Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-19 / 193. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK 13 DIÁKVILÁG A nagymamám is olvasta vélemények A diákoknak nagyon tetszett lapunk Séta programja A Varga Katalin Gimnázium diákjai az élménydús nyomdalátogatásukat fényképen is megörökítették. A riporterkedésnek ugyebár a fotózás is része.. DESZKÁS PIKNIK: Maci Laci itt tutira nem lopta el a kajádat Ugye, az ember társas lény. És nincs is annál jobb, mint bármit csinálni nagyobb társaságban és jó hangulat­ban. Legyen az barkácsolás, ház körüli séta egy meleg délutáni napon a kis kert­városi utcákban a kellemes árnyékot adó fák alatt vagy éppen elmenni piknikezni. Jelen esetben egy nem ép­pen szokványos eseményről szeretnék beszámolni. A ha­zai szubkultúra ápolása ér­dekében egy-két zseniális elme kezdeményezése által idén is megrendezték a deszkás pikniket. Na, nem kajálásról volt szó, de aki evett, feleslegesen aggódott, hogy Maci Laci elviszi az elemózsiáját:-). Ez egy fel­vonulás melyet akár nyu­godtan nevezhetünk a „gör­deszkások majálisának” is. Pár héttel ezelőtt a fővá­rosban, az Erzsébet téren gyülekeztek a srácok, ahol összejött a hazai deszkások színe-java. Egy tömegben rengeteg gördeszkás hajtott át a városon (persze rend­őri felügyelet alatt), majd a vonulás a Közlekedési Mú­zeumnál ért véget. Mind­ezek után egy beton focipá­lyán színvonalas deszkás verseny zajlott. A verseny befejeztével koncertek kez­dődtek jobbnál jobb fellé­pőkkel. Eme kurta ismerte­tő után próbálhatnám leír­ni, hogy milyen az az él­mény, mikor ezek a srácok igazán jól érzik magukat. De ezt nem olvasni kell, ha­nem átélni. Aki ott volt, biz­tosan hasonlóan gondolja... CSÍKOS ROLAND, TISZAJENŐ Bár már régen véget ért a tanév, sőt közelebb van a következő, szeretnénk né­hány, a Varga Katalin Gimnázium 10. D-sei által megfogalmazott gondola­tot közreadni. A kommu­nikációs modulról és a Séta programról szóltak. Vargás diákok Számomra ez a két év igazi felfe­dezés volt Nekem nagyon tetszett, hogy ennyire színes programok vol­tak. Tetszett a csoportos munka, a szituációs játékok, a játékosan megírható cikkek, a mindig jó hangulat... Sok változat született egy-egy témához, de megtanultuk egy­más munkáját, nézőpontját, szemszögét tisztelni. Magunkat is jobban megis­mertük. Barátaimmal dolgozhattam egy csoportban. Jó volt a közös felkészülés az iskolai Kazinczy-versenyre. lobban megismertem a társa­imat. Bejártuk a város médiaköz­pontjait, színházi próbákat is lát­tunk. Az Új Néplap szerkesztőségé­ben az újságírás műhelytitkai­val találkoztunk, a kecskeméti nyomdában (ahol az Új Néplap is készül) pedig este tizenegy­kor a másnapi lapokat vehettük kézbe. Bepillantást nyerhettünk, hogy készül az igazi interjú, ri­port. Kezdetben nagyon szokatlan volt ez az óra, de aztán minden természetes lett: a csoportmun­ka, a tanárnő türelme és ener­giája, és mindez meghozta gyü­mölcsét. Remek tanár-diák kapcsolat alakult ki. Soha nem jöttünk be feszül­ten a kommunikációs modul órára. Tanulságos és meglehetősen szórakoztató volt. Nagyon nagy siker volt az elfr ző tanévi újságunk... Én rengeteget fejlődtem. Nem kellett a tankönyveket bújni, mégis rengeteget tanul­tunk: írás: mindenféle sajtó-mű­fajban. Néha nem a tanteremben vol­tunk, mégis rengeteget tanul­tunk. Ha verset mondtunk, felolvas­tunk, érdekes volt, hogy ahá­nyon voltunk, annyiféleképpen értelmeztük. A tanult beszédtechnikai ele­meket azóta is nap mint nap al­kalmazom. Az új eszközök, a laptop, a projektor, a diktafon, a pendrájv része lett a munkánknak. Megtanultuk korrigálni a hi­bákat, kivetítve az írásokat egy projektorra — ez igazán nagy­szerű ötlet volt. Csatlakozni az Új Néplap Sé­ta programjához nagyon jó dön­tés volt, egy egész megye olvasta az írásainkat... Magabiztosabb lettem. Nagymamám sokszor hívott telefonon, hogy olvasta az íráso­mat; az ismerősöktől a dicsére­tek, gratulációk sorra jöttek, bol­dog voltam. Folytatni fogom az írást... Nem ez lesz a felnőtt munkám, de biztos hasznát fogom venni. Segített eldönteni, hogy mi­vel szeretnék majd foglalkozni a jövőben... Kihagyhatatlan volt! Semmi ne változzon a követ­kező években! Köszönjük az iskolának a mo­dern eszközöket, a terem techni­kai berendezését. Köszönjük a Néplap újságo­kat, melyből elsőként értesül­hettünk írásainkról. Nagyban megnövelte az önbi­zalmunkat! Köszönöm ezt a két évet (ezt mindenki leírta)! Javult a hangsúlyozásom, kief tésem, bátrabban ki mernék áll­ni a közönség elé. Sokkal jobban szeretek csoportban alkotni Akadt egy-két kevésbé dicsérő vélemény is, ezt sem rejtjük vé­ka alá. „Amiből lehetett volna több: beszédtechnika, versmon­dás, hangos felolvasás.” „A felolvasást nem szerettem, mert ebben én nem vagyok jó. ” „Több legyen a mikrofonos felolva­sás, nagyon élveztük. ” „Az írás néha fárasztó volt, jobban sze­retek csoportban mint egyedül írni. ” Légy kreatív és bátor, vállalj valami jó munkát! A sportolók nemet mondtak mozgalom Az a legfontosabb, hogy ne gyűlölködjünk Manapság a fiatalok körében egyre elterjedtebbé válik, hogy diákmunkát vállalnak. Nem­csak a nyári munkákra gondo­lunk itt, hanem az évközben, is­kola mellett vállalt zsebpénz-ki­egészítésekre is. Egyre több az olyan fiatal, aki szeretne anyagilag kevésbé füg- geni szüleitől. Ez nemcsak a munkához való hozzászokásu­kat alakítja ki, hanem abból a szempontból is előnyös, hogy nem hasztalan dolgokra fecsér­lik idejüket. A nyári munkák so­rán a diákok nemcsak itthon, de olykor külföldön is szerencsét próbálnak, ami a nyelvtanulás szempontjából is előnyös lehet számukra. Fontos, hogy megfelelő kap­csolatok révén szerezzük meg állásunkat, hiszen még hazánk­ban is kerülhetünk kiszolgálta­tott helyzetbe, nem még külföld­ön. Több iskola is biztosít diákjai számára a tanulás mellett mun­kavállalási lehetőséget, ehhez több intézmény is csatlakozott már, mint például a színházak ahol a diákok a munka mellett a kultúra közelébe is kerülhetnek. Jó alkalom ez arra is, hogy a diá­kok betekintést nyerjenek az adott szakma rejtelmeibe, és ki­válasszák a leginkább nekik va­lót. Munkára fel tehát, légy krea­tív és bátor, hogy nyáron a magad ura legyél! tóth Alexandra, KOVÁCS GYÖRGYI Say no to racism - ezt a felira­tot egyre többet láttam, látom a tévében (főleg a focivébé ideje alatt). Mondj nemet a rassziz­musra! A világon egyre több sztár, egyre több szervezet áll ki a mozgalom mellett. De miért is? Gondolom, nem mon­dok senkinek újat azzal, hogy sokak élete a vilá­gon nem éppen fényes. És mikor nem megy vala­mi, akkor az a legköny- nyebb, ha másban keres­sük a hibát, nem pedig ma gunkban. Ilyenkor általá­ban vagy azokat utáljuk, akiknek jobban megy vagy valami apró­ságban különböznek tőlünk. így alakult ki többek közt a rassziz­mus. Pedig az a legfontosabb, hogy ne gyűlölködj! Ne utáld azt, aki más! Lehet valaki fekete, sár­kreol, attól ő is ember, mint te! Hisz mi lenne a világgal Mi­chael Jordan, Lewis Hamilton vagy mondjuk Ronaldo, Pele és a többi színes bőrű sportoló nél­kül. Kevesebb lenne nélkülük a világ... És ez csak a sport! Hány és hány technikai újítás szárma­zik keletről? A lőporral kezdő­dött az ókorban és mára a leg­jobb csúcstechnológiát szolgál­tatják a világnak. A mai világot átható gyűlölet és félelem a másságtól a legfeles­legesebb dolog. Szóval, mondj te is nemet a rasszizmus­ra és állj azok olda­lára, akik ezt már megtet­ték! CSÍKOS ROLAND A ..................... : SZABÓ NÁNDOR ZSOLT: ! Szeretni I arany • Álmosan nyitja föl szemét a ; vörös hajnali ég, ! forró, tüzes nyári napot ; ringat fáradt kebelén, ! álmodik még a föld, • nyugodtan, édesen pihen, I félhomálynak érdes keze • árnyat vet messzire. • • I Egy pillanat, s elvész, l mintha igaz se lett volna, í de megfogni, megragadni • nem lehetett jobban, : foszlik, összetörik az idő, • elmegy, elfut, elillan, l nincs szó elbeszélni mily • múlékony, semmi az. • • • Hiába minden, ha semmi, ; de semmi sem örök itt, ! hiába a vagyon, hiába a • pénz, a szép ház, a kocsi... ! elmúlik, nem lesz, • szétporlad, szétesik, l tönkremegy, • csak az marad az ember ; után ahogy élt, amit megtett. • * ,j Nem kötelez senki, hogy ! oktalanul, te feltétlen szeress, ; meglehet mindened, amit I csak e világban megvehetsz, • de boldog igazán szeretet l nélkül soha, soha sem leszel, • halálos ágyadon kérdezed ; majd: miért nem szerettem? Kifogott rajtam a tízévesek matekházija Már régebben, és természete­sen iskolaidőben történt, hogy a tízéves unokatestvérem az­zal a problémával keresett fel, segítsek megoldani a matema­tika háziját. Gondoltam, nem okoz majd gondot, végül is gi- mis voltam akkor. Ám amikor megláttam a több soros felada­tot, elkerekedett a szemem. Hemzsegtek benne a mérték- egysége^ és a számadatok. Osztottam-szoroztam, igyekez­tem a legegyszerűbb megol­dást megtalálni, hiszen mégis­csak ötödik osztályos kisdiák­oknak készült példáról van szó. Ám akárhogyan is próbál­koztam, a megoldási tervet vé­gül egy egyenletrendszerben tudtam felírni. Márpedig, ha jól emlékszem, ez nem ötödi­kes tananyag... A kérdésem már csak annyi lenne: mit csi­náljon az a kisdiák, akinek nincs mindig segítségére egy gimnazista, vagy főiskolás ro­kon? KIRÁLY KRISZTINA Hogy hívják..?- Röntgen úr feleségét?- Röntgenné Ultra Ibolya * * *- Az első ősembert, aki süte­ményt sütött?- Almáspitekus. * * *- Az orosz számítógép-háló­zatot?- Nyet-work. * * *- A jós legkisebb fiát?- Jóska.

Next

/
Oldalképek
Tartalom