Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-26 / 147. szám
6 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. június 25-én 21300 21200 21100 21000 20900 20800 20700 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010. 06. 25. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ANY 717 0,70 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 4 820-5,58 20 122 FHB 1082-4,66 127 KEG 282-3,75 3 TVK 2 900-2,68 14 Synergon 634-2,46 0 Richter 41 330-2,20 1990 Fotex 375-1,83 12 Danubius 3 715-1,71 1 Rába 840-1,52 13 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.25.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 35 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 29 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 38 000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 26 200 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 81 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 25-én €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f mm 285,97 232,76 210,95 +4,59 Ft +3,55 Ft +3,58 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB'" 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 4,50 7,50 Raiffeisen Bank2’ 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS .AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.25.) Vételi Eladási Allianz Bank 276,56 290,74 Budapest Bank 275,70 292,75 CIB Bank 272,68 295,40 Citibank 272,25 294,93 Erste Bank 276,05 291,95 K8tH Bank 275,34 291,20 MKB Bank 276,41 290,59 OTP Bank 277,71 291,95 Raiffeisen Bank 277,35 289,83 Ismét a településeken a sor iparűzési adó Az önkormányzatok többsége örül, a cégek nem mind lelkesek Katona Tamás. Az APEH viszont Gémesi György. Fenn kellett átvállalta a behajtás kockázatát tartani a helyi adóapparátust Wekler Ferenc. Falun nincs kellő apparátus a hipa beszedésére j i'-j* Zongor Gábor. Korlátozták a települések adóügyi rendeletalkotási jogát Zara László. Az állam bevonása leegyszerűsítette a cégek dolgát A települések döntő többsége örül, a vállalatoknak bizonyos értelemben jó, más szempontból nem, hogy a parlament hétfői döntése nyomán a második fél évtől az APEH helyett ismét az önkormányzatok szedik be a helyi iparűzési adót (hipa). Almási B. Csaba Az előző Országgyűlés korábban azért testálta a hipa beszedési jogát az adóhatóságra, mert szerinte gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, eredményesebb az adóbehajtás, ha azt nem az egyébként is túlterhelt és kevesebb szakmai ismeretekkel rendelkező ön- kormányzati dolgozókra, hanem az ezzel foglalkozó szervezetre bízzák. A hatékonyabb módszerek miatt több pénz is folyhat be a városok, falvak kasszájába - érveltek. A mostani változtatást azzal indokolták a törvénymódosító javaslat elterjesztői - Kosa Lajos debreceni és Zombor Gábor kecskeméti polgármester -, hogy (amellett, hogy a korábbi módszer sértette az önkormányzatiság alapjogait) „az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagy mennyiségű feladatot lát el, hogy ha a hipával kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy kellő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak. A bevétel- csökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán nem érdekelt a tervezett helyi adóbevételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik.” Ugyanakkor a településeknek a törvény lehetőséget ad arra, hogy szerződés alapján a helyi adókban és a gépjárműadóban nyilvántartott hátralékok behajtását az állami adóhatóságra ruházzák át. Katona Tamás szerint azonban a települések számára kedvezőtlen a döntés. Az egykori pénzügyi államtitkár azzal is érvelt, hogy az APEH átvállalta tőlük a behajtás kockázatát, tehát Az önkormányzatok egyik legfontosabb érve, hogy több pénzhez jutnak, ha maguk szedik be a hipát. Erre azt hozzák fel példaként, hogy néhány évvel ezelőttig, amikor még a megyei önkormányzatok hajtották be az illetékeket, Hipabevételek (országosan, milliárd forint) 380,158 fl 427d3^ 465,075 471,216* * Előzetes adat. VtGRAFIKA Forrás: PM a bevallások alapján akkor is átutalta volna az összegeket, ha a cégek nem fizetik be a pénzt. Az önkormányzati érdekszövetségek májusban - a kormánnyal szemben támasztott 12 pontból álló követeléscsomag egyik elemeként - kérték az eredeti állapot helyreállítását. Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke szerint az az akkori kormányzati érv, miszerint létszánagyobb volt a bevételük, mint most, amikor ez már az állami adóhatóság feladata. Ez persze nem feltétlenül mérvadó, hiszen az elmúlt esztendők válsága nyomán jelentősen lecsökkentek azok a forgalmi ügyletek, amelyek révén illemot tudnak megtakarítani a települések, nem volt helytálló. Hiszen továbbra is nekik kell beszedni a többi, például a kommunális, az építmény-, az idegenforgalmi és gépjárműadót, így mindenképp fenn kell tartaniuk az adóapparátusukat, ezért ő örül a parlament hétfői döntésének. Zongor Gábor, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint az érdekszövetségek egy része politikai okokból kérte, hogy az önkormányzatok újra megkapják a jogot a“beszedésre. A TÖOSZ-nak viszont az volt a legfőbb érve, hogy az APEH bevonása korlátozza az önkormányzatok adóügyi rendeletalkotási jogát, például az időlegesen bajba került cégekkel szemben nem járhatnak el méltányosan, nem adhatnak részletfizetést. Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek tékbevétel keletkezett. A régebbi, most módosított törvény nyomán pedig az APEH még nem folytatott érdemi munkát, így eldönthetetlen a kérdés, ki tud több pénzt beszedni a cégektől: a települések vagy az állami adóhatóság. Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke viszont úgy véli, a falvakban nincs kellő szakértelmű apparátus a hipa beszedésére, ellenőrzésére, s csak azokkal az információkkal rendelkeznek, amelyeket a cégek átadnak, ezek viszont nem mindig helytállók. Ezért nem ért egyet az Ország- gyűlés döntésével. Zara László, az adókamara elnöke szerint az állami adóhatóság bevonása leegyszerűsítette a cégek dolgát, hiszen a több telephelyű vállalkozásoknak csak egy helyre és azonos tartalmú dokumentumon kellett benyújtani a bevallást. Most ez a helyzet megváltozik, ezért az adószakértő kötelezővé tenné az ön- kormányzatoknak, hogy elektronikusan lehessen benyújtani hozzájuk a bevallást, vagy legalább ilyen módon kitölteni a papírokat. Ez nagyban megkönnyítené a vállalkozások dolgát. Az önkormányzatoknak a jelenleginél szélesebb jogalkotási jogkörük lesz. így többek között arra is lehetőségük nyílik, hogy az adózó számára kedvezőbben határozzák meg az adófizetés esedékességét - erre már Veszprémi István, a Deloitte adópartnere hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a helyi adóhatóságok a jövőben is megkereshetik az állami adóhivatalt a legalább tízezer forintos tartozás behajtásának elvégzésére. Több vagy kevesebb bevétel? Eldönthetetlen, ki tudott több pénzt beszedni Tízezrek az utcán Rómában, Milánóban tüntetés A hiányfaragásra szükség van, de igazságosabb alapon Jó lenne összehívni az 0ET-et Sztrájk bénította pénteken Olaszországot, miután a legnagyobb szakszervezet a Berlusconi által vezetett jobbközép kormány megszorításai ellen tiltakozott. Tízezrek vonultak az utcára. A munka- beszüntetéshez csatlakoztak a tömegközlekedésben dolgozók és a repülőtéri munkavállalók. A közhivatalokat is érinti a munkabeszüntetés. A szervezők 40 ezerre tették a Rómában felvonulók számát, míg Milánóban 35 ezer sztrájkoló vonult utcára. Senki sem utasítja el a megszorítások szükségességét, de a hiánylefaragó lépéseknek igazságosaknak kellene lenniük - nyilatkozott Susanna Camusso, a szakszervezet egyik vezetője. ■ Milánóban Is a Berlusconl-kormány csaknem 25 milliárd eurős hiánycsökkentése miatt tiltakoztak Kezdjen párbeszédet a kormány a T. Háznak benyújtott törvényjavaslatokról, a miniszterelnök 29 pontos akciótervéről - kérték a Duna Televízió műsorában az érdekképviselők, de a munkaadók is. Matolcsy György gazdasági minisztert felszólítják, hívja ösz- sze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (ÓÉT). A VOSZ szerint sok kérdés megválaszolható lenne ezzel. „Ha a miniszterelnök úr megtisztelné az érdekegyeztető tanácsot és megnyugtatná a partnereket, igenis számít a szakszervezetekre és a vállalkozókra, akkor sokkal jobb hangulatban lehetne beszélni ezekről a nem egyszerű kérdésekről” - hangzott el. ■
