Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-24 / 145. szám

2 2010. június 24. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk múzeumok éjszakája. Az elmúlt szombaton számtalan program várta az érdeklődőket me­gyénk múzeumaiban és az érintett kulturális intézményekben. A szolnoki Damjanich Já­nos megyei múzeumban is sokan vettek részt az izgalmas és szórakoztató programokban. a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 Sass Sylvia és Teleki Miklós Martfűn lép fel Sass Sylvia operaénekes és Tele­ki Miidós orgonaművész kon­certje június 26-án, szombaton lesz Martfűn. A Szent Tamás­templomban tartandó koncert 18 óra 30 perckor kezdődik. Be­lépőjegyek 1000 forintos áron kaphatók a Művelődési Köz­pontban és a Szent Tamás­templomban. Segítség a szülőknek: megnyílt a napközis tábor Kétszáznál is több gyermek tölti a vakáció első napjait a megyeszékhely napközis tábo­rában. A szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítyány immár két évtizede igyekszik enyhíte­ni a családok azon gondját, me­lyet a nyári szünet beköszönte okoz. A szolnoki napközis tábor a napokban nyílt meg ünnepélye­sen a tiszaligeti Turisztikai és Szabadidőközpontban. Bíró Ár­pád igazgató érdeklődésünkre elmondta: az elmúlt évekhez hasonlóan a vakáció első napjá­tól az utolsóig várják a szolnoki általános iskolásokat. A gyere­kekre szakképzett, a táborozta­tásban már gyakorlatot szerzett pedagógusok felügyelnek. A szervezők ügyelnek arra is, hogy a diákokkal lehetőleg isko­lájukból ismert tanárok foglal­kozzanak. A közalapítvány sikeres pá­lyázatának, és az önkormányzat támogatásának köszönhetően a fiatalokat a korábbiaknál is szí­nesebb programok várják, me­lyek ezúttal a környzettudatos- ság köré szerveződnek. De ha az időjárás engedi, akkor délutá­nonként strandolással igyekez­nek kellemessé tenni a nyarat. A programok ingyenesek. A szü­lőket csupán egyetlen költség terheli, az iskolában szokásos étkezési térítési díjat kell megfi­zetniük. T. j. 0 A megye elektronikus könyvtára lesz a Verseghy Jász-Nagykun-Szolnok megye könyvtárainak jelentős része nagyszabású, elsősorban infor­matikai fejlesztést valósíthat meg a Társadalmi Infrastruktú­ra Operatív Program támogatá­sával, mondta a Verseghy Fe­renc megyei könyvtárban meg­tartott tájékoztatón Takács Béla projektfelelős. Az intézmények négy konzorciumba tömörülve több mint 270 millió forintot for­díthatnak e pályázatok lebonyo­lítására. A nyertes konzorciu­mok közül a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat Abádszalók, Kunhegyes, Tisza- földvár és Újszász, Tiszapüspö- ki, Tiszaszőlős és Tószeg önkor­mányzatával fogott össze a TIOP-1.2.3-08/1-2008-0083 kód­számú „Zounok projekt” kereté­ben. Az elnyert 99 millió 281 ezer 186 forintos támogatásból a korszerű számítógépes progra­mok, kisebb infotechnikai esz­közök mellett több mint 120 számítógép kerül a nyolc önkor­mányzat könyvtáraiba, szolgál­va a látogatókat — köztük a hát­ránnyal élő könyvtárhasználó­kat is - és a könyvtárosokat a mindennapi munkában, tájéko­zódásban. A fejlesztések révén a Verseghy Ferenc könyvtár a me­gye bibliotékáinak elektronikus megyei könyvtára is lesz. A nyertes pályázatok segítségével az intézményekben jelentős di­gitalizálási munka kezdődhet, így a kulturális örökség Jász- Nagykun-Szolnok megyére vo­natkozó része a világhálón köz­vetlenül is elérhető lesz. Székelyföld hangulatát varázsolta a galériába Szabó András, a Csíki Székely Múzeum Nagy Imre Képtárának főmuzeológusa rendezi a kiállítást Megnyílt Zsögödi Nagy Imre ki­állítása nemrégiben a Szolnoki Galériában. Ezt megelőzően, a festmények rendezése közben beszélgettünk Szabó Andrással, a Csíki Székely Múzeum főmu- zeológus-kurátorával, aki egy­ben a Nagy Imre hagyaték kurá­tora is. A csíki múzeum gyűjte­ményéből válogatott hatvan je­lentősebb alkotás 2008. január­ja óta vándorol hazánkban. Ezek többségében ceruzarajz­ok, tusrajzok, akvarellek, fa­metszetek, tempera-, illetve olajképek.- De mégis, mit is láthatunk a galériában? - kérdeztük Sza­bó Andrást. — Többnyire a művész önarc­képsorozatát, szüleit, ismerőse­it, Zsögödöt és a közvetlen kör­nyezetét mutatják be az alkotá­sok. Minden kiállítóhelynek megvan a specifikuma, így a szolnokinak is. Például ez az el­ső kétemeletes kiállítás — mond­ta a főmuzeológus-kurátor.- A földszinten látható művek magát a művészt, a családját és Zsögödöt ábrázolják. A tér köze­pén, az ajtóval szemben, egy festőállványon a Noé bárkája cí­met viselő festmény kapott he­lyet. Az állvány másik oldalán Kányád! Sándor portréfotója' lát­ható, alatta pedig Kányádi Sán­dor Noé bárkája című verse ol­vasható. Szabó András szerint ezeknek különösen fontos a je­lentősége az egykori zsinagógá­ban. Kiemelkedik ez a darab a tárlatból ezen a helyszínen, hi­szen a Bibliában Mózes ötödik könyvében van leírva Noé törté­nete. Az a történet, ami az em­beriség megújulásáról szól.- Milyen koncepció alapján alkotott a művész?- Zsögödi Nagy Imre figyelte a környezetét, féltette a saját kö­zegét. Mindig újította volna azt, erősnek, feltámasztottnak sze­rette volna látni. Igyekezett meg­őrizni képeivel a Csík vidékének szépségeit és mindazt, ami törté­nelmi jelentőséggel bír. Noé tör­ténete azzal végződik, hogy a nagy víz leapad. Ennek most, a nagy árvíz idején különösen nagy az aktualitása. Reményke­dünk abban, hogy hamarosan Szolnoknál is leapad a víz - kap­csolta össze a művészetet a való­sággal a tárlatrendező. Szabó András mindenhol igyekezett aktualitást varázsolni a kiállításba, de Szolnokon ez különösen jól sikerült. A hely­szín tökéletes, világos és jók a fé­nyek. Élvezetet nyújt a nézők számára. Szabó András, ízes székely kiejtéssel és mosolyog­va mondta, mindenkinek ajánlja a kiállítást. Reméli, hogy az ott látott tájak annyira megtetsze­nek a látogatóknak, hogy a való­ságban is szeretnék látni Szé­kelyföldet. N. i. Névjegy név: Szabó András SZÜLETETT: Kovászna, 1953. dec. 1. foglalkozás: dizájner, a Csíki Székely Múzeum Nagy Imre Képtárának f ő- muzeológusa, a Csíkszere­dái Sapientia EMTE ma­gántanára. ÉLETÚTJA FŐBB ÁLLOMÁSAI: 1986 februárjától a Csíki Székely Múzeum muzeológu­saként a zsögödi festőmű­vész, Nagy Imre hagyatéká­nak a gondnoka. 1990. janu­árjától 2003. augusztusáig a múzeum igazgatója, majd is­mét a Nagy Imre-hagyaték kurátora. munkái: A bőfény forrása (A Zsögödi Nagy Imre emléknap keretében), A maszk (mono­gráfia). SZOLNOK MÚLTJÁRÓL Egy piktor, két hajó, meg a Hatvanas kirakata Ha a mesebeli sánta ördög ná­lunk is leemelné a házak tetejét, hogy betekinthessünk lakóik éle­tébe, nem panaszkodnánk a lát­ványra. Néha szinte tragikomi­kus sorsok tanúi lehetnénk. Élt errefelé egy család, amelyik nem­zedékről nemzedékre haladva szaporította a vagyont abban bíz­va, hogy örökké változatlan lesz a világ rendje. Az egymásra rakó­dó szorgalom révén szépen ha­ladtak fölfelé a társadalmi rang­létrán, sőt ha kellett, még fegy­verrel a kézben is odaálltak az or­szág ügyéhez. A jászsági gazda ősapa már tehetős emberként ment ki az első világháború harc­terére, hogy végül a szibériai fog­ságból kalandos úton, szökve tér­jen haza. Utána a Nemzed Had­sereg lobogója alatt segített talpra állítani a maradék hazát. Fia pe­dig többek között egy ma is meg­lévő szolnoki bérház tulajdono­saként indult hivatásos tisztként A Novara többek között az otrantói tengeri csatában szerzett hírnevet újra megbirkózni a muszkával a következő háborúban. Persze, mire ő is hazakeveredett, addigra odalett a bérház, és a fényes tisz­ti egyenruhának is elszállt az ér­téke. Valami más megélhetés után kellett néznie. Ügyes keze volt, kitanulta a címfestőséget, Deb­recenben mestervizsgát tett be­lőle, s a továbbiakban a felira­toknak és hasonló dolgoknak szentelte életét. Némi gond ugyan azért akadt itt-ott az új hi­vatás terén, néha hibádzott egy betű, de megvolt annak is a ma­ga oka. Az egykori százados még nem tudta mindig követni az idők gyors változását, s a könnyebb eligazodás végett időnként a hegy levéhez fordult tanácsért. Egy ilyen derűsebb ál­lapotában felvett megrendelés­ből lett aztán nagy baj. Akaratla­nul tengelyt akasztott a politiká­val, s ebből általában nem szo­kott jó dolog kisülni. Akkortájt jött divatba, hogy sátoros ünne­peken kitették az új eszme él­harcosainak képeit a boltok ki­rakatába - hely volt hozzá bő­ven - s tőle is egy ilyen dekorá­ciót kértek a népünk nagy taní­tójának szentelt Hatvanas cse­megebolt díszítésére. Valakinek az az ötlete támadt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom legendás hajójának, az Aurorá­nak a mása lesz a legméltóbb háttér Marx, Engels, Lenin és Sztálin képmásához. Meg is bíz­ták vele a mestert, aki éppen bú­felejtő állapotban lévén kicsit gondba került a hajó nevével. A vége beugrott neki, arra emléke­zett, hogy valami „...ra”, de az elejét elnyelte a feledés. Hosszas fejtörést követően csak deren­gett valami, legott hozzá is fo­gott a feladathoz, s ezzel valószí­nűleg sikerült új színt vinnie a nemzetközi munkásmozgalom történetének hazai képi hagyo­mányába. A világforradalom ve­zéreinek arcmása mögött ugyanis teljes díszében ott ma­gasodott a Novara, Horthy Mik­lós legendás hajója, amivel meg­nyerte az otrantói csatát. SZATHMÁRY ISTVÁN BHmBHEnman A Novara az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészetének 1915-ben hadrendbe állított gyorscirkálója, és Horthy Miklós zászlóshajója volt 1915. és 1918. között. Nevét egy 1849-es oszt­rák győzelem helyszínéről kapta. Korának egyik leggyorsabb hadi­hajójaként tökéletesen megfelelt Horthy Miklós meglepetésszerü, gyors támadáson alapuló harc­modorának. E hajó fedélzetéről vezényelte Horthy Miklós, akkori sorhajókapitány a háromszoros túlerő ellen vívott győztes otrantói tengeri csatát. A hajót 1941-ben Franciaországban szétbontották. Az 1900-ban vízre bocsátott Au­róra orosz cirkáló nevét a hajnal ókori istennőjéről kapta. Részt vett az 1905-ös orosz—japán há­borúban, de viághírűvé az 1917- es októberi orosz forradalomban véghezvitt szerepe miatt vált Fe­délzeti ágyújának lövése adott je­let a Téli Pabta ostromára, matró­zai tevékenyen részt vettek a vá­rosban folyó utcai harcokban. Ma a Néván horgonyoz, mint a világ kevés, e korból fönnmaradt hadi­hajóinak egyike.

Next

/
Oldalképek
Tartalom