Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-18 / 114. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁJUS 18., KEDD TÜKÖR A digitalizálás az új aranyborjú Zöld Óvoda címet kapott több megyei intézmény múltkutatás A levéltárak ma már egyre inkább nyitnak a nagyközönség felé Jász-Nagykun-Szolnok megyéből több intézmény is elnyerte a Zöld Óvoda címet. Az Oktatási Minisztérium május 14-én közzétett pályázati eredményei alapján ismét megkapta és ezzel megújította ezt az elismerő címet a Tiszafüredi Óvodák Nyit- nikék tagóvodája. A Zöld Óvodák sorába újonnan nyolc intézmény lépett megyénkből. Közülük a legtöbb Jászberényből. Az ottani Városi Óvodai Intézményből így lett e cím viselője ezentúl a Szivárvány tagóvoda, a Gézengúz tagóvoda, a Sün Sámuel Óvoda, a Zengő Óvoda, a Hold tagóvoda, a Kék Csillag tagóvoda és a Kuckó Óvoda. Karcagról pedig a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat SZIM tagóvodája, illetve a Táncsics körút 19. számú tagóvodája nyerte el ezt az elismerést. A Zöld Óvoda cím elnyerésének pályázatát 2006 óta hirdeti meg közösen Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Azok az óvodák esélyesek rá, amelyek kiemelkedő szakmai munkát végeznek az óvodások - és általuk a szülők - körében a környezettudatos szemléletet formálásában, a környezeti nevelésben. A Zöld Óvoda cím külön újraértékelés nélkül három évig jelent védjegyet a nyertesek számára. ■ B. Gy. Két alapítványé az idei megyebál bevétele Hivatalosan is döntés született - megyei közgyűlési jóváhagyással - az idei megyebál bevételének felhasználásáról. A nettó bevétel 862 308 forint, ezt fele-fele arányban a kunhegyesi „Pro Scola Nagy László” Alapítvány és a pusztataskonyi „Harmatcsepp” Közalapítvány kapja meg. A kunhegyesi alapítvány célja anyagi és erkölcsi segítségnyújtás a Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumba járó tehetséges tanulóknak. A pusztataskonyi „Tóparti Otthon” Fogyatékosok Otthonában működő közalapítvány pedig a gondozottak életkörülményeinek javításán munkálkodik. ■ B. Gy. A levéltári anyagok digitalizálása, a közművelődési tevékenység kitér jesztése. Ezek a jelen fontos feladatai, amelyekről Reisz T. Csabát, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját kérdeztük. |______________________ Pólyák Adrienn- A levéltárakban jelenleg zajlik az iratanyagok digitalizálása. Kataszteri térképek, pártanyagok kerülnek számítógéf)- re a jobb kutathatóság okán. A vidéki intézmények eszközei, illetve munkatársi állománya vajon elegend&e ehhez az óriási munkához? — A digitalizálás folyamata a levéltári területen körülbelül egy évtizedes múltra tekint vissza. Az adatbázisainkat még a kilencvenes évek végén kezdtük el építeni. Ez általában csak az adatok felvitelét és nem a levéltári anyag képként történő megjelenítését jelentette. Azután jelentősen megnőtt a „termelékenységünk”, de ehhez az kellett, hogy a levéltári szervezet valahonnan forrást kapjon. Ennek a feladatnak a pénzügyi alapjai a Nemzeti Kulturális Alapban találhatóak, gyakorlatilag célzott támogatásokat írnak ki a digitalizálásra. Mindent összevetve a levéltáraknak nincs forrásuk a mennyiségi digitalizálásra. Elő tudjuk készíteni akár nagy tömegben is az anyagot, viszont nem tudunk olyan nagy sebességű, jó minőségű gépeket vásárolni, amelyekkel ezt a munkát el lehetne végezni. Ezért aztán javarészt külső vállalkozókkal dolgozunk együtt. Ami a számítógépre vitt iratokat illeti, első körben középkori okleveleket, kéziratos térképeket digitalizálunk, illetve a harmadik nagy’ csoport az úgynevezett testületi jegyzőkönyvek, ide értve a Minisztertanács, az MSZMP országos, megyei szintű testületi anyagait. A digitalizálással kapcsolatban azt is tudni kell, hogy a levéltárakban őrzött iratanyag kétharmada veszélyeztetett. 1850 után, amikor már nem készítik, hanem csinálják a papírt, s az nem rongy-, hanem faalapú, nos ez a technológiaváltás értéktelenebb és kevésbé időtálló terméket eredméReisz T. Csaba, az országos levéltár főigazgatója: — Fontos feladatunk, hogy nyissunk a nagyközönség felé. nyezett. Ez azt jelenti, hogy ha hozzá sem nyúlunk az iratokhoz, három lapból kettő szétporlad. A kérdés tehát az, hogy a rajta lévő információt miként lehet megmenteni. A gyakorlat eddig az volt, hogy mikrofilmre vettük az anyagot, de ez amellett, hogy időtálló megoldás, nem igazán felhasználóbarát. A digitalizálás viszont az, hiszen egyrészt ezt az anyagot off-line módon, CD-n, DVD-n is közzé lehet tenni, de legújabban már az internetre tesszük fel. Ezért aztán a digitalizálás az új aranyborjú. —A pártanyagok interneten való közzététele, kutathatósága felvet személyiségi jogi, adatvédelmi kérdéseket. Például azt, hogy hogyan lehet az anonimitást biztosítani.- A levéltári még az adatvédelmi törvénynél is szigorúbb. Míg az utóbbi az élő személy adatait védi, addig ha egy elhunyt személyiségi jogairól beszélünk, a levéltári törvény szigorúbb szabályozása lép életbe. Ez annyit tesz, hogy egy iratanyag csak 30 évvel a benne szereplő személy halálát követően kutatható. Ha ez a dátum nem ismert, akkor 90 évvel a születése után, s ha ezt sem lehet tudni, az irat keletkezésének idejétől számított 60 év után lehet kutatni. Ezen kívül arra is oda kell figyelni, hogy ma a párthovatartozás különleges adatnak számít, éppen ezért problémás az MSZMP anyagainak internetes közzététele. Vannak tehát olyan irategyüttesek, amelyeket digitalizálunk, de csak a kutatóteremben hozzáférhetőek.- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban az utóbbi években megfigyelhető, hogy az intézmény nem csupán egy elefántcsonttoronyként működő műhely kíván lenni, hanem erőteljesen nyit a társadalom, a nagyközönség felé. Mennyire jellemző ez más levéltárakra?- Szokás paradigmaváltásról beszélni a levéltári területen. ’ Ha ennek valahol értelme van, az az, hogy nemcsak az akadémikus közeget és a szakdolgozó egyetemistákat kell a levéltáraknak kiszolgálniuk, hanem az is feladatuk, hogy mindenki számára elmondják: az ő életük, múltjuk van itt, és ez hozzáférhető. Senki nem születik kutatónak, ezért meg kell tanítani, hogyan kell a forrásokat faggatni, bátorságot kell adni az embereknek, hogy bejöjjenek, ne féljenek a levéltártól. Ennek legkézenfekvőbb módja a közművelődési tevékenység, kiállítások, nyílt napok rendezése. Ebben a szolnoki levéltár példaértékű tevékenységet végez, ami egyelőre még nem egyformán jellemző az ország többi intézményére. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom az itteniek közművelődési munkáját, mert ha egy úttörő egyenruhán keresztül jobban megragadható egy korszak, akkor azt kell kiállítani, és lehet, hogy egy hónap múlva már a látogató az iratanyagra is kíváncsi lesz. Az élelmiszer ne utazzon át a fél világon piac Hubai Imre Csaba: a földet az unokáktól kaptuk kölcsön művelésre Diákok főztek, országos Diák Gulyásfesztivált rendeztek Fegyvemeken, melyen közel hatvan bográcsban főztek a diákok. A fesztiválon rengeteg színes program és látnivaló is várta az érdeklődőket. Képünkön a helyi Orczi Anna Iskola csapata látható. A képgalériát keresse a SZOL ON.hll hírportálon. A helyi értékek megőrzése, a helyben termelés, feldolgozás és értékesítés volt a témája a pénteken, Karcagon tartott kistérségi konferenciának. A megjelent magyar és francia szakembereket a karcagi önkormányzat nevében Lingné Orosz Hajnalka mezőgazdasági ügyintéző köszöntötte, majd bemutatta a 36 ezer hektáros határral rendelkező település főbb gazdasági jellemzőit. A konferenciát szervező Agraria Apure Egyesület nevében Báli István, az Európai Bizottság mellett működő vidék- fejlesztési tanácsadó testület tagja szólt a vendégekhez. A több mint tíz éve alakult Üllőparti Gazdaszövetkezetről Hubai Imre Csaba agrármérnök, a szövetkezet elnöke szólt. A biogazdaságban sertés, szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, szürke marha, törzsmangalica-állomány, hortobágyi rackajuh is van szép számmal. Emellett bionövénytermeléssel, kertészettel és élelmiszer- ipari tevékenységgel is foglalkoznak. 2004-től a biodinamikus Demeter-gazdálkodással termelnek növényeket a búzától a gyógynövényekig. A cégvezető kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektet az egészséges termék előállítása mellett a minél magasabb feldolgozottsági szint elérésére, hogy ne kelljen a fél országon át utaztatni az árut. Saját pékség, őrlő- és olajütőüzem van az ökogazdaságban, már csak húsüzem és tejfeldolgozó hiányzik. Hubai Imre Csaba azt szeretné, ha a környék gazdái közül minél többen orientálódnának a biotermelés irányába, mert mint fogalmazott, ez azt is jelentené, hogy a jövő nemzedékek iránt is nagyobb elkötelezettséggel lennének a gazdák, hiszen a főidet az unokáktól kaptuk kölcsön művelésre. A franciországi gazdák értékesítési lehetőségeit Daniel La Maitre és Pascal Aubrée, az FN CIVAM Bretagne-i Egyesület munkatársai mutatták be. A termelők által létrehozott SÁL - Helyi Élelmezési Rendszer jól bevált Rennes-ben, a 300 ezres városban a megtermelt biotermékeik 40 százalékát közvetlenül a farmokon értékesítik. Emellett jelentős a kosaras vásárlás, amikor több termelő több terméket egy időben visz el a fogyasztóhoz vagy közintézményhez. A francia vevő számára ugyanis fontos, hogy tudja, ki termelte, s milyen körülmények között az adott árut, ezért alakulnak kollektív értékesítési áruházi rendszerek, ahol a minőségi áru mindig friss és megbízható helyről származik. Azzal, hogy nem utaztatják több száz kilométerre az árut, hanem jó részét helyben értékesítik és dolgozzák fel, csökkennek a költségeik és a vásárló is mindig friss terméket kap. ■ D. E.
