Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-21 / 168. szám

TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 21., SZERDA Miért görög a magyar dinnye? termesztés A hazai fogyasztók az itthon termett gyümölcsöt keresik a piacokon Ez már magyar dinnye — mutatja Bottyán László kereskedő a szolnoki piacon. A hazai áru igazi szezonja egy-két hét múlva következik. Megduplázódott a gyalogosok által elkövetett balesetek száma A megyében az első félévben be­következett balesetek több mint felét a személygépkocsi-vezetők okozták. Az összesen 291 közül 167-et. Egyebek között ez derül ki a megyei baleset-megelőzési bizottság beszámolójából. A kerékpárosok 45 esetben voltak okozói közút balesetek­nek, míg a tehergépkocsi-veze­tők 33 alkalommal. Visszaesett ugyanakkor a motorkerékpáros, segédmotor-kerékpáros elköve­tők aránya. Míg tavaly ilyenkor már 34 esetben idéztek elő sze­mélyi sérüléses balesetet, addig idén ez a szám csak 21. Ugyan­akkor viszont duplájára nőtt azon esetek száma, amikor gya­logosok voltak az okozók. Ösz- szesen 15 ilyen alkalmat re­gisztráltak az első félévben. A gyalogosbalesetek több mint fe­le egyébként a szolnoki rendőr- kapitányság illetékességi terüle­tén történt, de a kunszentmárto- nin is három ilyet jegyeztek fel. ■ Nőtt azon esetek száma, amikor gyalogos k voltak az okozók. A személyi sérüléssel járó balesetek közül átlagosan min­den hatodiknak volt biciklis az okozója az első félévben. Szem­ben a korábbi minden kilence­dikkel. Az összes balesetek több mint 15 százalékát okozták a ke­rekesek. A legtöbbet a jászberé­nyi és tiszafüredi, a legkeveseb­bet a kunszentmártoni rendőr- kapitányság illetékességi terüle­tén. A biciklis okozók több mint 26 százaléka egyébként ittas ál­lapotban idézett elő balesetet. Az év első hat hónapjában az ittas okozók száma az előző esz­tendő hasonló időszakához ké­pest 56-ról 35-re csökkent, de ketten életüket vesztették. Emellett 13-an súlyosan, hú­szán könnyebben sérültek meg amiatt, hogy a közúti közleke­désben ittasan vettek részt. Az alkoholos befolyásoltságnak fel­róható balesetek aránya az összbaleseteken belül 12 száza­lék volt, ami az előző évekkel összehasonlítva javuló tenden­ciát mutat. Az az ittasan okozott balesetek száma legnagyobb arányban Jászberényben és Kunszentmártonban fordult elő. A Mezőtúri Rendőrkapi­tányság területén egy ilyen jel­legű eset sem történt. ■ M. G. A. Zavart okozott a dinnyepi- acon, hogy görög árut magyarnak átcímkézve árultak. Hasonló eset már tavaly is előfordult. Ezzel viszont megkárosítják a termelőket, becsapják a fogyasztókat. Akik pedig a minőség miatt a hazai dinnyét veszik. Baranyi György — Csakis a magyar dinnyét kere­sem és vásárolom, mert szerin­tem ízben jobb a külföldinél - mondta Erdélyi Tibor, miközben kiválasztott egy formás gyümöl­csöt a szolnoki piacon. - Amúgy sem vagyok nagy bizalommal a külhonból érkező zöldség-gyü­mölcs iránt. Amikor külföldi ep­ret vásároltam, bár kinézetre re­mek volt, de ízben mint a víz. Bezzeg a kistermelőké: ha ap­róbb is, kicsit piszkosabb is, de remek volt a zamata. — Én is az egyik multinál vet­tem görög görögdinnyét. Igaz, 138 forint volt kilója, de a pincé­ben is sajnos három nap alatt megromlott - szólt közbe egy másik férfi. — Három napja megjelent a magyar dinnye a szolnoki pia­con, a vásárlók keresik a hazai árut. Árban ugyanott van, mint a külföldi, azaz 168 forint kiló­ja, de a szezon előrehaladtával megy majd lejjebb is — mutatott a dinnyehalmokra Bottyán László kereskedő. - Nem csoda, ha átcímkéztek külföldi eredetű dinnyéket magyarnak, hiszen az utóbbi ha talán színre nem mindig jobb, de levesebb, zama­tosabb. Mindezt megerősíti Pócs Já­nos jászsági dinnyetermesztő is. Szerinte a hazai friss dinnye és az importáru között beltartalmi- lag nagy a különbség. Ám ha a fogyasztókat megtévesztik az át­címkézéssel, annak ők és a ter­melők is kárát látják. — Ha a fogyasztó azzal a tu­dattal veszi meg a dinnyét, hogy friss magyar árut vásárol, miközben nem az, akkor be­csapva érzi magát. Márpedig ha magyarnak véli ezt a dinnyét, akkor joggal állapítja meg, hogy esetleg kevésbé jó a minősége, és akár hosszabb ideig sem vá­sárol azután belőle - magyaráz­ta Pócs János. - Ez pedig a ter­melőkre, az ő bevételükre is ne­gatívan hat. A termelő szerint az volna a természetes, hogy ha egy impor­táló forgalmaz, akkor írja is ki, hogy nem hazai áruról van szó. Pócs János hangsúlyozta: a kor­mány 29 pontos akciótervébe többek között ezért is került be a másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetése. Azaz hogy visszakö­vethető legyen a pultra kikerülő áru egészen a termelőig, a meg­felelő dokumentumokkal. így el­lenőrzésnél rögtön ki lehet szűr­ni, ha a pulton olyan áru van, amit magyarnak hirdetnek, ám erről semmilyen ok­mány nincs. Visszatérve a dinnyeátcímkézés­re, Pócs János el­mondta, hogy az utóbbi két évben nemegyszer találkoztak ilyennel.- Ha normális időjárási és ter­melési viszonyok vannak, akkor ez nem fordul elő, hiszen a ma­gyar dinnye olcsóbb, mint az im­port. Tavaly viszont áruhiány volt, és ezért behozták a mace­dón vagy a szezon végi görög és olasz dinnyét, és magyarként árul­ták. Amikor elegen­dő, és így olcsóbb magyar áru van a piacon, akkor ez le­hetetlen. Az összes többi ter­mékre is igaz, hogy úgy gondol­ja a szakmai marketing: rátesz- szük a piros-fehér-zöld zacskót az árura, és azzal nő a kereslet. Ez viszont tévedés. Csak egyszer lehet megtéveszteni a vásárlót, mert ő a minősége miatt többet esetleg már nem veszi meg. — Alőstermelők is rontják a dinnyepiacot, ami szintén nagy probléma, ám van ennek egy még rosszabb változata is - mondta Pócs János. - Előfordult, hogy jöttment felvá­sárlók úgy veszik át a terméket, hogy exportálni fogják, és kér­nek akár egy hónap fizetési ha­ladékot is. Ám eszükbe sem jut fizetni. Akadnak, akik ezt előre megfontolt szándékkal teszik. Megveszik az árut - bármilyen terményről beszélhetünk —, és egyharmadát, felét, ne adj’ is­ten, az egészet nem fogják kifi­zetni. Ezzel a termelőt károsít­ják, és piaci zavart okoznak. Pócs János szerint ugyanis aki előre tudja, hogy nem fizet majd a terményért, az a jtiaci ár alatt fogja értékesíteni. Úgy véli, ezért nagyon fontos egy olyan határozat, miszerint csak re­gisztrált felvásárlóként lehes­sen a gazdáktól bármit venni. A felvásárlási árak most sokkal magasabbak NAPOKON BELÜL elkezdődik a magyar dinnye szezonja, au­gusztusban már egészen biz­tos, hogy csak hazai dinnye lesz a piacon — mondta Pócs János. A felvásárlási árak most sokkal nagyobbak, vi­szont az áru csak a feleegy- harmada a korábbiaknak, az időjárás miatt. Ezért olyan te­rületeken is, ahol optimális körülmények között akár 600- 700 mázsa dinnye is megte­rem hektáronként, csak 160- 200 mázsa lett. Az exportra felvásárolt görögdinnye ára ilyentájt 30-36 forint körül alakul, jelenleg 70-80 forint. ■ Csak egyszer lehet megté­veszteni a vá­sárlót. jWiwiBiBwifwiwiiiirnnnBi i mmwninrai1 Lángost sütnek. A tiszainokai Szőke Tisza Nyugdíjasklub tagjai, Szabó Imre Pálné (balról) és Petyus Sándorné rendszeresen sütik a lángost a különböző összejöveteleken. Felvételünk az új buszvárók és klubház minapi átadásakor örökítette meg őket. _________________TV-NOTESZ________________________________ Ny ár van, nyár... ' * VALKÓ MIHÁLY ^ . Jkk R0VATA Véget ért a vébé, a labdarúgó, s las­san már el is lesz feledve. Egyik fő­szereplőjére azonban még tovább­ra is jól emlékezem. Arra a primi­tív hangszerre, fiira kürtre, mely csaknem az őrületbe kergetett a meccsek nézése közben. És micso­da világkarriert futott be, mely aligha ér véget a világbajnokság­gal. Bizony, nem lennék meglepőd­ve, ha felhangzana egyszer még a mi lelátóinkon is, előbb vagy utóbb, amit ne adjon az isten! Különben nyár van, nyár, las­san „fű se nő” a képernyőkön sem új, csupán az ismétlések burjánza- nak. (És rossz filmek dögivei, hogy nézni is teher.) A köztévében már az ismétléseknek is ismétléseik vannak, ami azért már retrónak is túlzás. Lásd a Már egyszer tetszett című összeállítást. Ha egyszer igen, akkor miért ne tetszhetne máskor is - ezzel kínálta nekünk Kalmár Tibor a virágokról szóló, vagy csak hozzájuk kapcsolódó dalokból álló nótacsokrot két alka­lommal is. A slágerek pedig haj­dan ifjú színészek ajkáról hang­zottak el. Csakhogy velük is az tör­tént, mármint a dalokkal, ami a vi­rágokkal történik idők múltán ál­talában: megfonnyadtak, elvesztet­ték mára nem csak az illatukat, hanem a színüket is. S legfeljebb azt állapíthattuk meg róluk, hogy régen talán virulhattak is.Valami hasonlónak lehetünk tanúi mosta­nában humor dolgában is. Ha egy­szer már nevettünk egy kabaréjele- neten, miért ne röhöghetnénk raj­ta akár másodszor is, gondolják a szerkesztők. Csakhogy ha az em­ber már előre ismeri a poént, még akár a Markos-Nádas kettős jele­netében is, az már egyáltalán nem vicces, ahogy azt az Üdítő legutób­bi adásában is tapasztalhattuk. Persze még mindig szórakoztatóbb az, mint azok a nagy dumások, a kabaré új legényei, akik nem tesz­nek mást, csak odaáünak a mikro­fon elé, és mondják-mondják a ma­gukét, ahogy esik, úgy puffan. Leg­többször sehogy. Ez lenne a mo­dern humor? Szereplésüket né­hány kivételtől eltekintve nem könnyű túlélni. Amikor majd bele­szakadnak, hogy bizonyítsák ne­künk: látjátok, én vagyok a dumá­sok között is a legnagyobb. Én bizony egyikőjüknek sem szurkolnék. Dyenkor önkéntelenül is Allbnzó, Hofi vagy Sándor György jut az eszembe: az övék, az humor volt Nekik mondanivalójuk is volt, nem csak a szájuk járt, s az olykor még ma is az újdonság erejével ké­pesek hatni. Igaz, ők már a ma­gyar kabaré klasszikusai. Ha őket ismétlik, boldogan nézem újfent, mert azért nem minden unalmas, ami ismételtetik. Egyébként ismét­lem, nyár van, nyár, röpke lepke száll virágra, s zümmög száz bo­gár, ami még kellemes is lehet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom