Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-10 / 133. szám

2 AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 Trianon. Megható műsorral emlékezett meg a hazánkat és nemzettársainkat szétszakító triano­ni békeszerződés 90. évfordulójáról Szolnok városa. A szép számmal megjelent lakosság a Szig­ligeti Színház művészeinek és a Kodály Zoltán Általános Iskola énekkarának közös műsorával tette emlékezetessé a nemzeti összetartozás napját. 2010. június 10. Újjáéledt a Tüdőkórház parlagon hagyott parkja A Marson furikáznak Az időjárás kegyeibe fogadta a „parkolókat”. Verőfényes nap­sütés fogadta az „Újjáéledő park Szolnokon” című rendezvényre érkezőket a volt Tüdőkórház parkerdőben. A szombati park­átadó eseményen számos prog­ram várta a kicsiket és nagyo­kat, természetesen minden a természet szeretete, tisztelete és a környezetvédelem jegyében zajlott. De hát ez volt a projekt célja, melynek keretében a szol­noki önkormányzat támogatá­sával a Munkalehetőség a Jövő­ért” Szolnok Nonprofit Kft. fel­újította a parkerdő 23 ezer négyzetméter nagyságú termé- . szetvédelmi területét. Mint azt a szervezet vezetője megnyitójá­ban elmondta, a mintegy 22,5 millió forintos beruházáshoz 20 milliót pályázati támogatás fe­dezett, az önerőt pedig a város önkormányzata biztosította. — Munkatársaink a területet meg­tisztították a gyomnövényektől, a hulladékoktól, valamint egy tanösvényt alakítottak ki, amely új szegélykövet és sétánykavi­csot kapott — emelte ki Juhász Gyuláné. A parknyitó napon az érdeklődők felfedezhették a te­rület élővilágát, teszteket, totó­kat tölthettek ki ezzel kapcso­latban, végül kikapcsolódásként lehetőség volt falmászásra, eset­leg megpihenve madárcsicser­gést is hallgathattak a termé­szetbarátok. r. Á. Jólesett egy kis séta a természet lágy ölén Taroltak ejtőernyőseink Horvátország kék egén A feltételek és az időjárás eddig nem kedvezett az MH ejtőer­nyős válogatott idei felkészülé­sének. Ennek ellenére példa nél­küli eredmény született. A na­pokban rendezték az idei ejtőer­nyős célba ugró világkupa-soro­zat első fordulóját. Egyéni ver­senyben a dobogó mindhárom fokára magyar versenyző állha­tott, amelyre eddig a világkupa­versenysorozat történetében még nem volt példa - tudtuk meg a Szolnoki Honvéd Ejtőer­nyős Sport Egyesület elnökétől, Ruszin Romulusz ezredestől. A versenysorozat 6 országban 6 fordulót tartalmaz, melynek helyszínei: Horvátország (Rije­ka, Grobniki), Szlovénia (Bled, Lesce), Németország (Alten­stadt), Olaszország (Beliunó), Ausztria (Thalgau), Svájc (Lo­carno). Arijekai versenyen 15 ország­ból 24 csapat 119 versenyzője vett részt, amelyből két csapat a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sport Egyesület tagjaiból, a Ma­gyar Honvédség ejtőernyős vá­logatottjaként készült a megmé­retésre. Nagy siker született. Az egyéni verseny első három he­lyezettje magyar lett és így ter­mészetesen a csapatversenyt is megnyertük. Ifjúsági verseny­zőink a 2., 4. helyet szerezték meg. Huszonkilenc intézkedés a talpra állás érdekében A hazai gazdasági rendszer át­szervezése kapcsán 29 tervezett intézkedést ismertetett a minisz­terelnök az Országgyűlésben. Orbán Viktor napirend előtt azt mondta: a kormány első akció­tervének két alapelve van: egy új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös felelősségvállalás el­vének bevezetése. A kormányfő bejelentette, hogy terveik szerint bevezetik az egykulcsos, 16 szá­zalékos családi jövedelemadózá­si rendszert, 500 millió forint alatti nyereség esetén 19-ről 10 százalékra csökkentik a társasá­gi adót, eltörölnek 10, úgyneve­zett kisadót, illetve az egyenes­ági rokonok közötti vagyonmoz­gást sújtó adókat. Orbán Viktor hangsúlyozta: ezzel egy időben az állami és költségvetési szférá­ban teljes bérstopot rendelnek el, 98 százalékos adót vetnek ki a 60 napon túli végkielégítésekre és béren felüli juttatásokra, a ve­zetők fizetését bruttó kétmillió forintban maximálják, valamint 15 százalékkal kevesebb köz­ponti támogatást kapnak a pár­tok. A kormányfő bejelentette: bevezetik a pénzintézeti külön­adót; azt várják a bankoktól, biz-, tosítótársaságoktól és lízingcé­gektől, hogy az erre az évre ter­vezett 13 milliárd forint helyett 200 milliárddal járuljanak hozzá a teherviseléshez. Hangsúlyoz­ta: a szociális biztonság érdeké­ben kezdeményezik, hogy jelzá­logbejegyzést csak forintalapú hitel esetén engedélyezzenek. Hozzátette: moratóriumot hir­detnek a közüzemi díjak emelé­sére, és felkérte a nemzeti fej­lesztési minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a szolgáltatókkal az ármegállapítás új rendszeré­nek kidolgozására. Orbán Viktor a kistermelők több évtizedes szabadságharca győzelmének nevezte azt, hogy intézkedései nyomán gyümölcspálinkát lehet majd engedély nélkül főzni. diákjaink robotmobiljai A Mars körüli pályán keringő műhold képén jól látszik a hely, ahol a korábban telepített mole­kuláris nyomtatóval épp most „nyomtatták” a bolygó felszínére a marsjáró robotot. A bázisról megkapja az indítási parancsot és megkezdi a küldetést. Egy ed­dig ismeretlen organizmus DNS- szekvenciáját kell azonosítania, majd néhány méterrel odébb mintát vennie a feltehetően szer­ves anyagból, s az űrlifttel feljut­tatnia azt az űrállomásra. Bár­mivel is találja magát szembe a robot ott a kősivatagban, önálló­an kell boldogulnia. Az irányító­központban tapintani lehet a fe­szültséget. A fenti kerettörténet egyelőre még csak a napokban Budapes­ten megrendezett Magyarok a Marson, Ötödik Magyar Alkal­mazott Mérnöki Tudományok Versenyét életre hívó Sipos Atti­la fantáziájának műve, azonban a robotok, amelyeket a verseny­be nevező csapatok kifejezetten erre az alkalomra építettek, na­gyon is valósak. A megméreté­sen saját építésű „marsjáró” ro­botjaikkal a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola két végzős diákja is rajthoz állt. Kocsis Viktor nyáron szeretne építeni egy hexakoptert, azaz egy hatrotoros helikoptert. Erről tudni kell, instabil repülőszerkezet, csak számítógép-vezérléssel tud a levegőben maradni, ugyanúgy mint az F117-es Lopakodó. —-Ma a világ minden részén, így Magyarországon is, rendeznek di­ákok számára robottechnikai ver­senyeket Tanárként és mérnök­ként csodálkozva figyelem, hogy a versenyek egyébként igen talá­lékony rendezői nem tudnak olyan nehéz febdatot kitalálni, amit a diákok néhány éjszakai fejtörés után ne oldanának meg. Megfigyeltem, hogy a tanítványa­im néhány hét robotika után mintha más dimenzióba kerülné­nek, tudásuk az adott területen meghaladja a tanárukét Ettől kezdve a tanár csak motivál, szer­vez, és megpróbál ötleteket adni, de ebben általában jobbak a gye­rekek — nyilatkozta a Kocsis Vik­tort is segítő Tóth Tivadar tanár. Nem is akármilyen eredmény­nyel. A huszonkét, egyetemistá­kat is felvonultató csapat közül a Pálfy tagintézménybe járó Ko­csis Viktor a második, míg a gépiparis Géczi Gábor a harma­dik helyet szerezte meg.- Hogyan értesültél a verseny­ről? — kérdeztük elsőként Géczi Gábort. ........ — Négy évvel ezelőtt bukkan­tam rá az interneten a versenyki­írásra. Mivel már kisgyerekko­rom óta foglalkozom elektroni­kával, úgy gondoltam, beneve­zek. Akkor még programozási ismereteim nem nagyon voltak, csapat sem állt össze, így abban az évben még nem sikerült érté­kelhető produktumot létrehozni. A következő, azaz 2008-as ver­seny „betétfutamára” azonban már igen. Vonalkövető robotot kellett építeni, amire Viktorral közösen neveztünk. Azután a tavalyi versenyen, amelyre úsz­ni is tudó robot tervezése volt a feladat, már egyedül indultam.- Az idei robotod azonos a ta­valyival?- Nem, ez a mostani elég masszívra sikerült, 8 kiló a töme­ge, ez nem tudott volna úszni. Ami közös, az a vezérlőprog­ram, amit már két és fél éve fo­lyamatosan fejlesztek. Visual Ba­sic nyelven írtam, most körülbe­lül 8000 programsorból áll. Most az a célom, hogy a robotom sú­lyát 2 kiló alá csökkentsem.- És te mióta foglalkozol robo­tokkal? — fordultunk Kocsis Vik­torhoz.- Komolyabban 3-4 éve, de amióta az eszemet tudom, azóta érdekel a téma.- Hogyan tanukad meg a ro­bottervezést, a programozást? — Segítséget kaptam Tóth Ti­vadar tanár úrtól, aki nem konkrét megoldásokat muta­tott, inkább csak a főbb irányo­kat, elképzeléseket szoktuk időnként megbeszélni. Egyéb­ként otthon, magamtól sajátí­tottam el a programozást. Nem gondolom,, azt, hogy tökélete­sen, hiszen azt magunktól nem is lehet. de .az eredmény, azt mutatja, hogy a gyakorlatban használható szinten. — A robotod önállóan mozgott a pályán vagy távirányítással? — Teljesen önállóan. Hat perc alatt elvégezte a fényképezést és a mintavételezést, és eljutott az űrliftig, ott azonban akadt egy kis probléma. A mintát szállító kis mágneses hernyótalpas ro­bot leesett a csőről. Ezt hiba­pontok levonása árán kézzel korrigálhattam. Ezután hiba nélkül felkúszott a csövön. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL Törökvész I. — A szultáni főékszerész fia Városunk történetében baran­golva maga a botcsinálta króni­kás lepődik meg legjobban a szeme elé kerülő régi emlékek bőségén. Ki gondolta volna, hogy lakott már nálunk török szultán, született budai pasa, itt akarták magyarra fordítani a Ko­ránt, és városunkban írták az egyetlen Magyarországon ké­szült török krónikát. Végül, de nem utolsósorban a leghíresebb török utazó is tiszteletét tette mi­felénk. Evliya Cselebi, a török vándorkrónikás bejárta, és máig felbecsülhetetlen történeti for­rásnak számító „Seyahatname” (Utazások könyve) című mun­kájában leírta az egész hatalmas Oszmán Birodalmat. Városunk­ban is nagy tisztességgel fogad­ták, ahol részletesen megörökí­tett mindent, s gazdagon meg­ajándékozva, jó emlékekkel tá­vozott a Tisza partjáról. ....A vár alakja. A Tisza folyó partján egy sík réten, négyszög alakú, tömésfal kerítésű erős vár. Tömésfala teljes 15 lépés széles. Délkeletről keletre terjedőleg fek­szik, s keleti részét a Tisza folyó öntözi. Nyugati oldalán a Hatvan várából jövő Zagyva folyó folyik, s a szárazföld felőli árokban, a külváros erődítményének árká­Evliya Cselebi újabb kori ábrá­zolása. Hiteles arcképét nem ismerjük ban e folyó körülfolyván, a Tisza folyóval egyesül. A vár négy ol­dalán négy nagy bástya van... ...Három erős kapuja van: egyik nyugat felé a külvárosra nyíló Nagykapu, a másik keletre, a kertekre nyílik, a harmadik a Révkapu. A vár és a külváros kö­zött a Tisza folyón egy fahíd van. A Gyula vára felől érkező embe­rek e hídon mennek át. A várban téglából épült min-aretes művé­szi kupolájú dzsámi van. Házai fazsindellyel fedett házak, mivel azonban a vár belseje szűk, azért a házaknak kertjük nincs... ...Bégjének jövedelme 40 ezer akcse. Van 300 timárbirtokosa, alajbégje, cseribasija, jüzbasija. Háború idején a dzsebelikkelés a pasa katonaságával háromezer katonája van. Kapu-kuli szerdárja, budai és egri janicsár szerdárja, várparancsnoka s öt­száz főnyi várőrsége van. Sejkh- ül-iszlámja, nákib-ül-esráfja, százötven akcse fizetésű kádija, szandzsák vajdája, számvevője, vámszedője. Építési és vámfel­ügyelője, adófelügyelője és más előkelő agái vannak___A város vize é s levegője kellemes. Lako­sai bosnyák harcosok s többnyi­re kereskedéssel foglalkoznak; szerbül, bolgárul és magyarul beszélnek.” E színes leírásból kiviláglik, hogy Szolnok a török időkben sem volt akármilyen hely, ha­nem fontos erősségként ékesí­tette a padisah birodalmát. Emellett arra is rájöhetünk belő­le, hogy nem minden török, ami annak látszik. Vagyis az itt fek­vő helyőrség jórészt nem is szü­letett kontyosokból, hanem a szultán zsoldjába állt, nemegy­szer keresztény hiten maradt balkáni zsoldosokból verődött össze, akik fizetségért ültek őse­ink nyakán. A török várak őrsé­gét a nagy hadjáratok között ál­talában mindenütt ez az olcsó népség adta. A sereg java, a va­lóban kiváló harcosokból álló szpáhi, jenicseri, vagy topcsi és társaik csak a nagy hódító had­járatok idején tették tiszteletüket errefelé. Vagy akkor, ha éppen a töröknek szorult a kapcája. Ez talán közelebb visz bennünket annak megértéséhez is, hogy a szomszédjaink miért kacsingat­tak mindig szívesen Magyaror­szág belseje felé. Már régen megszokták errefelé a járást. SZATHMÁRY ISTVÁN SZTAMBULT0L SZTAM BULIG JARTA AZ OSZMÁN BIRODALMAT Evliya Cselebi a szultán főékszerészének fiaként született 1611-ben Sztambulban. Iszlám teológiai és jogi főiskolára járt, majd IV. Murád felfi­gyelt képességeire, s a szultán hivatalos képviselőjeként eljutott szinte a birodalom minden zugába. Hazánkban 1660 és '66 között járt, itteni le­írásait 1894-ben fordította magyarra Karácson Imre. Cselebi 76 éves ko­rában halt meg szülővárosában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom