Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-12 / 160. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 12., HÉTFŐ 9 A bombázásról szóló cikk régi, fájó emlékeket idézett fel A közelmúltban olvastam az Új Néplapban Szolnok egykori bombázásáról. Ötéves voltam akkor, de arra a napra még most is sokszor visszaemlék- szem. Elég egy szép kék nyári ég vagy egy repülőgép mély, nehéz hangú zúgása, mely fel­idézi azt a szomorú napot. Egy szirénahang hatására még ma is elérzékenyülök. Azon a nyári napon is kék volt az ég, és a bombázógépek mé­lyen zúgtak. A Petőfi utcában laktunk, és az udvar végében lé­vő bunkerba rohantunk akkor is, mint más légitámadás, légi ri­adó alkalmával. Sokan voltunk, mert a szomszédok is hozzánk szaladtak. Egyszer csak azt érez­tük, hogy majdnem ránk dől a bunker. Hintaként mozgott, a fel­nőttek jajgattak. Mi, gyerekek pedig sírtunk, nagyon féltünk. Nem tudtuk, mi mozgatott olyan erővel bennünket Szerencsére a légitámadás befejeztével jöttek a tűzszerészek lajxjs, négykerekű kocsival. Ők állapították meg, hogy egy mozdony fél kereke csapódott a bunkerünk mellé úgy a földbe, hogy csak egy kis darab látszott ki belőle. Sajnos három óvodás társunk is akkor halt meg, mert a Sajtó úti házuk­ba egy bomba csapódott. Már ötven éve nem élek Szolnokon, de a húgom elküldte az újságot, mely felidézte a régmúlt emlé­két. Prokai Tivadarné, Bükkszék A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások — a levélíró hozzájá­rulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesz­tett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával. A szer­kesztőség nem közöl olyan íráso­kat, amelyek megjelentetése tör­vénybe ütközik, gyűlöletkeltő tar­talmú, sérti a személyiségi jogo­kat az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztősé­günk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olva­sói levélként kezelje. Az írásokat az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2.(a borítékra írják rá: „A szerkesztőség postájából"), vagy a zoltanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre is várjuk. További olvasói vélemények talál­hatók a SZOUON.hu internetes oldalon. A fődíjnyertes jászboldogházi iskolás gyerekek, akik a közelmúltban Budapesten vehették át a kalandparki belépőjüket és ajándékaikat A rohanó évek az emlékezés vég­telen országútjára visznek. Visz- sza a gyerekkori boldog, felhőt­len nyarakra, kirándulásokra. Szüleimmel és Marianna testvéremmel a hatvanas évek­ben bejártuk hazánk legszebb vidékeit. így jutottunk el többek között Szolnokra is. A Damja­nich János Múzeum gazdag gyűjteményét ámulva néztem akkor végig, az őslénytár rész­legének látványa pedig teljesen lenyűgözött. A városi tanácsházánál em- | léktábla hirdette: 1848. szep­tember 27-én itt tartotta híres beszédét Kossuth Lajos. Kelle­mes, érdekes sétát tehettem a Tisza-parti negyedben. A hajó­állomásnál falusi gyerekként egész nap néztem volna a Ti­szát, a hajóforgalmat, a vízi élet leírhatatlan sokszínűségét, szépségét. Szüleim az akkori Halász- csárdában rendeltek a világhí­rű tiszai halászléből ebédet. Emlékszem a Szigligeti Szín­ház, a Tisza Szálló és étterem épületére és a szolnoki stadion­ra is, ahol a hetvenes években válogatott meccset is rendeztek. A Szolnoki MTE, Garics, Már­ton, Simon, Fürtös, Magos fém­jelezte csapat bizony sok borsot tört az ellenfelek orra alá, külö­nösen a hazai meccsein, az NB II-ben. Unokámmal, Pecsuvácz Áronnal hamarosan visszaté­rünk a szolnoki Tisza partjára. Igaz, családommal Mtbm föld­részen már harmincöt ország­ban jáftWnk, de nekíihk a leg­szebb örökre Magyarország marad. Paksa Tibor tanár, Lenti A lábtengósok padot kaptak a pálya mellett A szolnoki, Ispán körúti játszó­tér mellett lévő lábteniszpályá­hoz - amely megépítése óta igencsak rossz állapotba került — a használói pihenőpadot kér­tek. A tengósok örömére azt meg is építették. Az elmúlt időszak­ban a város főkertésze és csapa­ta igen sokat tett a megyeszék­hely szebbé tételéért. Munkáju­kat köszönjük! Zombori T. és barátai, Szolnok Egy országos tehetségkutató rajz- és fogalmazáspályázatot hirdettek idén Miért lesz jó gye­reknek lenni 2020-ban? címmel. Csak olyan csoportos munkával lehetett ebben részt venni, ame­lyet 6 és 14 év közötti gyermekek közösen készítettek. Ismert része volt a szolnoki IV. kerületnek a Cigányváros, amely nagyjából három utcából állt: Bihari Sándor utca, Vonó ut­ca és a Dráva utca. Az itt épült házakban vegyes, de főképp ci­gány családok laktak. Mintegy harminc-negyven család: Mozsár, Rácz, Nagyha­jú, Kállai, Kadét nevűek, akik között többen vendéglői, kocs­mai zenészek voltak. Sokan fog­lalkoztak ócska áruk, használt ruhák kereskedésével, vagy al­kalmi munkásként napszámba jártak. A zenészek között kitű­nően játszó zenekarok élén he­lyileg kedvelt, ismert prímások játszottak a Tisza Szálló étter­mében, a Nemzeti kávéházban, a Kaszinóban, az Aranylakat­A pályázatban a családok jö­vőbeli szerepének megjelení­tését, a környezetvédelem, a természet és a jövőbeli lakó- környezet fantáziadús ábrázo­lását várták rajzban és annak értelmezésében. A jászboldog­házi Mátyás Király Általános ban, és szórakoztatták a vendé­geket. Néhány cigány család la­kott a Tabánban is. A cigányvá­rosban élők magyar cigányok­nak vallották ma­gukat. Az úgyneve­zett oláh cigányok a Kisgyepen laktak — a mai Széchenyi- városrészhez közel- és nem is tudták jól kiejteni a magyar szavakat. 1934-ben kettő cigánybírója volt Szolnoknak: Kadét Jóska a cigányvárosé, Lukács Jóska pe­dig a Kisgyep városszélié. A vasútállomás előtti futball- pályányi tér keramit kockakő­vel volt kirakva, amely tovább folytatódott a Baross út köze­pén, négy méter szélességben Iskolából öt tanuló megnyerte a fődíjat. A tanulók: Berkó Al­bert, Kordács Nóra, Kocza Do­minika, Lőrincz Krisztina, Bo- zsó Barbara 6. osztályos tanu­lók. A csapatverseny hatodikja Hamberger Sarolta 8. osztá­lyos tanuló volt (Lehel Vezér az Eötvös térig. A főbejárat mel­lett jobbra álltak az egyfogatú fiákerek, a lovak fején az abra- kos tarisznyával. Az 1930-as évek közepén több mint ötven bérkocsi volt a városban. A vasútállomáson kí­vül volt még bérko­csistand a Szapáry utcában és a Gorove u. 9. (Kossuth L. u.) előtt. Taxi csak egy-kettő, azok a nemzetközi vagy a gyorsvo­natok utasaira vártak. Az 1930-as évek közepén a városi tömegközlekedést a bu­dapesti Start autóbusz-társaság bonyolította, hat piros busszal. A vasútállomás-megyeháza kö­zött tíz megállóval, amelynek Gimnázium). A diákokat Ham- bergerné Válik Sarolta tanár készítette fel. A gyerekek a budapesti Ka­landparkba nyertek belépőt, az egyéb ajándékok mellett. Hambergerné Válik Sarolta, Jászboldogháza fele feltételes volt. Járt busz a Szapáry utcai gyógyszertártól a közkórházig, naponta többször, 7 és 16 óra között. Vasúti csomópont lévén Szol­nok nagy személyforgalmat bo­nyolított le, mivel hét irányból érkezett, és indult személyszál­lító vonat. Egy-egy vonat érke­zésekor nyüzsgő méhkashoz hasonlított a peron. Kiabált az újságárus, a hordár, a cukor­árus - teljes volt a hangzavar. Ha csak lehetett, szabad­időnket gyermekkorunkban a focipálya mellett, a vasútállo­máson töltöttük. Néztük a tarka tömeget, a jövő-menő, siető em­bereket. Szurovecz Pál, Szolnok (A témára lapunkban még visszatérünk — a szerk.) Több mint ötven bérkocsi közlekedett 'Ti n / ll<>\ lii.viiW. vorloii'il >1 <i lor múltidéző A vasútállomás előtt régebben a tér keramit kockaköves volt ■ Vasúti csomó­pont lévén Szol­nok nagy sze­mélyforgalmat bonyolított le. // / A Tisza folyót, a hajóforgalmat egész nap néztem volna A SZERKESZTŐSIG POSTÁJÁBÓL Jó lesz gyereknek lenni? tehetségek A jászboldogházi diákcsoport sikeres munkája í Éi •• ki\pr tgf , «■­p| x- \ g jf j BL HL | 1, * gagr JRflK Királyi kastélyt láttunk. Az Electrolux nyugdíjasaiként nemrég a gyönyörű gödöllői királyi kastélyba látogattunk kirándulásunk alkalmával. A programban szerepelt a veresegyházi medveotthon megtekintése is. A remek hangulatban töltött nap után sok élménnyel tértünk haza. Bátori László, klubvezető Ötvenötödik évforduló, a mezőtúri Kossuth Téri Általános Iskola egykori tanulóiként 55 éves találkozónkat tartottuk nemrég, Ócsai Jánosné és Kávási Sándor kedves tanáraink körében.. A felvételen az összejövetelen megjelent egykori 8/a és 8/b osztályos diákok láthatók. Dr. Szabóné Csébi Mária, Mezőtúr

Next

/
Oldalképek
Tartalom