Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-05 / 103. szám
MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁJUS 5., SZERDA Körözés alatt álló rendszám- táblákat foglaltak le Nem látni a kiutat a meggyesből? gyümölcstermesztés A gazdák előre félnek, milyen áron veszik át tőlük a termést Bár a virágok egy részét fagy érte, a terméskötéssel viszonylag elégedettek lehetnek a tiszajenői meggyesgazdák, köztük Gyapjas István is Egy jászberényi lakos úgy közlekedett a városban személyautójával, hogy első és hátsó rendszámtáblája elé más autókra való rendszámtáblákat tett. Sőt, egy szigetelőszalag segítségével át is alakította azokat, illetve a hátsót leragasztotta. Veres Éva, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte, ez tűnt fel a rendőröknek hétfőn, amikor a benzinkúton meglátták az autót. Ellenőrzés alá vonták, és akkor derült fény a bűncselekményre. A nőt előállították, és a lakásán tartott házkutatáskor több, körözés alatt álló rendszámtáblát is lefoglaltak tőle, amit elmondása szerint ő lopott el. Egyedi azonosító jel meghamisítása miatt indult ellene eljárás. ■ A fejlesztést segítik az esetek bemutatásával Árva László, a Szolnoki Főiskola oktatója 2001-2002-ben volt a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Ő és Deli-Gray Zsuzsa, a francia ESSCA üzleti iskola professzora úgy gondolta, sok olyan esettanulmány készül a magyar egyetemek turizmus és marketing-tanszékein évente, amelyek hasznosak lennének a turizmus és vendéglátás gyakorlatijxiűve- lőinek is. Feltéve persze, ha érdekesen és olvasmányosan lesznek előadva. Sajnos ezek az eset- tanulmányok általában csak az egyetemek falai közt maradnak, pedig biztos sokan szívesen tanulnának azokból munkájuk során. Hogy megmentsék az évente a hallgatók és tanárok által készített esettanulmányokat, rávették az ország legnevesebb egyetemeinek turizmus és a marketing professzorait, kutassák fel és mutassák be érthetően, olvasmányosan az elmúlt évek legérdekesebb turizmus esettanulmányait. így készült el az egyik kiadó gondozásában a Turizmusmarketing esettanulmányok kötet, melyet Árva László mutatott be egy fővárosi sajtótájékoztatón. Ez az első ilyen válogatás magyar nyelven, és amely a nemzeti turizmusstratégiától a légitársaságok, szállodák, vendéglátóhelyek, tematikus utak, fesztiválok, a gyógyfürdők, a falusi vendéglátás, a település-marketing és az országimázs-építés szinte összes területéről mutat be több érdekes esetet. A következő években a turizmus területén is az építkezés ideje jön, s ez az esettanulmány kötet segítheti a fejlesztés munkáját, vállalati, önkormányzati, s országos szinten egyaránt. ■ A terméskötés nem tűnik rossznak a tiszajenői meggyesekben, bár a virágok egy részét elvitte a nagy eső és a hideg. A gazdák azonban már előre félnek, mi lesz szüretkor, milyen áron veszik át tőlük a gyümölcsöt. Vannak, akiknek még a tavalyi meggyük után is tartoznak a felvásárlók. Baranyi György A tiszajenői meggyesek meghatározó része a Hívő-dűlőben terül el. A név bár beszédes, de nem a gazdák úgymond termés iránti bizakodását fejezi ki, hanem az egykor itt élt tanyatulajdonos nevéből ered — tudom meg fiatal kísérőnktől, az itt egy hektárnyi, 25-30 éves meggyessel rendelkező Gyapjas Istvántól. Van persze új telepítése is, fél hektár, ám az nem itt található, hanem a nagymamája háza körüli földeken. Merthogy a ■! nagymamájával csinálják feles- 1 ben a „meggyezést”, de termé- | szetesen István műveli, mert a J 78 éves mama már nem bírja. ' És amíg a Hívő-dűlőben a homok porzik a lábunk alatt, amott már kötött a talaj.- Nem voltak buták az ősök, amikor ide, a homokra telepítették a meggyeseket - állapítja meg a 23 éves gazdálkodó. - A kötött talajnál ugyanis vigyázni Tugyi Józsefnek még mindig tartoznak az átvett meggy árával kell, mert a sok csapadéktól hirtelen nagyokat ugrik a fa. Ám nem szabad nagyra, túlságosan termőre engedni, mert megszakad a fa. A homokon viszont elszivárog a sok csapadék. Nincs is sehol (bel)víz a homokon, bármerre nézünk is. Pedig a hosszan tartó, nagy esők nem kerülték el ezt a területet sem, párosulva a hideg idővel. Ennek a virágzó fák látták a kárát.- A rengeteg eső nem tett jó a virágoknak, közülük sok berohadt. Ugyanis pont virágzásban kapta a meggyes a nagy meny- nyiségű csapadékot. A hűvös éjszakák eredménye pedig a fagyás lett: sűrűbb foltokban lehetett látni a befeketedett virágokat. Voltak olyan gallyak, amelyeket éppen ezért kellett levágni. Ráadásul nagy köd is volt, ami pedig a monília terjedésére volt „jótékony” hatással - magyarázza István, miközben a fák között sétálunk. Igaz, monfliából sokat nem lehet látni szerencsére. Amúgy egy évben hétszer permetezik a fákat, ez 100-120 ezer forint költséget jelent. Mivel az elmúlt három évben nem műtrágyáztak, így ideje volt, hogy a fák kapjanak nitrogénműtrágyát is. Ennek mázsája 5400 plusz áfa, és két és fél, három mázsát szoktak Istvánék vásárolni. A régi telepítés körülbelül fele újfehértói fürtös, a másik fele cigánymeggy, néhány Pándyval. A többi megy- gyesben is meghatározó az újfehértói és a cigánymeggy, de vannak részek kimondottan Pándy fajtával beültetve is. Mikor a felvásárlási kilátásokról kérdezem, igencsak elkomorul a fiatalember arca. — Nem könnyű eladni a meggyet. Régen volt három átvevő, akik a sorra kipakoltak,- egy hűtőháznak adtuk volna el tavaly a cigánymeggyünket, amely meg is ígérte, hogy felvásárolják. Ám hozzátették: fújjuk is le hamar érésgyorsítóval, mert csak úgy veszik át- mondta Gyapjas István. - Be is ugrottunk rendesen a csőbe, lepermeteztük érésgyorés amíg le nem ment a meggy, vették. No és persze akkor fizettek is, amint lemázsáltuk a gyümölcsöt. Most meg már minimum három hónap a fizetési határidő, de ezt nem nagyon szokták betartani a felvásárlók. Vannak, akiknek a mai napig nem fizették ki az elvitt megy- gyét. Nekem ugyan szerencsém volt, mert átvétel után egy másfél hónappal már ki is fizették. Tavaly a cigánymegygyel volt baj. Sok gazdának a fán maradt a termése, mert egyáltalán nem kellett. Akinek volt olyan összeköttetése, azok szeszfőzdével szerződtek, elvitették, ezért is pluszban fizetni kellett a gazdáknak. Tőlem kilónként 28 forintért vették meg a cigánymeggyet. A többinek 55-60 volt kilója. Az utóbbi három évben szinte semmit nem változtak a felvásárlási árak, 50 és 80 forint mozogtak kilónként. Ez katasztrófa! A haszon, ha kiszámolom, olyan 10-15 ezer forint — panaszkodott Gyapjas István. A szakmáját tekintve karosszérialakatos és nehézgépsítóval, ám utána mégsem vették. Egy soron 30 mázsa ci- gánymeggytermésünk volt, mire leráztuk, lett belőle 18, mert a többi az érésgyorsító miatt mind a fák alján feküdt. Ugyanis amint beért, elég volt egy szélfuvallat, hogy lepotyogjon áfákról. kezelő fiatalember óvatosan mutatja a kis terméskezdeményeket.- Úgy tűnik, jó a terméskötés, reméljük, nem jön rá jég vagy erős szél. Az elmúlt három-négy évben szerencsések voltunk, mert a jeget is megúsz- tuk, a legutóbbi sem tett valódi kárt. Tavaly a termések húsz százalékát ledobták a fák, igaz, sok is volt rajtuk. Június közepén kezd érni a meggy, a szedést az érdi bőtermővel szoktuk kezdeni, utána jön vagy a cigánymeggy vagy az újfehértói fürtös, az időjárástól függően. Tavaly hamarabb ráztuk az újfehértóit, mert nem volt piaca a cigánymeggynek.- A meggy jövedelmezősége mindig két dologtól függ: az egyik a termésmennyiség, a másik pedig az értékesítési ár. Jelen esetben az árral van gond, no és a kifizetéssel. Van még olyan tavalyi meggyünk, amelyért a felvásárló, egy kft. nem fizetett. Pedig tartoznak még kétszáz-egynéhányezer forinttal — ezt már az 58 éves Tugyi Józseftől tudjuk meg, aki családi vállalkozásban, 1993 óta meggyezik, jelenleg mintegy nyolc hektáron.- ígérgetnek, hogyne, hiszen az ígéret az ingyen van, de fizetni eddig még nem fizettek. Három héttel ezelőtt adtak százezret, így lett a 300 ezres tartozásból most kétszázezer forint. Tavaly az érdi bőtermőből adtunk el relatíve tisztességesebb áron, ugyanis a nagybani piacra vittük fel belőle az első szedéseA meggytermés alakulása megyénkben (tonna) Év Mennyiség 1996-2000* 3384 2001-2005* 1662 2006 1690 2007 898 2008 1433 ‘évek átlaga FORRÁS: KSH ket. Utána már csak 50 forintért ment kilója. Évek óta mozdulatlan a felvásárlási ár. — Hogy idén mi várható, nem igazán lehet tudni. Túl sok minden bizonnyal nem jó nem — szív egy nagyot a cigarettájába a gazdaember. - Nemrég létrejött a Magyar Meggytermelők Szövetsége, abba beléptünk. Remélem, hatékonyak lesznek, mert valakinek valamit tennie kell már, hosszú távon tarthatatlan ez a helyzet, rendnek kell lennie a meggypiacon is! Mint ahogy ez az egész mezőgazdaságra is igaz. Tavaly például a fán maradt a meggy egy része, nem is szedtük le. A szedés költségét nem fedezte az átvételi ár, a rá- zatás valamivel olcsóbban kijön. A gazdaember mindig bizakodó. Tugyi József szerint is azt nem lehet mondani, hogy nem érdemes meggyezni, mert a mezőgazdaságban hosszabb távra kell gondolkodni.- Másrészt kényszerhelyzetben is vagyunk. Mert a szívem szakadna meg, ha azt a gyümölcsöst, amit mi telepítettünk mondjuk nyolc esztendővel ezelőtt, ki kellene vágni... - mondja a sokat tapasztalt gazdálkodó. Tavaly rendesen megjárták a cigánymeggyel A közel 80 oldalas magazin Szolnok 14 középiskoláját, mintegy 1600 ballagó diákját mutatja be, osztályonként fényképpel. Az Új Néplap Osztálynaplóra előrendelést felveszünk 800 Ft-os áron. A kiadványban résztvevő, ballagó osztályok tanulói ajándékba kapják. Előrendelést az Új Néplap ügyfélszolgálatán lehet leadni (Szolnok, Mészáros L út 2., munkaidőben 56/516-702 vagy 56/516-706, munkaidőn kívül 56/516-719-es üzenetrögzítős telefonszámon). leq^uimiMB uaifiUNUUJU |UJpy|JUJ U U I UII-LIHU tf ii I n V AJ y W wm v u a
