nem nyújt megoldást a régóta fennálló problémákra - véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára, Horváth Csaba. Földesi Tamás A 2004-es uniós csatlakozás nagy kihívás elé állította a magyar bortermelést, hiszen Európában van a világ bortermelő területének 40 százaléka, az öreg kontinens a legnagyobb exportőr és importőr is egyben. A magyar nedűknek nemcsak az uniós borokkal kellett felvenniük a versenyt, hanem az ide importáltakkal is. A hazai borágazat legnagyobb felvevőpiaca az EU, 2009-ben a Magyarországról exportált több mint 769 ezer hektoliter bor 92 százalékát uniós tagállamban értékesítették. Összesítve 0,9 euró/liter átlagáron sikerült eladni a 3,3 millió hektoliteres magyar bortermésből 704 ezer hektolitert. ■ Kisüzem versenyzik például olasz nagyüzemmel az EU piacán. Oláh László, a Közösségi Bor- marketing Kft. elnöke szerint az eddig elért EU-s értékesítésen lehet és kell is javítani. Főképp árérték arányban lehet még fejlődni. Ez komoly kihívás, mivel a hazai borászatok többsége kis területen, nem gépesíthető körülmények között végzi tevékenységét, szemben például az ehhez képest nagyüzemi módszerekkel működő olasz borászatokkal. A 2009-13-as időszakra kidolgozott közösségi bormarketingstratégia külpiaci célkitűzése, hogy a korábban elvesztett piacok visszaszerzésével, részben pedig újak meghódításával az időszak végére legalább 800 ezer hektoliter magyar bort exportáljanak összesen 88 millió euró értékben. Ez a tavalyinál magasabb, 1,1 euró/liter átlag- árat irányoz elő. A borászszakmán belül évek óta élénk vita folyik a magyar borok közösségi stratégiájáról, s arról is, hogy külföldön vagy belföldön költsék el az erre rendelkezésre álló összegeket. Mint az Az olcsónak számító borok nem versenyképesek külföldön, ezért a közép- és magas kategóriát kell fejleszteni ezért felelős kft. ügyvezetője elmondta: kizárólag nemzetközi marketinget folytató szervezet jelenleg nincs. Ők a ma Magyarországon értékesített borok után fizetett járulékból képzett alapból folytatják a tevékenységüket, ez főként belföldre koncentrálódik. A forgalomba hozatali járulék literenként 8 forint, ennek felhasználását a szabályozás két részre osztotta: 40 százalék piaci ellenőrzésre, 60 százalék szakmai kontroll melletti közösségi marketingre fordítható. Az exportértékesítést követően nem képződik ilyen alap. A költségvetési keretből csak néhány nagy nemzetközi eseményen tudják biztosítani a magyar borászok jelenlétét. A magyar közösségi bormarketing elhanyagolttá vált az elmúlt időszakban - véli Rigler Zsolt, a Soproni Kékfrankos Kft. ügyvezetője, aki szerint az erre a célra költött összeg jelképes lehet. A nyugat-magyarországi ■ KI kellene alakítani a magyar bor arculatát a külföldi piacon. borvidék pincészeteit nemcsak a marketing, hanem a forgalmazás szempontjából is összefogó társulás ügyvezetője úgy látja, komolyabb, hathatósabb reklámtevékenység indítása előtt fontos lenne egy hosszú távú borstratégia meghatározása. A magyar borágazat termelési kapacitása alacsony az uniós piacra, ezért nem mindegy, milyen célközönséget kívánnak a jövőben meghódítani nedűikkel. Az alacsonyabb árkategóriában a magyar borok több ok miatt sem versenyképesek, a középvagy magas minőségi kategóriát kell megcélozni. Rigler Zsolt azt is fontosnak tartja, hogy bármely fogyasztói réteget célozza is meg a magyar bormarketing, előbb olyan szőlőket kellene telepíteni, amelyek minőségben és árban megfelelnek az adott kategóriának. Az a probléma a külföldi értékesítésnél, hogy nincs a magyar bornak nincs közismert arculata. Általában csak a tokaji borról él a kép a piacon, pedig több hungarikumnak számító szőlőfajta is létezik nálunk - kadarka, kéknyelű, ezek egyedi bort adnak. (vg.hu/borexport.) A magyar borászat termelése (ezer hektoliter) ■■■■■■ 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 |J Bortermés 4299 5406 3333 3880 5272 3103 3144 3221 3460 3360 Borkivitel az EU-ba 777 724 766 703 626 569 744 787 656 704 Borbehozatal az EU-ból 33 43 65 100 57 66 181 515 232 131 Megszorításokat vezet be az új szlovák kormány, és elfogadta takarékossági programját a cseh kabinet is. Pozsony követni kívánja a magyar kormány példáját, a megszorítások terheit a gazdaságra hárítaná, és minél kisebb mértékben terhelné a választókat. A közszféra jövőre 10 százalékkal kevesebbet kap bérekre. Ez azzal jár, hogy a mintegy 230 ezer állami hivatalnokból több mint húszezerre elbocsátás vár. Januártól megszüntetnék a születéskor járó kiegészítő támogatást: a 829,86 euró helyett minden gyermek után csak az alapösszeget - 151,37 euró - kapnák a szülők. Átalakul a gyes, egységesítik a jelenleg kétféle összegű és folyósítási idejű családtámogatást. ■ A közszférán próbálnak pénzeket megspórolni, az embereket kisebb mértékben terhelnék. A cseh koalíciós kormány az államháztartás hiányának növekedését próbálja megállítani, és nyugdíjreformra készül. A jövő évi költségvetés tervezete szerint az állami bevételeket 20 milliárd koronával megnövelnék, hogy a 2011-es büdzsé hiánya 135 milliárd koronás legyen (1 korona 11-12 forint), ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százaléka. A takarékosság alapvetően az állami szektor alkalmazottait érinti. 51 infrastrukturális beruházást is leállítanak. A Drezda és Prága közt épülő D8-as autópályát is érinti. Nyolc leállítandó építkezés esetén Prága európai uniós forrásoktól is elesne. ■ Bukarest adót emel, bért csökkent Romániában az IMF-hitelmegál- lapodás fejében az államháztartási hiány nem haladhatja meg a 6,8 százalékot A megszorítások hatására 1,7-1,9 százalékkal csökkenhet az idén a nemzeti jövedelem. BUKAREST FELMELTE OZ áfát, 19-ről 24 százalékra. A közszféra béreinek 25, a nyugdíjak 15 százalékkal történő csökkentése országos tiltakozásokat váltott ki. Az alkotmánybíróság a nyugdíjak csökkentését elfogadhatatlannak találta. A válság ellenére nem csökkent a ráfordítás K+F pénzek Lemaradásban EU-hoz képest - A vállalkozások jobban a zsebükbe nyúltak Miközben Magyarország lemaradt a legtöbb uniós tagállamtól a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított kiadásokban, az örvendetes, hogy a válság nem vette el az állam és főként a vállalkozások kedvét attól, hogy pénzt fektessenek a k+f-be. A KSH adataiból látható: kutatás-fejlesztésre 2009-ben 299,2 milliárd forintot fordítottak, ez a GDP 1,15 százaléka. Ez az összeg az előző évhez képest folyó áron 12,3 százalékos növekedést jelent. A bővülés alapvetően a vállalkozási szektornak köszönhető, ahol 22 százalékkal nőtt a ráfordítás, és a létszám is az átlagot lényege- i sen meghaladóan emelkedett. A s felsőoktatásban mérsékelt volt a A jövőt a k+f-fel lehet megalapozni. Már csak több pénz kellene... Ráfordítások alakulása** Költség* Beru- Összesen házás* 2005 168 32 208 2006 192 42 238 2007 212 28 246 2008 231 31 266 2009 259 35 299 * A 2. ÉS A 3. OSZLOP AZÉRT NEM ADJA KI A 4.-ET, MERT VANNAK OLYAN ÖSSZEGEK, AMELYEK ÁLLAMI FORRÁSBÓL SZÁRMAZNAK, DE NEM TUDNI PONTOSAN HOL HASZNÁLJÁK FEL. * ‘.K+F-RE, MILLIÁRD FORINT, KEREKÍTVE FORRÁS: KSH Források megoszlása* Forrás Részesedés | Vállalkozások 46,4 Állami költségvetés 42,0 Külföld 10,9 Nonprofit szervezetek 0,7 * K+F-RE, 2009, SZÁZALÉK FORRÁS: KSH fejlődés, a kutatóintézeteknél pedig a személyzet számának növekedése a ráfordítások visszaesésével párosult. A finanszírozásban változatlanul a legnagyobb - bár a tavalyinál kisebb - a vállalkozói források súlya (46 százalék). A költségvetés részesedése a tavalyival megegyező: 42 százalék. A leggyorsabban, mintegy egyharmaddal a nemzetközi források nőttek) 11 százalék). A mintegy 2900 kutatóhelyen több mint 52 ezren foglalkoznak k+f-fel, háromnegyedük kutatóként. A teljes munkaidőre átszámított létszám közel 30 ezer fő volt, 8,7 százalékkal több, mint 2008-ban. ■ VG
