Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-22 / 143. szám

7

2010. JÚNIUS 22., KEDD

INTERJÚ

szócska miklós: A gazdasági rendszer kereteihez szabjuk az egészségügy akciótervét. Csak a szakmával együtt lehet rendbe tenni az egészségügyet - vallja az államtitkár.

NEM HÓNAPOKRA TERVEZEK

Nem pártolja a privatizációt, de a magántőkét és a fogyasztási adót a forrásbővítés lehetséges eszközének tartja Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma egészség- ügyi államtitkára. Alapelve a betegek érdekeinek szolgálata, az egészség megőrzésének elősegítése, a dolgozók megélhetési és munkakörülményeinek javítása és a gyógyító munka fenntarthatósága.

Nógrádi Tóth Erzsébet- Óriási az emberek elvárása a romokban heverő egészségügy helyzetének rendezésére. Nem nyomasztó ez önnek?- Pontosan tudom, a megoldás nagyon komoly erőfeszítéseket követel. A miniszterelnök legutóbbi bejelentése megrajzolta a gazdasági rendszer kereteit, ehhez igazítva készítjük el az egészségügy akciótervét. Az ágazat új pályára állítása kormányzati ciklusokon túlnyúló feladat, amihez következetes egészségpolitikára van szükség. Korrekt módon, a szakmákkal együttműködésben meg kell találnunk a kiutat.- A fenntarthatóság peremére sodródott az ellátórendszer...- A pénz nélkül megoldható feladatokhoz azonnal hozzálá1 tunk. Ám bizonyos strukturális váltások fejlesztési forrásokat igényelnek, ezekhez van némi maradvány az európai uniós forrásokban, azok átcsoportosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együtt tesszük meg, és más ágazatokkal is koordinálunk.

„Arra készülök, hogy teljes erőbedobással végigküzdjem a rendelkezésemre álló időt."

Szócska Miklós: Nem lép hatályba jövő csütörtökön a gyógyítás minimumfeltételeiről a rendelet - átdolgozzuk- Hogyan értékeli az EU- források felhasználását?- Megfelelő egészségügyi stratégia hiányában koordinálatlanul használtuk fel az uniós pénzeket. Ebben közrejátszott, hogy a források tervezése és lehívása négy egészségügyi miniszter terminusára esett. Az összeg nagy részére már kötelezettségvállalások vannak, amelyekhez szigorú feltételeket rendeltek. Ezek sikeres megvalósulása a feltétele annak, hogy a következő költségvetési ciklusban is uniós forrásokhoz juthassunk. Lehet találni tartalékot az egészségügyi rendszerben, ha világos munkamegosztást alakítunk ki az ellátó- rendszer különböző szintjein. A mainál nagyobb területeken, koordináltan kell megszervezni a betegellátást az intézmények között, ez jelenleg esetleges.- A Világgazdaság egészség- ügyi konferenciáján ön gesztust tett az egészségügy beszállítóinak, mivel a százmilli- árd körüli kinnlevőségük ellenére is éltetik a rendszert.- Az egészségügy és az azt körülvevő ipar a nemzetgazdaság fontos része. Ennek ellenére az ágazat irányítói korábban nem tárgyaltak a beszállítókkal, helyette ütötték-verték a különböző piaci szereplőket. Ezen is változtatunk. Az ő józan és racionális piaci cselekvésüknek az egészségpolitikai eszköztárban van a helye.- Ha nem sikerül az idén többletforrást hozni az ágazatba, működőképes maradhat az egészségügy?- A gazdasági cselekvési tér ismeretének függvényében lesznek forrásteremtési javaslataink arra, hogyan rendezzük át az ágazaton belüli prioritásokat. De miután a miniszterelnöki bejelentés a gazdaság állapotáról egy hete történt, modellezése gazdasági vonalon is most zajlik, mi is most

értelmezzük és annak függvényében tesszük meg a javaslatainkat.- Komoly szakemberhiány van az egészségügyben, s a fiatal szakorovosjelöltek távozni akarnak. Mit tesznek ez ellen?- Az európai nyitott foglalkoztatási piac, a fejlett országokban meglévő munkafeltételek és magas jövedelmek csábítók számukra. A gazdagabb országok kínálta előnyöket és a hazai negatív hatásokat nehéz kiegyensúlyozni, óriási különbségek vannak a bérekben, sokkal jobbak a munkafeltételek. De a fenyítéssel nem lehet megállítani a külföldi munkavállalást. Sőt, vannak, akik éppen annak hatására döntenek úgy, hogy nem lépnek be a szakképzési rendszerbe. A kötelező időtartamú hazai munkavégzésre vonatkozó előírást ki kell venni a rendeletből, hogy a megállapodáshoz szükséges feltételeket megteremtsük.- Abban azért van igazság, hogy egy fiatal szakorvossá képzése kemény adóforintokba kerül az országnak.- Csak az orvosi alapképzés támogatása évi 20 milliárd forint. Ezért kölcsönös felelősségvállalásnak kell érvényesülnie. Azt

Névjegy - Az 50 éves államtitkár egyik fő területe a szervezetfejlesztés

1989-ben orvosi diplomát szerzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Egyik kezdeményezője volt az Egészségügyi Menedzserképző Központ megalapításának. 1991-től igazgatóhelyettese, később megbízott vezetője, majd igazgatója az intézetnek. Főbb szakterülete a szervezeti magatartás, a változtatásmenedzsment, a szervezet- fejlesztés. 1992-93 között az Egészségbiztosítási Alap Országgyűlés által választott felügyelőbizottságának tagja.

1998-ban Master of Public Administration fokozatot szerez a Harvard J. F. K. School of Govemmentjén. Vezetőségi tagja az Európai Egészségügyi Menedzsment Szövetségnek és az European Health Property Networknek. Angolnyelv-tudása mesterfokú, német és orosz nyelvvizsgája is van.

Nős, három általános iskolás gyermeke van.

Szócska Miklós: Azon vagyunk, hogy helyreálljon az orvosgenerációk között az nsúly

gondolom, meg tudunk állapodni a rezidensek képviselőivel.- A szakorvosjelöltek a mostani fizetésük kétszeresét tartanák méltányosnak. Ám akkor emelni kellene a már korábbról a pályán lévők bérét is, nem így van?- Olyan rendszer bevezetésén gondolkodunk, ami nem borítja fel az orvosgenerációk közötti egyensúlyt.- Milyen elképzelései vannak az egészségügyi dolgozók helyzetéről?- Hatékony intézményi kereteket kell teremteni az egészség- ügyi intézmények számára, de a tapasztalat azt mutatja, pusztán attól, hogy egy kórház gazdasági társaságként működik, a dolgozók helyzete nem lesz jobb. Sőt az elmúlt időszakban az ilyen formában működő intézmények alkalmazottai lemaradtak bizonyos közalkalmazotti bérbevételekről. A szakma képviselőivel közösen kell kidolgoznunk az egészségügyi dolgozók kiszámítható életútjának tervét.- Pártolná az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények állami kézbe kerülését?- Nincs napirenden, hogy kikerüljenek az önkormányzatok tulajdonából az egészségügyi intézmények. Egyébként jelenleg már nyolc önkormányzat jelezte, hogy szívesen az állam rendelkezésére bocsátja intézményét a rendszerátalakítási kísérleti programhoz.- Milyen feltételekkel tartja elfogadhatónak magántőke bevonását az ágazatba? S mi a véleménye arról, hogy az egészségre káros termékek adójából pótolják ki az egészségügyi kasszát?- Az utóbbi a forrásbővítés egyik lehetséges eszköze, amelyet a gazdaság- és adópolitikusokkal kell egyeztetni, nekünk tetszik a javaslat. Privatizációra semmiképpen sem gondolunk. A hiedelemmel ellentétben a nemzetközi evidenciák azt mutatják, a közszolgálati, karitatív intézmények hatékonyabbak a többi intézménytípusnál. Ám ha a magántőke az egészségügyi rendszer fejlődését szolgálja, és nem borítja fel a hozzáférés méltányosságát, potenciális forrás- lehetőségként kezeljük.- Ha betartanák a júliustól hatályos gyógyítási minimumfeltételekről szóló rendeletet, év végére sok intézmény lehúzhatná a rolót. Hogy finomítanak ezen?- Egy ilyen rendelet célja elvileg a biztonságos betegellátás garantálása. Az intézmények vezetői korábban jelezték: ahhoz, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtsanak a betegeknek, pótolni kell számos tárgyi hiányosságot, helyenként több szakemberre is szükség van. Sok helyen azonban nem tudták teljesíteni a sokszor túlzó feltételeket. A rendelet működőképességet fenyegető elemeit felfüggesztjük, és a későbbiekben a szakmákkal együtt egy reális feltételrendszert fogunk kidolgozni a betegellátás folyamatosságának garantálása érdekében, amit következetesen végre kell hajtani.- Ön bejelentette a „korbácsrendeletként” elhíresült jogszabály eltörlését. Megalkotói a szükségtelen és drága gyógyszerfelírást kívánták megakadályozni ezzel. Minden visszarendeződik?- A orvosi gyógyszerfelírási gyakorlatot csak büntetéssel nem lehet megváltoztatni. Pozitív ösztönzők kellenek a hatékony, a betegek gyógyítását segítő gyógyszerválasztás érdekében. Ebben partnerként tekintünk a gyógyszerészekre is, az ő felelősségük is a gyógyszerkassza fenntarthatósága, és figyelniük kell a betegek pénztárcájára is.- A takarékossághoz megnyerné a gyógyszercégeket?- Hogyne. Örök a küzdelem az egészségügyi rendszer fenntarthatóságáért aggódó egészségpolitikus és a piac növelésében érdekelt ipar között. De ha partnerség alakul ki közöttünk, a számukra kellemetlenebb dolgokról is tudunk kulturáltan beszélgetni. Szerintem az elmúlt időszakban az viselte meg a legjobban a cégeket, hogy nem volt kivel tárgyalniuk még a pénz nélkül orvosolható problémáikról sem. Az egészég- és gazdaságpolitikának nagy szerepe van abban, hogy az ágazat háttériparával jó viszonyt alakítsunk ki.- Melyik minisztérium felügyeli az Egészségbiztosítási Alapot, az OEP-et?- A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma minisztere irányítja és felügyeli az egészség- és a nyugdíj-biztosítási alapot. Ezáltal az OEP és a Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság az itteni ágazatokhoz tartozik.- Lesznek változások a háttér- intézmények, országos intézetek élén és a minisztérium vezetésében?- Az elvtelen tisztogatás a mi stílusunkba nem fér bele. Változások lesznek, amennyiben váltásra van szükség, de azt korrekt módon közöljük az érintettekkel. Szakmai és vezetési elvek mentén hozok meg minden döntést.- Megszabta magának, meddig vállalja az államtitkári munkát? Az elmúlt húsz évben 11 elődje váltotta egymást.- Nem néhány hónapra tervezek. Én is arra készülök, hogy teljes erőbedobással végigküzdjem a rendelkezésemre álló időt Négy feltételt szabtam magamnak, ezek a munkám alapelvei: a betegek érdekeinek szolgálata, az egészség megőrzésének elősegítése, a rendszerben dolgozók megélhetési és munkakörülményeinek javítása, valamint a rendszer fenntarthatósága.

Az egészségügyből jöttem a minisztériumba, most szüneteltetem a Semmelweis Egyetemen lévő közalkalmazotti munkaviszonyomat, oda fogok visszamenni. Fontos nekem, hogy ha erre sor kerül, emelt fővel tudjam azt megtenni.