Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-19 / 115. szám

6 2010. MÁJUS 19., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. május 18-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK ___________ano-os-in. Ré szvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mtejekom 695 2,50 837 Émász 22 250 2,44 0 TVK 3 100 1,80 10 Rába 925 1,76 45 OTP 6 420 1,26 14 632 Synergon 634 1,11 2 Fotex 380 0,79 9 VESZTESEK forrás: bét Részvény KEG Utolsó ár (Ft) 320 Változás (%) Millió Ft-1,23 13 Danubius 3 430-0,57 3 Richter 42 345-0,12 756 A BUX index az elmúlt napokban 24000 23 837 23800 A 23712 23 600 \ 23524^ 23400 \ 23200 23254 23194 23 000 23100 22 800 pont 05.10 05.11 05.12 05.13 05.14 05.17-'/lla*1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.18.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 28 600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 27 790 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 35 600 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23 550 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 18-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t f 277,57 -1,08 Ft 223,92 -2,92 Ft 197,90 -1,03 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***­5,67 Raiffeisen Bank** 4,50 4,50 • ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.18.) Vételi Eladási Allianz Bank 270,46 284,32 Budapest Bank 269,81 286,50 CIB Bank 266,33 288,53 Citibank 265,13 287,23 Erste Bank 270,36 285,94 K&H Bank 270,41 285,99 MKB Bank 270,76 284,64 OTP Bank 270,95 284,85 Raiffeisen Bank 270,85 283,03 Tovább élünk több pénzből? gyógyítás A hatékonyabb terápia növeli inkább az élettartamot Egészségügyi kiadások és várható élettartam (a GDP százalékában, 2007) D B □ □ Belgium 9,4 74,1 80 72 Bulgária 7,3 57,2 73 66 Ciprus 6,6 45,6 80 70 Csehország 6,8 85,2 77 70 Dánia 9,8 84,5 79 72 Egyesült Államok 15,7 45,5 78 70 Észtország 5,4 76,5 74 66 Finnország 8,2 74,6 80 72 Franciaország 11 79 81 73 Hollandia 8,9 82 80 73 Japán 8 81,3 83 76 Lengyelország 6,4 70,9 76 67 Lettország 6,2 57,9 71 64 Litvánia 6,2 73 72 63 Magyarország 7,4 70,6 74 66 Németország 10,4 76,9 80 73 Románia 4,7 80,3 73 65 Spanyolország 8,5 71,8 81 74 Svájc 10,6 59,3 82 75 Svédország 9,1 81,7 81 74 Szlovákia 7,7 66,8 75 67 Szlovénia 7,8 71,5 79 71 * Születéskor (2008-as adat). Q Ráfordítás \v‘ B Állami kiadások az összes %-ában □ Várható élettartam* Q Várható egészséges élettartam* Forrás: WHO Egy gyors tőkeinjekció nagyon is ráférne a ha­zai egészségügyre, hogy legalább ne romoljon to­vább a gyógyítás színvo­nala. Ettől függetlenül még érdekes lehet, hogy a többletforrások hatása nem feltétlenül növeli egy az egyben a várható élettartamot. Munkatársunktól Elemzők szerint az idei GDP-ará- nyos hiánycél mindenképpen meghaladja a tervezett 3,8 szá­zalékot. A leendő nemzetgazda­sági miniszter szerint akár 6 százalék is lehet. Ez esetben pedig 300-400 milliárdos moz­gástere lehet a kormánynak, eb­ből 60-90 milliárdot lehetne for­dítani az egészségügyre - szá­molta ki lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Úgy gondolja, a többletforrás hatásá­ra csökkennének a várólisták, javíthatnák az egészségügyi dol­gozók jövedelmét, mérséklődne az elvándorlás. A leendő kormány bizonyára tanult a 2002-es egészségügyi béremelés tapasztalataiból, amikor úgy adott a kormány 150 milliárdot e célra, hogy nem kért ellentételezést - mondta, hozzátéve: égető szük­ség lenne bizonyos szakterüle­tek, például az onkológiai be­tegellátás tarthatatlan gyógyí­tási feltételeinek javítására, és a rendelkezésre álló fejlesztési források azonnali áttekintésé­re. Szisztematikus és gyors in­tézkedések után derülhet ki, hogyan kell átalakítani az ága­zat struktúráját. ■ Tudományos bizonyíték nincs rá, hogy a több for­rástól tovább élünk, de azért ki kellene próbálni. Jelenleg hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) 4,9-5 száza­léka jut egészségügyi közkiadá­sokra, ez egy százalékponttal ke­vesebb a korábbi évekhez, és 1-2 százalékkal a visegrádi or­szágokéhoz képest. A lemaradás értéke 250-500 milliárd forint. Pedig az Egészségügyi Baráti Társaság tanulmánya szerint a magyar egészségipar termeli a GDP 8,3 százalékát. Világszerte foglalkoztatja a közgazdászokat, összefügg-e az egészségügyre fordítható ősz- szeg a halálozással. Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára, OECD-szakértő a közelmúltban az Esély című folyóiratban köz­zétett tanulmányában kifejtet­te: az Amerikai Egyesült Álla­mokban az egy főre jutó egész­ségügyi kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, ennek ellenére náluk a legmagasabb az elkerülhető okokból bekövet­kező halálozás. Boncz Imre, a Magyar Egész- ség-gazdaságtani Társaság elnö­ke szerint nincs tudományos bi­zonyíték arra, hogy az egészség- ügyi közkiadások növelése ön­magában javítaná a lakosság egészségi állapotát. Ezért is fontos az egészség- ügyi intézményrendszer szük­ségletekhez igazítása s a mainál jóval ösztönzőbb érdekeltségi rendszer. A térítésmentes szűrő- vizsgálatokon való részvétel igen hektikus: amíg az ország közép­ső, fejlettebb régiójában átlago­san csak 25 százalék (!) például az emlőszűréseken való rész­vétel aránya, addig a fejletlenebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 70 százalék körüli. Márpe­dig az időben felismert onkoló­giai betegségek meggyógyításá- nak nagyobb az esélye, s olcsóbb a terápia is. Az előző nagyon fontos, hi­szen hazánk sajnos még most is dobogós helyen áll a daganatos és a szív-ér rendszeri halálozás­ban. A születéskor várható élet­tartam Magyarországon - a ja­vulás ellenére - még most is csak 74 év, miközben Lengyelor­szágban 76, Csehországban pedig 77 év. Káló Zoltán, az ELTE Egész- ség-gazdaságtani Kutatóköz­pontjának vezetője egyik ta­nulmányában kifejtette: az egészségügy hatékonyságának javításával három évvel lehet­ne növelni az élettartamot. Ar­ról is írt dolgozatában, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi struktúra fönntartására nem elég a pénz, ezért vagy forrás­bővítésre, vagy elodázhatatlan szerkezetváltásra van szükség. A Magyar Kórházszövetség szerint mindkettőre, így javul­hat az egészségügyi ellátás színvonala, és költséghatéko­nyabb lehet a gyógyító munka - fejtette ki Rácz Jenő elnök. Nagyobb reálkereset, magasabb fizetések jönnek A fogyasztói árak 6 százalékos növekedése mellett az idén az el­ső három hónapban a reálkere­setek 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - kö­zölte a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) kedden. Az elemzők a vártnál nagyobb idei bérnöve­kedést jeleznek. A legalább ötfős vállalkozá­soknál és a költségvetési intéz­ményeknél a számviteli nyilván­tartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első három hónapjában 5,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 11,9 száza­lékkal haladták meg az egy év­vel korábbit. A versenyszférában 4,2, a költ­ségvetési szférában pedig 8,9 szá­zalékkal nőtt a reálkereset. Az emelkedés a KSH szerint döntő­en a személyi jövedelemadó sza­bályai változásának és annak volt köszönhető, hogy januárban és márciusban eseti keresetkiegé­szítést fizettek a költségvetési szerveknél dolgozóknak. A teljes munkaidőben az átla­gos bruttó kereset 207 000 forint volt. A vállalkozásoknál 203 800, a költségvetési szervezeteknél 218 400 forint. A prémiumjuta­lom, egyhavi különjuttatás nél­küli kereset az év első három hó­napjában 3 százalékkal nőtt. Eb­ből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal több az előző év január-márciusinál. A költségvetési szférában dol­gozók rendszeres bruttó kerese­te az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el. ■ Mobilozók: több ügyfél, kevesebb előfizető Áprilisban 15 ezerrel, 11,898 millióra nőtt a három hazai mo­biltelefon-szolgáltató teljes ügy­félszáma, de 45 ezerrel, 10,816 millióra csökkent az előfizetés­sel rendelkezők és az utolsó há­rom hónapban hívást indítók-fo- gadók száma - jelentette be a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Ez azt jelenti, hogy míg az első négy hónapban a teljes ügyfélszám 105 ezerrel emelkedett, addig a forgalmazásban részt vevő SÍM kártyák száma 2009 decembere óta 115 ezerrel csökkent. ■ Éves GDP-veszteség* Megnevezés Elveszett munkanapok Kiesett GDP (ER) A GDP százalékában Aktív korú halálozás 8 080 992 71 784 641 0,28 Táppénz 61 394 752 545 378 606 2,15 Rokkantság 97 527 422 866350 423 3,41 Összesen 167 003 166 1483 513 670 5,84 • A1 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTTAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI BARÁTI TÁRSASÁG Ne nyújtsanak több devizahitelt magánosoknak osztrák felügyelet Felszólítást kaptak a bankok magyar leányai is - Nagyvállalatokat nem érint Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegy­bank az osztrák bankokat és leánybankjaikat - így köztük magyar bankokat is -, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Közép-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatósá­gai tagja beszélt az intézmény zágrábi közgyűlésén, és a fel­ügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse. Ausztriában még március­ban hozták meg azt a rendel­kezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a kon­junktúrát. Kurt Bayer szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a hitel- intézetek azonban már jelezték, hogy tartják majd magukat hoz­zá. A gyakorlatban ez a lakossá­gi és a kis- és közepes váUalatok devizahitelezésének a végét je­lentheti. A nagyvállalatokat és a ban­kokat mentesítenék ezen korlá­tozás alól. Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szo­rítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és jú­nius 11-én) hatályba lépő, körül­tekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel, ez azonban nem jelenti a devizahi­telezés teljes tiltását. ■ Havi ötezer forinttal kisebb részlet Az OTP nem vár: csökkenti a törlesztőrészleteket júniustól csökken az ingat­lanfedezetű jen- és svájci- frank-alapú devizahitelek ka­mata az OTP-nél. A lépésnek köszönhetően egy 10 millió forintos, húszéves futamidejű kölcsön havi terhe 5 ezer fo­rinttal csökken. Mindezt Ko­vács Antal, a pénzintézet ve­zérigazgató-helyettese közölte. a kamatcsökkentés addig lesz érvényben, amíg az árfo­lyam vissza nem áll egy elfo­gadható szintre - tette hozzá a bankár. Az intézkedés már a júniusi törlesztésnél érezteti hatását. A csökkentés a sváj­ci frank alapú hiteleknél újabb 0,75 százalékpontos. A jenalapúnál 0,50 százalék. A közelmúlt kamatcsökken­tése után a mostanit kizárá lag a forintgyengülés kom­penzációja miatt lépi meg, és várhatóan az év végéig alkal­mazza a bank, rendszeres fe­lülvizsgálat mellett. És mind­addig fenntartja, amíg a sváj­ci frank és a jen árfolyama legalább öt munkanapon ke­resztül a 175, illetve 200 fo­rint alá nem süllyed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom