Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-26 / 172. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 26., HÉTFŐ 9 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A Bodeni-tó partján jártunk tanulmányúton Szolnoki gyerekek a német nyelviskolában ,1 «1HÜ A szolnoki diákok 2000 kilométert buszoztak oda-vissza a nyelviskolai program miatt. Néhány nap alatt sokat fejlődött német nyelvtudásuk. Már hatvanadik évfordulónkat ünnepelhetnénk egy összejövetelen A mezőtúri, Kossuth téri általá­nos iskola egykori tanulóinak 55 éves találkozóján készült fény­képet láttam nemrég az Új Nép­lapban. Ha egykori osztálytársa­immal találkozni tudnánk, mi már a hatvanadik évfordulót ün­nepelhetnénk. Emlékeimben kutatva az alábbi nevekre em­lékszem: Zsoldos Erzsébet, Ku­pái Irén, Rónai Erzsébet I, Rónai Erzsébet II, Mosóny Olivia, Kiss Márta, Molnár Magdolna, Nyit- rai Magdolna, Szente Magdolna, Galdomit Judit, Varga Ilona, Bod­nár Katalin, Ballagó Edit, Makrai László, Kerekes László, Bíró Im­re, másik Bíró Imre, Fekete Sán­dor, Székely Kocsárd, és én, Ko­vács Klára. Jó lenne találkozni volt osztálytársaimmal és kö­szönteni a még élő, kedves egy­kori tanárainkat. Újabb kis lépés történt városunk tisztaságáért Rákóczifalván a lakosok többszö­ri kérésére, és a polgármesteri hivatal hathatós közbenjárására a szolgáltató munkatársai átala­kították a szelektív hulladék- gyűjtő sziget szerkezetét. Meg­történt a tartályok felújítása is. Bővült a gyűjthető hulladékok fajtája, ezután a PEf-palackok szelektív gyűjtése is megoldottá vált. ÚjTkis lépés városunk tisz­tasága védelmében. Vereczkey Attila, Rákóczifalva Szórakoztató programokon vettünk részt Igazi falusi búcsúban volt csalá­dunknak része nemrég Nagykö­rűben, mely gyerekkorom emlé­keit Idézte. Vásári forgatag és vi­galom fogadta a településre érke­zőket azon a hétvégén. Rengeteg programot szerveztek, melyek kapcsolódtak a híres körűi cse­resznyéhez, és finom sütemé­nyeket, ízletes lekvárt kóstolhat­tunk. Jól éreztük magunkat! V. Jánosné, Szolnok Lindau festői szépségű német város a Bodeni-tó partján, a né- met-osztrák-svájci hármashatár­nál. A szolnoki Varga Katalin Gimnázium - Városi Kollégium tizenegyedikes Arany János te­hetséggondozó programjában ta­nuló diákjai kétezer kilométert buszoztak nemrég oda-vissza a nyelviskolai program miatt. Nem bánták meg! A pazar táj, a családias elszállásolás minden diáknak tetszett. A történelmi óváros egy 68 hektáros part menti szigeten fekszik, ami a Vatikán területé­nek másfélszerese. A szigetet egy gát és egy híd köti össze a Ha csak lehetett, szabadidőnk nagy részét gyermekkorunkban a focipálya mellett, a szolnoki vasútállomáson töltöttük. Néz­tük a tarka tömeget, a jövő-me­nő, siető embereket. Tudtuk a személy, a gyors- és a nemzetkö­zi vonatok pontos érkezését, az indulások pontos idejét. Azt is megtudtuk, hogy 1936. április elsején a MÁV igazgató­sága értesítette a szolnoki vas­szárazfölddel. A lindaui főpá­lyaudvar is a szigeten található. Az új kikötő 1856-ból szárma­zik az oroszlán szobrával és Ba­jorország egyetlen világítótor­nyával, amelyek Lindau jelké­pévé váltak. A tanulóknak az volt a véle­ménye, hogy nagyon kedvesek voltak a vendéglátó családok, fi­nom ételeket főztek nekik, so­kat beszélgettek, így a diákok is egyre jobban kommunikáltak velük németül. A tanórákat is élvezték, érdekesek voltak szá­mukra. Mindenki nagyon segí­tőkész volt velük, és jó progra­mokat találtak ki. Azon a héten útállomás főnökét (szüléink vasutasok voltak), hogy május 1-jével naponta, rendszeresen közlekedik majd a Budapest Nyugati Pályaudvar — Szolnok — Debrecen között egy csoda­szép sínautóbusz. A várva várt napon nagy nézőközönség jött össze a vasútállomáson, hogy megcsodálják a szép, egytagú, dízelüzemű járművet. A tetejé­ről az ablak alsó vonaláig sokat fejlődött a nyelvtudásuk. Szép volt a táj, kellemes környe­zetben vettek részt érdekes ese­ményeken. Megállapították, hogy Németországban nagyon barátságosak az emberek, így gyorsan belerázódhattak a nyelvbe. Összességében sokat tanul­tak, rengeteg új szó ragadt meg bennük. Örültek, hogy a néme­tek ennyire vendégszeretők, például szinte a pótmamájuk volt Martina, a vendéglátójuk. A nyelviskolai program végül is jól szolgálta a német társalgá­si nyelv gyakorlását, a középfo­kú nyelvvizsgára való felkészü­drapp, onnan az aljáig meggy­piros színű volt, aranyozott be­tűkkel pedig az oldalára írva a hét vezér neve. Ezen a vonalon egyébként legtöbbször a TAS járt, 94 km/óra sebességgel, benne 64 ülőhellyel. Szolnokról pontosan tíz órakor indult Debrecen felé. Szájtátva néztük a beérkező nemzetközi gyorsvonatokat, a szép díszítésű szalon-, háló- és lést. Ebben segítettek a délelőtti foglalkozások, a tanulói kiselő­adásokból összeállított, városis­mertető program Lindau óváro­sában. Német dalt is tanultak, német nyelviskolai tanárokkal. A nyolcnapos program emléke­zetesen szép helyszínei voltak: Bregenz, Meersburg, Mainau, a virágok szigete, és Friedrich­shafen, amely a Zeppelin légha­jók miatt vált ismertté. Kedves emlék marad a nyelviskolában megszervezett közös táncház, a német nyelvtanárokkal és az ott tanuló külföldi diákokkal a dal­tanulás. Csirke József, Szolnok. Városi Kollégium étkezőkocsikat, a benne utazó, elegáns utasokat. A kocsik olda­lán kiakasztott táblákon volt fel­sorolva, hogy honnan hová mennek, és milyen jelentős vá­rosokat érintenek. Otthon tér­képen nézve, gondolatban vé­gigutaztam az egész vonalat, például Ostendéig. Szurovecz Pál, Szolnok (A témára lapunkban még visszatérünk - a szerk.) A jogosítvány mellé önmagunk ismerete is kell az utakon Nemrég értesültem arról, hogy a jogosítvány megszerzésének fel­tételül szabják a nyolc általános iskolai végzettség meglétét. A szakemberek üdvözlik a változ­tatást, de megemlítik, hogy a bal­esetek döntő többségét az önkont­roll hiánya okozza. Vagyis a kez­dő gépjárművezetők, friss jogo­sítvánnyal rendelkezők túl bi­zonytalanok, néhány hónapos ve­zetés után pedig túl magabiztos­sá válnak. Véleményem szerint hasznos dolog a 2005 előtti álla­pot visszaállítása, de a megfelelő vezetési gyakorlat megszerzése, a kulturált vezetési sü'lus, valamint a KRESZ-szabályok komolyan vé­tele, annak betartása jelentősen csökkentené a közúti balesetek számát. Markó István, Szajol Közlekedési vetélkedőt nyertek a karcagi ovisok Budapesten, az ORFK kiképző bázisán tartották a Mini-KRESZ „Pindur-Pandúr Ki mit tud” elne­vezésű közlekedési vetélkedőt. Megyénket a karcagi, Zöldfa úti óvoda csapata képviselte. A ver­senyen 108 csapat indult az or­szág több pontjáról. A lelkes megyei kis csapat­nak először képeken kellett fel­ismerni a szabálytalanságokat, majd ügyességi pályán kellett minél rövidebb idő alatt, hibát­lanul végigmenniük. A nagy- csoportos óvodások utóbbi ver­senyszámban kimagaslóan ügyesek voltak, mindegyikük hibátlanul hajtott végig. Megyénk kisgyermekei or­szágos I. helyezést értek el, így jutalmul 2 kerékpárral és egy nagy értékű ajándékcsomaggal - társasjátékok, könyvek, tollas ütő, labdák - térhettek haza. A nyertes csapat tagjai: Hor­váth Gergely, Kiss Milán, Szalai Máté, Balajti Anton, Pandúr Petra, Vinis Dóra, Horváth Edi­na, Szentesi Nikolett és Emődi Réka. A gyermekek és szüleik mellett a felkészítők, Andrási Tiborné és Varsóczi Zsuzsanna óvodapedagógus munkájához és a sikerekhez a megyei bal­esetmegelőzési bizottság szív­ből gratulál. Szabó Zita százados, sajtóreferens Ismertük a vonatok érkezését, indulását múltidéző Sokan várták 1936-ban a csodaszép sínautóbusz felbukkanását Otven éve érettségiztünk a Közgazdaságiban találkozó Egykori diákköri emlékeket, életünk fontos történéseit idéztük fel társainknak Ősz hajú, izgatott, az utat kémle­lő „lányok” gyülekeztek nemrég Szolnokon, az egykor Közgazda- sági Technikumnak nevezett épület előtt. És ha feltűnt egy rég látott, kedves, egykori osztály­társ, elé siettünk, és meghatot- tan öleltük meg egymást. Nem mindennapi eseményre jöttünk össze, többen távolról vállalva a fárasztó utazást. Mi, a technikum 1960-ban végzett IV/B osztályosai jubileumi, 50 éves érettségi találkozót tartot­tunk. Tanárnőnk, dr. Boros Ottó- né Kati néni társaságában egy osztályteremben órákon át diák­köri emlékeket elevenítettünk fel. Elmondtuk, kinek hogyan alakult az élete. Huszonnyolcán A nemrég tartott jeles, ötvenedik érettségi találkozón megjelent egykori közgazdaságis osztálytársak érettségiztünk, öten már örökre eltávoztak közülünk. E találko­zóra tizenheten jöttünk össze. Volt aki betegség vagy egyéb ok miatt nem tudott megjelenni. Többségünk vállalati könyvelő­ként, tervezőként, statisztikus­ként dolgozott. Akik továbbta­nultak, ők pedagógusként, óvó­nőként, főkönyvelőként, könyv­tárosként végezték munkáju­kat. Mindenki becsülettel helyt állt a maga területén. Felnevel­tük, elindítottuk az élet útján gyermekeinket. Most nagyma­mákként az unokák nevelésé­ben segítünk. Búcsúzáskor megfogadtuk: ezután sűrűbben találkozunk. Kolláth Béláné Hasznos Mária, Szolnok A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások - a levélíró hozzájá­rulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesz­tett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával. A szer­kesztőség nem közöl olyan íráso­kat, amelyek megjelentetése tör­vénybe ütközik, gyűlöletkeltő tar­talmú, sérti a személyiségi jogo­kat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztősé­günk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olva­sói levélként kezelje. Az írásokat az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2.(a borítékra írják rá: „A szerkesztőség postájából'), vagy a zoltanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre is várjuk. További olvasói vélemények talál­hatók a SZ0U0N.hu internetes oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom