Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-12 / 109. szám

6 2010. MÁJUS 12., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. május 11-én 23 800 23 600 23 400'i 23000 Nyitóérték: 23505 Y 22800 Előző napi--I Változás: -2,44% 22 600 záróérték: 15.30, a New York-iS5 ?? Ann 23 837 tőzsde nyitása /1 22 40Q port/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05.11. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió R Danubius 3 470 0,57 2 Érnász 22 000 0,00 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG 340 T—1 OO in i 15 O TP 6 400-4,86 46 117 Econet 112-3,44 46 Synergon 654-3,39 12 Fotex 390-3,22 45 FHB 1414-3,15 41 ANY 780-2,50 3 Rába 925-2,11 114 A BUX index az elmúlt napokban 20800----------------------------------------­po nj/ 05.03 05.04 05.06 05.06 05.07 05.10 / ,la^ FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 05.11.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus___________28 600 TA KARMÁNYBÚZA 2010. augusztus________________26 800 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. július_____________________35 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23 800 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 74 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 11-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 275,04 216,75 195,16 +1,36 Ft +6,95 Ft +3,81 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***­5,67 Raiffeisen Bank** 4,50 4,50 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA * * AKCIÓS. *** KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.11.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 267,20 280,90 Budapest Bank 265,65 282,08 CIB Bank 263,25 285,19 Citibank 265,46 287,58 Erste Bank 266,03 281,35 K&H Bank 266,68 282,04 MKB Bank 265,93 279,57 OTP Bank 268,61 282,39 Raiffeisen Bank 270,23 282,39 Segítség a devizaadósoknak? tehervállalás Tisztázni kell, milyen esetben vállalná át az állam a kockázatot A devizában eladósodottak lakáshiteleinek forintosítá­sa súlyos kérdéseket vet fel. Még csak körvonalazó­dik a devizahitelesek meg­segítésének a terve. VG-összeállítás Matolcsy György kijelölt nem­zetgazdasági miniszter úgy fo­galmazott: az új kormány életre hívna egy olyan állami pénzala­pot, amelynek segítségével a baj­ba jutott lakáshitelesek forint­alapúra válthatnák jelenlegi de­vizahitelüket, így megmenekül­nének a kilakoltatástól. Bár a tervet többen - köztük a Magyar Szociális Fórum - is tá­mogatásukról biztosították, a részletek valójában korántsem világosak. A lakossági devizaköl­csönök teljes állománya 5000 milliárd forintnál is nagyobb összeget tesz ki. A devizaalapú lakáshitelek állománya azonban a március végi adatok szerint „csupán” 2510 milliárd forint. Az is lehet, hogy az átváltás csak a leginkább rászorultaknak lenne elérhető. Matolcsy György háromszázezer családot emlege­tett mint közvetlen veszélyben lé­vő devizahitelest. Közülük azok kerülnének az állami pénzalap védőhálójába, amelyeknek a hi­telvédelmi programok már nem jelentenek kellő biztosítékot. A tervek szerint az állami alap végső esetben meg is vásárolná a hitellel érintett lakást, amelyet a volt tulajdonos visszabérelne az államtól. A devizahitelek átvállalása ko­moly költséget jelentene az ál­lamnak, és kockázatot a forintár- folyam tekintetében. Minél na­gyobb összegről van ugyanis szó, annál nagyobb mértékű gyengü­léssel kell számolni a nemzeti va­luta árfolyamában. Simor András jegybankelnök úgy vélekedett: az árfolyam- és a kamatkülönbség­ből adódó költség sok százmilli- árd forintot tenne ki. Ami ez utób­bit illeti: bár a forinthitelek kama­ta csökkent, a devizatartozások átváltása piaci viszonyok között még mindig a törlesztőrészletek mintegy 20-25 százalékos emel­kedését vonná maga után. Az adósoknak tehát valamifé­le kamattámogatás híján nem lenne vonzó ez a lehetőség. Az árfolyamkockázat kiküszöbölé­A devizahitel­állomány csökkenése (feltételezés a jelenlegi piaci folyamatok alapján, milliárd forint) Forrás: MNB Erdei: Állami követeléskezelő segítene - Bankok is viselnének veszteséget A MAGYAR BANKSZÖVETSÉG elnöke, Erdei Tamás azMRl- Kossuth rádió reggeli műsorá­ban azt mondta, a tartósan fi­zetőképtelen lakáshiteles adó­sokon egy állami követeléske­zelő szervezet létrehozása se­gítene. Ennek a bankok a re­ménytelen hite­leket átadnák, Erdei Tamás: Ezt ajánljuk a ágy, hogy bizonyos vesztesége­ket ők is vállalnak. A követe­léskezelő dönthetné el, hogy a fizetésképtelen adós lakását állami tulajdonba veszi-e, és szociális bérlakásként kiadja az adott családnak. Egy ilyen konstrukcióban a bentlakók­nak bérleti díjat kell fizetni­ük, amely a jövedelmi helyze­tükhöz igazodhat. A MÁSIK MEGOLDÁS LEHET, hogy az állam - már nem piaci esz­közökkel - moratóriumot ad az adósoknak, és ha a moratórium végén sem tudnak fizemi, akkor szintén állami tulajdon­ba kerülnének ezek a la­kások. A bankrendszer­nek ez veszteséget jelen­tene, de önmagában az árveréseken keresztül történő értékesítés is veszteség­gel jár - magyarázta a bank- szövetség elnöke. már kilencvenezer olyan la­káshitel van, ahol az adós már több mint kilencven nap­ja nem fizeti a részleteket. Az ügyfelek egy részével meg tud­nak állapodni a bankok, másokon azonban átüteme­zéssel sem tudnak segíteni. Ebben az esetben a bank kénytelen elárverezni a la­kást. Ez komoly társadalom- és szociálpolitikai kérdéseket vet fel. Az árverések befa­gyasztása sem ad megoldást, előbb-utóbb ugyanis hozzá kell nyúlni a biztosítékhoz, a megoldás kitolásával ugyanis csak nőnek az adósságok, hi­szen kamatok, késedelmi ka­matok is felgyülemlenek. Oszkó Péter: Mi már végigszámoltuk A DEVIZAHITELEK FORINTRA váltása elsőre teljesen logi­kus ötletnek tűnhet, éppen azért ennyire megkapó min­denki számára - írja Oszkó Péter pénzügyminiszter. „Mi nem jelentettünk be ilyesfajta hitelkonverziót, sem bérlaká­sokat vásárló állami ingat­lanalap felállítását - mind­kettőt többször és alaposan végigszámoltuk ugyanis, és nem sikerült olyan változatot találni, amelyben az ilyesmi valóban megérné. Furcsa, hogy ez a munkarend most megfordult, és előbbre került a bejelentés, s csak utána kezdődik az érdemi munka és vizsgálat” se érdekében esetleg egy né­hány százalékos törlesztőrészlet- emelkedésbe menne bele a devi­zahitelesek számottevő része. Ráadásul mivel a forinthitelek kamatfelára alacsonyabb, mint a devizakölcsönöké, egyelőre a bankok sem kifejezetten érde­keltek egy ilyen hadműveletben. Persze lehet, hogy ez nem is szempont: egyes feltételezések szerint a deviza-lakáshitelek jó része a banki könyvekből átke­rülne az alaphoz, ez azonban az állam devizakockázatát emelné meg, ami akár egy a külföldi hi­telminősítők részéről érkező le- minősítést is maga után vonhat. Abban nincs vita, hogy a devi­zahitelek arányának a csökkenté­se helyes célkitűzés, hiszen ezek mértéke növeli a magyar pénz­ügyi rendszer sebezhetőségét. Bár a lakossági hitelezésben - ezen belül is a jelzálogkölcsönök terén - továbbra is a devizahitel a meghatározó, az alacsonyabb árazású forinttermékek megjele­nésével a közeljövőben jelentősen növekedhet a forintalapú szerző­dések aránya az új hiteleknél - derül ki a Nemzeti Bank elemzé­séből. Az áprilisi jelentés szerint ennél sokkal látványosabb a sváj- cifrank-alapú kölcsönök vissza­szorulása. 2008 elején az új frankalapú hitelek egyhavi állo­mánya 124,7 milliárd forintot tett ki, a múlt év végén ez csupán 8 milliárd volt. Az euróalapú hite­lek állománya pedig egymilliárd- ról 22 milliárd forintra nőtt. Már több mint 800 ezer ember nem fizeti hitelét rossz adósok Az utóbbi hónapokban szerencsére lassult a bajbajutottak számának növekedése Március végén már több mint 825 ezer, hitelét nem fizető vagy bankkártya-visszaélést elkövető magánszemély adatait tartották nyilván a Központi Hitelinformá­ciós Rendszerben (KHR) - ez a régi BAR-lista. A BISZ Zrt. nyil­vántartása szerint egy év alatt 170 ezerrel, csaknem negyedével növekedett a rendszerben sze­replő adósok száma. A növekedés üteme ugyanak­kor lassul: az első negyedévben 36,5 ezer új, pénzügyi szolgál­tatójának legalább a minimál­bér összegével minimum há­rom hónapja elmaradásban lé­vő lakossági adóst regisztrál­tak, ez „csak” 4,6 százalékos bővülést jelent. A fennálló mu­lasztások száma ugyanakkor ennél gyorsabban emelkedett. Március végén már csaknem 1,1 millió lakossági mulasztás szerepelt a rendszerben, ez több mint 45 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A KHR-lista bővülése a bank­szektor tavalyi számainak isme­retében nem meglepő, hiszen a háztartási hitelportfolió romlott, az ebből származó veszteségek pedig jelentősen emelkedtek a hazai bankrendszerben - oly­annyira, hogy el is tüntették az arra az időszakra eső profitot. A jegybank jelentése szerint a nem teljesítő - kilencven napon túli fizetési késedelemben lévő KHR-ben tárolt természetes személyek száma (fő) 725 ooo---------------------------------------------------­2009. szept-2010. márc. VGCRAFIKA Forrás: BISZ Zrt.- tételek aránya megközelítette a nyolc százalékot a teljes hitel- állományon belül, ez több mint a kétszerese az egy évvel koráb­binak. Figyelemre méltó ugyan­akkor, hogy a portfólióromlás hatása nem volt egyenletes: a nagybankoknál az arányok je­lentősen, 6-16 százalék között szóródtak. Az értékvesztés eredményron­tó hatása az állomány arányában ugyancsak több mint kétszeresé­re, 2,5 százalékra emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor a hitelezési vesz­teségek a háztartási hiteleknél is csökkenhetnek az idén. Az ez évre előre jelzett makrogazdasá­gi alappálya szerint ugyanis a munkanélküliségi ráta 2010 kö­zepén tetőzhet, és bár a reáljöve­delmek tovább csökkenhetnek, de mérsékeltebb ütemben, mint tavaly. így összességében a múlt évinél kisebb mértékben romlik a lakosság törlesztőképessége, emiatt pedig a nem teljesítő hi­telek arányának lassuló emelke­dése várható. A háztartási hitelportfolió vi­szont csak lassan tisztulhat, így a nem teljesítő hitelek nagy ará­nya hosszú ideig fennmaradhat. A hitelezési veszteség aránya az MNB szerint ezért csak fokoza­tosan csökkenhet, szintjét te­kintve továbbra is jelentősen meghaladja majd a 2008-as érté­keket. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom