Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-04 / 102. szám
Fontos lenne fiatal generációk helytörténeti kutatómunkája Nemrég tartották a megyei néprajzi és helytörténeti pályázat díjátadóját a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A néprajz kategóriában 11 felnőtt, és 6 ifjúsági pályamű érkezett. Ötöt a dr. Dienes Erzsébet tanárnő vezette, idén leginkább család- kutatással foglalkozó szakkör diákjai küldtek a Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolából. Felnőtt kategóriában Fodorné Hámori Ágnes Szeretettel jegyzé című, különböző korok emlékkönyveit feldolgozó, és Víg Márta: A „tizenegyujjú” citerás, V. Kovács Lajos nyugdíjas visszaemlékezéseit őrző munkája lett első helyezett. Czupp Pál és Tóth Sándor 2. helyezést ért el. A 3. és 4. helyet Pál Imréné és Oláh Lajos- né munkája nyerte el. A pályamunkája benyújtását követően sajnálatos módon elhunyt dr. Bedey Endre különdíjat kapott a zsűritől. Ifjúsági kategóriában Meleg Mónika Emlékek Tápió- györgye zsidó lakosságának múltjából című dolgozata kapta az első díjat, 2. Szabó Ágota, a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola 9/a osztályos tanulója lett. A harmadik helyezést Szabó Zsófia kapta, Kurucz Ildikó a negyedik lett. A helytörténeti pályázatra a 8 dolgozatot felnőttek készítették. Hét egyéni, egy pedig szakköri kategóriában érkezett. Sajnos nem született ifjúsági pályamű, pedig fontos lenne a pótolhatatlan értékeket feltáró és őrző helytörténeti kutatás tovább folytatása a fiatalabb generációk révén. Csoportos kategóriában a jászkiséri Csete Balázs Honismereti Egyesület kapta az első díjat a Húsz éves az „Apáról fiúra. Népi játékok közösségi bemutatója” Jászkiséren című pályamunkával. Felnőtt kategóriában a túrkevei Debreczeni Lász- lóné lett a győztes Értéket hordoznak az idők című munkájával. A 2. díjat a jászkiséri Győri Jánosné A közművelődés változásai Jászkiséren témája, a 3. díjat pedig a jászjákóhalmai Fodor István Ferenc Hogyan tollasodon meg Szent Antal Jákóhal- mán címet viselő írása, és a tiszafüredi Fodorné Hámori Ágnes Kanadai magyarokról szóló pályamunkája kapta. Sz. I., Szolnok 4 Egykori vásártéri emlékek múltidéző Az iskolában délelőtt és délután is folyt a tanítás Szolnokon a XX. század elején Vásártéri iskola néven szerepelt a négytantermes, egyemeletes elemi népiskola. Itt tanultak a kerület iskolaköteles gyermekei - többek között én,is - ezen kívül a vasúton túli kisgyep (mai Széchenyi-városrész) és a Meggyesi-telep gyerekei, egy- egy osztályban negyven-negyven fő. Fiúk és lányok, felváltva délelőtt és délután. Túlnyomórészt nők tanítottak az iskolában, többek között Ber- nád Ida, Muhy Mária, Laky Mária, Ferencziné, Szegediné, Oláhné, Csiky József. A hittant Ottó atya oktatta. Ő a vasárnapi szentmise hallgatást nagyon szigorúan vette. A Szent József kápolna előtt gyülekeztünk, és a „ megbízott” a jelenlétünket feljegyezte. Minden nap volt hiányzó, főleg a szegényebbek közül. Amikor megkérdezett valakit másnap a tanító, hogy miért nem volt iskolában, a válasz sokszor ez volt: „Mostak rólam, a testvérem ment el a cipőben." Az 1930-as évek közepén az iskola igazgatója Csiky Ernő volt, aki egyben a második osztályt is tanította, 100-as pennával írt, lila tintával. Sokat dohányzott, még rendszeresen az óra alatt is rágyújtott, és a terem nyitott ajtajában füs- tölgött. Az iskola udvarán a földszintes épület egyik részében lakott, míg a másikban Szabados bácsi az iskolaszolga. Az 1930-as években több éven át a Thököly u. 36-os számú házban, a Liget út sarkán óvoda is működött. A város egyik kerületében sem volt annyi tanintézmény, mint egykor a IV. kerületben. Itt volt található a már említett Vásártéri iskola, az 1914Ide jártak a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező családok különféle juttatásokért. ben épült Polgári fiúiskola (ma megyei rendőr-főkapitányság). A tanintézmények sorába lehet venni a Bábaképző Intézetet (1926), szülőotthont (Árpád ház), a város által adományozott, Baross u. 58. számú telken 1927-ben épült és átadott, három évfolyamos Fa- és Fémipari Szakiskolát (ma Jedras- sik György), több- funkciós műszaki középiskolát. 1938-ban kezdődött el a tanítás a Thököly, Délibáb, Szántó utca szögletében épült, többholdas mezőgazda- sági iskolában. Ide az írni-ol- vasni tudó, elemiből kimaradt gyerekek jártak, akik mező- gazdasági és azzal kapcsolatos képzést kaptak. Az igazgató Budai Guszti bácsi volt, Budai Péter tanár-karnagy édesapja. 1942-ben kezdték építeni az 1944 nyarára félig kész kereskedelmi középiskolát, amely munkáit a háborús viszonyok miatt csak az 1950-es évek elején folytatták. 1952-ben kezdődött benne a tanítás. Az intézmény 1955-ben vette fel a Vásárhelyi Pál nevét. Ez az épület a Baross u. 63- 65-ös számú telken épült, ahol előtte szegényház volt. Itt ápoltak idős, magatehetetlen betegeket. Ide jártak a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező családok, akik természetbeni juttatásokat kaptak: cukrot, lisztet, burgonyát stb., télen pedig tüzelőanyagot. A betegápolás itt akkor szűnt meg, amikor 1925-ben az Eötvös téren felépült a kornak megfelelő épület. Harminc nő és harminc férfi részére volt hely, amelyben az istápolást „Irgalmas nővérek” látták el. Szurovecz Pál, Szolnok A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Tárlatvezetésen voltunk. A szolnoki Damjanich János Múzeum képtárában, a hallássérültek nagy örömére, végre első alkalommal, a napokban jeltolmács segítségével tárlatvezetést tartottak. A látogatókat Zsolnay László művészettörténész kalauzolta a múzeumi séta során. I. Cs., Szolnok ÚJ NÉPLAP - 2010. MÁJUS 4., KEDD A kunmadarasi iskolások udvari játékokért táncoltak Főzzön játszóteret gyermekének! Táncoljon udvari játékokért! Ez lehetne a Kunmadarasi Református Általános Iskola hagyományos alapítványi báljának jelmondata, melyet nemrég rendeztek. Szépszámú közönség előtt a kunmadarasi iskolánk tanulói egyórányi műsorban szerepeltek. Ének, vers, mese, zongorajáték, táncos, sportos összeállítás néptánc, valamint szép jelenet szórakoztatta a nagyérdeműt. A jól sikerült rendezvény bevételét az iskola udvarán felállítandó játékokra és pihenőhelyek kialakítására fordítják, mert a játék és a tanulás jól kiegészítik egymást. Lakatos Mihály, Karcag A magyar nők többsége nem manöken alkatú Mostanában az áruházakban, kis boltokban Szolnokon azt látom, a választékot kínáló cégek nem veszik figyelembe, hogy a magyar nők többsége nem manöken alkatú. Konfekció ruha 46-osnál nagyobb ritkán látható, pedig nagy szükség lenne a ducibb hölgyekre való divatos holmikra is. 5-ös vagy 6-os méretű harisnyanadrágot is elvétve lehet találni. Kismama ismerősöm is hiába keresi mostanában a betétes harisnyanadrágot. Jó lenne a régi, hazai választékot látni a boltokban a mai fiatal és idősebb, molet- tebb hölgyeknek! Péter Istvánné, Szolnok A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen leveleket nem közlünk. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Leveleiket várjuk az Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre. írásaikat a zoltanne.szundi@axeLspringer.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt készíti: Szundi Zoltánná. Malacot fogtak. Hagyomány Jánoshidán, hogy május elsején családok, baráti társaságok főznek a helyi sportpályán. Közben kulturális és sport- programok szórakoztatják az oda látogatókat. Idén már második alkalommal rendezték meg a gyerekek nagy örömére a malacfogó versenyt, két korcsoportban. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida Sátoraljaújhelyen és környékén jártunk úti élmény Hollóházán a Porcelánmúzeum tárgyai mindenkit lenyűgöztek Csodálatos három napot töltött a Kultúra Barátai Nyugdíjas egyesület 38 fős csoportja nemrég Sátoraljaújhely és környéke legszebb részein. Sátoraljaújhelyen megnéztük a Kazinczy Ferenc Levéltárat, ahol a névadó is egykor dolgozott. Majd a Kazinczy Múzeum következett, ahol a környék természeti kincseit, madár- és állatvilágát bemutató termekben szemlélődtünk. Városnéző sétán is jártunk. A füzérradványi Károlyi-kastély százhektáros angolparkjával és az 1721-ben ültetett platánfájával, tiszta levegőjével fogadott bennünket. A vár megmászása, a tavaszi virágszőnyeg látványa és a kilátás felejtette a meredek kapaszkodó nehézségeit A csoport másik része a tájházat és a templomot tekintette meg. A hollóházi Porcelánmúzeum tárgyai mindenkit lenyűgöztek. A gyárat a Bretzenheim család alapította, mely 1907-ben költözött Hollóházára. Göncön a Huszita-ház és emlékei tűntek elénk, és a 136,6 1-es gönci hordót is megnéztük. Nem hagytuk ki a Károlyi-biblia megtekintését sem a programból Vizsolyban. Széphalomban is jártunk a Kazinczy Mauzóleumban, és a Magyar Nyelv Múzeumában olvastuk a nyelvújítási emlékeket. Rengeteg élménnyel gazdagodva utaztunk haza. Almási Józsefné tanár, Szolnok Kiránduló szolnoki csoportunk a széphalmi Kazinczy Mauzóleum előtt
