Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-15 / 112. szám
6 2010. MÁJUS 15., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. május 14-én 24 000 [Nyitóérték: 23800 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05.14. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%| Millió Ft ANY 779 0,64 2. Synergon 664 0,45 3 MTelekom 665 0,3 1481 Émász 22 095 0 5 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény .Utolsó ár (FI) Változás (%) Millió Ft OTP 6338-4,40 19 950 Fotex 378-3,57 37 Econet 111-3,47 9 Rába 910-3,29 158 FHB 1420-2,93 12 Mól 19 650-2,62 2 043 A BUX index az elmúlt napokban 25000 24400 23837 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.14.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus _________28 600 TA KARMÁNYBÚZA 2010. augusztus____________27 200 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. július__________________35 250 TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus_______23 550 OL AJ NAPRAFORGÓ 2010. október 74 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 14-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 275,01 220,24 196,20 +2,05 Ft +3,26 Ft +1,44 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hő 3 hó 1 Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***5,67 Raiffeisen Bank** 4,50 4,50 * AIAPTERMÉKEK 1 MŰIK) FORINTRA. ** AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.14.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 267,17 280,87 Budapest Bank 265,75 282,19 CIB Bank 265,75 287,89 Citibank 262,51 284,39 Erste Bank 265,72 281,02 K&H Bank 268,84 284,32 MKB Bank 264,71 278,29 OTP Bank 270,12 283,98 Raiffeisen Bank 271,13 283,33 Eljött a törlesztés ideje települések Sok kötvény svájcifrank-alapú, csak győzzék megfizetni itíHgmt. .‘filing-----------Be vétel (értékpapírok kibocsátásából, hosszú lejáratú, milliárd forint) * PwC-számítás a Keler Zrt. nyilvántartása alapján. VfrCRAFIKA Forrás: PvtC A helyi önkormányzatok adósságállománya (milliárd forint, 2009. évi előzetes adat) Főváros 161,5(0) Fővárosi kerületek 74,8 (38,3) Megyei jogú városok 273,1 (111,8) Egyéb városok 302,3 (194,4) Nagyközségek 23,8(19,2) Községek 52,9(10,5) Megyék 123,7 (98,3) Többcélú k. társ. 0,2(0) | Összesen 1012,3(469,3) Zárójelben a kötvénykibocsátásból származó összeg. Forrás: ÁSZ Az utóbbi évek kötvénykibocsátása miatt egyes önkormányzatokat könnyen maga alá temethet az adósság, hiszen immár vissza is kellene fizetni a korábban felvett milliárdokat Miközben az önkormányzatok forráshiánya egyre nő, a kötvénykibocsátási hullám mára jórészt véget ért. A pénzügyi kötelezettségek teljesítése egyre nagyobb nehézségeket okozhat majd a településeknek. Kiss Roland A kötvények törlesztési periódusa jellemzően az idén kezdődik. A csúcsot 2012-ben és 2013-ban éri el - derül ki a Pricewater- houseCoopers (PwC) tanácsadó cégnek az önkormányzati szektor helyzetét vizsgáló új elemzéséből. A helyi önkormányzati kötvények 92 százalékát 2007- ben és 2008-ban bocsátották ki három és öt év közötti - átlagosan 3,8 évnyi - türelmi idővel. Mint Bunna Gyula, a PwC igazgatója rámutatott: e két év alatt közel hússzorosára emelkedett a helyi önkormányzatok kötvényállománya. S bár makroszinten, a szektor egészének a bevételéhez képest nem kirívó a kötvények aránya, a visszafizetés komoly gondokat okozhat az érintett településeknek. A tetemes, több százmilliárd forintos kötvényállomány mintegy 280-300 településre koncentrálódik. Az már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatsorából derül ki, hogy az utóbbi kör szinte kizárólag a megyei jogú és egyéb, nagyobb városokat jelenti. Mivel az önkormányzati kötvények 88 százaléka devizaalapú, a települések bevételei pedig szinte kizárólag forintban jelennek meg, az árfolyamkockázat egy az egyben érezteti hatását az önkormányzatok pénzügyi helyzetén. A kötvények túlnyomó része egyébként változó kamatozású, svájcifrank-alapú papírokat takar. Az utóbbi években a kormányzat több közszolgáltatási feladatot úgy delegált az önkormányzatok hatáskörébe, hogy az ezek ellátásához szükséges többlet- forrásokat nem biztosította - vázolta fel az eladósodás leglényegesebb okát a PwC szakértője. Miközben a normatív állami támogatás nominális összege is csökken 2005 óta, a törvényi szabályozás szabad utat biztosított a kötvénykibocsátásnak. E szerint ugyanis a hitelek fedezeteként lehet nevesíteni az önkormányzatok kezelésében - de nem a tényleges tulajdonában - lévő vagyontárgyakat is. A kötvényekből származó bevételeket a működés fedezésére, részben városszépítési projektekre, részben pedig az uniós pályázatok önrészének a biztosítására fordították. Ez utóbbi annyiban nem meglepő, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében eddig mintegy 1260 milliárd forintnyi uniós forrást ítéltek meg a települések javára. Ez tízszázalékos önrésszel is 120-130 milliárdos saját forrást igényelne. Ehhez képest az állami önerőalap csupán 10 milliárd forinttal segíti ki a forrásszűkében lévő településeket. Az ÁSZ szerint a teljes önkormányzati vagyon 11-12 ezer milliárd forintra tehető. Pontos kimutatás 20 év alatt nem készült. A települések közel ugyanekkora összegben, a 2008-as ÁSZ- adatok szerint 11 409 milliárd forint értékben vállaltak kezességet javarészt saját többségi tulajdonú vállalkozások javára. Az önkormányzati szféra gazdálkodása a kormánynak sem másodlagos. Ezt mutatja, hogy a tavalyi eredményszemléletű államháztartási mutatót közel 110 milliárd forinttal rontotta a települések pénzügyi helyzete. A Brüsszelnek április közepén kiküldött elemzés szerint az idén ennek több mint a-kétszerese, 225 milliárd forint lehet a településeken keletkező mínusz. A helyi önkormányzatok vagyona (könyvviteli mérleg szerint, Mrd Ft) 1991 384 1995 1176 2000 2915 2001 3257 2002 6423 2003 9234 2004 9 618 2005 9 861 2006 10300 2007 10 624 2008 11099 FORRÁS: ÁSZ A normatív állami hozzájárulások alakulása (a helyi önkormányzatok részére, milliárd forint) 2004 519 2005 549 2006 516 2007 511 2008 338 FORRÁS: PWC Selejtes kővel burkolták le a bejáratot minőség Olvasónk háza előtt a bejáratot nem egészen két évvel ezelőtt burkolták le. A térkő azonban berepedezett, töbl) részen az egyes elemek teteje levált. Mivel levélírónk nem egészen két éve csináltatta meg a bejáratot, a burkolóanyagra még él a szavatossági jog. (Ez két évre szól.) Jól tette, hogy megőrizte a számlát, mert jogát csak azzal érvényesítheti. Meg kell keresni tehát a gyártót vagy a kereskedőt, illetve ha a követ a munkát végző mesterember szerezte be, akkor őt. Első menetben a hölgy itt tegyen minőségi panaszt, azaz vele próbáljon egyeztetni. A szavatossági jogról fontos tudni: kifogás esetén az első hat hónapban a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy nem minőségi hiba, hanem mondjuk helytelen használat okozta a bajt. Utána a fogyasztóé a bizonyítás terhe. Természetesen erre csak akkor van szükség, ha vita támad a két fél között. A hölgy kérdezi, hová fordulhat a panaszával, ha a kereskedővel nem jut dűlőre. Első körben a minőségvizsgálatot kell elvégeztetnie, hogy az által bebizonyítsa, a térkő eleve rossz minőségű volt. Mielőtt azonban ezt megtenné, érdemes utánanézni, mit ígér a gyártó ezzel a burkolóanyaggal kapcsolatban. Ha mondjuk a csomagolóanyagon eleve fel van tüntetve a rövid élettartamra, kis terhelhetőségre utaló jellemző, akkor e ténynyel eleve számolni kellett volna. Ha a minőségi vitát a két fél nem tudja egymás között rendezni, a fogyasztó a lakhelye szerinti békéltető testülethez, illetve bírósághoz fordulhat. A békéltetők vizsgálata díjmentes. • ■ Rados Virág kérjük. írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Esett a tavalyi termelés és a belföldi értékesítés élelmiszeripar Csak az exportot sikerült feljebb tornászni - Kisebb áfakulcsnak örülnének A magyar élelmiszeripar termelése tavaly 1-2, a belföldi értékesítés 3-4 százalékkal csökkent, míg az export 5 százalékkal bővült - áll az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) küldöttközgyűlését követően kiadott évértékelőben. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a tavalyi összesített veszteség a becslések szerint 10-30 milliárd forint közé tehető. A szövetség szerint ez a szám azért is lehangoló, mert még a 2008-as szintén becsült 20 milliárd forint körüli veszteséget is „alulmúlhatja”. Ami azért növekedett: a hús- feldolgozás, a növényolajgyártás, a malomipar. Megugrott a növényi olajok, a vágóhídi termékek, a liszt és a sajt kivitele. Ami csökkent: a dohánytermékek gyártása, a sör-, a húskészítménygyártás és a tartósítóipar, mintegy 10 százalékkal. Élelmiszer-ipari foglalkoztatottak (ezer fő) 2000 126 2001 123 2002 128 2003 co CN T—1 200 4 116 2005 113 2006 107 2007 103,5 2008 101,3 2009 96,5 FORRÁS: KSH Az eseményen a szervezet több lényeges intézkedési javaslatot fogalmazott meg az új kormány számára, ugyanis szerintük az ország EU-taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese az élelmiszer-feldolgozás. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2000 óta a termelés több mint 20 százalékkal, a foglalkoztatottak száma és a belföldi értékesítés egyaránt 25-25 százalékkal csökkent. Az iparág évek óta veszteséges és súlyosan eladósodott, a beruházások értéke is folyamatosan csökken - tette hozzá Éder. A javaslatokat is megfogalmazó állásfoglalás szerint az ágazat számára a legsürgetőbb feladat A hústermékek gyártása is csökkent egy közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása lenne. Az indítványok között szerepel még az általános adóteher-csökken- tés, az élőmunka költségeinek mérséklése a versenyképesség növelésének érdekében. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programot is támogatóbbá kéne tenni. Program kell a hazai élelmiszerek vásárlásának ösztönzésére és jobb érdekérvényesítés a kormányzati munkában. Éder Tamás szerint nagyon fontos lenne az élelmiszerek áfatartalmának a csökkentése. A jelenlegi kulcs az ágazatot és a fogyasztókat egyaránt sújtja, a kereskedőket pedig az adó megkerülésére ösztönözheti. ■ VG
