Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-17 / 139. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK 5 FELSŐ-JÁSZSÁG Sára Sándor (balra) a XVI. Jász Világtalálkozó fővédnöke lovas kocsival érkezett meg a hét végén a díszünnepség helyszínére Közülük valónak vélték világtalálkozó Sára Sándor szerint jó volt a jászok között lenni Takarékosság mellett nehezen finanszírozható a védekezés Jászdózsán ezekben a napokban összegzik az elmúlt hetek ár- és belvízvédelmi munkáinak költ­ségeit. A számítások szerint a képviselő-testület két részlet­ben, összességében tizenegy- millió forintos költség megtérí­tésére nyújt be igényt a vis ma- ior alaphoz. A védekezési munkálatokkal mostanra sikerült végezniük. Mint azt dr. Szerencsés István polgármestertől megtudtuk, munkájuk hatékony volt, hiszen sikerült megvédeniük a telepü­lést a víz betörésétől. Ennek eredményeként ez idő szerint nem elsősorban a helyreállítás­hoz szükséges anyagi erőforrá­sokat kell felkutatniuk, hanem az elvégzett védelmi munka költ­ségeit kellett összegezniük. Leg­inkább a nagyteljesítményű szi­vattyúk működtetése viselte meg a költségvetésüket.- Természetesen a lakosság elvárja, hogy minden erőnket mozgósítsuk a falu védelmére. Ezzel együtt is rendkívül nehéz úgy fizetni a folyamatosan érke­ző számlákat, hogy előtte egy igen komoly takarékossági in­tézkedéssort vezetett be a testü­let. Ráadásul minden tartalék nélkül kellett elfogadnunk a költségvetést. A polgármester elmondta, egyrészt reménykednek abban, hogy a vis maior alapból minél előbb megkaphatják az igényelt összegeket. Másrészt tájékoztat­ták a térség országgyűlési képvi­selőjét helyzetükről annak érde­kében, hogy minél előbb előleget utaljanak számukra költségeik finanszírozására. —Mindenesetre amíg nem ka­punk támogatást a központi ke­retből, addig folyamatosan tár­gyalunk a számlavezető pénzin­tézettel, hogy meghitelezze szá­munkra költségeink kifizetését - tette hozzá Szerencsés István. Szerencsés István polgármester a védekezés idején Sára Sándor, operatőr, rendező, forgatókönyvíró a hét végén tartott Jász Világtalálkozó fővédnöke­ként volt vendég Jósz­ágon. Sokan talán nem is tudják, hogy milyen kap­csolat fűzi a Jászsághoz, s miért rá esett a szervezők választása, hogy szemé­lyével legyen védjegye a jászok ünnepének. Darázs Melinda A jászágói emberek közül so­kan találgatták: ki lehet az a ka­lapos szakállas férfi, aki a Jász Világtalálkozó díszvendégei kö­zött ül. — Olyan, mintha közülünk va­ló volna, de nem ismerjük az ar­cát - tanakodtak többen. Nem csoda, hiszen a kamera „másik” oldalán dolgozott évtizedekig, így nem az arcát, hanem az álta­la írt, forgatott és rendezett fil­meket ismerik. Ő volt a Duna Tv első főszerkesztője, aki jászsági kötődésű is — ezért tűnik annyi­ra „közülük valónak”.- Túrái születésű vagyok, de édesanyám jászberényi szárma­zású, s így az állomásfőnökként szolgáló anyai nagyapáméknál sok időt töltöttem. Ahogy vissza- emlékszem, óvodába is ott jár­tam egy ideig, a Tompa Mihály utcai nagyszülői házból. Később három évig tanultam a József ná­dor (ma Lehel Vezér) Gimnázi­umban is. Sokat jelentenek ne­kem az ott töltött évek, bár nem Berényben érettségiztem, de a régi diáktársak meghívnak a ta­lálkozókra. — Milyen emlékeket őriz a nagyszülőknél töltött időből? — Nagyapám, Császár Lőrinc nagyon szigorú, konok, akara­tos ember volt, s azt mondják a rokonok, ebben hasonlítok rá. Volt neki egy tanyája a donátus- ban (most időjósló szentek szo­borcsoport környéke a nagyká- tai út mentén). Nyaranta min­dig nagyon kellemes volt ott az élet. Volt egy nagybátyám, aki a nőgyógyász lett, de a nagyapám akaratára előbb rendes szak­mát kellett tanulnia. Pék és cuk­rász is volt, így nekünk, gyere­keknek remek fagylaltot készí­tett nyaranta. Sok emlékem van azokból az időkből, mert szeret­tem a tanyán lenni. Talán ép­pen ezek az élmények inspirál­ták a tanyákról készített filmje­imet. A tanyával szemben volt a nagykátai úti laktanya, ahol ak­koriban fogolytábor működött. Fiatalként az ott szerzett emlé­kek is irányíthattak abban, hogy nagyon sokat foglalkoz­tam a II. Magyar Hadseregben történtekkel, a hadifoglyokkal, a Gulágra elhurcolt emberek sorsával. —Január 12-én a Doni áttörés évfordulóján a Pergőtűz című filmjének egy részét vetítették a helyi moziban. Ezután sokan keresték ezt a filmsorozatát könyvtárakban, de sehol nem találták meg. Mi ennek az oka? — Sajnos erről a sorozatról DVD-változat még nem készült, pedig kellene. Szorgalmazom magam is, és a megkeresések is arra késztetnek, hogy készüljön el ez a változat. Sőt, középisko­lákban lehetne tananyag-kiegé­szítőként vetíteni a filmet.- Most milyen tervei vannak?- Nem olyan egyszerű elkez­deni egy filmet úgy, hogy az jó és emlékezetes legyen. Évtizede, amikor otthagytam a Duna Tv vezetését, akkor volt három já­tékfilm-forgatókönyvem is. Saj­nos, pénz híján nem tudtam elő­állítani ezeket. Most már kérdé­ses lenne, hogy elkezdeném-e bármelyiket, még ha pénz lenne is rá. Van elképzelésem arról, hogy forgatok egy filmet a ta­nyán élő emberek életéről. Fü- löpháza környékén jártam és ott talán el tudnék kezdeni egy ilyen filmet. Egyelőre csak gon­dolkodom rajta. Inkább a szem­lélődő életmódot folytatom, így hetven után. Azt kérték, fordítsák árvízvédelemre a pénzt jászárokszálláson az ön­kormányzat száz árvízkáro­sult családnak ajánlott fel ingatlanonként tízezer fo­rintos gyorssegélyt. Leg­utóbb arról kaptunk infor­mációt, hogy ezt 42 család nem vette igénybe. A csalá­dok képviselői lapunkat megkeresve elmondták, hogy a felajánlott segítséget nem visszautasították, ha­nem levélben kérték, hogy a rájuk eső 420 ezer forintot a Széchenyi és Sport utca ár- vízvédelmére fordítsák. Megtartják a falunapot, de takaréklángon JÁSZDŐZSA önkormányzata nem tudja a tervezett prog­ram szerint megtartani fa­lunapi rendezvénysorát júli­us első hétvégéjén. A tele­pülés pályázott támogatás­ra, de annak elbírálása még tart. így csak a sztárvendé­gek szereplésének lemon­dásával tudják megtartani az eseményt. Nyár végére zárják ^ le a könyvtármegújítást hét jászsági település 8 könyvtára részvételével zaj­lik a könyvtárhasználatot korszerűsítő térségi prog­ram. Megérkeztek a jász­árokszállási, jászfényszarui, jászdózsai, jászapáti, jász- kiséri, jászladányi, jászbe­rényi könyvtárakba a tech­nikai eszközök. A könyvtári programok szoftvereinek beszerzése zajlik. A 70 mil­lió forintos fejlesztést nyár végén zárják le. Elindult a jászdózsai szoborper megkezdődött az a per, amely keretében Jászdózsa önkormányzata perli az egyik helyi családot. Korábban fiatalok virtusko­dása után ledőlt a főtéren a vízkút szobra. Az érintett család támogatta volna a szobor felújítását, de az ön- kormányzat finanszírozási igényét magasnak tartotta. SZ0U0N.hu További jászsági információk a S70U0N.hu hírportálon olvashatók. Távoli rokonával ma is tartja a kapcsolatot- NEM ÉRT váratlanul a fel­kérés, hogy lássam el a Jász Világtalálkozó fővédnöksé­gét, mert voltam már vendég a Jászok Egyesülete klubren­dezvényén, ahol beszéltem a jászsági családi kapcsola­tomról - mondta Sára Sán­dor. - Akkor még volt, most már sajnos nincsen Jászbe­rényben élő közvetlen roko­nom. Koncsek Aranka távoli rokonommal viszont ápolom a kapcsolatot. Most is jó volt a jászok között lenni. Közvetlen emberek, jól érez­tem magamat a világtalál­kozón. Az állattenyésztés nem egyetlen gombnyomásra indul mezőgazdaság Az új államtitkár szerint nehéz olyan területet találni, amelyik rendben van az ágazatban Jászapátin tartottak szakmai ta­nácskozást tegnap, amelyre a Jászapáti 2000 Mg Zrt., illetve a törökszentmiklósi Taurina-Ag- rár Kft. közös meghívására ér­keztek a szakemberek. A part­nertalálkozó apropóját a jász­apáti mezőgazdasági cégben nemrég átadott, 324 férőhelyes pihenőbokszos istálló bemutatá­sa teremtette meg. Vendéglátóként Lóczi Miklós, a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. vezér- igazgatója elmondta, hogy jelen­leg tejhasznú szarvasmarha-ál­lományuk nagysága mintegy ezer darabos. A százötvenmillió forintba kerülő fejlesztést köve­tően pedig lehetőségük nyílt en­nek bővítésére, háromszáz szar­vasmarhával növelik az állo­mányt. — A korszerűsítés legfőbb in­doka, hogy az állattenyésztő ága­zatok válságának idején is a jö­vőre kell gondolni. Felkészülten szeretnénk várni a külső gazda­sági körülmények változását. Az állattenyésztést ugyanis nem le­het egyetlen gombnyomással be­indítani, mintha gyártószalag volna. Czerván György, a Vidékfej­lesztési Minisztérium államtit­kára szerint az ország agrárgaz­dasági adottságai rendkívül jók, legyen szó termőföldről vagy épp a vízkészletről. Úgy vélte, ez utóbbi területen olyan lehetősé­gei vannak az országnak, mint a A partnertalálkozó résztvevői a nemrégiben elkészült istállót is bejárták hetvenes években az arab orszá­goknak a kőolajra alapozva. Rá­adásul még a szakmai tudás is rendkívül magas színvonalú, egyelőre mégsem lehet szinte egyetlen olyan területet sem ta­lálni az ágazatban, ahol minden rendben volna. Elmondta, már most meg kell kezdeni a felkészülést az uniós agrárreformra a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. Az első lépések egyike, hogy tudatosít­sák az agráriummal foglalkozó hivatalnoki apparátusban, hogy ők vannak a termelőkért és nem fordítva. Már jövő év elejére elő­készítenek a szakmai szerveze­tekkel, termelőkkel közösen egy 10 évre szóló agrárstratégiát, melyben a munkahelyteremtés, a kiszámíthatóság, s a jövedel­mezőség megteremtése lesz az egyik legfőbb feladat. A közeljövő feladata pedig az időjárási körülmények miatt a mezőgazdaságban bekövetke­zett károk enyhítése lesz. A ter­vezet szerint meghosszabbítják a kárenyhítési alap befizetési kö­telezettségét szeptember 30-ig. Ezt követően döntenek - a pon­tos károk nagyságának ismere­tében - az alap feltöltéséről. En­nek fedezetét a költségvetésben kell megtalálni, akár az általá­nos tartalékból, akár más forrá­sokból, s tárgyalni szeretnének a segítségnyújtásról az Európai Unióval is. ■ Banka Cs. * \ 1 É >

Next

/
Oldalképek
Tartalom