Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-22 / 169. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA foglalkoztatás Több mint ezer ember után szedte a sápot a lebukott csoport. Munkaerőt kölcsönadni törvényesen is lehet, de úgy kevesebb az ügyleten a haszon. MIT ÉR AZ EMBER KIKÖLCSÖNÖZVE? Néhány hete nagy fogást jelentettek be a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói: egy kiterjedt túrkevei bűnözőcsoport lekapcsolá- sát, ami munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott, és amelyik éveken át űzhette, többszörösen is jogsértő módon, és extraprofitot „kaszálva”, ezt a szakmát. Tehették! L Murányi László A túrkevei csoport - hangzott el az ügy kipattanásakor a nyomozóktól a különböző cégein keresztül, több mint ezer embert helyezett ki kölcsönszerződéssel, elsősorban megyei cégekhez, de adót, járulékot nem fizetett utánuk. A kölcsönző cégeket a fővárosban és Pest megyében, strómanok nevére alapították, néhány hónapig működtették, majd a felhalmozott adó- és járuléktartozásokkal együtt a sorsukra hagyták mindegyiket. Helyükre újabb és újabb cégeket jegyeztettek be, a folytonosság biztosítására. Szintén a vámnyomozóktól tudta meg a sajtó, hogy a letartóztatottak, miközben óránként akár két-há- romezer forintokat is számláztak munkaóránként a kölcsön- vevőknek, a melósokat öt-hat- száz forintos bruttó órabérekért alkalmazták — s ennek is csak a felét fizették ki nekik. Valamit tudhatott ez a csoport, ha ilyen árakon tudott embereket kikölcsönözni - vélekedik az ország legnagyobb és legtekintélyesebb kölcsönző cégének, neve elhallgatását kérő munkatársa. Ők ugyanis, teszi hozzá, maximum 1200-1500 forintos árat tudnak elérni, az alkalmazás egyéb feltételeitől függően. Amelyik munkáltató tehát - teszi hozzá — két-háromezer forintot fizet óránként egy hatszáz forintos emberért, azt vagy becsapták, vagy pedig személyesen is érdekeltté tették... A túrkeveiek lebukása a munkaerő-kölcsönző szakmára irányította a közfigyelmet. Különös tekintettel a szakmában tapasztalható anomáliákra. A munkaerő kölcsönzését eredetileg azzal iktatták törvénybe Magyarországon is az ezredforduló táján, hogy rendkívüli helyzetekben, átmeneti időszakokra, rugalmas keretek között tegye lehetővé a munkaerő foglalkoztatását. Elsősorban olyan területeken, amelyeken szakaszos a munkával való ellátás, dömpingszerű a munkaerő-szükséglet. A lehetőséget azonban gyorsan afféle munkáltatói kiskapuvá avatta a magyaros lelemény. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavalyi elemzése szerint ugyanis a kölcsönzött munkavállalók általában kedvezőtlenebb körülmények között dolgoznak, mint a munkaszerződéses társaik: alacsonyabb a jövedelmük, és nem vonatkoznak rájuk a kollektív szerződések szabályai sem. Jellemző az is, hogy a meghatározott időre szóló, a szakaszos kölcsönzési gyakorlat heA munkavállaló szemszögéből a bizonytalanság a legnagyobb baj, nem lehet hosszabb távra tervezni BIZONYTALANSÁG - ezt érzi ü legnagyobb gondnak a kölcsönzött munkavállalóként dolgozó 0. R A szolnoki fiatalember szívesen osztotta meg tapasztalatait, de azt kérte nevét ne írjuk le, hiszen ehhez a munkához is nehezen jutott, nem szeretné elveszíteni. Jelenleg egy pesti székhelyű munkaer&kölcsönző cég révén dolgozik a Jászságban egy vállalatnál. A munkaideje 12 óra, három napon át, melyet három nap pihenés követ. A fizetésben nincs hátrányban, hiszen a kölcsönzött munkavállalók is megkapták ugyanazt, mint a kölcsönvevő cég dolgozói. Ami más, az az állásidő. a termelés időleges leállásakor ugyanis az anyacég dolgozói bérük 80 százalékát kapják, nekik azonban szabadságot kell kivenniük azokra a napokra. 0. P. úgy tudja, azért, mert a kölcsönző cégnek sem fizetik azt az időt. Ha elfogy a fizetett szabadsága, akkor marad a fizetés nélküli. ennél is nagyobb gondnak érzi azonban, hogy a három hónapos próbaidő eltelte után sem véglegesítették. Szerződését a többi kölcsönzött munkáshoz hasonlóan hónapról hónapra hosszabbítják. Márpedig így hosszú távra nem igen mer, egyszerűen nem is lehet tervezni, t.j. ■ On szerint szigorítani kellene a foglalkoztatás szabályait? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ugyanis nem, úgy a következmények visszaáramlanak rájuk: fekete foglalkoztatásért őket bírságolja a munkaügyi felügyelőség. A fentebb már idézett — Magyarországon piacvezetőnek számító - cég név nélkül idézett munkatársát szembesítjük persze a szakmát eluraló anomáliákkal is. Azt mondja: náluk betartanak minden szabályt. Törvényes munkaszerződéseket kötnek, igyekszenek ugyanazt a bért fizetni embereiknek, amit a mellettük dolgozó munkaviszonyosok kapnak, s rendesen fizetik a bérek után a járulékokat. Hosszú távon, teszi hozzá, csak így lehet a placcon maradni. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, tavaly ősszel elfogadott uniós irányelvet 2011 decemberéig át kell ültetni a magyar munkajogi szabályozásba is. A legfontosabb változás az, hogy a kölcsönzés csak határozott időre szólhat majd, és szigorodnak a kölcsönzött és a munkaviszonyban alkalmazott munkaerőre vonatkozó, egyenlő bánásmód követelményei is. Kérdés persze, hogy mennyire fogadja be azokat a magyar munkaerő-piaci „valóság"... \ A munkaerő-kölcsönzés szabályozását egységesítik Európában jövő év végéig. Képünk illusztráció. lyett a folyamatosság és az állandóság vált megfigyelhetővé. A bérbe vevők és a bérbe adók számára egyértelműen előnyös és jól jövedelmező a kölcsönzés. A munkavállalóknak már ritkábban. A 25 éves, rákóczifalvi Zsíros Zsolt ismerősöktől hallotta tavaly év elején, hogy asztalosokat keresnek egy cég szolnoki telephelyére. Miután akkor már hónapok óta munka után járt, műbútorasztalos lévén, azonnal rámozdult a hírre. Érdeklődésére azt közölték vele, hogy a céghez a T. Kft.-n keresztül vezet az út. Nosza, irány a T. nevű, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég szolnoki irodája. És innen már meséljen tovább Zsolt:- A T.-nél kitöltettek velem egy regisztrációs lapot, majd aláírtunk egy három oldalú, határozatlan idejű munkaszerződést, ami szerint engem a T. vesz munkaviszonyba, de a munkát a szolnoki cégnél fogom végezni. Bruttó hétszáz forintos órabért adtak, ami megfelelő volt. Egyetlen lényeges különbséget tapasztaltam csak az ott dolgozókhoz képest: nekik, ha nem volt munka, 80 százalékos állásidőt fizetett a cégük, míg nekünk fizetett szabadságot rendeltek el ezekre a napokra. Ha pedig az elfogyott, akkor fizetés nélkülit. Nyár végén aztán megtörtént Zsolttal az, ami a kölcsön munkaerővel előbb-utóbb rendre bekövetkezik: a főnök szólt, hogy holnaptól már egyáltalán nem kell jönnie! A T. Kft. villámgyorsan intézte az adminisztrációt. Zsoltnak az tűnt fel az elébe rakott papírokon: a munkaviszony megszűnésének okaként „közös I megegyezést” írtak, holott erről | szó sem volt; neki bizony kiasz- | szikusan felmondtak. Ma már ő s is tudja: azért volt ez a papíron, hogy ne kelljen felmondási időt fizetni a számára. Ha valaki hétköznap kora reggel kiáll a Szolnok-Tiszafóldvár vonalon egy buszmegállóba, különjáratú autóbuszokat Is láthat nagy számban, amelyek afféle üzemi körjáratként szedik fel a kölcsönben dolgozó, naponta ingázó melósokat. A Jászságba hordják őket, cégekhez. Mondják, a lebukott csoport is több autó- busznyi embert hordott arra felé. De hogyan válik egy cég a munkaerő-kölcsönzési piac legitim szereplőjévé?- Engedélyt kell rá kérnie, és az engedélyhez meg kell felelni néhány alapvető feltételnek - tájékoztat Nagy János, az OMMF Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Felügyelőségének igazgató- helyettese. — Csak káefték, szövetkezetek és részvénytársaságok végezhetnek ilyen munkát, rendelkezniük kell irodával, megfelelő ügyintézővel, és kétmillió forint vagyoni biztosítékot kell letétben elhelyezniük. Ez utóbbi szolgál fedezetül arra az esetre, ha a kölcsönző cég nem fizetne bért, adót, s járulékokat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenleg tizenegy helyben regisztrált vállalkozás foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel - tudtuk meg regionális munkaügyi központban dr. Pusztai Gyulától, a terület gazdájától. Volt ez a szám sokkal nagyobb is. 2002 és 2004 között 115 regisztrált közvetítő dolgozott ezen a piacon, 2008-ra ez a szám ötvenötre csökkent, s tavaly, amikor egyről kétmillió forintra emelkedett a vagyoni biztosíték összege, csak tizenegyen maradtak a terepen legálisan. Rajtuk kívül, jelentős szeletet kanyarít ki a megye kölcsönzői piacából néhány nagy, multi cég. A kölcsönzött munkaerőt alkalmazó cégeknek elemi érdekük lenne ellenőrizni a nekik kölcsönző vállalkozást, hogy az betart-e minden szabályt, bejelentette-e az embereket, és fizeti-e utánuk a járulékot Amennyiben Munkaerő-kölcsönzés Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2009) Belföldre Külföldre Kikölcsönzött munkavállalók száma (fő) 1 150 92 Kölcsönzési ügy (db) 1259 104 Foglalkoztató cégek száma 18 4 Kölcsönzőitek napi bruttó átlagkeresete (Ft) 3 858 30 753 A lebukott társaság busás hasznot kaszált éveken keresztül FORRÁS: ÚJ NÉPLAP-GYŰJTÉS Szaporodnak a kiskapuk az országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly összesen 31 munkáltatóval szemben járt el az országban, a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megszegése miatt. A feltárt szabálytalanságok öszszesen 1459 munkavállaló alkalmazását érintik. Az eljárás leggyakoribb oka a kölcsönző felek közötti megállapodásra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírások megszegése volt. nyilvántartásba vétel nélkül folytatott m unkaer&kölcsön- zés miatt 39 munkáltatónál intézkedtek a munkaügyi felügyelők, és ez 1166 munka- vállalót érintett. 27 munkáltatónál találtak a felügyelők színlelt polgárjogi szerződés alapján végzett munkaerő-kölcsönzést, amik összesen 447 munkavállalóról szóltak. Általános tapasztalat, hogy a munkaerő-kölcsönzés szabályainak ismerete még mindig nagyon gyenge a munkáltatók részéről — mondta el lapunknak Gedeon András, a főfelügyelőség sajtószóvivője.
