Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-05 / 154. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 5., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Az egykori Varjas-tanya elszármazottal találkoztak Tiszakürtre kirándultak gyermekprogram Nagycsaládosok jártak az arborétumban Robotika és a sikerek egy szolnoki iskolában A játékok jutalmául kapott csokikon kívül a gyerekek egy cég által adományozott joghurtot, édességet, konzervet is kaptak ajándékba A Varjas-tanya - Jászjákóhalma anyaközségtől legtávolabbi tanyavilág, Klebelsberg iskolája tíz kilométerre volt a falutól, a legközelebbi műúttól 5 kilométerre. 1927-ben épült, 1961-ben részben leégett, helyreállítva ezután még három évig volt tanítás benne. 1964-ben lebontották. A tanyavilág a kényszerű tée- szesítés miatt összeomlott, ma kilométer távolságokban sincs tanya. A 60 év alattiaknak nincs emlékük az ottani életről. A keresztre az évfordulón az elszármazottak és a gazdakör helyezett el emléktáblát. 1995 óta évente találkoznak az arra lakók, egyre kevesebben. Legutóbb huszonhármán érkeztek a varjasiakért mondott misére, a gazdaköri beszélgetésre. A helybeliek szervezik a találkozót, Fodor István Ferenc, aki a tanyasi iskolából a polgár- mesterségig vitte, és névrokona Fodor István, aki nyugdíjas gazda a faluban. A legöregebb résztvevő a 88 éves Fodor Istvánná volt, a legfiatalabbak: Lukácsi Ilona és Lukácsi József- né, akik közelítik a hatvanak ■ A tanyavilág a kényszerű téeszesítés időszakában összeomlott. Tihanyi Károly kilenc és fél évig tanított az iskolában 1953- tól. Nevelt nemcsak gyerekeket, hanem állatokat is, élte a paraszti és értelmiségi életet Nép- művelőj, zenész, színjátszj, vagy épp rádiószerelő volt. 80 évesen ritkán mozdul ki, vali- melyik varjasi temetésére, vagy ilyen találkozóra, mint ez. Gubicz András jászkapitány Jászkisérről gyermekkora nyarait töltötte itt, rokonoknál. Legtöbben helyből, Jászapátiról érkeztek. Négyen Budapestről, Fehér Pálné Terjéki Piroska, Apátin élő testvérével, Marikával, kiknek nagyapja adta a telket az iskolának. A 60 éves Nagy Laci testvérével jött, ő Ausztráliát is megjárta, szétnézve a Föld túloldalán. A szolnoki Papp Béláné is itt találja valamelyik Kiss lányt vagy fiút a testvérei közül, mint most is, az Apátin élő Borbásné Katit. A múltidézés mellett a találkozó résztvevői a jövőre is gondoltak: „Jövőre ugyanitt!” F. I. F, Jászjákóhalma A szolnoki Nagycsaládosok Egyesülete nemrég Tiszakürtre kirándult, ahol a helyi nagycsaládos csoporttal közös rendezvényt tartottak. A szolnokiakat népes csoport fogadta az Arborétum előtti Szabadidőparkban, majd a köszönSzolnokot a XX. század első évtizedében kerületekre osztották fel. Ahol én születtem, és felnőttem, a város IV. kerülete volt. A többi tíz kerület közepes nagyságú volt, magukba foglalták a Lengyel-telepet, a Vásárteret, a cigányvárost és a Szűcs-telepet. A Béla király utca 4. szám alatt volt egykor Szolnok város istállója. Az utcával párhuzamos épületben tizennégy lónak volt helye. Az udvarban álltak a nagy, fából készült, koporsó alakú kocsik, melyekkel a háztartási és utcai szemét gyűjtésekor az utcákat járták. A kocsis mellett ülő gyerek egy rézcsengőt rázva jelezte az utcák lakóinak, hogy ott jár a szemetes. A házak elé már kikészített, vagy tő után elkezdődött a játék. A gyerekek lufifujásban, szappanbuborék-fújásban, mocsárjárásban ügyeskedtek. A kisebbek szélforgót készítettek, puzzle-kirakásban mérték össze gyorsaságukat. Sok fejtörést okoztak az írásbeli memóriajátékok. A kiépp akkor kivitt szemetet ő segített felönteni a magas oldalú kocsiba. Ezért a segítésért némi borravalót vagy esetleg élelmet is kapott egyesektől, melyet mindig megosztott a lovakat hajtó kocsissal. A hosszú épület egyik részében — idény jelleggel - négy fedező mén is tanyázott a Jászberényi Huszárezred két huszárának felügyelete mellett. Az épület másik végében, egy szoba- konyhás helyiségben a sokgyermekes Dobos család lakott. Az egyik gyermek keresztapaságára Horthy Miklós kormányzót kérték fel, így a család kapott az alkalomra húsz pengőt. Ez a sebbek az ugrálóvárban töltöttek sok időt, míg a nagyobbak halásztak. A jó fogásért plüssállat járt. A helyi közösségek finom ebéddel vendégeltek meg bennünket. Ebéd után az anyukák által készített sütemény volt a desszert. A jutalmul kapott gyermek Dobos Miklós, aki felnőtt korában a MÁV műhelyben dolgozott, és a város kiváló ökölvívója volt. A Baross utca 61. szám alatt épült fel a Bábaképző Intézet, amelyet 1926- ban adtak át. Az intézet magja, a bába- képezde a trianoni döntés után menekült Nagyváradról Szolnokra. Működését 1921-ben kezdte meg a megyei kórházban, majd a Baross utcában felépített ingaüanban folytatta tevékenységét: a bábaképzést, a szülészetet és a nőgyógyászatot. A nyolcvannyolc ágyas intézmény, a kórház első igazgató főorvosa tornyosi Kondrád Jenő csokikon kívül a gyerekek egy cég által adományozott joghurtot, édességet, konzervet kaptak ajándékba. Színfoltja volt a délutánnak az arborétumi látogatás. Köszönjük a tiszakürtiek vendégszeretetét! Gál Lászlóné elnök volt, a főmadám pedig Szeri Piroska. A Baross utca 59-es telken, a Szent László király utca elején épült 1914-ben a négyosztályos polgári fiúiskola, mely négy éven át, az első világháború alatt katonai kórházként működött. 1920-ban kezdődött benne a tanítás, és 1944 tavaszáig tartott. Az első, Szolnokot ért bombázáskor, 1944. június 2-án azonban találatot kapott, és az épület földszinti és első emeleti lépcsőháza használhatatlanná vált. Újjáépítették 1949-ben, és addig a volt Nemzeti Szállodában működött rendőrség költözött bele. Szurovecz Pál, Szolnok (A kerület történetére még visszatérünk.) A vásártérnek már nem sok nyoma van múltidéző A kerületben kialakított utcákat 1926-ban nevezték el ■ A Baross utca 61. szám alatt épült fel a Bába* képző Intézet. A robot a sci-fi filmek, az ipar, gazdaság főszereplője, a technológia csúcsa. Világunk vezető országainak gazdasági hatalma, ereje a robotokra alapozott hatékonyságban van. Az élet minden területén megjelennek. HiTech eszközök, melyek a fizika, matematika, irányítástechnika, informatika, elektronika és gépészet tágas eszköztárát használják egy időben. Sokfélék, de közös tulajdonságuk: a fiatalokat „kedvelik”. E technika fejlesztői, tervezői, kezelői szinte kizárólag fiatalok, sokszor még iskolások. A világ minden részén, Magyarországon is rendeznek diákoknak robottechnikai versenyeket. Idén két magyar csapat is a szingapúri döntőbe jutott. Más versenyeken marsi körülményeket szimulálnak, a versenyzők pedig maguk által épített robotokkal mérték össze tudásukat. Az idei „Magyarok a Marson” verseny 2. és 3. helyezettje a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola diákja lett. ■ Bebizonyosodott, hogy diálqaink közül többen igen tehetségesek! Megfigyeltem, hogy a tanítványaim néhány hét robotika után mintha más dimenzióba kerülnének. A tanár csak motivál, szervez, és megpróbál ötleteket adni, de ebben általában jobbak a gyerekek. A tantervekben ilyen tárgy még nincs, de a befektetett munka gyorsan megtérül. Iskolánkból több diák is részt vett már versenyeken: Császi József, Matusinka Roland, Kocsis Viktor és Géczi Gábor. Viktor utolsó versenyén (Magyarok a Marson, Alkalmazott mérnöki tudományok 5. versenye) 2. helyezést ért el. Az első helyezett egyetemista csapat egy hajszállal előzte meg, Viktor egyszemélyes, középiskolás csapatát. A legnagyobb pénzdíjat (230 ezer forintot) ő nyerte, és cégek állásajánlattal, egyetemek képzési támogatással és ajánlattal keresték meg. Remek volt velük dolgozni! Bebizonyosodott, hogy szolnoki diákjaink közül többen igen tehetségesek, további tanítványainknak is meg kell mutatni ezt a lehetőséget, esélyt. Tóth Tivadar, Szolnok Kerékpárral a természetben. A Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai élménydús kerékpártúrákon vettek részt a környező településeken, mely alkalmakkor sok fényképet készítettek a természet — a növény- és állatvilág — tavaszi ébredéséről. A felvételekből természetfotókiállítás is készült. Nyitrainé Gulyás Mária, Jászapáti Cél volt a búcsún, a szentmisén való részvétel Jóleső érzéssel olvastam az Új Néplap hasábjain a Hodossy testvérpárról, akik a felvidéki Duna- szerdahely és az erdélyi Csíkszereda közötti 850 kilométert (!) gyalogosan kívánják teljesíteni. A fiatalemberek célja volt, a csíksomlyói búcsún, az ünnepi szentmisén való részvétel. Az összetartozás az üzenete zarándoklatuknak. A testvérpár vallásos, az útra rózsafüzért, imakönyvet is magukkal vittek, és fontos számukra a magyarság- tudat, identitás. Kívánok nekik a továbbiakban erőt, jó egészséget, külön Péternek, aki cukorbetegként vállalta e tiszteletet érdemlő megpróbáltatást! Markó István, Szajol Záróbál. Az Aranycsillag Társastánc Klub nemrég évzáró vizsgát tartott. A klub ebben az évben ünnepli szolnoki indulásának 15 éves évfordulóját, Molnár Péter táncpedagógus vezetésével. A záróbálon a junior-senior csoport két fiatal táncosát: Hamar Tamarát és Hagyánek Pétert örökítettük meg. Hamarné Hubai Ibolya, Szolnok A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2.(a borítékra írják rá: „A szerkesztőség postájából'), vagy a zoltanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre is várjuk. További olvasói vélemények találhatók a SZ0U0N.hu internetes oldalon.
