Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-12 / 187. szám
2010. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK 7 KÖZÉLET & GAZDASÁG Emberközpontúságot ígér új hatóság Szalai Annamária a legfőbb hírközlési-média felügyelő Szalai Annamária: Nincs ok aggodalomra, mert a politika nem költözik be a szerkesztőségekbe. Ősszel még tisztázandók a helyreigazítás szabályai JÓ TANÁCS Beázott a plafonunk, mit tegyünk? folt Olvasónk lakásában beázott a mennyezet a közemúlt viharai miatt. Nincs a lakásnak biztosítása. Az úr nem tudja, ilyenkor kaphat-e kártérítést. Ha az úr társasházban lakik, amelyre van biztosítás természeti károkra, és fizeti a közös költséget, akkor a biztosító a kárral arányos ösz- szeget megtéríti neki. Nem kell mást tennie, mint felhívnia a közös képviselőt, aki bejelenti a biztosítónál a káreseményt. A biztosító munkatársa felveszi az úrral a kapcsolatot, felméri a kárt, majd átutaltatja az azzal arányos összeget. Annyit, amennyiből a hiba kijavítható. Nem biztos, hogy mindenhol ugyanez az ügy menete - erről szintén a közös képviselőtől kell információt kérni. Az sem mindegy, mikor jelenti be a kárt a közös képviselő vagy a lakó a biztosítónak. A lehető leghamarabb tegye meg, mert ha a vihar, amelyre hivatkozik, hónapokkal ezelőtt volt, bajos lesz elintézni az ügyet. A biztosítónál ugyanis rákérdeznek, mikor volt a káresemény, mert ha azon a napon, amelyre az úr hivatkozik, nem volt eső, hiába mindem* A biztosítóki de ugyanis figyelik és jegyzik a meteorológiai eseményeket. Ha a lakás családi ház vagy olyan épület, amelyre nem kötöttek biztosítást, nincs mit tenni. Esetleg a szituációból okulva lehet kötni egyet. Ezzel kapcsolatban sok a tévhit és a sztereotípia. („Nem fogom eltartani a biztosítót” stb.) Érdemes tudatosítani, hogy a biztosítás: szolgáltatás. A kockázatvállalás sincs ingyen. Miből fizetne káreseményekért a biztosító, ha nem lenne miből? ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Gyors és határozott szervezetátalakítást tervez Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. Az ellenzéki pártok alkotmánysértést emlegetnek. Sági Gyöngyi,-,Vég Márton .Akadálymentesen» sikerült létrehozni egy olyan hatóságot, amely európai mércével mérve is újdonságnak számít a média és a hírközlés területén. A tartalom és annak terjesztése ugyanis ma már nem választható el egymástól, de emellett költséghatékonysági szempontok is indokolták a két terület összevonását” - mondta tegnapi bemutatkozó tájékoztatóján Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a hírközlési hatóság összevonásával létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, akit tegnapi hatállyal nevezett ki az új intézmény élére Orbán Viktor kormányfő kilenc évre. Szerinte nincs egyetlen olyan eleme az új médiarendszernek, amely a hatalom centralizálására utalna, az pedig, hogy a miniszterelnök nevezi ki a hatóság elnökét, az uniós jogrendben bevett gyakorlat. „Ez tehát nem piramis, hanem egy jól felépített, átlátható médiastruktúra. Emberközpontú hatóságot képzelek el, és igyekezni fogok kellő alázattal, szorgalommal végezni a munkámat” - magyarázta Szalai, aki hat éven át a Fidesz delegáltja volt az ORTT-ben. Szalai szerint a médiafelügyelet átalakítását részben az indokolta, hogy az előző rendszer nem működött hatékonyan, sok pazarlással járt. Kétséges volt: az új médiaszabályozás mennyire tartja tiszteletben a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot. „A politika nem költözik be a szerkesztőségekbe, de csak őszre dől el, hogyan alakulnak pontosan például a helyreigazítás szabályai” - mondta Szalai Annamária. Őszre várható a médiaalkotmány elfogadása, és akkor dönthet az Országgyűlés az ORTT jogutódjaként működő Médiatanács felállításáról is, amelynek elnöki várományosa ugyancsak Szalai Annamária. Ezt követően alakulhat meg a négy közszolgálati médium (a Duna Tv, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda) közös kuratóriuma és felügyelőbizottsága, majd a négy médium új vezetőit is megválaszthatják. Megítélése szerint azzal mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi struktúra beteg. Az összesen 150 kurátornak, felügyelőbizottsági, ellenőrzőbizottsági tagnak nem volt valós ellenőrzési lehetősége. Ezzel szemben csak egyetlen kuratórium lesz a jövőben (melynek nyolc tagjából hármat-hármat a kormány, illetve az ellenzéki oldal, kettőt pedig a Médiatanács delegál), ez Szalai Annamária szerint a hatékonyságot növeli. A hírközlési elnökhelyettes Mátrai Gábor lesz. Mivel Schmitt Pál államfő aláírta a médiacsomagot alkotó törvényeket, ezért az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az MSZP szerint a kormányzat valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok műsorpolitikájának irányítására. Az LMP a sajtó- és véleményszabadságot félti, a Jobbik pedig úgy látja: Schmitt Pál „pártcélokat szolgál”. Bírálta a médiatörvényt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is. HÍRSÁV Ha romlik a helyzet, jön a kamatemelés A MONETÁRIS TANÁCS Úgy véli: ha a kockázati felárak tartós megemelkedése, a forintgyengülés nagyobb szigort indokol, az irányadó kamat emelése is szükségessé válhat - áll a testület július 19-i kamatdöntő ülésének tegnap megjelent jegyzőkönyvében. KSH: enyhült az infláció az egy évvel ezelőtti áfaemelés hatásának elmúlása miatt júliusban 5,3-ról 4,0 százalékra esett az éves infláció a KSH szerint A fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek júniushoz képest, és 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A kormány 4,7, a piac 4,8 százalékos inflációval kalkulál. A jegybank szerint az IMF-tárgya- lás kudarca növelheti az inflációt. Sme: mi megcsináltuk, a magyarok nem „Szlovákiának nincs szüksége IMF-hitelre, nem áll az államcsőd szélén. Velük szemben mi a végrehajtott reformjainkkal rendbe raktuk a gazdaságot. Ezért mi továbbra is önállók lehetünk, és saját ügyeinket önállóan határozhatjuk meg” - reagált a Sme című szlovák napilap Matolcsy György gazdasági miniszter keménykedő szavaira, m „nem fogja törni magát a deficit csökkentéséért, ha ezzel Pozsony is késhet”. Matolcsy: Amit szabad Jupiternek.. Kormányzati hatalomátvétel a közmédiában? A médiát szabályozó és ellenőrző szerv lesz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek elsődleges feladata, hogy a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vegyen a kormány politikájának végrehajtásában. A szervezet három önálló hatáskörrel rendelkező részre tagolódik, a Médiatanácsra, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalára, valamint a szervezet vezetőjére, az elnökre. Átalakítják a közmédiumok fel- ügyelőtestületeit is. A korábbi három közszolgálati köz- alapítványt összevonják, az új közalapítvány kuratóriumának elnökét pedig a Médiatanács delegálja. A kuratórium az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Tv mellett az MTI közgyűlésének jogait is ellátja. Gyakorlatias szakképzés kell versenyképesség Bevonni a vállalkozásokat az oktatásba Másfél millióan hiányoznak interjú Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárral Drasztikusan növelni kell a szakképzésben a gyakorlati oktatás arányát - hangsúlyozta Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár és Parragh László, a kereskedelmi és iparkamara elnöke. A vállalkozók alig másfél százaléka vesz részt a szakképzésben. A bizonyítvány mögött gyakran nincs valós tudás, a pályaorientáció szinte csak papíron létezik. Parragh László szerint a kamaráknak nagyobb beleszólást kell kapniuk az oktatási követelmények meghatározásában. Az átlállás a gyakorlati képzésre érdekeket sért majd az oktatásügyben, de el kell érni, hogy az iskolák ne csak „papírgyárként” működjenek. ■ Fényezőtanulók. A termeléshez szükséges tudást tükrözze a bizonyítvány- A piac fel tudja szívni a szakképzést befejező diákokat?- Egy jól működő gazdaságnak kell a képzés mögött állnia. Az ilyen gazdaságban a munkaerő biztosítása nélkülözhetetlen: ma már egy nagyvállalkozás betelepedési szándékát legalább olyan mértékben befolyásolja a rendelkezésre álló munkaerő, mint az adórendszer. Erről szól a Széche- nyi-terv és mindkét gazdasági akciótervünk is, olyan élénkítő programot hajtsunk végre, amelyre a humánerőforrás fejlesztését fel tudjuk fűzni.- Mivel venné rá a hetediknyolcadik osztályosokat, hogy a szakképzést válasszák?- Vissza kell adni az értékteremtő munka becsületét. Ma Magyarországon félmillió ember dolgozik a termelésben, miközben másfélmillióra lenne szükség. A hetedik-nyolcadik osztályosok - és szüleik - iskolaválasztása véletlenszerű: melyik iskola van közel hozzájuk, van-e kollégiuma. Meg kell kezdeni már az általánosban a felkészítést, hogy megszerettessük a szakmát velük.- Milyen anyagi követelményei lennének az átalakításnak az államra nézve?- Nem elsősorban az a probléma, hogy kevés a forrás, hanem az, hogy rengeteg csatornán folyik szét. Egy-egy képzést négy csatornából is képes a magyar állam finanszírozni, ezen szeretnénk változtatni. Arra készülünk, adott esetben akár helyben is maradhassanak a források. Tehát ha egy cég akar tanulókat foglalkoztatni, akkor ne fizessen be szakképzési hozzájárulást, maradjon nála a pénz, mert ott hasznosul jobban. ■ Sztojcsev I.
