Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-30 / 201. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Van, ahol csak álom a közbiztonság tanyavilág Sok helyen veszélyben érzik magukat a külterületen élő tulajdonosok Betörések, lopások. Rosz- szabb esetben rablások, gyilkosságok. Egyre többször kerülnek a bűnözők célkeresztjébe a tanyák. A megoldást az ott lakók, és a közrendvédelmi szervek összefogása jelentheti. Vajon ez hogyan működik a valóságban? Munkatársainktól. A képen középen Csermák Józsefné, mellette lányai Kitti és Fanni, valamint Köteles László mezőőr. Aki csak teheti, figyel a szomszédjára. érintettek házába bemenni. Úgy gondolom, sokkal több rendőrre nem volna szükség a közbiztonság javításához, csak akik vannak, azoknak nem a jegyzőkönyvek gyártásával kellene elvenni az idejét — mondta. A legutóbbi lopás bejelentésekor már jelezte panaszosunk a rendőröknek, hogy valószínű idén már nem jön többet, mert minden terményt, szivattyút és lakatot elvittek már tanyájából, így aligha lesz még miért betörni a házba. - Úgy érzem, hogy nincs, aki megvédjen, így mindig van nálam két gázspray, egy jelzőpisztoly, ráadásul nemrégiben a fegyvervizsgát is letettem. Legutóbb azzal riasztottam el a szomszédból csirkéket lopni szándékozó su- hancokat, hogy a jelzőpisztollyal kétszer a levegőbe lőttem. Egyébként is próbálok ügyelni a szomszédságban található tanyákra, ha az ott lakók nincsenek a portán. Ezt a szívességet van olyan szomszéd, aki viszonozza, és van olyan, aki nem - tette hozzá. Szöllősi Gábor szerint az is probléma, hogy ha a szomszédnál észlel betörést, és jelenteni próbálja a rendőrségen - volt eset, hogy még a nyomok is látszottak -, azzal nem foglalkoztak, mert az érintettnek kell a lopást bejelenteni. Csakhogy a szomszéd gazda heteken át nem tudott a portára kijutni. Amikor pedig végül kijutott a tanyára, akkor meg már esély sem volt arra, hogy utánajárjanak, ki lopta el a kerti szivaty- tyút. Karcagon, a 4-es számú főút magyarkai részénél az egykori tsz-központ házaiban kö- a legjellemzőbb bűncselekmény a lopás itt, Jász- fényszaru körzetében - mondta el lapunk kérdésére Terenyi Imre hadnagy, a jászfényszarui rendőrőrs parancsnoka. — Számos tanya kiürült, mikor a tulajdonosok beköltöztek a városokba, illetve többen nyaralókat vásároltak itt, amelyek az év nagy részében üresen állnak. Ezek sajnos zel negyvenen élnek. Hegedűs Jánosné épp a postáját jött megnézni a tanyaközpont elején lévő postaládájához. Ttt Harminchárom éve élek itt és nem költöznék be a városba - mondja. - Magyarkán jelen pillanatban még jó a közbiztonság, odafigyelünk egymásra. Itt vonzzák a tolvajokat. Mivel három megye határán fekszik a terület, ezért gyakran találkozunk utazó elkövetőkkel, akik más megyéből járnak át fosztogatni. De ezeknek az eseteknek a száma jelentősen lecsökkent az utóbbi időkben, mert a tulajdonosok már egyre kevesebb értéket tartanak a házaikban. Ellenben minden évben gondot okoznak a fatolvajok. még jószáglopás nem volt, bezzeg a városban, anyukámék utcájában rendszeres a csirkelopás. Itt mindenki ismer mindenkit, ha idegen autót látunk és ismeretlenek járkálnak, figyelünk azok házára is, akik dolgoznak, vagy bementek a városba. A hadnagy hozzátette, hogy a lakott tanyákat igen ritkán éri támadás. A szomszédok kölcsönösen figyelnek egymásra, és azonnal szólnak, ha baj van. A rendőrség együttműködik a helyi vadásztársasággal, a polgárőrséggel, településőrökkel, amelynek keretében sikerült egy igen hatékonyan működő közbiztonsági jelzőrendszert kialakítani. Évek óta működik a karcagi polgárőrség lovas szekciója, melynek vezetője Mészáros László, aki egyben a város- gondnokság egyik mezőőre is. — A lovas polgárőrök járőrözése gyakorlatilag nincs konkrét időponthoz kötve egy-egy határrészen, hogy ne legyünk kiszámíthatóak - magyarázza Mészáros László. — Amikor a területre kiérünk, végignézzük az ott lévő tanyákat és a határt. Ha valamit észlelünk, értesítjük a rendőrséget, mert lovas polgárőrként nincs intézkedési jogunk. A hét mezőőr is figyel a határban, ők a városgondnokság alkalmazottjai, vezetőjük Nagy Sándor.- Folyamatosan jelen vagyunk a külterületen, de a zártkertekbe is benézünk - kezdi. A határban most nem az állat-, vagy a termény-, hanem a gázolajlopás a jellemző, nemrég is volt ilyen egy telephelyen. A jövőben ezt megelőzendően a rendőrséggel és a gazdákkal is összefogtunk. A korábbi években volt, amikor külterületről tucatnyi birkát, vagy sertést vittek el, idén ilyen még nem fordult elő. A napokban a Gyarmati út melletti egyik tanya melléképületét bontotta meg két füredi és két sarusi tolvaj. A hívatlan látogatókat Köteles László mezőőr érte tetten. A rendőrségi eljárás folyamatban van, a kár milliós. A tulajdonos épp külföldön volt, ezt használták ki a tolvajok. A tanyaközpontokban nagyon összetartóak az ott élők — mondja a mezőőr, aki naponta 100 kilométert motorozik a határrészén. - Az egyedül élő, idős, tanyasi embereket igyekszem naponta felkeresni. A körzetemben terménylopás nem volt, és a guberálók megjelenése sem jellemző. Az utazó tolvajok jelentik a veszélyt, ezért a szomszédok jobban figyelnek- Közbiztonság a külterületen?- kérdezett vissza érdeklődésünkre nagy csodálkozással Szöllősi Gábor, akinek Jászberény határában a Neszűrben van tanyája. — A külterületi közbiztonság egyenlő a nullával - fogalmazta meg véleményét egyértelműen a középkorú férfi. - Keserű humorral már csak úgy szoktam fogalmazni, hogy a bűnüldözés olyan író-olvasó találkozóra hasonlít, amikor is az alacsonyabb rangú rendőrök órákon át veszik fel a jegyzőkönyveket és gépelnek, a magasabb rangú tisztek ezt pedig gyakran olvasgatják, de nyomozni nem nyomoznak. Legalábbis én ezt így látom. Szöllősi Gábor szerint a legnagyobb probléma, hogy a rendőrségnek szinte semmilyen joga nincsen. — Egyértelműen tudtam nemrégiben is, hogy a tanyámról ki vitte el a zsák krumplit, a fokhagymát és a kerti csapot, oda is vezettem volna a rendőröket, csakhogy — miveLel- mondásuk szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy valóban a megnevezettek követték el a lopást -, nincs joguk az Hegedűs Jánosné a postaládáját jött megnézni A kiváló munkát díjazták a jubileumi emléklappal Jubileumi emléklapban részesítették a jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkört és vezetőjét, Fodor István Ferencet. Mindezt a honismereti mozgalomban végzett kiváló munkáért, az újkori honismereti kutatás indulásának fél évszázados évfordulóján tették. 1960- ban nyílt meg a lehetősége annak, hogy aki érdeklődik szű- kebb környezete iránt, lehetősége legyen honismereti szakkört alapítani, helytörténeti gyűjteményt létrehozni. Miután a Hazafias Népfront meghirdette, természetesen pártjóváhagyással. Politológusi vélemény szerint a honismerettel foglalkozók egyben az akkori rendszer ellenzékévé is váltak, hiszen szervezett keretek között ugyan, de lehetőségük nyílt a múlt kutatására még akkor is, ha eredményeiket sokszor az asztalfiók számára írták meg. A jákóhalmi szakkört Váradi Zoltán történelemtanár alapította 1963-ban, így 47 évével ma a legidősebb folyamatosan működő honismereti szakkör a megyében. Jelen vezetője 1966-ban kapcsolódott a munkába és az alapító halála — 1983 — óta irányítja a szakkört. Az elismeréseket Halász Péter elnök írta alá, aki a napokban költözik el a moldvai csángók közé, kiknek életét évtizedek óta kutatja. ■ Az eső sem szegte kedvüket. Szombaton a XX. Berekfürdői Nemzetközi Országos Nyugdíjasklub-találkozóra érkező szépkorúakat nem zavarta a rossz a időjárás. A három nap alatt több mint háromezer idős vesz részt a találkozón. Reggeltől estig szólt szombaton is a népdal, a vers, a nóta, és a hatvan-hetven éves nagyik korukat meghazudtolva ropták a táncot. Nagy értékű adócsalásra jöttek rá a nyomozók Egy szolnoki cég vezetői dolgozóik munkabére után nem fizettek be több mint 200 millió forint járulékot. Az adócsalás miatt a gyanúsítottak akár nyolc év szabadságvesztést is kaphatnak — közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. Sipos Jenő közleménye szerint különösen nagy értékre elkövetett adócsalást és munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást tártak fel egy szolnoki székhelyű cégnél. A céget eredetileg csődbűncselekmény elkövetése miatt kezdték vizsgálni, mivel képviselője a felszámolási eljárás során nem számolt el a cég vagyonával. A nyomozás kapcsán azonban további bűn- cselekményeket is feltártak - írta az Mno.hu az MTI alapján. Az ügyvezető három éven keresztül valótlan áfabevallásokat adott be, illetve valós bevételeket hallgatott el, aminek következményeként 50 millió forintot meghaladó áfahiányt okozott az állami költségvetésnek. A cégvezető ezen túlmenően több éven át alkalmazott munkaszerződés nélküli munkavállalókat, akiknek csak bért fizetett, ám azok után nem vallotta be és nem is fizette be a járulékokat Az eddigi adatok szerint több mint 200 millió forint járulékot nem fizetett meg. Két gyanúsítottat már kihallgattak. ■
