Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-13 / 188. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK 13 TÜKÖR Tekintélye legyen írásnak, szónak agrárium A vidék megtartó képességét erősítené dr. Fazekas Sándor miniszter Vezetők szerint is jobban meg kell becsülni a hazai vállalkozásokat Egyetlen sárgarépa 1800 kilométert utazik termő­helyéről a levesig, pedig lehet, hogy a fogyasztó a termelő' szomszédja. A zöldség-gyümölcs keres­kedelem eme abszurditá­sait akarja egyebek közt felszámolni az újonnan felállt agrártárca. Miklay Jenő Bácsalmáson Németh Ferenc termelő (középen) látta vendégül Fazekas Sándort (jobbra) és Bányai Gábort, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökét A minap észak-bácskai látogatá­sa helyszínein, szó szerint a kis­termelői szektor felszabadításá­ról biztosította a gazdákat Faze­kas Sándor mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési miniszter. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy eddig még az ésszerű munka- szervezést is nehezítette a foglal­koztatás túlszabályozása, ezért el­sőként léptették hatályba az egy­szerűbb, könnyebben betartható eljárásokat az eseti munkaválla­lók, az idénymunkások alkalma­zásához. A miniszter hangsúlyozta: a tárcánál most kidolgozás alatt lé­vő, az elkövetkezendő tíz évre ki­ható agrárgazdasági koncepció a vidék megtartó képességének erősítését tűzte ki, azaz minél több ember alapozhassa csa­ládja egzisztenciáját a mezőgaz­dasági termelésre. Ez csakis úgy lehetséges, ha dolgozni, élni hagyják ^z embereket — tette hozzá. Ebbe az elképzelésbe il­leszkedik például a pálinkafő­zés, a házi disznóvágás engedé­lyezése, de legfontosabb a közbe­szerzés egyszerűsítése, mely ál­tal újabban a helyi közétkezte­tést, a vendéglátást is kiszolgál­hatják termékeikkel a gazdák. A szerteágazó, kiismerhetetlen kereskedelmi hálózatok akadá­lyai a fejlődésnek. A zöldség­gyümölcs több ezer kilométeren utazik, mire eljut a fogyasztóhoz, ezáltal értéke inkább csökken, de a fogyasztói árakra rárakódik az improduktív teljesítmény költsége. Az értékesítés könnyí­tésének, valamint annak, hogy a magyar vidék életét erőteljesen gazdagítsa a tradicionális gaszt- ronómiá, a turistákat ellátó ven­dégasztalok, nincs uniós jogsza­bályi gátja. Önmagában a kistermelői kör erősítésétől persze még nem re­mélhető az élelmiszer-hamisí­tók, szabálytalanul forgalmazók kiszorulása a piacról. A kor­mányzat számára az egyik nagy kihívás mindenek közt a feke­tekereskedelem beígért ellehe­tetlenítése. A kifejezetten erre hivatott hatóság létezik, az elkö­vetkező hónapokban megerősí­tik, azaz feltöltik a jelenleg még üres ellenőri álláshelyeket. Ami eddig nem volt: újabban a kiske­reskedői egységek is felelősség­re vonhatók az importélelmi­szerek minőségéért, s amelyek áthágják a forgalmazás szabálya­it, azokat - az esetek súlyossága szerint - akár milliárdos bírsá­gokkal próbálják elrettenteni a szabálysértésektől. A hamisít­ványoknak el kell tűnniük az üz­letek polcairól! — szögezte le a miniszter. Az ősz folyamán napirendre § veszi a kormány az őstermelői 1 szabályok módosítását. Valószí- I nűleg változnak majd az adózá- | si jogszabályok is, de leghama- § rabb csak jövőre, év közben ugyanis nem célszerű beavat­kozni. Felülvizsgálják a mező- gazdasági és vidékfejlesztési hi­vatal eljárásrendjét is, mert ez az intézmény is túlságosan bo­nyolultan, rugalmatlanul, hos- szadalmasan látja el feladatait — közölte a miniszter. Fazekas Sám dór lapunk kérdésére kitért a fa- lugazdászi hálózat tevékenysé­gére is. Az új agrárvezetés felfo­gása szerint ezek a hivatalok igen fontos szerepet töltenek be a gazdaságszervezésben, de álla­mi finanszírozásuk évről évre a közraktározási helyzet normalizálása ugyancsak na­pirendi ügy. A gabonater­mesztők elmondása szerint Magyarországon a közraktári intézmény nem nyújt garanci­át a betárolt készletek bizton­ságára, pedig ez a feladata, s legfőképpen a bizalomra ala­pozva képes jól működni. Ez­zel szemben lopásokról, sik­kasztásokról számolnak be a híradások. Évente milliárdos csökken. Helyenként az önkor­mányzatok, a gazdakörök támo­gatása nélkül már nem is tud­nának létezni. Konkrét tervek még nincsenek a felkarolásukat illetően, de a miniszter szerint minden bizonnyal hamarosan megnyugtatóan rendezni tudják a falugazdászi hivatalok műkö­dését. A tárcavezető vélemé­nye hasonló a gazdakörökkel kapcsolatban is: - Találni kell módot a szakmai közösségek tá­mogatására is—jelezte. nagyságrendű a betárolt ga­bonában így keletkező veszte­ség. Fazekas Sándor kijelen­tette: a tárca eltökélt szándé­ka, hogy felszámolja a mező- gazdasági készletfinanszíro­zás tekintetében igen fontos közraktározás problémáit. Az írott és szóbeli szerződé­seknek vissza kell nyerniük tekintélyüket, enélkül lehetet­len normális gazdasági kap­csolatokat építeni. Aprójószág a családnak. De mi kerülhet majd a vendégasztalra? Hetedik alkalommal szervezték meg a fa- és bútoripari kiállítást Jászberényben, melyen számos megyei és jászsági kiállító is megjelent. így ott voltak a híres jászjákóhalmi, a jászapáti, a jászalsószentgyörgyi, a jászbe­rényi asztalosok, bútorkészítők. A kiállításra nemcsak a szakma mesterei hozták el munkáikat, hanem azok a fiatalok is, akik ezt a faműves szakmát válasz­tották. Kedves és látványos szín­foltja volt a kiállításnak az óvo­dás korosztály számára készített faautó, kisvonat, csiga és más egyéb hagyományos játék is. Ám az asztalos- és faiparban dolgo­zóknak egyáltalán nincsen jó kedvük, ha a válság okozta baja­ikra gondolnak. Bizakodóak mégis - mondta Vadász György, a Magyar Ipar- szövetség elnöke megnyitó mon­dataiban és rámutatott arra, hogy ennek a kis- és középvállal­kozói szektornak a versenyké­pességét javítani szükséges. Szólt az új kormány gazdasági programjáról, a Széchenyi-terv- ről is. Vadász György örömmel jelentette ki: a szektor számára előnyös megoldások kialakításá­ban kikérték a iparkamarások és a szövetség véleményét is. Ke­vesen tudják, hogy a kis- és kö­zépvállalkozások a foglalkozta­tottak több mint hetven százalé­kának adnak munkát. Ezért is szükséges számukra is az adó­rendszer változtatása, az admi­nisztrációs teher csökkentése. Felhívták a figyelmet a támoga­tási rendszer bonyolult rendsze­rére, s arra, hogy súlyozni kell a fejlesztési pénzek elosztását is, mert a kisvállalkozások nehe­zebben jutnak ahhoz hozzá! Dr. Sziráki András, a megyei kereskedelmi és iparkamara ve­zetője a megnyitón nemcsak a kisvállalkozások, hanem a szak­képzés tarthatatlan helyzetéről is beszélt. A megyében úgy­mond húzóágazat a gépipar. Am a szakmában jelenleg összesen 313 tanuló van. - Hatékony vál­tozásokra van szükség, hogy a szakmák és az élő munka érté­ke újra megbecsült legyen — mondta dr. Sziráki. - Jó hír, hogy a megye gazdasági teljesítménye a 2009-es visszaesés után az idei első félévben közel húsz száza­lékkal emelkedett, s év végére is kétszámjegyű lehet a növekedé­sünk - tette hozzá. ■ D. M. Cipő állítja, hogy egy éve még biztosan van a Republicnak interjú Bódi László arról, hogy mikor viseltek öltönyt és nyakkendőt, illetve arról, hogy most jó passzban vannak Bódi László „Cipő” nem bőbeszédűségéről híres, nem is a pletykalapok címlapjairól ismert. Két­száznegyven dalt szerzett eddig a Republicnak, de számos dalt írt Koncz Zsu­zsának, Halász Juditnak is. Két kislány édesapja. Az együttes megalakulásának 20. évfordulója alkalntából Cipő és a zenekar többi tagja - Boros Csaba, Nagy László Attila, Patai Tamás, Tóth Zoltán - átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztike­resztjét. — Kellemes nap volt, és azon ritka alkalmak egyike, amikor öltönyt, nyakkendőt viseltünk — árulta el Cipő. — A jubileum kapcsán riport­könyv is készült rólatok, mely a sok személyes információ mellett a hazai könnyűzenei szcéna elmúlt két évtizedének kulisszatitkait is megszellőz­teti. Hogy fogadta a szakma?- Nem sértődött meg senki, nem is mondtunk bántó dolgo­kat, csak arról beszéltünk, amit megéltünk. Sok érdekesség be­került a könyvbe. A zenekarta­gok világlátását jól ismerem, számomra azt volt élmény elol­vasni, amit a barátaink, a kollé­gáink, a velünk együtt dolgozók nyilatkoztak rólunk. Bódi László, alias Cipő — Keveset tudni a magánéle­tedről, ikerpár lányaidról. — A lányok, köszönöm, jól vannak, tizenkét évesek, kivá­ló tanulók. A zenélés nem fog­ta meg őket, zongorázni tanul­tak, de felhagytak vele. Tánc­ban tehetségesek, művelik is. A nagy koncerteken rendsze­rint ott vannak, legutóbb a Bu­dapest Sportarénában tartott, jubileumi fellépésen tapsoltak nekünk.- Tíz évvel ezelőtt sokan fag­gattak jövőbeli terveitekről. Visszatekintve: hozta a csa­pat, amit elgondoltatok?- Mindig egy évre előre terve­zünk. Ha jól sikerül az előző sze­zon, jó eséllyel a következőben sem maradunk munka nélkül, s érkeznek a koncertmeghívások. Fáradtabbak vagyunk, nehezeb­ben regenerálódunk a fellépések után, mint a kezdetekkor. De ez szerencsére nem látszik a kon­certeken. Tudomásul vesszük, hogy nem huszonévesek va­gyunk, időnként pihenésre van szükségünk. — Milyen volt a zenekar ame­rikai körútja?- A kint élő magyaroktól kap­tuk a meghívást. Gyakorlatilag olyan volt, mint itthon. A közön­ség zömét olyan fiatalok tették ki, akik a kilencvenes években ke­rültek Amerikába, és mée itthon­ról ismertek bennünket. Velünk fújták a dalokat, jókat buliztak. — Decemberig telve a zeneka­ri koncertnaptár, ez jó, vagy időnként jólesne lazítani a tempón?- Szívesen dolgozunk. Két-há- rom évente mindenhová vissza­hívják a csapatot, ami jó fokmé­rő: amíg kellünk, zenélünk. Ez az év jól alakul, sok koncertet adunk. Jó passzban vagyunk, de ez semmire sem predesztinál. Amióta vagyunk, mindig azt mondom: egy éve még biztosan van a Republicnak. A zenekar jövőjéről nem most, egy esetle­ges rossz év után lesz érdemes elgondolkodni ■ Ponovirc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom