Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-22 / 143. szám

7 2010. JÚNIUS 22., KEDD INTERJÚ szócska miklós: A gazdasági rendszer kereteihez szabjuk az egészségügy akciótervét. Csak a szakmával együtt lehet rendbe tenni az egészségügyet - vallja az államtitkár. NEM HÓNAPOKRA TERVEZEK Nem pártolja a privatizá­ciót, de a magántőkét és a fogyasztási adót a forrás­bővítés lehetséges eszkö­zének tartja Szócska Mik­lós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma egészség- ügyi államtitkára. Alapel­ve a betegek érdekeinek szolgálata, az egészség megőrzésének elősegíté­se, a dolgozók megélheté­si és munkakörülményei­nek javítása és a gyógyító munka fenntarthatósága. Nógrádi Tóth Erzsébet- Óriási az emberek elvárása a romokban heverő egészség­ügy helyzetének rendezésére. Nem nyomasztó ez önnek?- Pontosan tudom, a megoldás nagyon komoly erőfeszítéseket követel. A miniszterelnök leg­utóbbi bejelentése megrajzolta a gazdasági rendszer kereteit, eh­hez igazítva készítjük el az egész­ségügy akciótervét. Az ágazat új pályára állítása kormányzati cik­lusokon túlnyúló feladat, amihez következetes egészségpolitikára van szükség. Korrekt módon, a szakmákkal együttműködésben meg kell találnunk a kiutat.- A fenntarthatóság peremére sodródott az ellátórendszer...- A pénz nélkül megoldható feladatokhoz azonnal hozzálá1 tunk. Ám bizonyos strukturá­lis váltások fejlesztési forráso­kat igényelnek, ezekhez van némi maradvány az európai uniós forrásokban, azok átcso­portosítását a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztériummal együtt tesszük meg, és más ágaza­tokkal is koordinálunk. „Arra készülök, hogy teljes erőbedo­bással végigküzdjem a rendelkezésemre álló időt." Szócska Miklós: Nem lép hatályba jövő csütörtökön a gyógyítás minimumfeltételeiről a rendelet - átdolgozzuk- Hogyan értékeli az EU- források felhasználását?- Megfelelő egészségügyi stra­tégia hiányában koordinálatla­nul használtuk fel az uniós pén­zeket. Ebben közrejátszott, hogy a források tervezése és lehívása négy egészségügyi miniszter ter­minusára esett. Az összeg nagy részére már kötelezettségvállalá­sok vannak, amelyekhez szigorú feltételeket rendeltek. Ezek sike­res megvalósulása a feltétele an­nak, hogy a következő költségve­tési ciklusban is uniós források­hoz juthassunk. Lehet találni tar­talékot az egészségügyi rend­szerben, ha világos munkameg­osztást alakítunk ki az ellátó- rendszer különböző szintjein. A mainál nagyobb területeken, koordináltan kell megszervezni a betegellátást az intézmények között, ez jelenleg esetleges.- A Világgazdaság egészség- ügyi konferenciáján ön gesz­tust tett az egészségügy be­szállítóinak, mivel a százmilli- árd körüli kinnlevőségük elle­nére is éltetik a rendszert.- Az egészségügy és az azt kö­rülvevő ipar a nemzetgazdaság fontos része. Ennek ellenére az ágazat irányítói korábban nem tárgyaltak a beszállítókkal, he­lyette ütötték-verték a különbö­ző piaci szereplőket. Ezen is vál­toztatunk. Az ő józan és racioná­lis piaci cselekvésüknek az egészségpolitikai eszköztárban van a helye.- Ha nem sikerül az idén többletforrást hozni az ágazat­ba, működőképes maradhat az egészségügy?- A gazdasági cselekvési tér is­meretének függvényében lesz­nek forrásteremtési javaslataink arra, hogyan rendezzük át az ága­zaton belüli prioritásokat. De mi­után a miniszterelnöki bejelen­tés a gazdaság állapotáról egy he­te történt, modellezése gazdasági vonalon is most zajlik, mi is most értelmezzük és annak függvényé­ben tesszük meg a javaslatainkat.- Komoly szakemberhiány van az egészségügyben, s a fiatal szakorovosjelöltek távozni akarnak. Mit tesznek ez ellen?- Az európai nyitott foglalkoz­tatási piac, a fejlett országokban meglévő munkafeltételek és ma­gas jövedelmek csábítók számuk­ra. A gazdagabb országok kínál­ta előnyöket és a hazai negatív hatásokat nehéz kiegyensúlyoz­ni, óriási különbségek vannak a bérekben, sokkal jobbak a mun­kafeltételek. De a fenyítéssel nem lehet megállítani a külföldi mun­kavállalást. Sőt, vannak, akik ép­pen annak hatására döntenek úgy, hogy nem lépnek be a szak­képzési rendszerbe. A kötelező időtartamú hazai munkavégzés­re vonatkozó előírást ki kell ven­ni a rendeletből, hogy a megálla­podáshoz szükséges feltételeket megteremtsük.- Abban azért van igazság, hogy egy fiatal szakorvossá képzése kemény adóforintok­ba kerül az országnak.- Csak az orvosi alapképzés támogatása évi 20 milliárd forint. Ezért kölcsönös felelősségválla­lásnak kell érvényesülnie. Azt Névjegy - Az 50 éves államtitkár egyik fő területe a szervezetfejlesztés 1989-ben orvosi diplomát szer­zett a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen. Egyik kezde­ményezője volt az Egészségügyi Menedzserképző Központ meg­alapításának. 1991-től igazga­tóhelyettese, később megbízott vezetője, majd igazgatója az in­tézetnek. Főbb szakterülete a szervezeti magatartás, a változ­tatásmenedzsment, a szervezet- fejlesztés. 1992-93 között az Egészségbiztosítási Alap Or­szággyűlés által választott felügyelőbizottságának tagja. 1998-ban Master of Public Administration fokozatot szerez a Harvard J. F. K. School of Govemmentjén. Vezetőségi tag­ja az Európai Egészségügyi Me­nedzsment Szövetségnek és az European Health Property Networknek. Angolnyelv-tudása mesterfokú, német és orosz nyelv­vizsgája is van. Nős, három ál­talános iskolás gyermeke van. Szócska Miklós: Azon vagyunk, hogy helyreálljon az orvosgenerá­ciók között az nsúly gondolom, meg tudunk állapod­ni a rezidensek képviselőivel.- A szakorvosjelöltek a mosta­ni fizetésük kétszeresét tarta­nák méltányosnak. Ám akkor emelni kellene a már korább­ról a pályán lévők bérét is, nem így van?- Olyan rendszer bevezetésén gondolkodunk, ami nem borítja fel az orvosgenerációk közötti egyensúlyt.- Milyen elképzelései vannak az egészségügyi dolgozók helyzetéről?- Hatékony intézményi kere­teket kell teremteni az egészség- ügyi intézmények számára, de a tapasztalat azt mutatja, pusztán attól, hogy egy kórház gazdasá­gi társaságként működik, a dol­gozók helyzete nem lesz jobb. Sőt az elmúlt időszakban az ilyen formában működő intéz­mények alkalmazottai lemarad­tak bizonyos közalkalmazotti bérbevételekről. A szakma kép­viselőivel közösen kell kidolgoz­nunk az egészségügyi dolgozók kiszámítható életútjának tervét.- Pártolná az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények állami kézbe kerülését?- Nincs napirenden, hogy ki­kerüljenek az önkormányzatok tulajdonából az egészségügyi in­tézmények. Egyébként jelenleg már nyolc önkormányzat jelezte, hogy szívesen az állam rendel­kezésére bocsátja intézményét a rendszerátalakítási kísérleti programhoz.- Milyen feltételekkel tartja elfogadhatónak magántőke be­vonását az ágazatba? S mi a véleménye arról, hogy az egészségre káros termékek adójából pótolják ki az egész­ségügyi kasszát?- Az utóbbi a forrásbővítés egyik lehetséges eszköze, ame­lyet a gazdaság- és adópolitiku­sokkal kell egyeztetni, nekünk tetszik a javaslat. Privatizációra semmiképpen sem gondolunk. A hiedelemmel ellentétben a nemzetközi evidenciák azt mu­tatják, a közszolgálati, karitatív intézmények hatékonyabbak a többi intézménytípusnál. Ám ha a magántőke az egészségügyi rendszer fejlődését szolgálja, és nem borítja fel a hozzáférés mél­tányosságát, potenciális forrás- lehetőségként kezeljük.- Ha betartanák a júliustól ha­tályos gyógyítási minimumfel­tételekről szóló rendeletet, év végére sok intézmény lehúz­hatná a rolót. Hogy finomíta­nak ezen?- Egy ilyen rendelet célja elvi­leg a biztonságos betegellátás ga­rantálása. Az intézmények veze­tői korábban jelezték: ahhoz, hogy megfelelő minőségű szol­gáltatást nyújtsanak a betegek­nek, pótolni kell számos tárgyi hiányosságot, helyenként több szakemberre is szükség van. Sok helyen azonban nem tudták tel­jesíteni a sokszor túlzó feltétele­ket. A rendelet működőképessé­get fenyegető elemeit felfüggeszt­jük, és a későbbiekben a szak­mákkal együtt egy reális feltétel­rendszert fogunk kidolgozni a betegellátás folyamatosságának garantálása érdekében, amit kö­vetkezetesen végre kell hajtani.- Ön bejelentette a „korbács­rendeletként” elhíresült jog­szabály eltörlését. Megalkotói a szükségtelen és drága gyógyszerfelírást kívánták megakadályozni ezzel. Min­den visszarendeződik?- A orvosi gyógyszerfelírási gyakorlatot csak büntetéssel nem lehet megváltoztatni. Pozitív ösz­tönzők kellenek a hatékony, a be­tegek gyógyítását segítő gyógy­szerválasztás érdekében. Ebben partnerként tekintünk a gyógy­szerészekre is, az ő felelősségük is a gyógyszerkassza fenntartha­tósága, és figyelniük kell a bete­gek pénztárcájára is.- A takarékossághoz meg­nyerné a gyógyszercégeket?- Hogyne. Örök a küzdelem az egészségügyi rendszer fenntart­hatóságáért aggódó egészségpo­litikus és a piac növelésében ér­dekelt ipar között. De ha partner­ség alakul ki közöttünk, a szá­mukra kellemetlenebb dolgokról is tudunk kulturáltan beszélget­ni. Szerintem az elmúlt időszak­ban az viselte meg a legjobban a cégeket, hogy nem volt kivel tár­gyalniuk még a pénz nélkül or­vosolható problémáikról sem. Az egészég- és gazdaságpolitikának nagy szerepe van abban, hogy az ágazat háttériparával jó viszonyt alakítsunk ki.- Melyik minisztérium fel­ügyeli az Egészségbiztosítási Alapot, az OEP-et?- A Nemzeti Erőforrás Minisz­tériuma minisztere irányítja és felügyeli az egészség- és a nyug­díj-biztosítási alapot. Ezáltal az OEP és a Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság az itteni ágazatok­hoz tartozik.- Lesznek változások a háttér- intézmények, országos intéze­tek élén és a minisztérium ve­zetésében?- Az elvtelen tisztogatás a mi stílusunkba nem fér bele. Válto­zások lesznek, amennyiben vál­tásra van szükség, de azt korrekt módon közöljük az érintettekkel. Szakmai és vezetési elvek men­tén hozok meg minden döntést.- Megszabta magának, med­dig vállalja az államtitkári munkát? Az elmúlt húsz év­ben 11 elődje váltotta egymást.- Nem néhány hónapra terve­zek. Én is arra készülök, hogy tel­jes erőbedobással végigküzdjem a rendelkezésemre álló időt Négy feltételt szabtam magamnak, ezek a munkám alapelvei: a bete­gek érdekeinek szolgálata, az egészség megőrzésének elősegí­tése, a rendszerben dolgozók megélhetési és munkakörülmé­nyeinek javítása, valamint a rend­szer fenntarthatósága. Az egészségügyből jöttem a mi­nisztériumba, most szünetelte­tem a Semmelweis Egyetemen lé­vő közalkalmazotti munkaviszo­nyomat, oda fogok visszamenni. Fontos nekem, hogy ha erre sor kerül, emelt fővel tudjam azt megtenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom