Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-03 / 179. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 3., KEDD 13 Kétszázhetvenöt évvel ezelőtt szentelték fel Idén jeles évfordulójához érke­zett a szolnoki Xavéri Szent Fe- renc-kápolna. Kereken 275 éve ugyanis, hogy először felszentel­ték. Az építése 1733-ben kezdő­dött. A következő jeles dátum 1831, amikor az országos kolera- járvány után Szolnok - Nádasdy Ferenc váci püspök jóváhagyá­sával - a város védőszentjévé vá­lasztotta Xavéri Szent Ferencet, és külön helyi ünneppel tisztel­ték meg, elhatározva, minden augusztus 6-án, vagy az azt kö­vető vasárnapon is a kápolnához zarándokolnak. A váci egyház- megyei hatóság 1832 június 1- én hagyta jóvá a szolnoki városi tanács ezen határozatát.- Urunk színeváltozásának és a kápolna búcsúünnepének al­kalmából mindenkit szeretettel várunk a búcsúünnep kapcsán - mondta lapunknak Szűcs Jó- zsef. A Xavéri Szent Ferenc Ká­polnáért Alapítvány kuratóriu­mának tagja hozzátette, az ünne­pi szentmisék augusztus 6-án, 16 és 8-án 11 óra 30 perckor lesz­nek. Szűcs József megjegyezte, azt, hogy a tavasszal levonult ár­vizet Szolnok „megúszta szára­zon”, ezt megköszönve, augusz­tus 8-ig 15 órai kezdettel hála­adó imakilencedet tartanak. A kápolnában egyébként meg­tekinthető az 1818-ban készült, és Maracskó Izabella által resta­urált, eredeti állapotába visszaál­lított Xavéri Szent Ferencet ábrá­zoló oltárkép is. Az oltárkép jú­lius 28-án lett visszahelyezve a kápolna szentélyébe. A restaurálást a Xavéri Szent Ferenc Kápolnáért Alapítvány fi­nanszírozta, bár ezzel az Alapít­vány számlája gyakorlatilag ki­ürült.- Éppen ezért szeretnénk kér­ni adományaikat, hogy a város védőszentje, Xavéri Szent Fe­renc kápolnája mielőbb teljesen megújulhasson és Szolnok büsz­kesége lehessen. Egy felhívást is megfogalma­zott.- Várunk minden, a kápolná­val kapcsolatos megélt, vagy hal­lott történetet, anekdotát, illetve esetlegesen a régi családi fotóar­chívumokban található, a kápol­nát (is) ábrázoló képeket. Ez utóbbiakat szükség esetén digi­talizálás után visszajuttatjuk a tulajdonosának. Szűcs József elérhetősége: 70/34-28-303, e-mail: szucsi- 711029@citromail.hu, szxszfk- @citromail.hu. ■ T. A. Ezzel az üvegkerettel tudja bemutatni a rákóczifalvi Kosa Lajos a méhek életét a lépen testközelből. Ebben az évben kevés lesz a méztermés. Templomból van kaptárja méhészkedés A virágzó ámorakácot a tiszai árvíz vitte el Gyenge volt a méztermés a kedvezőtlen időjárás miatt. Ezt a megállapítást tette a rákóczifalvi Kosa Lajos, aki ifjú kora elle­nére már főállásban mé- hészkedik, sőt bemutató- helyet is berendezett. Baranyi György Méhész ismerősének ment el se­gíteni pergetni még 13 éves ko­rában a rákóczifalvi Kosa Lajos. Akkor annyira megtetszett neki a méhészkedés, hogy tervezget­te: ő maga is belefog egyszer. Előbb azonban elvégezte a kö­zépiskolát, majd az ötletét újra „felmelegítve” 2003-ban egyszer csak odalépett a piacon egy, a termékeit áruló méhészhez, ne­ki szegezve a kérdést: nem adna- e el a méz mellett méheket is? Az igenlő válasz egyben el is döntöt­te a fiatalember sorsát: megvet­te első két méhcsaládját. Azóta már 84 családdal büszkélked­het, amelyekkel járja a méhlege- lőket. így Rákóczifalva mellett el­jut Lakitelekre (ez egyébként a legkedveltebb helye), Szanda- szőlősre, sőt a Nyírségbe is. Rá­kóczifalván pedig berendezett egy bemutató méhészetet is a ta­vasszal, amelyet egyre fejleszt­get, építget. Bár most is tart az érdeklődőknek pergetést, de jö­vőre egy pergetőházat is felépít, ahol a vendégek maguknak per­gethetnek mézet biztonságosab­ban, kényelmesebben. Jelenleg már Kosa Lajos főál­lásban méhész- kedik. A gond az, hogy az idén eddig szinte semmi nem jött be az időjárás miatt. — A méhcsa­ládok nálam jól teleltek, erősek, fejlettek, csak nektár nincs. Az akác volt a leggyengébb, így akácmézből a tavalyi mennyi­ségnek csak húsz százaléka lett - panaszkodott a méhész. - De elmondható a repcéről is ugyan­ez. A napraforgóról szintén na­gyon kevés a nektárhordás. Per­sze nem csoda mind­ez, hiszen vagy az eső volt sok, vagy nagy volt a meleg, optimá­lis időjárásról szinte nem is beszélhet­tünk. Pergetek egyébként vegyes vi­rágmézet, illetve hárs- és ámorakác­Egész utcát áramtalanítottak a méhek miatt egy méhész nem egyszer kerül olyan helyzetbe, hogy rajzó méheket kell befognia. Az még a jobbik eset, ha csak fák ala­csonyabb ágairól, de előfor­dult már, hogy a fa tetejére kellett utánuk másznia Kosa Lajosnak. A legfurcsább esete azonban egy parkolóautoma­tára szállt méhrajjal volt. A sok apró, hártyás szárnyú ro­vart ugyanis sehogy sem sike­rült befogni, így azok tovább- szálltak egy villanypóznára, annak is a belsejébe. Méghoz­zá olyan helyre, amelyet csak áramtanítás után lehetett elér­ni. így aztán egy egész utcát kellett áramtalanítani a méh­raj befogás miatt... Kosa Lajos született: 1984. február 5., Kaposvár végzettség: elektrotechnikus (Szolnok, Pálfy János Műszer­ipari és Vegyipari Szakközép- iskola), méhész, jelenleg gé­pészmérnök-hallgató a Szege­di Egyetem mérnöki karán CSALÁDÉ ÁLLAPOT: nőtlen hobbi: horgászat mézet is, de sajnos utóbbi is gyenge hozamú lett. A Tisza ár­terén virágzó, lila virágú bokros növényt az árvíz árasztotta el ugyanis, amikor virágzott. Kosa Lajos készített egy olyan üveg keretet is, amelyen élőben, úgymond testközelből nézhetik meg az érdeklődők a méhek éle­tét: a lépben hogy néz ki a méz, hogyan dolgoznak a mézzel a méhek. Régi fonott kaptárak is színesítik a gyűjteményét. Ezek­re Milotán, egy templom tornyá­ban lelt rá a pap. Ő szólt a fiatal méhésznek aztán, hogy lenne itt valamiféle kas, nézze már meg, nem méhkaptárak-e. Kosa Lajos nagy örömére így szép, régi kap- tárakkal gazdagodott. Megvan a parlagfű ellensége? Úgy tűnik, megvan a millióknak allergiát okozó parlagfű termé­szetes ellensége: egy nyíregyhá­zi biológus észlelése szerint a ki- irthatatlanul szaporodó növényt az amerikai lepkekabóca káro­sítja. Szőke Lajos címzetes egye­temi docens, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugal­mazott igazgatója az MTI-nek el­mondta, hogy a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdőben járva vet­te észre a lepkekabóca által fer­tőzött parlagfüveket. Az amerikai kontinensről Eu­rópába behurcolt, Magyarorszá­gon először 2004-ben talált kár­tevő vattaszerű viaszbevonattal „fedte be” a gyomnövényt hajtá­sait. A vattás viasztól fehér, pók­hálószerű lepellel borított par­lagfüvek a fertőzéstől mentes nö­vénytársaikhoz képest csököttek voltak, kevesebb virág nyílt raj­tuk, így kisebb mennyiségű al- lergén pollent bocsátottak a leve­gőbe - írta a Délmagyar.hu. A biológus úgy véli, a tapasz­taltak alapján joggal feltételezhe­tő, hogy ha a parlagfüvet kelése után, szárba szökkenése idején éri egy tömeges lepkekabóca-fer- tőzés, akkor nemcsak a pollenki­bocsátása lesz kevesebb, hanem teljes virágzásának elmaradása következtében kisebb mennyisé­gű magot is érlel be szaporodásá­hoz. Szőke Lajos ugyanakkor hozzátette, egy esetből nem le­het kétséget kizáróan azt állítani, hogy a parlagfű biztosan táplálé­ka a lepkekabócának, mert akár véletlenül is kerülhetett a kárte­vő az allergén gyomnövényre a nyírségi erdőben. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartotta, hogy a parlagfű is táplálékul szolgálhat az Amerikából Európába behur­colt rovarnak, hiszen 6-8 milli­méteres imágóinak (kifejlett egyedeinek) kártételét több gyo­mon tapasztalták már. Kártevését eddig mintegy 100 növényfajon jegyezték le a szak­emberek, így gyümölcsfákon, továbbá díszfákon, a juharon, a vadgesztenyén és a hárson, és emellett gyomnövényeken is, például a csalánon, illetve most először a parlagfüvön. Előfordu­lását fehér viaszváladék jelzi, imágói a leveleket, hajtásokat és a lágyszárú növényeket szívo- gatják, mézharmatot ürítenek a levelekre, amelyen gyakran megtelepszik a korompenész is további károsodást okozva a nö­vényekben. ■ Hazugságra csábít a jogszabály? büntetés Nem elég időben megvenni a bérletet, csak kitöltve érvényes A kis pénz is pénz, pláne egy di­ák számára. Aki szűkében van a javaknak, annak igenis rosszul esik, ha aránytalanul nagy ősz- szeget követelnek tőle büntetés címén. Még ha maga a büntetés jogosnak is tűnik.- Tizenkét esztendeje közle- kedek a szolnoki buszokon. Min­den hónap első napjaiban meg­veszem a vasútállomásnál lévő pénztárban a bérletet, a mű­anyag tokban pedig évekre visz- szamenőleg őrzöm az előző havi összvonalas kártyákat. Ezek után váratlanul ért, mikor meg­büntetett egy ellenőr - emléke­zett vissza a 17-es járaton történ­tekre a tizenkilenc esztendős di­ák, V. Balázs. - A Szapáry úti megállóban szálltam fel a járat­ra, s közvetlen mögöttem lépett fel a buszra az ellenőr is. A fel­szólításnak, hogy „jegyeket, bér­leteket kérem ellenőrzésre fel­mutatni”, azonnal eleget tettem, mi több a bérlet hátoldalán lévő diákigazolványt is udvariasan a hölgy felé fordítottam. Kiderült, nincs a diákigazolványom szá­ma ráírva a bérletre, s valami 2010. áprilisi jogszabály szerint ezt az utazás közben már nem pótolhatom, ezért 5000 forintra megbüntet. Sőt, ha három napon belül nem rendezem a számlát, azt követően már 10 ezret kell leperkálnom. Ha hibáztam, elfo­gadom a büntetést, de ezt azért aránytalanul soknak tartom. Pláne annak fényében, hogy ha nincs nálam a bérlet, megúszom 2000 forinttal. V. Balázs édesanyja nem is hagyta annyiban a dolgot, s be­ment az ellenőröket foglalkozta­tó, büntetéseket beszedő Kontro­lír Kft. Mátyás király úton talál­ható irodájába.- Tudom, hogy a kft. ügyinté­zője nem tehet az egészről, hi­szen cége csupán a Volán utasí­tásait hajtja végre, de akkor is roppant dühítőnek tartom a tör­ténteket - felelte Irénke. - Nem fair ez az egész eljárás. Ezzel a módival egész egyszerűen ha­zugságra buzdítják az embere­ket. Aki ugyanis a jövőben a bu­szon veszi észre, hiányos a bér­lete, inkább letagadja az ellen­őrnek, hogy nála van és más­nap fele pénzért bemutatja az irodán. Megkerestük a másik felet, a Jászkun Volán megbízásából az ellenőrzéseket végző Kontrolír Kft. ügyvezető igazgatóját is.- Tisztában vagyunk a pótdí­jak körül kialakult problémával és észrevételeinket már jeleztük is a Volán felé - felelte érdeklő­désünkre Gráner Zoltán. - Jelen­leg is zajlanak ez ügyben a tár­gyalások, elképzelhető, hogy ha­marosan változás történik a sza­bályozásban. Addig azonban ne­künk be kell tartani az érvényes jogszabályokat. ■ Géléi József Székely kaput avattak Berekfürdőben, a polgármesteri hivatal előtt szé­kely kaput avattak, melyet testvértelepülésüktől, Csíkszentkirálytól kap­tak. A kapu György Gábor fafaragó alkotása. Az avatás után többen kér­tek emlékbe a nemzeti színű szalagból egy darabot. A képen Tóth G. Já­nos kunmadarasi gyógyszerész látható a kapu alatt, kezében a szalaggal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom